Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-03 / 31. szám
/ : / / ■ v — 71 — Iák ifjai, kik összebeszélnek, íölkerekednek s hol kocsin, hol gyalog, hol lóháton, ki a hogy birja, elindulnak, hetekig utaznak, hogy fölkeressék Deákot és Kisfaludy Sándort, Balaton- Füredet és Csobáncz vidékét, a költészetnek, ábrándnak és rég eltűnt századoknak tanyáit és emlékeit. Gyulai Pál ur mind nem tudta ezt eddig, de mind megtudta ezt ebben az utazásban. Majd ha odaérünk Badacsony tetejére, elbeszélem én ezeket szép rendben egymás után. Wesselényi Miklós a nemes ifjúság szilaj képzelődésének liitregeszerü hőse. Üldözi öt a német, mert fél tőle. De nem fél Ö a némettől. Hiába akasztják nyakába a hütlenségi port : él* a magyarok istene s itt állunk mi, legyőzhetetlen ifjú magyar nemzet. megvédelmez?ük vérünkkel is. Hiába küldik reá a sárkánykígyót, a cseh Holubárt, a meg nem sebezhető vasasnémetet, az európai hint vivőt, Wurmbrandtot: Wesselényi a Szent György lovag, ----- a ki ketté vágja a vasat is, a. a németet is, de meg nem riad se istentől, se embertől, se a természet hatalmától. Átussza a Balatout is, s két szemtanú beszélte nékem, a ki látta, hogy egyszer úri barátainak tréfájára úszás közben meg is borotválkozott a Balatonon. Mennyi képzelet röpködi körül a nemzeti hős ünnepi alakját. A ki még a víznek is úgy tud parancsolni. Magyar ember nem igen adta fejét arra, hogy úszni tanuljon. Halnak, békának, csibor bogárnak való mesterség az. Jézus ugyan tudott menni a vizek hátán, ha ki nem kerülhette, de neki nem volt se paripája, a ki lángot fuj: se négy lovas hintája, a ki Zsibóról három nap, három éjjel Füredre ruccaD. Wesselényinek'pedig mindene van s nem csak menni, de borotválkozni is tud a vizek hátán, a mit pedig Jézus se tudott megcselekedni. Minő imádandó önteltséggel beszélgette nékem az ily eseteket a füredi egyszerű falusi gazda. Oda járt az ifjú Balogh János is országos hírével s asz- ezonyhóditó fényes alakjával. Megfordultak ott nyaranként az ország leggazdagabb- mágnásai. EMLÉKEZÉSEK. Politika, szerelem, pajkosság és dinom-dánom : ez volt a régi Balaton Füred iürdö-szórakozása. Ez volt Bártfáé és Parádé is. Bártía nagyobb, Párád kisebb volt Fürednél 1848 előtt. A többi fürdő vagy gyógyuló hely veit, vagy számba se jött akkor. A szilaj nemesség a debreczeni, miskolczi, győri vásárokon tombolta ki magát. A kártya is járta, de veszedelmes méretűvé csak az ötvenes években fajult el a kártyajáték. — Börzét, lófuttatást, kaszinónak nevezett kártyabarlangot a régi nemesség nem ismert. A nagy úri korhélyeket leginkább Bács- Bodrog, Heves és Szabolcs termesztette. No de Pestmegye sem maradt el messzire. Balaton-Fiireden a legelső nagy politikai társaság 1825" ben jött össze az országgyűlés előtt. A király szeptemberre hivta össze az országgyűlést s júliusban, augusztusban, miutha összebeszéltek volua, egy csomó követnek való ember jött össze a fürdőn. Tizenhárom év óta nem volt országgyűlés. Adót szedtek, katonát szedtek, a só árát fölemelték törvény nélkül. A vármegyéket katonai karhatalommal zaklatták. Egyébről se volt szó, csak arról, mit psináljonaz országgyűlés a király hűtlen tanácsosaival, az alkotmány ellenségeivel, az országrontó ,,gazemberekkel, “ — Egyet legalább exempl gratia föl kellene akasztani. Ezt monta Vay Ábrahám, a későbbi hires borsodi követ, kemény ellenzéki fériiu, a ki később gróffá lett s elhagyta az ellenzéket. — Ha már egyet, akkor inkább valamennyit. — 70 — kacagása. Imádság, szerelmi mámor, harcidal és dalia mérkőzés együtt, egyszerre, egymás után. Leveti dolmányát az örég Bihari, s panyókán veti fél- vállára. Előre áll egy lépéssel, kemény szemeivel kinéz az ablakon, odabámul a napfényes egekbe s egy pacsirta dalnyi előjáték utáb rázendíti Ruzsicska országyülési díadalzenéjét. Elnallgatnak az urak, leteszik a kést és villát, erős érzés •dagasztja a lelket, sohase halktták ezt a zenét. Odanéznek arra a lánglelkü cigányra, s szívükbe ölelik szürke fejét. Hanem a hány khcrusnémet a világon van: az mind só- bálványnyá meredt az első hangot után. A khórusnémet csak tud enni, ha van mit. ízeret is enni, ha ingyen adják. De lehetett ö előttük akármilyen étel-ital, hozzá nem tudtak volna nyúlni egy világért. Hisz ez az a dal, a melyet ők egy hónap í>ta tanulnak. S nz a cigány mégis huzza, mégis jobban huzza, pedig kotta sincs előtte. Hál ördög ez a cigány ? Szegény jó Ruzsicska ! Holt ember letfabben’ a pillanat 1 ban. Először azt gondolta : megöli magát. Azután oda ment a tihanyi apáthoz, kezet csókolt neki, és sirva fakadt. * — Megyek haza, ereszzen el engem, azt gondoltam, hogy ezt a zenedarabot én csináltam. Nem vagyok én csaló, se tolvaj, se gazember. Sirt, mind a záporesö. A jó öreg apátur megsajnálta. — Ne sirj ham. Bihari az? aki huzza a te zenédet. Inkább légy rá büszke és köszönd meg neki. Megcselekedte ö már Beethovennel is ezt a bécsi kongresszuson. A harmincas években már nagy és előkelő fürdő, már az országos nevezetességek találkozó helye Balatonfüred. Könj'veket lehet írni élményeiről, kalandjairól, társaságáról, szép asszonyairól. Széchenyi, Deák és Wesselényi első emberei az országnak. Deák ott tölti nyarának négy-öt hetét rendesen, kedvéért, szaváért, látásáért öreg és ifjú államférfiak seregeinek oda h'osszabb vágj' rövidebb időre. Pestről gyakran egész társaság rándul ki egész napra. Vannak már írók, jurátusok, jogászok, Dunán túl, Tiszán túl messze fekvő kálvinista föisko. — 67 — Ezt meg Deák Antal mondta, Deák Ferenc testvérbátyja. Ott volt idősb Pázmándy Dénes, a mai Dinko öreg apja, komáromi követ. Ott volt a hires Nagy Pál, kinek Magyarország újjászületésében kifejtett nagy történelmi szerepét ma sem ismeri eléggé az ország. Ott volt Kisfaludy Sándor, az akkori még első sorban ünnepelt nagy nemzeti költőnk. Ott volt Veszprémből Rohonczy János hírneves követ és alispán. Ott volt zalabéri Horváth János későbbi alispánja. Ö és Csányi László voltak Deák Ferencznek a zalai nagy alkotmányi harcokban legjobb barátai. Mindezt Szentgyörgyí Horváth József beszélte nekem ki Balatonfüred egyik föidesura volt s kinek apja az odagyült országos hirü férfiak állandó vendéglátója volt. 1825 ben már felnőtt suhanc volt s folyton ott lebzselt a nagyok között. Deli alak, nagy hóditó, később honvédezredes, egész életében bölcs és vidám férfiú. Nagy vagyont vert el, de azért hatvanhat éves korábin is megszöktetett egy hires szépségű nőt. — Hidd el, kölyök, csak a jó kedv és a szép asszony: ez az élet igazi célja. A többi mint szamárság. — Hát a haza ? Hát a függetlenségi harc 2 Hátha úgy véletlenül hasba lőttek volna vagy felakasztottak volna 2 — Ez miad a jó kedvhez tartozik. — Hát a cigány ? Nagyon szerette a cigánjd — azért kérdeztem tőle. — A cigány? Az meg a szép asszonyhoz tartozik. Valamint az utazás és a fürdő is. Utón, fürdőn és cigány mellett udvarolj az asszonynak. — Hát Deák Ferencre emlékszel e ? — Nagj'on emlékszem. Ö is ott volt 1825-ben. Nagyfejü, barna képű, szótalan gj^erek volt. Velem csaknem egyidős. Sohasem pödörte ki a bajuszát. E miatt sokat évödtünk vele. A mi bajuszunk úgy állt, mint a kecske szarva, ö meg csak lógni hagyta a magáét. Nagyon szeretett követ ugráltatni a vizen. Mikor mi ebéd után iddogáltunk, Ö kiment a lóuszta- tóhoz, sima és lapos kövecskéket keresett s azokat ugráltatta, A mi kövünk alig ugrott egy-bettöt, az övé tizet is. Nagyon
