Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-21 / 51. szám
területen és az osztrák törvények fennhatósága alatt legyen. Az otí horgony zó ,,St. Louis'* nevű ameri kai hadihajó vitéz kapitánya, Ingra ham. a mint értesült a gaztettről, rögtön követelte a szerencsétlen ma gyár ember kiadatását, s a midőn az osztrák kapitány megtagadta, oda hajózott az osztrák hajó mellé, rá- /«zögeztette ágyúit és beléje lött- volna, ha a megszeppent osztrák kapitány tanácsosabbnak nem tar tóttá volna Koszta Marczit kiadni. Ne felejtsük el, hogy Kossuth liajos ez országban olyan fogadta tágban részesült, a mely mellett Beweyé, egy amerikai nemzeti hősé, a melyre közülünk sokan emlékez nek még, jelei t'ktelenségbe sülyed és hogy akkór az amerikai munkálok centjeiből s az amerikai tőkések ezreseiből több mint százezer dollár gyűlt össze a magyar szabadságalap javára. Csak egyet s mást említettem fel, a mit jó lesz el nem felejtenünk... Yan sok egyéb is. Ezt a nagy politikai rokonszenvet, a melyet Kossuth örökségként ránk hagyott, — nem szabad könnyelműen eljátszanunk, hanem — legyünk akár régi, akár uj „amerikások“ — első rendű kötelességünk, hogy azt megbecsüljük, ápoljuk és fejlesszük. Ki tudja, hogy már a közeljövőben nem lesz e rá szükségünk. És ezt nem lehet megtenni azáltal, hogy politikai gyűlöletet támasz szunk fajunk ellen és újat huzzunk az amerikai közérzülettel, a melynek a legnagyobb hatalmasságok, Nagy Britania, Németország, Franczia ország, Oroszország és Japán is hízelegni igyekeznek. Jól értse meg a hazai egyház, hogy a magyar faj üdvössége, a mely mindnyájunknak a szivén fekszik, — a mennyiben az az amerikai magyarok utján el* érhető — nem népünk elszigetelése által érhető el. hanem csakis azáltal, ha az amerikai magyarok az ameri kaiakkal barátilag érintkeznek, jó módhoz jutnak és részt ve vén az ország egyházi, társadalmi és politikai életében befolyásra és hata* lomra tesznek szert, a melyet a magyar faj és ily módon a szülőhaza javára érvényesíthetnek, Apponyí- féle férfiút kellett volna kiküldeni, a ki államférfim belátással, valamint az angolajku nemzetek jellemének és felfogásának ismerésével rögtön megértette volna a helyzetet és általános megelégedésre oldotta volna meg a kérdést. És hogy Magyar- országon mások is megértették a helyzetet, bizonyítja Pokoly tanár híressé vált czikke (megjelent, gondolom, a "Protestáns Lapok 1904. januári számaiban), a mely oly mély, mondhatnám államférfiul előre látást tanúsított, hogy szinte meglepett bennünket, a helyszínén levőket, hogy oly távolból is lehet oly he lyes fogalmakat alkotni. Két év előtt nagy reményekkel vártuk mi is, a minket támogató két amerikai egyház képviselői is, a hazai egyház ^küldöttjének a megérkeztét. Azóta nagy csorba esett a hazai egyház tekintélyén, úgy né púnk előtt, mint az amerikaiak előtt is. De minden még nincsen elrontva. A hazai egyház 'még mindig megteheti azt, hogy oly nagy méltóság gal és kecsesei, a mennyit a helyzet csak megenged, lássa be, hogy első megbízottja helytelen útra vezette é( kezdjen mindent elölről. Lépjen érintkezésbe úgy a Presby terianus egyház, mint a Reformed Church in the U. S. illetékes kép viselőivel és igyekezzék megáll apódéira jutni a magyar-amerikai lelkésznevelés kérdésében és az ameri kai magyar egyházak autonómiája kérdésében; ez utóbbinak megvalósi fását, legalább a Presby teriánns egyházban, megkönnyítené az idei General Assembly egy határozata, a mely megengedi az idegen fajú tagokból álló egyházaknak külön egyházmegyék alakítását. A magyar nyelv és liturgia használata iránt külön megállapodás talán felesleges volna, minthogy annak joga soha kétségbe nem vonatott. A lelkészekkel szemben pedig, mint a kik nem csak az Igazság igéjét hirdetik, hanem a magyar faj érdekeit is szolgálják, legyen méltányos, vonja vissza a nevetséges ,,kiátkozási“ren- deletetjés engedje meg nekik a szülő hazába való visszatérést, illetőleg ott lelkészi állás elfoglalását, a tisztán magyarországi képzettségieknek elbocsátási levél alapján, a részben amerikai képzettségüeknek külön vizsga letétele után Es ha már minden áron akar némi pénzügyi áldozatot is hozni, részesítse az amerikai magyar lelkészeket, bizonyos feltételek rr ellett, a hazai nyugdíjalap előnyeiben. Megérdemlik ők, mert nehéz és magasztos munkájukban kevésnek közülök adatik meg, hogy a világi javakból annyit szerezzenek, hogy agg korukat nyugodtan, gond nélkül tölthessék vagy haláluk ese téré özvegyeik és árváik sorsát biztosítsák. A most fennhatósága alatt levő amerikai egyházakat pedig bízza a Presbyterianus Egyház gon dozására, a mely akarja is, képe» is a magyar egyházak erkölcsi és anyagi gondozását elvállalni és a melynek fennhatósága alá fognak, elöbb-utóbb, az összes amerikai ma gyár egyházak amúgy is kerülni. Minden gondolkozó amerikai ma gyár Dagy aggodalommal kisérte és kieéri a hazai egyház magatartását e kényes és fontos ügyben ; szivünk mélyéből óhajtjuk a hazai egyházzal való állandó és benső érintkezést, a jó viszonyt a hazai és az amerikai egyházak között, a barátságot a magyar és az amerikai nemzet között és — végczélul — a magyar faj üd vösségét. Ha a hazai egyház vonako dik belátni, hogy a nemzeti büszkeséggel űzött játék által félre lett vezetve, a testvérháboruért, a melyet felidézett és a politikai gyűlöletért, a melyet az amerikai népben a magyar faj ellen itt-ott már felébresztett, a felelősség a pártatlan történelem előtt öt fogja terhelni. Philadelphia, Pa., 1905. decz. 12. Pivány Jenő. • • Örömhír. Messiást ismertető jelek. Ezsaiás 9 r. 1—7 v. ARANYIGE ; ,,Nevezzed annakJnevét Jézusnak, mert ö szabadítja meg az ö népét, annak bűneiből. _ fciMáté^ev. 1. r. 21. v. A Messiás. Született nektek a Megtartó, a szabadi- tó. Örvendetes izenet volt ez a zsidóságnak. Az elyomott nép rendszerint szabadság után vágyakozik s reméli, hogy n m hiába vár. így tett a zsidónép is. Jobb jövőt remélt, annál inkább, mert prófétái biztató jövendölésekkel esösitették a nép hitét. Élesztette ezt Kzsaias próféta is,- sőt arra is felhivta a népet, hogy készítse magát a Messiás méltó fogadására. ^Készítsetek az I>nak utat.“ De ez a jobb korszak csak jóval később körülbelül 734 évvel az Ezsaias jövendő lése után következett el, a midőn ismét felhangzott a próféta hivó szava a Keresztelő János.ajkairól: Térietek meg stb. Ö már biztosan tudta a várva-várt szabaditó megjelenését. a Jézus születését megelőzőleg elveszett zsidóország hajdan boldog, szabad s független állapota. A szolgaságba jutott népre nagy teher-volt egyfelől a császári, másfelől a nemzeti adó. Kívántak terhes helyzetüktől megszabadulni.igen. mert ők földi szabaditót, hatalmas hadvezért reméltek a Messiás személyében. A próféta jövendölését úgy magyarázták; „Te megsokasitod e néoet, nagy örömet szerzesz neki, mert terhes igáját,... az öt nyomorgatónak botját összetöröd. Egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nékünk és az uralom az ö vállán leszen és hívják nevét ; csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek- örökkévalóság ^Atyjának, békesség fejedelmének! Hogy öregbítse az uralmat és legyen örök békességül Dávid trónján és királysága felett ! (Ezs. 9. r. 3—7. v.) A zsidók szerencsésen felszabadultak az assyr, chaldeus, perzsa és görög járom alól, de nem tudtak kiszabadulni a Sátán uralmából, ez alól ama Messiás volt a zabadhó. Mint ama régi időben Gedeon legyőzte a kevés kivált vitézzel az ellenséget: úgy az Idvezitö, mint a béke fejedelme az kevés, de hiv követőit biztos győzelemre vezérli a hit ellensége ellen. A Messiás véget vet a harcnak, de előbb lába alá veti minden ellenségeit. Eme Messiás országa sok féle áldást ho a föld népeire. Egy-egy földi kormány mindjobban erösbödik számban, hatalomban, az uralkodás teljessé tételében. Mindtöbb, több áldást áraszt s érvényesülésének nincs határa, Avagy mi célra szolgál nának akkor az emberi ész sokféle nagyszerű találmányai és alkotásai ? De csupán az olyan uralom lehetzavar- talan és tartós, a melynek erős funda mentuma van : a vallásosság és a tiszta erkölcs. A gonoszság látszhatik erősnek, de minden összeomlik a Krisztus előtt. A mértékletlen élet erősségei, a szervezkedett s minden roszra kész gonoszság, a pogányság, a hitetlenség mind leomlik, hogy a bűn rabszolgasága megszűnjék, A Messiás uralma országról-országra — nemzetségröl-nemzetségre terjed, nyerni fog a szemmel látható határaiban, hatalomban befolyásban és erőforrásaiban. Érvényesül a világfolyásában, a társadalomban s úgy a családok, mint az egyes emberek életében, tetteiben és működésében. S ennek nem lesz vége. Fiacskáim ! maradjatok meg ö benne. János apostol Írja eme szavakat. A Jézus Krisztus iránti hűségtől semmi és senki el ne tántorítson. Csak az, ki Hgazán, őszintén vallásos, lehet hü követője, hogy bizodalmunk legyen és meg ne szégyenüljünk előtte az eljövetelekor. Jer, áldott vendég ! várunk tégedet, Tisztítjuk a te utadat, Egyengetjük a te ösvényedet, Mutasd meg nálunk magadat; Igaz hittel szivünkbe fogadunk, Állandó szállást ott adunk. (53. Dics. 4. v.) A gyermekek és az Idvezitö. A bibliában le van írva az a szép történet, hogy mikor Jézus a földön járt. a gyermekek hozzá mentek, mert ö igen szerette s meg is áldotta a kis gyermekeket. Most már * uincs az emberek köz Jézus emberi alakban. De azért mégis jelen van mindenütt lelke erejével. Ha az imádságban kérjük: óh uram jöjj te mindig hozzánk ! ő bizonyára eljön. Most is ahhoz készülünk, hogy a Jézussal az ö születésének emlékezet napján — találkozzunk : „Az áldott orvos közeleg. A dr.iga főpap, Jézus szava szivünk enyhíti meg. Egyetlen üdvünk Jézus Halld, mint zeng az égi kar, édes visz— hangjaival, szivemben is zeng e dal Jézus, Jézus, Jézus 1 A Jézus születésnapját úgy hívják, hogy Karácsony. Ez a szeretet ünnepe. De hát miért küldte le a jó Isten az ö egyszülött Fiát. a rósz emberek közé? Azért, hogy megismerjék ö benne tnawit a rrvno'-'-i -íA ■V -it. Régen élt egy hires ferJtöművész. Az egy csouas s-.i-p „cp^-i, ,coi a iei a szobája mennyezetére. Mentek a látogatók s ha gyönyörködni akarlak a fe-truény szem* udtsében, majd a nyakuk tört ki s a folytonos felfelé nézéstől a fejük zúgott; a szemeik szikráztak. Azért k«'pzitttt -tt a a festő egy hatalmas nagy tükröt s azt úgy fektette falhoz, hogy a tükörben kényelmesen láthatták a remek képet. így tett a jó Isten is. (’Vet mi :t Teremtő s Gondviselő mennyi édes Atyánkat nem tudták megismerni az emberek. Alá küldte tehát az ö egyszülött fiát: a Jézus Krisztust, mert a ki öt. látja és megismeri, megszereti és követi, az magát a jó Istent fogja látni, megismerni és szeretni. Nekünk három Ízben lehet tehít Krisztushoz menni. Ha a gyermekek örven lezö lélekkel ünnepük meg Jezi.s szűnt,sut s igy a ■Jézus újra meg újra megszületik a gyermekek bűntől tiszta szivébe í. Akkor öt mindig fogjuk szeretni, 8 örömmel tanuljuk az ö szép tanításait, a melyek az evangyeliumban, a valódi Orömhirben vannak leírva. Ismeritek a mágnes vonzó erejét. Ha egy tü nincs hozzá elég közel, nem huzza magához. Jézus is ilyen mágnes, s a mi szivük az a tü. Ha nincs közel a mi szivünkhöz Jézus, nem vagyunk olyan, jók, s nem vonzódik a mi szivünk Isten hez. Imádkozzunk, hogy ö közeli csen hozzánk s igy mindnyájunkat megáldjon és megszenteljen. Úgy e, mikor nektek van születésnapotok, kaptok valami ajándékot? Hát vájjon akartok egy Karácsont — a Jézus zületésnapját úgy eltölteni, hogy Jézussal ne találkozzatok? Ö is ajándékot osztog Hívjátok hát vendégül, hogy boldogok, igen boldogok lehessetek szent Karácsony estvéjén. Karácsonykor. Régi ismerősöm, azt mondhatnám, hogy gyermekkori játszótársam volt mind a kettő. Vele egyidöben kerültünk Amerika földjére és együtt töltöttük fiatalságunk legszebb éveit. Testilelki jóbarátokká tett bennünket a munkában és munka nélkül eltöltött évek sora; hiszen talán semmi sem képes két egyént úgy összehozni, mintha együit kell egynéhány olyan utat megtenniük, a melynek czélj* nem annyira a szórakozás, mint inkább a munkakeresés. Tudja is azt az olyan ember, a kit soha meg nem próbál a szerencse, hogy mit te«z az, ha az ember egy idegen nyelvű nép között élve, üres zsebbel keresi a megélhetést nyújtó munkát. No de elmúltak azok az idők és mind a ketten meglehetős helyzetbe jutottunk. Barátom mint egy kereskedő ház alkalmazottja talált ha nem is fényes, de biztos jövedelemmel járó foglalkozást. Kevés idő múlva megismerkedett a nejével és elvette. Csendes, nyugodt életet éltek és semmi sem zavarta boldogságukat. Az idő múlt, haladt és nem sokára egy kis fiúval gazdagodtak meg,, a kinek én lettem a keresztapja. A. kis kosztos csak nevelte azt a boldogságot, a melynek fényénél oly