Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-21 / 51. szám

éiethajónk. parancsoltál angya­laidnak, hogy kézen fogva 'vezes sék azokat, kik azért hagyják el a szülőföldet, a kesergő szüléket, zo­kogó testvéreket, lm barátokat, hogy összeszedjék e földön a szét­szórt csontokat s építgessék az anya szentegyházat, mely a menyország- nak a pitvara. Te áldottad meg munkálkodá­sunkat Atyánk! Segedelmeddel élet támadt a halál helyén s a szét szórt csontok megelevenedtek. A kicsiny mustármag terebélyes fává növekedett s ma a magyar ref. 'Sionnak tagjai számottevő ténye­zővé váltak annak az egyháznak a kebelében, a mely segítő jobbját először nyujtá ki az elhagyott, lelki vigasztalas nélkül bolyongó magyar reformátusság felé. Óh mir.ö változás az idők folya­mán . Kicsiny fatemplomban, el rejtett helyen borult le előtted e város falain belől a magyarság,mely itt zengedezte legelőször saját temp­lomál an énekeit, honnan Feléd 6zállt a hivő lelkek buzgó fohásza. A lelkünk nyugodt és boldog volt, hogy adtál nekünk helyet, a melyet magunkénak mondhattunk. És ma főbbet, akarunk. Ne ródd ezt fel nekünk Atyánk. Szent fiad monda, hogy a tökéletességre tö­rekedjünk- Ezt óhajtjuk munkálni mai napon is, midőn azért gyűltünk össze a te szent hajlékodban, hogy országod építése céljából megalkos­suk azt az egyházmegyét, a mely megszaporodott gyülekezeteinket összekapcsolja, s legyen eszköze a békességed együtt munkálko elásnak. Te áld meg Atyánk a mi nemes törekvéseinket. Jóságod napja ragyog felettünk. E nap sugarai világítsák be egész életünket. Oh, állj mellénk most is atyai segedelmeddel s cselekedd meg. hogy a mely jót elkezdettünk, ezt véghez is vihessük. Országod építése a mi célunk: irts ki azért szivünkből minden egyéni vágyat, hiúságot, hogy ne ismerjünk mást csak Téged s azt, kit értünk bocsá- tál, a Jézus Krisztust. Adventben élünk, oh mutasd meg nekünk is a csillagot, a mely elve­zessen a Jézus jászol bölcsőjéhez, — hogy ott tanuljuk meg öt igazán szeretni, valóban követni. Tanácskozásainkat koiouázd si­kerrel. Országod Összegyűlt építői­nek adj lángoló buzgóságot, hogy bölcseséggel hasogaeság az igazság­nak beszédét, s munkálkodásuk legyen úgy az édes — mint a nevelő anya dicsőségére s mindeu híveink uek lelki épülésére és boldogságára a Jézusért. Amen. (1906. dec. 1.) Általános határazatok. 1. Az egyházmegye neve: ,,Az egyesült államokbeli református egyház magyar egyházmegyéje. 2. Az egyházmegye hivatalos nyel ve a magyar,' de az egyházkerület héz, a melyhez tartozik, jelentései angol nyelv u adandók be. 3. ' Az egyházmegye pecsétje, az egyházmegye nevét angolul és ma­gyarul magába foglaló körirat, középen a nyitott evangyéliummal, s az alapítás évszámával. 4. Az egyházmegye, mint ilyen a pittsburgi egyház kerülethez tartó zik. Az egyházmegye tagjai. 5. Az egyház megyét alkotják mindazok a magyar református gyü­lekezetek, a melyek az Egyesült ál­lamokbeli református egyház fen- hatós ága alá tartoznak. Ha a gyüle kezetek ^száma megszaporodik, két vagy több -egyházmegye is szervez heto. 6. Az egyházközségeket az egyház megyén a lelkész és az egyháztanács által választott egy világi küldött képviseli. 7. A leányegyházak és szórványok az anyaegyházzal együtt küldenek egy képviselőt. 8. Mindezen tagok tanácskozási és szavazati joggal bírnak. Az egyházmegye joga és kötelessége 9. Az egyházmegyét mindazok a jogok megilletik, a melyek az egye sült államokbeli református egyház törvénykeny é en az angol és német egykázmegyóa. részére biztosítva vannak. Vagyis aj a lelkész jelöltek megvizsgálta tása és felhatalmazása a lelkészi hi­vatal viselésére. b) A rendes lelkészszé elválasztott lelkészjelöltek felavatása és beikta tasa. c) Az állásukról lemondott leiké szék lemondásának megerősítése s ezeknek elbocsátó levéllel való el­látása. d) Az újonnan választott lelké­szeknek a gyülekezetbe való beik j tatája. e) Ellenőrzése a lelkész és az egy 1 háztanács működésének, hogy az egyházak szellemi, valláserkölcsi és anyagi ügyeinek elöhaladása bizto sitassék. f) A leányegyházaknak anyaegy házakká való szervezése ; a társegy­házak körének a megállapítása. g) Az egyházkerülettől érkezett tudósítások, rendeletek, felhívások tárgyalása. b) A lelkészi dij levelek megerö sitése. i) Az egyes bizottságok jelentései­nek tárgyalása. j) Képviselők választása az egyház kerületi gyűlésre s a három évenkint tartatni szokott zsinatra. 10. Az egyházmegye, mint bírói testület Ítél, első fokulag. a) A lelkész és gyülekezet között felmerült ügyekben. b) A lelkészeknek vétségeiben. Másodfokon: mindazokban az ügyekben,amelyek az egyházközségi elöljáróság vagy* z egyháíközgyülés végzése ellen ide fellebeztetnek. 11. Az egyházmegye ahoz az egy­házkerülethez. a welyhez tartozik, működéséről évi jelentést ad s csa tolja évi rendes s az évközben tartott- rendkívüli gyűlések je; yziköuyveit A működéséről szóló jelentés tartal­mazza kebelébe tartozó gyű b keletek és lelkészek számát; a hétköznapi és vasárnapi iskolák állapotát; az egyház felnőtt és kiskorú tagjai- az urvacsorázók számáról, a beresz- telések,konfirmálásokról, esketések, halálozások, a nép mozgalmat fel­tüntető adatokról szóló statisztikai kimutatást, úgy színién a jótékony- célra s a gyülekezeti közszükségre- tett adományok összegét. &z egyházmegye gyűlései. 12. Az egyházmegye minden évben az előző gyűlésen meghatározott idő ben rendes évi gyűlést tart, de az, idÖKÖzben felmerülő ügyek elvégzé­sére annyiszor tartható rendkívüli közgyűlés,- a hányszor azt a szükség megkívánja. 13. Két lelkész éá két világi tag. kérelmére az elnök köteles rendkí­vüli gyűlést összehívni A rendkí­vüli gyűlések költségei azokat az egyházakat és lelkészeket terhelik, a melyeknek vagy a kiknek érdeké­ben az összehivatott. 14. Rendkívüli gyűlésekre a meg­hívó a gyűlés előtt legalább 14 iiap- pal kiküliendö. A meghívóban a tanácskozás tárgya megjelölendő. Ilyen gyűlésen más tárgy nem ke­rülhet tárgyalás alá. 15. Határozathozatalra legalább három lelkésznek és két világi kül­döttnek a jelenléte szüksége. 16. Az évi gyűlések mindig rendes isteni tisztelettel kezdődnek s az ülesek az apostoli áldás elmondásá­val rekesztetnekbe. A gyűlés serrendje ; 1‘. A gyűlés megnyitása. 2. A jegyző évi jelentése. 3. A pénztárnok évi jelentése. 4. A függőben maradt ügyek le- tárgyalása­5. Az egyházkerületről érkezett rendeletekben, utasításokban, felhí­vásokban való intézkedés. 6. Az állandó bizottság jelentése. 7. Elsőfokú bírósági ügyeké TÁRCA. 2^3Óxi rxa-n-ó­Irta : Kovács Endre. Jlz «Am. Magy. Ref. Lapjának” eredeti tárcája. Mindenki csak ezen a néven ismerte a faluban, hol egyedül éldegélt. Özvegy volt. Egyetlen fia maradt, de férje halála után az is ^nemsokára be­került Mikolczra, hol később meg is tele­pedett . Zsófi nanó egyszer csak elhatározta m;igában, hogy a legközelebbi karácsony­kor felkeresi, meglátogatja a fiát. Néhány forintocskát összerakosgatott magának, hogy legyen úti költsége, no meg egy kis ajándékra is maradjon az apró unokáknak. Karácsony előtt negyed 'nappal fel is készült Zsófi nanó s az összekuporgatott nehány forintccskátj tarka zsebkendője szögletébe kötve, megindult [a harmadik községben levő vasúti állomás felé, a mit ö még sohasem látott. A faluból azonban tovább tartott neki kiérni, mint a mennyi idő alatt elérhetett volna a harmadik faluba az állomáshoz, mert majdnem minden ka- kuban megállt a húgom asszonynyal,meg az ángyom asszonynyal, kiknek nagy bőbeszédűséggel elmondta, hogy hová megyen. < , Az állomásra érvé, nagyon elbámult a sok vasúti kocsin és sínen, meg a sok sürgő-forgó § különféle viseletű embere­ken- Ez különben nem is csoda, hisz Zsófi nanó ekkor látott életében először életében vasutat. Mikor aztán már az állomás körül itt is, ott is kibámészkodta magát, bátor­ságot vett magának bemenni a váróte­rembe, hol a falujabeli öreg tanítóval akadt összes, akinek azonnal neki esett százféle kérdéseivel. — Tanító ur is Miskolcra jön? — Igen, szólt a. tanító kissé megle­pődve. — ügy jó, legalább együtt megyünk, — Váltott már jegyet ? — Még nem, mert úgy gondolom, hogy addig nem is kell venni, mig meg nem látja az embe, hogy megy-e, mikor s melyik vonat Miskolcra. — Dehogy nem kell, hisz már mindjárt indul. Adjon ide két korona hetven fillért, veszek én magának is jegyet. Van e annyi pénze? — Van ; kilenc forintom van, szólt Zsófi nanó, gyanakodva pislogatva, hol a jegyre, hol a tanitóra, majd igy szólt ; — De ez a jegy talán nem is jó, nem adó k érte annyit, mert ha jó volna is, nagyon kicsiny. — Dehogy nem jó, válaszolt a tanító. A vasúti jegy mind ilyen kicsiny. — Már' hogy hihessem én azt el, hiszen az sincs rajta, hogy a Toronyalja utcáig szól e vagy nem, A tanító e'szavakra vállát vonva, csak ennyit felelt : — Kérdezze meg a jegyáruiót! Ezzel oda mentek a kis ablakhoz, a- melyen a jegyet kiadták. | — Jó e ez a' jegy tekintetes ur? —*Még nagyon is jó, felelt a hivatalnok —1" Akkor jó, mondta Zsófi nanó be­ültek a kocsiba, az öreg asszony mindjárt megszólalt : — Már most benne vagyunk a vonat­ban, csak az a kérdés, vájjon tudják e ezek a magyar királyi államvasutak, hogy hova kell engem Miskolcra vinni ? — Már hogy az ördögbe ne tudnák, szólalt meg egy tréfás urforma ember. Tudják azok jól ; van azokban elég magyar királyi ész ! — Akkor már mégis csak megéri az árátyez a kis vasúti jegy.__ — Legyen már csendesen, szólt idege­sen a tanító. — Nem tudtam, hogy a vasúton nem szabad beszélni . . . — Pedig nem szabad se itt, se Mis­kolcon, * annak, a ki vidéki, szólt az urforma ember. , E közben bejött a kocsiba a kalauz és egyenesen Zsófi manóhoz lépve kérdezte tőle : — Van jegye, néni ? — Zsófi nanót végig futotta a hideg féltében, mert azt hitte, hogy ez az ui fogja^üt megbüntetni, a miért beszél­getni mert. Majd elszánva magát, mint a kinek már igy is, úgy is mindegy, osas úgy félvállról odafelelte : — á an hát, és mi köze hozzá? ! — -^z; hogy adja ide, felel mosolyogva í a kalauz. — Olyan nincs ! Két korona és hetven fillért fizettem s ezért a tanító ur kezébe. Itt van mellettem, mondja meg, ha nem igaz e. Kérjen magának jegyet ott, a hol árulják, annyi pénzért magának is adnak mint nekem. E szavak után látta a kalauz, hogy itt nincs kivel beszélni, előbb a többi utasok jegyét lyukasztotta át s csak az után ment vissza ismét Zsófi nanóhoz. De Zsófi nanó még akkor sem adta neki, hanem a helyett elkezdett vele lármázni. — No nézze meg az ember ! Csak nem hagyom kilyukasztani I Úgyis nagyon drága volt ! De hiszen kkor a nem mehet vele Miskolcra, kapacitálták a többiek, mire Zsófi nanó aztan nagy nehezen mégis csak beleegyezett, hogy az ö jegyét if kilyukaszsza a kalauz. Mikor aztán a kalauz kiment, Zsófi nanó többé egy kukkot se mert szólni Attól félt, hog}- most már bizonyosan a: az ur fog jönni, a ki a beszélgetéséri szokta az utasokat megbüntetni. De alig telt bele ct perc, megfeledkezetl magáról és újra megeredt a nyelve. > m weil Iliién leim. esni ; IBI WÉiglÉli Slölfijol

Next

/
Oldalképek
Tartalom