Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-21 / 51. szám

éiethajónk. parancsoltál angyalaidnak, hogy kézen fogva 'vezes sék azokat, kik azért hagyják el a szülőföldet, a kesergő szüléket, zokogó testvéreket, lm barátokat, hogy összeszedjék e földön a szétszórt csontokat s építgessék az anya szentegyházat, mely a menyország- nak a pitvara.

Te áldottad meg munkálkodásunkat Atyánk! Segedelmeddel élet támadt a halál helyén s a szét szórt csontok megelevenedtek.

A kicsiny mustármag terebélyes fává növekedett s ma a magyar ref. 'Sionnak tagjai számottevő tényezővé váltak annak az egyháznak a kebelében, a mely segítő jobbját először nyujtá ki az elhagyott, lelki vigasztalas nélkül bolyongó magyar reformátusság felé.

Óh mir.ö változás az idők folyamán . Kicsiny fatemplomban, el rejtett helyen borult le előtted e város falain belől a magyarság,mely itt zengedezte legelőször saját templomál an énekeit, honnan Feléd 6zállt a hivő lelkek buzgó fohásza.

A lelkünk nyugodt és boldog volt, hogy adtál nekünk helyet, a melyet magunkénak mondhattunk.

És ma főbbet, akarunk. Ne ródd ezt fel nekünk Atyánk. Szent fiad monda, hogy a tökéletességre törekedjünk- Ezt óhajtjuk munkálni mai napon is, midőn azért gyűltünk össze a te szent hajlékodban, hogy országod építése céljából megalkossuk azt az egyházmegyét, a mely megszaporodott gyülekezeteinket összekapcsolja, s legyen eszköze a békességed együtt munkálko elásnak.

Te áld meg Atyánk a mi nemes törekvéseinket.

Jóságod napja ragyog felettünk. E nap sugarai világítsák be egész életünket. Oh, állj mellénk most is atyai segedelmeddel s cselekedd meg. hogy a mely jót elkezdettünk, ezt véghez is vihessük. Országod építése a mi célunk: irts ki azért szivünkből minden egyéni vágyat, hiúságot, hogy ne ismerjünk mást

csak Téged s azt, kit értünk bocsá- tál, a Jézus Krisztust.

Adventben élünk, oh mutasd meg nekünk is a csillagot, a mely elvezessen a Jézus jászol bölcsőjéhez, — hogy ott tanuljuk meg öt igazán szeretni, valóban követni.

Tanácskozásainkat koiouázd sikerrel. Országod Összegyűlt építőinek adj lángoló buzgóságot, hogy bölcseséggel hasogaeság az igazságnak beszédét, s munkálkodásuk legyen úgy az édes — mint a nevelő anya dicsőségére s mindeu híveink uek lelki épülésére és boldogságára a Jézusért. Amen.

(1906. dec. 1.)

Általános határazatok.

1. Az egyházmegye neve: ,,Az egyesült államokbeli református egyház magyar egyházmegyéje.

2. Az egyházmegye hivatalos nyel ve a magyar,' de az egyházkerület héz, a melyhez tartozik, jelentései angol nyelv u adandók be.

3. ' Az egyházmegye pecsétje, az egyházmegye nevét angolul és magyarul magába foglaló körirat, középen a nyitott evangyéliummal, s az alapítás évszámával.

4. Az egyházmegye, mint ilyen a pittsburgi egyház kerülethez tartó zik.

Az egyházmegye tagjai.

5. Az egyház megyét alkotják mindazok a magyar református gyülekezetek, a melyek az Egyesült államokbeli református egyház fen- hatós ága alá tartoznak. Ha a gyüle kezetek ^száma megszaporodik, két vagy több -egyházmegye is szervez heto.

6. Az egyházközségeket az egyház megyén a lelkész és az egyháztanács által választott egy világi küldött képviseli.

7. A leányegyházak és szórványok

az anyaegyházzal együtt küldenek egy képviselőt.

8. Mindezen tagok tanácskozási és szavazati joggal bírnak.

Az egyházmegye joga és kötelessége

9. Az egyházmegyét mindazok a jogok megilletik, a melyek az egye sült államokbeli református egyház törvénykeny é en az angol és német egykázmegyóa. részére biztosítva vannak. Vagyis

aj a lelkész jelöltek megvizsgálta tása és felhatalmazása a lelkészi hivatal viselésére.

b) A rendes lelkészszé elválasztott lelkészjelöltek felavatása és beikta tasa.

c) Az állásukról lemondott leiké szék lemondásának megerősítése s ezeknek elbocsátó levéllel való ellátása.

d) Az újonnan választott lelkészeknek a gyülekezetbe való beik

j tatája.

e) Ellenőrzése a lelkész és az egy

1 háztanács működésének, hogy az egyházak szellemi, valláserkölcsi és anyagi ügyeinek elöhaladása bizto sitassék.

f) A leányegyházaknak anyaegy házakká való szervezése ; a társegyházak körének a megállapítása.

g) Az egyházkerülettől érkezett tudósítások, rendeletek, felhívások tárgyalása.

b) A lelkészi dij levelek megerö sitése.

i) Az egyes bizottságok jelentéseinek tárgyalása.

j) Képviselők választása az egyház kerületi gyűlésre s a három évenkint tartatni szokott zsinatra.

10. Az egyházmegye, mint bírói testület Ítél, első fokulag.

a) A lelkész és gyülekezet között felmerült ügyekben.

b) A lelkészeknek vétségeiben.

Másodfokon: mindazokban az

ügyekben,amelyek az egyházközségi elöljáróság vagy* z egyháíközgyülés végzése ellen ide fellebeztetnek.

11. Az egyházmegye ahoz az egyházkerülethez. a welyhez tartozik, működéséről évi jelentést ad s csa

tolja évi rendes s az évközben tartott- rendkívüli gyűlések je; yziköuyveit A működéséről szóló jelentés tartalmazza kebelébe tartozó gyű b keletek és lelkészek számát; a hétköznapi és vasárnapi iskolák állapotát; az egyház felnőtt és kiskorú tagjai- az urvacsorázók számáról, a beresz- telések,konfirmálásokról, esketések, halálozások, a nép mozgalmat feltüntető adatokról szóló statisztikai kimutatást, úgy színién a jótékony- célra s a gyülekezeti közszükségre- tett adományok összegét.

&z egyházmegye gyűlései.

12. Az egyházmegye minden évben az előző gyűlésen meghatározott idő ben rendes évi gyűlést tart, de az, idÖKÖzben felmerülő ügyek elvégzésére annyiszor tartható rendkívüli közgyűlés,- a hányszor azt a szükség megkívánja.

13. Két lelkész éá két világi tag. kérelmére az elnök köteles rendkívüli gyűlést összehívni A rendkívüli gyűlések költségei azokat az egyházakat és lelkészeket terhelik, a melyeknek vagy a kiknek érdekében az összehivatott.

14. Rendkívüli gyűlésekre a meghívó a gyűlés előtt legalább 14 iiap- pal kiküliendö. A meghívóban a tanácskozás tárgya megjelölendő. Ilyen gyűlésen más tárgy nem kerülhet tárgyalás alá.

15. Határozathozatalra legalább három lelkésznek és két világi küldöttnek a jelenléte szüksége.

16. Az évi gyűlések mindig rendes isteni tisztelettel kezdődnek s az ülesek az apostoli áldás elmondásával rekesztetnekbe.

A gyűlés serrendje ;

1‘. A gyűlés megnyitása.

2. A jegyző évi jelentése.

3. A pénztárnok évi jelentése.

4. A függőben maradt ügyek le- tárgyalása5. Az egyházkerületről érkezett rendeletekben, utasításokban, felhívásokban való intézkedés.

6. Az állandó bizottság jelentése.

7. Elsőfokú bírósági ügyeké

TÁRCA.

2^3Óxi rxa-n-óIrta : Kovács Endre.

Jlz «Am. Magy. Ref. Lapjának” eredeti tárcája.

Mindenki csak ezen a néven ismerte a faluban, hol egyedül éldegélt.

Özvegy volt. Egyetlen fia maradt, de férje halála után az is ^nemsokára bekerült Mikolczra, hol később meg is telepedett .

Zsófi nanó egyszer csak elhatározta m;igában, hogy a legközelebbi karácsonykor felkeresi, meglátogatja a fiát.

Néhány forintocskát összerakosgatott magának, hogy legyen úti költsége, no meg egy kis ajándékra is maradjon az apró unokáknak.

Karácsony előtt negyed 'nappal fel is készült Zsófi nanó s az összekuporgatott nehány forintccskátj tarka zsebkendője szögletébe kötve, megindult [a harmadik községben levő vasúti állomás felé, a mit ö még sohasem látott.

A faluból azonban tovább tartott neki kiérni, mint a mennyi idő alatt elérhetett volna a harmadik faluba az állomáshoz, mert majdnem minden ka- kuban megállt a húgom asszonynyal,meg az ángyom asszonynyal, kiknek nagy

bőbeszédűséggel elmondta, hogy hová megyen. < ,

Az állomásra érvé, nagyon elbámult a sok vasúti kocsin és sínen, meg a sok sürgő-forgó § különféle viseletű embereken- Ez különben nem is csoda, hisz Zsófi nanó ekkor látott életében először életében vasutat.

Mikor aztán már az állomás körül itt is, ott is kibámészkodta magát, bátorságot vett magának bemenni a váróterembe, hol a falujabeli öreg tanítóval akadt összes, akinek azonnal neki esett százféle kérdéseivel.

— Tanító ur is Miskolcra jön?

— Igen, szólt a. tanító kissé meglepődve.

— ügy jó, legalább együtt megyünk,

— Váltott már jegyet ?

— Még nem, mert úgy gondolom, hogy addig nem is kell venni, mig meg nem látja az embe, hogy megy-e, mikor s melyik vonat Miskolcra.

— Dehogy nem kell, hisz már mindjárt indul. Adjon ide két korona hetven fillért, veszek én magának is jegyet. Van e annyi pénze?

— Van ; kilenc forintom van, szólt Zsófi nanó, gyanakodva pislogatva, hol a jegyre, hol a tanitóra, majd igy szólt ;

— De ez a jegy talán nem is jó, nem adó k érte annyit, mert ha jó volna is, nagyon kicsiny.

— Dehogy nem jó, válaszolt a tanító. A vasúti jegy mind ilyen kicsiny.

— Már' hogy hihessem én azt el, hiszen az sincs rajta, hogy a Toronyalja utcáig szól e vagy nem,

A tanító e'szavakra vállát vonva, csak ennyit felelt :

— Kérdezze meg a jegyáruiót!

Ezzel oda mentek a kis ablakhoz, a- melyen a jegyet kiadták.

| — Jó e ez a' jegy tekintetes ur?

—*Még nagyon is jó, felelt a hivatalnok

—1" Akkor jó, mondta Zsófi nanó beültek a kocsiba, az öreg asszony mindjárt megszólalt :

— Már most benne vagyunk a vonatban, csak az a kérdés, vájjon tudják e ezek a magyar királyi államvasutak, hogy hova kell engem Miskolcra vinni ?

— Már hogy az ördögbe ne tudnák, szólalt meg egy tréfás urforma ember. Tudják azok jól ; van azokban elég magyar királyi ész !

— Akkor már mégis csak megéri az árátyez a kis vasúti jegy.__

— Legyen már csendesen, szólt idegesen a tanító.

— Nem tudtam, hogy a vasúton nem szabad beszélni . . .

— Pedig nem szabad se itt, se Miskolcon, * annak, a ki vidéki, szólt az urforma ember.

, E közben bejött a kocsiba a kalauz és egyenesen Zsófi manóhoz lépve kérdezte tőle :

— Van jegye, néni ?

— Zsófi nanót végig futotta a hideg

féltében, mert azt hitte, hogy ez az ui fogja^üt megbüntetni, a miért beszélgetni mert. Majd elszánva magát, mint a kinek már igy is, úgy is mindegy, osas úgy félvállról odafelelte :

— á an hát, és mi köze hozzá? !

— -^z; hogy adja ide, felel mosolyogva í a kalauz.

— Olyan nincs ! Két korona és hetven fillért fizettem s ezért a tanító ur kezébe. Itt van mellettem, mondja meg, ha nem igaz e. Kérjen magának jegyet ott, a hol árulják, annyi pénzért magának is adnak mint nekem.

E szavak után látta a kalauz, hogy itt nincs kivel beszélni, előbb a többi utasok jegyét lyukasztotta át s csak az után ment vissza ismét Zsófi nanóhoz. De Zsófi nanó még akkor sem adta neki, hanem a helyett elkezdett vele lármázni.

— No nézze meg az ember ! Csak nem hagyom kilyukasztani I Úgyis nagyon drága volt !

De hiszen kkor a nem mehet vele Miskolcra, kapacitálták a többiek, mire Zsófi nanó aztan nagy nehezen mégis csak beleegyezett, hogy az ö jegyét if kilyukaszsza a kalauz.

Mikor aztán a kalauz kiment, Zsófi nanó többé egy kukkot se mert szólni Attól félt, hog}- most már bizonyosan a: az ur fog jönni, a ki a beszélgetéséri szokta az utasokat megbüntetni.

De alig telt bele ct perc, megfeledkezetl magáról és újra megeredt a nyelve.

> m weil Iliién leim. esni

; IBI WÉiglÉli Slölfijol