Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-02 / 44. szám
3 Nagy események, — Oroszországban a mai nappal uj korszak kezdődik D« Witte politi kaja legyőzte a cárismus korhadt elméletér, s a Romanoffok autotraci ája teljesen megbukott. ít. Mikló.' -cár elfogadta De Wittének a terveit, s megbízta,hogy mint kormányelnök azokat végrehajtsa. A terv magáit; foglalja a népképviseleti törvén; hozó tes ületet. a polgári szabadság alapjait, ide értve a szabadvéleménv nyilvánítást és a sajtószabadságot is. A cár kiáltványa a következő : ,,Mi II. Miklós, Isten kegyeimé ‘böl minden oroszoknak teljhatalmú -cárja, tadtul adjuk híveinknek, hogy mindazok a zavarok és izgatá sok. a melyek fővárosainkban és számos más helyen történték. — fájdalommal és szomorúsággal töltik el sziveinket. Az orosz uralkodó boldogsága népének a boldogsága, » a népnek fájdalma, az uralkodó fájdalma is. „A mostani zavarokból nagy nojn-rpfi veszélv származhatik. Köz>-I röl érintik ezek a birodalom sértetlenségét és egységét: A mi leutöbb kötelességünk, hogy felhasználjunk minden eszközt, a mely hatalmunkban van arra, hogy biztosítsuk az •egységet, a központi kormánynak a hatalmát, hogy igy biztosítsuk a közélet minden körében azokat az eredményeket, a melyek lényegesek a nép boldogitására. Ezekből utasítjuk kormányunkat, hogy kővetkező meg nem másítható akaratunkat hajtsa végre : Először : Adja meg a népnek a polgári szabadság alapjait, — a személyi sértetlenséget, a lelkiismereti és szólásszabadságot, az egyesületi és társulási jogot. Másodszor: A már elrendelt választások felfüggesztése nélkül hivja meg a donmaba (országgyűlésbe) a mennyire az idő megengedi, a nép osztályok képviselőit, a melyek -eddig ebből kivoltak zárva. A választási jog szabályozása az uj törvényhozó testületre bizatik. Harmadszor: Változhatlan szabálynak tekintendő, hogy az országgyűlés határozata nélkül törvény nem hozható sa népképviselők gyakorolják a törvényes elleaörzést azok felett, a kiket a kormányra mi ki neveztünk.“ A manifesztum e részéből nyilván való, hogy Oroszország belépett az NEW YORK, HAZLETON. Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfin, a ki egv császári és királyi konzulátusi flgyvivöség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett Igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlügy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható, Pénzeket küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. Plo.jójng'yelcet elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajótársulatok. Kinek hajójegyre szüksége van. Írjon hozzá érért. TC1.Aliit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket i bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben Ismerik őt személyessen. Keressétek lel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél clm : John N é m e t h, 457 Washington St., New York. fi 5 fi fi fi fi fi fi Tudvalevő dolog az, hogy sok beteg magyar ember akármilyen és ^1 bárminő orvosokhoz folyamodik, a kik az újságokban nagy hirdetésekkel, képekkel és álbizonvitványokkal dicsekesznek, hogy ök milyen ókosok es minden tudók doctorok Professorok, orvosságot utánvétel (C. O. D.) mellett küldenek, anélkül, hogy tudnak miben szenved a beteg és anélkül, hogy az illető beteg azt megrendelné. Ilyen orvosok csak keservesen szerzett pénzűket kívánják és egyáltalában nem törődnek azzal, hogy segítsenek a betegen. HONFITÁRSAK 1 Ne higyjenek ilyen orvosoknak! Ha betegek, fordulja nak egy becsületes magyar orvoshoz, a ki tanult, a kidet tapasztalatai vannak, a kivel saját anyanyelvűkön beszélhetnek és a ki semmiféle humbogot nem csinál. Ilyen orvos v/m Pittsburghban, Grant Street 406. szám alatt Dr. GOLDMANN’ O egy derék becsületes magyar orvos, Szepes megyei származású, a ki tanulmá-' nyait a hires Bécsi egyetemen végezte és mint katona orvos is szolgált. Bárminő betegségükben forduljanak személyesen vagy levélileg ő hozzá a legnagyobb bizalommal. —, Titkos női és férfi betegségeket titok tartás mellett gyorsan és biztosan gyógyít. Czirne: ZDr. S, 0-old.zída.ro.n, 406. Grant Street, közel a Courthoz. PITTSBURGH, Pa. alkotmányos államok sorába. S hogy ez nem les* csak Írott maaszt és papiros alkotmány,arról kezeskedik a De Witte személye, ki első sürgönyét is Amerikába küldte, hol igazán tiszteletben tartják a népjogokat,. Tei mészetes, hogy az egész Orosz ország örömben úszik. A nép, « melynek lelkét gyülölség töltötte el i régi rendszer iránt, hálatelt sziv vei énekelte : Isten óvja a cárt ........... II. Miklós e tettével beírta nevét Iroszország legnagyobb uralkodói- ok neve közzé. A nép, a mely szabaddá lett s mindazok, a kik tudják, mi a szabadság, nevét tisztelni és becsülni fogják. Hát Magyarország agg uralkodója — ki annyi éven bölcsen uralkodott, mikor fogja teljesíteni hü magyar népének a kívánságait ? Mikor fogják már Bécsben megérteni, hogy ,,az uralkodó boldogsága a nép boldogsága — a népnek faj dalma az uralkodó fájdalma 1 4 Reméljük, hogy megértik !........... Reméljük, hogy lesz még ünnep nagy Magyarországon, s királya nevét ál dani fogja a nép Kárpátoktól le az Al-Dunáig! Az európai nagyhatalmak termé szetesen a legélénkebb figyelemmel kisérik az oroszországi eseményeket Nem azért, mintha valami nagyon rokonszenveznének a cári kormány nyal. hanem azért, mert az a kérdés merült fel, hogy vájjon képes lesz-e Oroszország önmagában elintézni a belső bajokat. Pár hét előtt még látszólag teljesen nyugodtak voltak a kedélyek, ma pedig minden politi kus előtt nyilvánvaló az. hogy ha Oroszországban tényleg kiütne a forradalom, úgy a német császár kész volna arra a szerepre, a melyet Miklós cár játszott a magyar s-a badságharcban, hogy sereget küld jön a felkelők leverésére. A francia parlament mindkét háza ma kezdi meg üléseit. A képviselő ház a múlt időszakban letárgyalta az állam és egyház teljes különválását célzó törvényjavaslatot. Most a senatus ezt kezdi tárgyalni. A javas lat készítő bizottság nagy szótöbb séggel a janija a javaslatot elfogadásra, de azért a szabadelvűeknek kemény harcot kell vivniok a széna tusban is. A világkiállítások eddig még min dig deficittel záródtak le. Az Oregon állambeli portlandi kiállítás ebben a tekintetben is kivétel. Mikor a kiállítást pár héttel ezelőtt bezárták s összeszámolták a bevételt és kiadásokat, kitűnt, hogy a részvényesek még némi osztalékot is kapnak. Ennek oka az, hogy méretei nem voltak olyan nagyok, mint a többi kiállításoknak. A kiállítás október 14 én végződött be. Összesen 2 millió 545 ezer 509 belépti jegyet adtak el s a felosztásra váró tiszta haszon (Folytutása a 0 ik oldalon.) — Csendesülj fiam, sóhajtotta in kább, mint mondta az öreg. Ifjú vagy s egész más fogalmaid vannak az életről, minta megvénhedteknek. Ha majd benn lész a rendben s arco dat az élet ekéje fölbarázdolja, 8 fiirteid között fehér szálak mutat koznak, másként fogod megítélni az életet. Csak imádkozzál, hogy az Ur szabadítson meg a gonosztól. Az ifjú sóhajtott. Azt teszem •atyám. Buzgón imádkozom, de az Ur mintha meggyőződésemben erő aitene, mintha a szél is azt suttogná: igazad van. Lázban égő fejem oda oda hajtom az ablak vasrácsozatára, -s az éjjeli csillagtábor, a szelid fényű hold, mind mind azt tanítják, hogy nem úgy kell élnünk, mint a hogy élünk. Mikor ti alusztok, az éj sötétében, a kandalló előtt olvasok -egy könyvet, az Urnák beszédeit s csodálatos igazságokat tanulok azokból. — Hát nem tudod e, kiáltott a mindigerösbödö szélviharba az öreg, hogy azt nem szabad olvasnod. Ki adott neked ehez jogot? Át fogod nekem adni azt a könyvet s én gondoskodom arról, hogy az többet a kezedbe ne kerüljön. No, ki is hal lőtt ilyet. Igazán már a csirke többet akar tudni a tyúknál! — Ne mérgelődj atyám. A könyvtől én nem válók meg sem a te, sem a más kedvéért. A könyv enyém. Senki tőlem el nem veheti azt. Legdrágább kincsem ez nekem. Az öreg mormogott még valamit. A.z eső még jobban esett s a szél még erősebben fújt, azért egészen bebur kolta magát kámzsájába s nemsokára elszenderült. Az ilju csak biztat- gatta szamarát, de csak nehezen haladhattak előre. Elég ideje volt hát az ifjúnak az elmélkedésre. Elmélkedett, visszagondolt a múltra. Mint kicsi gyermek került a ko- lastorba. Ki gyermeke volt, ki tette oda, senki nem tudta. Egy kemény téli reggelen ott találták a kőpadon, a kolostor kapuja előtt. Öreg társa vette magához. Felnevelte, a gyér rnek szép volt és egészséges. Ha talmas ifjúvá fejlődött s a hatalmas testben hatalmas lélek is lakott. Alig volt busz éves, már mindazt tudta, a mit a kolostorban megta nulhatott s tanulása nem szajkó tanulása volt, hanem érett, gondol kodó főé, a ki csakhamar tisztában volt azzal, hogy nem mind aranyami fénylik. A szérzetesek életében keservesen csalódott. A kolostor falain belül, a titokteljesség leple alatt, a legnagyobb tivornyák, foly tak. ö volt a pohárnok is, s az ivás mesterségében a prior járt elöl s a nép alamizsnáiból gazdag lakoma kát csaptak. Igaz, hogy ezeket a la komákat imák előzték meg, de pajzán dalok végeztek. Nem csoda, ha az ifjú elmélkedni kezdett s a már ismert következtetésre jutott. A talyiga «gy kátyúban nagyot zökkent s az öreg felriadt szender- géséböl s álmos hangon kérdezé : messze vagyunk-e még? — Nem atyám, a kolostor kapu sának a szobájából már sugárzik a mécs világa, mindjárt otthon leszünk. A talyiga bekanyarodott a szép fás útra, a mely a kolostorhoz vezetett. A szamár vigabban kezdett ügetni. Abrakot remélt a komisz ut után. Az ifjú meg megsuhogtatta ostorát, s nemsokára csakugyan ott állottak a nagy boltíves kapu előtt. Az ifjú megverte a kaput a zörgető vei. Á napos kidugta fejét az abla kon, s nemsokára megzördült a ne héz vaskapu s a talyiga terhével be gördült az udvarra, Az öreg felment a priorhoz, hogy beszámoljon az eredméuyröl. Az ifjú rendbe hozta a szamarat s aztán pihenni tért. Fáradt volt teste, lelke. Szabadságot óhajtott. Koporsóban élve eltemetve lenni, ember voltunkat megtagadni, nagyon nehéz, lelket ölő. Ezt érezte az ifjú. Az eső csak zuhogott. A szél csak sikongott és jajgatott. Az ifjú saját lelkének a vergődésére gondolt. Az is úgy jajong, mint az őszi szél a hosszú, kísérteties fo lyosókon. A kicsi cellában, a melynek ablaka a festői Balatonra nyílt, az ifjú, csakhamar visszanyerte nyugalmát. Az egyszerű szoba, a kevés, de tiszta bútorzat, a melyek egyedül ismerték lelke vágygit, oly jótékonyan hatottak rá, hogy színié felüdült, s már- már jótékony álom borult szemeire, a mikor a cella ajtaján halk kopok- tatást hallott. Egyszerre talpon voir s kinyitotta az ajtót s Ambrus atyát öreg úti társát látta maga előtt. Egészen megdöbbent, mert ilyen késó éjjel az öreg már rendszerint aludni szokott s gondolta, hogy a látogatásnak rendkívüli oka lesz. (Folytatása következik.) M tol és Fia 122 Hősi SI. piMpoH, Pa. Alapittatott 1885. Közjegyzői iroda. Meghatalmazások és mindennemű közjegyzői okiratokat szakértelemmel kiállítunk. Consnlátusi hitelesítéseket beaaerzunk. Tanácscsal ingyen szolgálunk. Biztos — Gyors. . . IBH
