Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-07 / 36. szám
— Ill — délután öt órakor már ott pattogott a kocsis Balaton fiireden a Horváth ház előtt s oda gyűlt a vendégsereg. Ki jött? Jött-e- hires ember ? Minden vendéget úgy fogadtak, mint jó ismerört, régi barátot, igazi családbelit. Egy család volt az egész fürdőközönség, Valóságos magyar család. A politikának erős szenvedélyei lángoltak akkor is. A társadalom osztályai fennálltak akkor is. De a társaság, egységét meg nem tudta bontani semmi. Még a zsidó kérdést is gyökeresen megoldotta a szép- Guttliardné. Veszprémi lány volt. Ragyogó szépségű menyecske volt. Csodájára járt annak mindenki. Nevét nem mondom meg. Régen ott porlik már habtermete a budai zsidótemetőbe. Gyermekei se maradtak, de lehetnek rokonai. Elmondom történetét, hiszen idönkint és esetenként bele játszik neve és élete a függetlenségi harc nemzedékének nagy történetébe. Férje szegény kis uriszabó volt. Nyáron át Balatonfü- reden volt bolt ja közel a gyógyszertárhoz. Télen Veszprémben laktak. A menyecske alig volt húsz éves Nagy hive a nemzeti védegyletnek. Ott ült mindig a bolt ajtajában, fehér babos kék festett vászon öltönyében egy rózsa a keblén, száz csillagnak minden sugara két szemében. Mosolyától fényessé lett az alkonyat s fényesebbé a déli napfény. Alig akadt egy olyan derék legény, a ki másun sétált volna, mint ott, a hol legközelebbről láthatta. Mindig nagy volt az udvara s a széptevök egész serege ott lebzselt mellette reggeltől estig. Legállandóbb és leghatalmasabb udvarlója volt Batthiá- uyi Lajos gróf. Hires lovas, gróf Sándor Móricnak nagy pajtása Széchenyinek is kedvence, hires futólovak tulajdonosa. Maga is tartott lóversenyt Polgárdi birtokán. ö férkőzött legközelebb a szép Guthárdné szivéhez. Nőtlen ember volt, gazdag ember volt, gavallér volt. Szegény kis szabómester, ö is szerette a feleségét, csak. úgy bomlott érte. Varta ö a kabátot, mellényt, nadrágot — 106Egy nemzedék életén át e dal volt a honfiküzdelmek jelszava. Ezt a dalt Kisfaludy Sándor alkotta. S e dalt csak függetlenségi harcunk ágyudörgése tudta egy időre elnémitani. S e dalra még most is szükségünk van. De a mikor ez a dal elhangzott, 1831 ik évi július 3 án délután 5 ómkor, felemelkedett helyéröl a közönség s öröm könyek közt élteté a költőt s délceg férfiak és ragyogó szépségű nők tolongtak hozzá, hogy vele kezet szorítsanak s kezét s ruháját megcsókolják. A színpad hölgyei sem tudták könyeiket visszatartani. De ők a színpadról le nem léphettek. De mindegyik felkapott egy rózsát s odahajitá a költő lábaihoz. Kántorné, Ujfalussyné,. "Balogh Nina, Hivatal Anikó, Lendvayné. Mind ünnepel tüneményes alakja később a pesti nemzeti színháznak. A költő pedig lehajolt a földre, fölvett egy fesleni kezdő- rózsabimbót, oda vitte feleségéhez Szegedy Rózához, megcsókolta halavány arcát s pihegö keblére tűzte azt a rózsabimbót. Igaza volt. Himfy szerelme nélkül ö sohasem lett volna költő s nemzetének nagy fia. Himfy szerelmét pedig ez a nő teremtette. így jött létre Magyarországnak első rmgyar nemzeti színháza ! V — 110 — — Vagy a féifi az asszony ölébe, vagy az asszony a férfi <51ébe : tudom én, hogy megférnek egymással. Minden évben megéredt az ö gyors kocsiján egynéhány házasság. Ennek örült legjobban. Az öreg Pitli: az volt még a fenegyerek. Talán az-ö lovai voltak legjobb futók. Hetven éves vén hamis volt már, mikor -özvegy létére feleségül vett egy húsz éves gyönyörű hajadon leányzót. Csóválta rá a fejét mindenki. De nem törődött azzal Pitli. — Ha már a ló bent a hámban : a ló kora nem teez különbséget. Jő vér — öreg ló mindig legyőzi a lusta vérü fiatal csikót. Hát hiszen ez teljesen igaz- Hanem a menyecskéről kisült csakhamar, hogy annak is jó vére van. Nagyon szívesen hallgatta a szerelmes szép szavakat. De nem törődött pitli ezzel. — Kirúg a hámból ? az a szokása a fiatal csikónak. Hadd ugráljon. —, Jól van, Pitli uram, hátha egyszer a csikó visszalicán- gol a mezőre s idegen ménesbe keveredik ? Ez a kérdés se hozta Pitlit zavarba. Egyet simított szürke bajuszán. — Ha nem jó a rúd mellett kocsis lónak, még mindig jo lesz huszárlónak. Beadom a katonasághoz. Annyi igaz, hogy az asszonynak nem volt annyi csinja- binja, a mennyit az öreg Pitli az ö lovain már ki ne tapasztalt volna. Az uraságck jwjkos beszéde öt ki üem mozdította jó I kedvéből. y Pestről indult el a gyorskocsi reggel hat órakor, A hajó hídon még lassan kellett léptetni, de amint kiért a budai partra, a kocsis megsuhintotta az ostort s a három ló hozzálátott a hatalmas ügetéshez. Minden lovon egy egy csengő fügyörészett. Minden jó vizű kutnál megálltak egy pillanatra. A Libadöglö csárdának nagyon jó vize volt és nagyon szép csapiáros lánya volt. Ott mindig szomjas volt a kocsisnak lova is, szive is. Nyéken volt az első váltás, Várpalotán a második, HOGY UTAZTAK RÉGEN? Középbirtoku, jómódú nemes ember vasalt kocsival utazik. Talyiga, fakó szekér,ekliós állapot, vászonfödeles kocsi nem a nemes ember számára való. De a hintót se szereti. Az csak nagy urnák való vagy a kinek sok az adóssága. Hadd kérkedjék ! Ethatáiozzák az utazást. Sátoros ünnexare, atyafi látogatóba, tisztujitásra, névnapra, fürdőre vagy messze vásárra. A hogy jön. Odaszól az ur a kocsisnak : Miska Füredre megyünk, A patkókat igazittasd meg a kovácscsal. A kocsit meg kell kenni. Hajnalra készen légy. Első dolga a Miskának befutni az asszonyhoz, akár felesége akár nem. Készits tisztát. Talán három-négy pár is kell. Füredre megyünk korán reggel. Az a „tiszta“ a fehérnemű. Az a „pár“ nem egyéb, mint ing és gatya. A gatya korcával becsületet kell vallani az asz- szonynak. Hétrét gatyánál nem könnyű dolog ez. S nem is gyors. Egész éjjel kell vele vesződni. Patkó, ló, szerszám, kocsi rendbe hozva. Kocsiülés elkészítve. Abrak a zsákban, széna a kötélben a kocsira jön. Tarisznya megtömve kenyérrel, szalonnával, sóval, paprikával, foghagymával. Uj pamat árvalánvhaj a kalap mellé. Azután borotválkozni, a bajuszt keményen kifenni. De az uraság sem mehet készség nélkül. Szép fehér, zsávolyos asztalkendőkben pogácsa, kalács, most sült cipó, fokhagymás ürücomb "vagy / borjucomb, s pár pirosra sült kappan. Mind ez kocsira jön.
