Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-20 / 29. szám
IV. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1905. JULIUS 20. 29. szám. (HUNGARIAIvAMEiUCA$ REFORMED SENTINELS Mfegjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, ^Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Co., Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress op March 3, 1879 il reformálás oetegsogéiyzö egyieteK szoveiKszete. Hirteleriében nem is tudnám megmondani, hányadszor írok erről a kérdésről. De ez olyan dolog, a melyet mindaddig kell mozgatnunk, a mig vagy meg nem valósul, vagy végkép el nem alszik. Hogy az eszme életrevaló, igazolja az a körülmény, hogy egyesületünk múlt évi gyűlésén hivatalosan is szóba került ; a homesteadi értekezleten már egy pár egylet szövetségbe is lépett legalább annyiban, hogy a tagokat elbocsátó bizonyitványra minden nehézség nélkül felveszi. , Véleményem szerint azonban ez még csak a kezdetnek a kezdete s itt tnegállanunk nem szabad. Ha jól szárúitok, körülbelül 20 református nevet viselő egyletünk van, több mint 20 osztálylyal. Ebben a negyven szervezetben bizonyára van 2000 tag, Minő nagy erő volna ez református szempontból, ha egyesülne részint a jótékonyság rendszeres egyöntetű gyakorlására, részint pedig az egyházi élet erősítésére és fejlesztésére!? A mint többször elmondottuk, egy ily szövetkezésnek első sorban a tagok vennék hasznát. Először is az egyik tag egylet kebeléből egyszerű elbocsátó bizonyit- ványnyal mehetnének át a másikba. Ez maga is nagy előny akkor, a mikor a tagok a munkaviszonyok folytán kénytelenek egyik helyről a másikra vándorolni, sigy megvannak kímélve attól, hogy vagy a pénz küldéssel, vagy tagok gyanánt állván be valamely egylet kebelébe, fizesse^ a nagy belépti dijat. Másodszor a betegsegélyezést lehetne huzamosabbá tenni. Most minden egyletnél vagy legalább is a legtöbbnél három hónapig kap a beteg tag segélyt s három hónapig fólsegélyt. De lehet az illető tag tovább is beteg. Mi történik akkor? , Legtöbbnyire semmi, mert az egylettől elég, ha egy tagot egy éven félévig segélyez. Ha szövetséghez tartozik az illető, érette félsegélyért folyamodnak, amit ha teljesen munkaképtelen az illető, meg is kap. De hátha nem teljesen munkaképtelen ? Ekkor bizony sem egyik, sem másik szövetség nem adhat segélyt. Az egylet talán még segélyezi az illetőt, de ez se mehet nagyon soká : ezért van szükség egy olyan szervezetre, a mely az olyan tagokról gondoskodjék, a kik az egyleti alapszabályokban előirt időn túl is betegségben 8inylenek. A tagokon kivül az egyes egyletek is nagy hasznát látnák az ilyen szövetkezésnek. Az egyleteken kivül I állók mindjárt jobban sorakoznának | a zászlók alá, ha látnák, hogy egyletbe lépvén, egyszersmind egy erős : szervezetnek lesznek a tagjaivá. Én j ismerek egyletet, a mely egy pár év vei ezelőtt alig 150—160 taggal birt, de mikor azt látták az. egyleten kivül állók, hogy az egylet minő erős, a tagok mindjobban kezdtek szaporodni s meghaladták az ezret is Bizonyára igy lenne ez ennél a szövetkezetnél is^ mert a nemes eszme hódit, s mind nagyobb mérvben terjed el. Ebgem nem csüggeszt, hogy még eddigelé hem sikerült megértetni mindenekkel az ilyen szövetkezés nek a szükséges voltát, mert rémé lem, hogy közel van az idő, mikor ez ez eszme is testet ölt a magyar refor- mátusság dicsőségére. Lapu nk jövő számában egy alap szabálymintát teszünk közzé, amely re már most felhívjuk a föfigyelmet. Egy bizonyos, hogy most annyira szét vagyunk szóródva, bogy minden esetre kívánatos az összekötő kap csők keresése. Kalaqsay Sándor. Levél a szerkesztőhöz. kálkodtunk. Az Isten meg is áldotta törekvéseinket. És ime most, mikor egy fiú gyermekünk születik s azt az emberi és isteni törvények szerint a saját vallás felekeze tern szertartása szerint kérész teltetem meg, a feleségem felekezetiének a papja háborúságot támaszt kötöttem és feleségem között. Vége •* lelki nyugalomnak: A boldogság kiköltözött kicsiny hajlékunkból. A feleségem az ő egyháza törvényei szerint elmegy az u. n. avatásra. A papja azonban kijelenti, hogy ö kiátkozott gyermeke az egyedül idvezitö egyháznak, de a kiátkozást megszüntetheti, ha minden gyermekét újra meg&eresztelteti. És ez még nem elég. Pár nappal ezelőtt bejön házamba és ott engem,— engem, ki az evangyelium ismereté- bennötcem fel,akar kapacitálni arra, hogy gyermekeim újra való keresztelését engedjem meg. Én természetesen ajtót mutattam a sötétség lovagjának, de mit ér, ha azóta békételenség van házunkba. A feleségem megingott irántam való szeretetében. így teremtenek a vallás örve alatt gyülölséget, a lelki boldog ság helyén gyötrődést, az Istennek országa helyett terjesztvén a sátánnak a birodalmát. Kérem szeikesztö ur, adjon vigasztalást, ha tud s igyekezzék arra,hogy kicsiny családom fölött újra a boldogság napja ragyogjon. Vagyok szerkesztő úrhoz,szeretettel egy hu hive. Kedves gzerkesztő Ur! Lelkemben, családi boldogságomban teljesen megháboritva irom e so rókát szerkesztő úrhoz. Tudom, hogy meghallgatja panaszomat s ha másként nem, hát legalább egy pár vigasztaló, hiterösitö szóval fog erősíteni. Mert erre van az én nagy bánatomban, háborúságomban szükségem. Ai eset ez. Még az édes hazában megismerted tem egy leánynyal, % kit kedves modoráért megszerettem. De odahaza nem tehettem feleségemmé. Kijöttem azért Amerikába s itt feleségül vet tem öt, a kit szivem szeretett.Aleány rom. katholíkus volt, én református, de a leány irántam való szeretetböl nem hárított semmi akadályt az elé hogy az evangyelium szerint reformált egyház egyszerű szertartása által köttessünk össze az egész életre. Boldogbk voltunk. Éltünk úgy, a mint az Isten parancsolta igaz szere- tetben, egymás iránti hűségben.Éjjet napot egygyé téve dolgoztunk, munYÁLASZ A LEVEL RE. Kedves Testvérem a Jézus Kritt- tusban. Nagy megdöbbenéssel olvastam, mert arra még csak gondolni se mer tem volna, hogy az ön családjában, itt a szabad Amerikában, történjék egyszer egy ilyen lelki utón állás. Jól tudom, hogy a mai katholikus egyház soha nem tudott, s nem is tud felemelkedni a jézusi szeretet nek arra a magaslatára, a melyen az igaz keresztyénségnek kell állania. Jól tudom, hogy a magát egyedül idvezitönek tartó egyház mindenkor ellenezte, rosszalta a vegyes házasságokat. De miután megakadályozni nem tudta, kénytelen kelletlen bele nyugodott, sőt 1741-ben XIV ikBene dek pápa egy rendeletben a protes tans papok előtt kötött házasságot is érvényesnek ismerte el, ellentétben a tridenti zsinat határozatával. Magyarországnak e tekintetben még több engedmény tétetett, mint más országokban. Ha tisztán a magyar törvényeket veszszük is alapul, a plebános,akiaz ön családi nyugalmát megháboritot- ía, bűnt követett el. Hátha még a magasabb, minden emberi törvény s rendelkezés lelett álló krisztusi szeretetet s magát az evangyeliumot tekintjük* ! Ekkor tűnik csak ki, hogy menynyire ellentétbe helyezkedettKrisztus rendeléseivel az a magát papnak nevező egyén.... A keresztyén vallás a*szeretet vallása. így annak, a ki magát papnak tartja,a szeretet törvényét mindenek felett valónak kell tartania s az a ki ezt lábbal tiporja,embereknek enged és nem az Istennek. — a Sátánt szolgálja és nem * mi Urunkat, a Jézus Krisztust. Hát hihető e, hogy az Isten azért taszitsou valakit kárhozatra, mert inkább Jézushoz ragaszkodik, mint emberekhez s azokhoz a törvémyek- hez, a melyeket emberek fiáját hatal mi vágyuk kielégítésére alkottak? A lélek ütvöseége nem attól függ, hogy az egyházi szabványokat, a melyeknek emberi volta nyilvánvaló, miként tartja meg valaki, hanem a Jézus Kcisziusban vetett hit az, a mely őrök életet ad. (János ev. 17;3, János ev. 3;3G.) A Csel. könyve 16:25 s következő verseiben olvassuk, hogy a tömlöc tartó miként veti magát Pál apostol lábaihoz s ezt kérdezi: Mit cseleked jek, hogy i(j.vezüljek 1 Pál pedig igy felelt: ,,Higyj a Jé'us Krisztusban, akkor te és a családod idvezül!“ Ki mond hát igazat, Pál e, — vagy az plébános, ki azt állítja, hogy az ön felesége s gyermekei elkárhoznak és ön is a pokolra vitetik, ha nem engedelmeskednek neki — s ö általa a pápai törvényeknek — s hozzá tehetjük, ha nem fizetnek az ö kezéhez gazdag váltság dijat ? ! Kinek van hát igaza? Azok az egyházi atyák, a kikre mint tekintélyre szokott hivatkozni, a romai egyház, korántse nyilatkoznak olyan kegyetlen módon, mint a mostani plébánosok. Cyprian pl. az úri imádságról írott magyarázatában nyíltan kijelenti; ,,Minthogy az ige, a mi Urunk Jézus Krisztus mindemekért jött, tudóst és tudatlant össze gyüjtvén, mindenik nem és kornak adta az idvességnek törvényeit, (az az mindenkit hivott az idvességre), egy rövid mondatba foglalta össze a maga törvényeit, hogy a kik a meny
