Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-13 / 28. szám
.Vi’#1y-< if'Wy VI. évfolyam. Pittsbüroh, Pa. 1905. Julius 13. 28. szám. ^MZEITZTTZ^LX MÜOTÜE (HUN G ÁRIÁN - AME Rí ('AN REFORMED SENTINELS Megjelen minden csütörtökön, Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIYATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Co., Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter öfiPT 2. iyiJ4. at the Post Office at Pittsburgh, Fa. under the Act of Congress of March 3, 1879_^_ Egyesületünk. Lapunk más helyén olvasható -egyesületünk elnökségének az. évi nagygyűlésre kibocsátott meghívója. Az idő még messze van. a mikor azok, akik valóban szivükön hord ják az egyesület fejlődését, kiket ezért a közbizalom delegátusok gyanánt kiküld, találkozni fognak Johnstownban, hogy megvizsgálják az egyesület egy évi működését s tanácskozzanak a jövőnek tennivalóiról. Kétségtelenül nagy fontosságnak ezek a gyűlések. Ez idő szerint az egyedüli alkalom ez arra,hogy azok, akik egy célért munkálkodnak, egy mással találkozzanak s elmondják véleményeiket, gondolataikat. Az ilyen találkozások mindig termékenyítő hatásúak. S ha valaha volt szükség ilyen találkozásra, most van. A lefolyt év ugyanis a mellett tesz tanúságot, hogy csak kevesen forgolódtak az egyesület dolgaiban s a nagy czélt kicsinyes, hiú érdekek sok hivatalos egyén előtt is elrejtették. Hát ez nem jól van igy ! Az egyesület nagy cél ját ilyen ala csony érdekeknek alá rendelni nem szabad. Tgy is eléggé szét vagyunk forgácsolódva egyházilag, s minden esetre arra kellene törekednünk, hogy legalább a jótékonyság gyakorlásában egyesüljünk. Az egyesület az özvegyek és árvák segélyezésének a nagy munkáját végezi, s a ki ez ellen munkálkodik, vagy ha szándékosan elmellözi az egyesületet s érette mindent el nem követ, az nem értette meg a Jézus ama kijelentését: „Szegények mindenkor lesznek ti veletek.“ » Mi tehát szeretnék, hogy a johns- towni gyűlés egy, valóban egyetemes gyűlés lenne, amely egyesítené a három felé szakadt amerikai magyar reformátusságot. , Mi sem áll útjában ennek, sőt kívánatos, hogy az egyesület érdekékében mindazok megjelenjenek, a kik tudják, érzik, hogy az egyesület kilencz éves működése alatt mennyi jót végezett, minősök könnyet letörőigetett. Kívánatos, sőt-határozottan óhajtandó, hogy az a nembánomság, közönyösség, a meiylyel református testvéreink jó része még ma is viseltetik egyesületünk iránt, végre vala- hára megszűnjék. Kern Kellene csak egy mustármag- nyi lelkesedés, ez az egyesület a legnagyobb, leghatalmasabb szervezete lehetne az amerikai magyarságnak. Ma Amerikába a magyarság nagy számban vándorol be s ezek között tömérdek a református, kiket mind iheglelietne nyernünk az egyesületnek, ha kellőképen felvilágosi t-anánk ennek áldásos működéséről. ! Természetes, hogy nagyon sok a j tennivaló. Hiszen, ha bár közel tiz! éves is egyesületünk, még mindig ! csak a kezdetén állunk a szervezke-1 désnek. Tannak nagy, hatalmas egyletek, | amelyek a „református“ nevet vise j lik, de magáról az egyesületről hallani se akarnak, sőt sokszor határozottan ellene működnek. Lehetséges volnae ez, ha kellőképen szervezve volnánk s ha mindnyájan tudnánk, hogy akkor, amikor a jótékonyság terén összetartunk, tulajdonképen hitünk,magyar református egyházunk védelmére szövetkezünk. Ha nem igy állna a dolog, nem is volna meg egyesületünknek’a létjogosultsága. Ha egyszerűen csak egy biztosítási intézet volna, úgy nem szólanánk egy szót sem. De mi az egyesületben mindenkoron azt az összekötő kapcsot láttuk, a mely arra van hivatva, hogy azokat, kik a mi hitünk cselédei közül szét vannak szórva ebben a .nagy országban, egyesítse. De ugv látszik, nem azt a czélt látták sokan ebben az egyesületben. Most itt ,van az ideje, Mondja el kiki véleményét s beszéljük meg komolyan, nogy miként tehetnénk nagygyá egyesületünket. Lapunk nyitva áll a kérdés tárgyalására mindenki előtt! Evangéliumi lecke. Lukács ev. 6 r. 36—42 v. alapján. Ha azt kérdeznék tőled keresztyén embertársam, hogy kicsoda Istennek országában nagyobb : az a ki ékes szavakkal tudja hirdetni a jót, de a gyakorlati életben gyönge keresztyén, vagy pedig az, ki erőtlen a szólásban, de buzgó a jó cselekedetekben, ugyebár azt felelnéd reá habozás nélkül, hogy az az első Isten országában, ki nemcsak azt mondja: Uram, Uram, hanem cse- lekszi is a mennyei Atya akaratját. Erre tanít bennünket JIdvezitönk is a felvett evangéliumi szakaszban, mely a hegyi prédikáczió egy részét képezi. Ha a kér. élet csak hangzatos cifra jelszavakban állana, nehány hirtelen elröppenő lelkesült szóban ; akkor könnyű volna keresztyénnek lenni. De a keresztyénség életfolyamat s cselekedeteker, próbákat követel. Ha azt akarod, hogy könyörüljön rajtad a mennyei Atya, könyörülj te is embertársadon. Ne tégy úgy, mint az evangéliumi hűtlen sáfár, kinek nagy adósságát engedte el a gazdája s ö elég hitvány volt azon fillérekért emberkinzásra vetemedni,- miket egy szegény tartozott neki. Ha te nem vagy irgalmas embertár sadhoz, hogyan könyörülhetne rajtad a mennyei atya ezeriziglen megszámlálhatatlan bűneidért ? Jóra akarod inteni felebarátaidat, szél) dolog, de vigyázz, hogy feléd ne kiáltsa az Ur ama rövid, de súlyosan hangzó vádat: „te képmu tató. “ Szeretetre tanítod hallgatóidat Krisztus nevében s az ö egyedül idvezitö egyházának érvényesen felszentelt papja vagy. óh szép, kitüntető állás, de mit ér egyházad, ha nincs hited, mit ér püspököd kenetje, ha nem tanirott meg a szeretetre ? Pál apostol azt mondja: „ha szeretet nincsen én bennem, olyan vagyok, mint a zengő érez és pengő cimbalom.“ Bizony Iliddel, szeretet nélkül te még ennyi sem vagy! Kifelé avval a gerendával szemed böl embertársam s csak azután lásd mega szálkát felebarátod szemében. Szól ez intés minden keresztyénnek. Hiszen természet szerint hajlandók vagyunk a mások hibái bírálatára s a magunk bűneivel keveset, vagy áemmit sem gondolunk, Érezhetjük mindannyian, hogy nem jól van ez igy s Krisztus nem ilyen magaviseletre tanított bennünket. Ö nemcsak ajánlotta másoknak, hogy vegyék fel keresztjöket s úgy kövessék öt, hanem maga is felvette a legnehezebbet, legsulyosabbat. Ö nemcsak követelte hallgatóitól a mennyei Atya parancsának megtartását, hanem ö maga engedelmes volt egészen a Golgotáig. Nemcsak kiadta a szeretet íöparancsát, hanem maga teljesítette az élet legnehezebb pillanataiban is. Nekünk nagy feladatunk van, az nevezetesen, hogy eljutassuk a pogány világot ama jó pásztornak boldogító aklába. De úgy élünk-e mindig, ahogy e megbízás letéteményeseinek kellene ? Vájjon nem sok keresztyén van-e, aki felé méltán kiálthatja sok pogány ; te képmutató vesd ki előbb a gerendát a magad szeméből s azután legyen gondod, hogy a szálkát az enyimböl kivesd ? „Vak vezet világtalant s mindkettő a verembe esik.“ Milyen sokszor beteljesedett már az Urnák eme mondása, milyen sok vak gonoszságtól s tudatlanságtól megvert papja, vezére, fejedelme volt már a népnek, kik a helyett, hogy előbbre vitték volna a reájok bízott emberiséget, magokkal rántották a verembe. Fel az evangélium lámpájával magasra ! Ismerd meg tenmagad, ez legyen jelszavunk. S ekkor nem leszünk képmutatók, hanem azt mondja a nyelv, a mivel teljes a szív. így illik nekünk a mi tisztünket betölteni. Nánássy Lajos. Hitek Isten országának terjedéséről. A Chisíian Endeavor Society (keresztyén törekvési társulat) Baltimoréban tartotta konvencióját, me lyen 800 kiküldött jelent m«g. E népies társulat sikerrel működik Kris- tus országa érdekében, s minden olyan vallásfelekezetnél feltalálható, hol elhiszik pál apostollal, hogy az evangélium Istennek ereje minden hivő üdvösségére. Az Epworíh League, a methodis- táknak vallásos egylete ugyancsak a múlt héten gyiilésezett Denverben Coloradóban. Vajha megáldaaá az Ur azokat, kik az ilyen társadalmi formák keretében viszik előre a győzelemmel biztatott örök, szent ügyet. Azon alkalomból, hogy Hay államtitkár elhunyt, Roosevelt elnök Pennsylvania egy erdőjében térdre esve imádkozott elhunyt barátja lelkiüdveért s kérte Istent, hogy bocsássa meg a bűnöket, miket életében elkövetett. Lehet, némelyek belekötnek ez imádságba, mert hittani okból helytelennek tartják. Ezek olyan emberek, kik megszabják, hogy mikor kell és mikor nem kell imádkozni. Roosevelt ellenben mint jó református, Pál apostol szavaihoz tartotta magát: szüntelen imádkozzatok s az Ur kipótolja imádságunk esetleges fogyatkozását is. Az amerikai (holland) ref. egyház
