Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-15 / 24. szám
Mogjelen minden csütörtökön, Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879 Jogvédő egyesület. Azok között a szép eszmék között, a melyek ebben az esztendőben fel színre kerültek, s a melyek a jelen ben is foglalkoztatják az amerikai magyarságot, nem utolsó az u. n. jogvédő egyesület megalkotása sem. Sok helyen, a hol a magyarság már szervezve van, sikerült a ma gyarság jó hírnevét és tekintélyét és megoltalmazni. El mondható ez különösen Cleveland és Bridgeportról, hol a magyarságnak kellő súlya van s a hol a szegény munkás nép nincs kitéve annyi zaklatásnak és méltatlanságnak, mint például itt az ország szivében, Pittsburghban és környékén. Ezen a viuétven, épen a szt-lszóit- ságnál fogva és azért mert, eddig senki se törődött a dologgal, vagyha törődött, bát magán érdek is vezette, szó sem lehetett arról, hogy az agyon hajszolt, a halálba kergetett magyar emberek özvegyei és árvái valami méltányos kárpótlásban részesítettek volna, vagy a bénultak kellő ellátásról biztosítva lettek volna. A mit a nagy, gazdag társu latok adtak, csak olyan „vakulj magyar“ féle adományok voltak. Most azonban örvendetes fordulat állott be ebben az ügyben itt Pittsburgh vidékén is. Konsulunk vizsgálat tárgyává tett több szerencsétlen halálesetet s a Coroner is olyan férfiú, a ki szembe szállani kész a nagy korporacziókkal. De ez nem elég. A hivatalos közeget sokszor épen a hivatal korlátozza. Ezért feltétlenül szükség van legalább Allegheny megyében egy jogvédő Egyesületre. Ebben a megyében tömérdek magyar ember él s a bíráskodás sehol se olyan laza, mint épen itt, a hol a nagy korporációk ügyvédjei egész szemérmetlenül hirdetik, hogy uem akad jury, a mely egy idegennek adjon igazat a nagy társulatok ellen. A mustármag elvan vetve. E hó nyolcadikán néhányan tanácskoztunk ebben az ügyben s abban állapodtunk meg, hogy julius hó 9-ére, vasárnap délutánra nagy gyűlésre hívjuk meg a Pittsburgh vidéki magyar egyleteket, a pittsburghi magyar ref. iskolába, a hol kész tervvel állunk elő egy jogvédő egyesület megalkotására Reméljük, egyleteink felfogják ennek a kérdésnek nagy horderejét s nem leend egy sem, a melyik egy két delegátust ne küldene, hogy gondoskodjunk véreinknek a nieg- védelmezéséröl s mutassuk meg, hogy van bennünk akarat és erő s számot tevő tényezők vagyunk ezen a vidéken is. Azt mondják, hogy százezer magyar él ezen a vidéken. Nos lássuk hát meg, hogy igaz e ez s tudunk e olyan erőt s befolyást! biztosítani a magyarság számára, a minő öt méltán megilleti ? Jöjjön el azért minden egylet meg bízottja, mert a mozgalom csak úgy lehet sikeres, ha abban nem egypár ember, de az öszmagyarság • vesz részt. Jöjjenek el a magyarság kiválóbbjai. Vannak itt hivatalnokok, orvosok, kereskedők, kik egy ilyen mozgalom diadalra juttatása érdekében nagyon sokat tehetnek. Reméljük, hogy az elvetett mustár mag terebélyes fává fog fel növekedni s a pittsburghi és vidéki magyarság minden esetben megfogja védeni azokat, a kiknek testvéreink közül igazságos követelni valójuk van. Adja Isten, hogy a jogvédő egyesület minél előbb megalakuljon s áldásos munkát végezzen. y—r. még egg átvaöazi terv. A „Magyar Napilap“ toll hegye- löje ez alatt a cim alatt foglalkozik a lapunkban megjelent ama tervvel, a mely a felekezeteken felül álló,tehát egy olyan árvaháznak a létre hozását fejtegeti, a melyben minden felekezet egyaránt be vehető és gon dozható volna és a mely a legnagyobb amerikai mag7ar szövetségnek a B. S. E. Sz.-nek kezébe akarja letenni a kezdeményezés jogát. Maga mondja a toll hegyelö, hogy közel két hétig készült megjegyzést tenni cikünkre s e két hót alatt any- nyit sütött ki, hogy ebben a tervben nincs jóhiszeműség, mert agymond laptársunk se tartja* azt meg való- sithatónak ! Engedelmet kérünk, de ezt nusitást a legkerekebben és leghatározottabban vissza utasítjuk, és kijelentjük, hogy ezt a tervet igen is megvalósíthatónak tartjuk és olyan- aak, a mely egyedül képes arra, [ hogy a jótékonyság gyakorlására egyesítse az amerikai magyarságot felekezeti külömbség nélkül. Remélem, hogy hosszú ismeretségünk alatt nem úgy ismert meg a Magyar Napilap szerkesztője, hogy jóhiszemüie6 illethetne a. n>" hiszer üség v 'djáva’ Tudhatja, hogy a levegőbe beszélni nem szokásom, Hübele Balázs módjára se rohanok a dolognak, s ha valamihez hozzá szólok, azt komoly megfontolás után teszem. Ezért a roszhiszemüség vádját nem csak kereken visszautasítom, hanem magára a Napilap szerkesztőjére, illetve a tollhegyelöre alkalmazom. Miért ? Azért, mert az terv, a mely lapunkban megjelent nem az enyém, hanem a Napilap szerkesztőjéé. Ö volt az, a ki mikor Bertha József testvérünk megtámadta protestáns szempontból a magyar árvakázat, a mely a megkezdett alapokon, a mint az ime el van ismerve, nem lehet más csak ,,rom. kath. árvaház, azt mondotta, az ideális állapot az volna, ha lehetne alkotni egy felekezet nélküli árvaházat. A felekezet nélküli szóért Böhm Károly plébános ur hosszabb cikkben foglalkozott ezzel a feleleitel. Mi nem kötöttünk bele ebbe a szóba, mert tudtak, hogy felekezeteken felül álló, tehát olyan intézmény van itt értve, a melyben minden felekezet helyet találhat és jogát gyakorolhatja. Ö az, a ki jelen cikkében is kijelenti, hogy eljön az idő, mikor az árvaházaknak nem lesz felekezeti jellegük. Ha tellát ez az idő eljön — s egy ilyen magyar árvaháznak a felállítása ideális dolog, miért nem igyekszik ennek az ideálnak megvalósítására a Magyar Napilapnak ideális szerkesztője ? Én azt hiszem, hogy abban van a rosszhiszeműség, ha kisebb érdekekért eltérünk az ideális iránytól. Lehet, hogy úgy lesz a mint a magyar Napilap szerkesztője mondja, hogy a terv nem valósul meg, de nekünk meg lesz az elégtételünk abban, hogy ebben a kérdésben mi egy felekezetaek az odaadó tagja, viseltük az ideális irányzatot. És végül még egyet, az a ki Romának a céljait szolgálja, nem szolgálhatja igazán a humanizmust. Gondolja át a Magyar Napilap szerkesztője a keresztyénség történetét és látni fogja, hogy igazunk van. Azt az egyet pedig szívesen konstatáljuk, hogy most mára Napilapban is vau distinctio, amennyiben meg van külömböztetve a rom. kath. és jí. je___.i hu. Ili..o u..s/,aa uem lenne is felszólalásunknak, annyi van, hogy most mái elismerik a legilletékesebb helyen, hogy a louisianai árvaház ha létesül, magyar, romai katholikus árvaház lesz, s mint olyanban a magyar pro- s árvák ösak hithagyás után volnánaK fel vehetők, a mint ezt Böhm Károly ur őszintén kifejtette. Ez az igazság s ha ezt hirdeti vala eleitől kezdve a Napilap, nem talált volna ami részünkről sem gáncsolást, de a megkülönböztetés mindeddig nem volt megtéve. Különben béke velünk. Rálássay Sándor. Hírek Isten országának terjedéséről. A missiói munkát Németország külföldi gyarmataiban magán társulatok végezik s az állam ugyszólva semmivel sem támogatja a nemes munkát, dacára annak, hogy az iskolák nagy része a felekezeíek kezében van. Mig ugyanis az állam csak 20 iskolát tart fenn, aprotestán soknak 900 van 32,000 tanitványnyal s a római katolikusoknak 400 iskola 23,000 növendékkel. A norvég missiók szintén magán társulatok s ezek gyűlésein elhatározták, hogy a férfiaknak s nőknek egyenlő szavazati joga van. A hires velencei Szt. Márk székes- egyház, a földkerekség legszebb templomainak egyike, igen gyönge állapotban van. Mérnökök vizsgálták át a2 épületet, mely lényeges és költséges munkálatokat igényel. Mint a lapunk múlt számában közölt kimutatásból láttuk, Németországban az ivás elterjedt, de nem oly hogy a Reformátusok Lapja, czimére egy évig járjon, — az küldjön be szerkesztőségünkhöz liá.ro32Q. d.ollá.rt- s mi számára egy diszkötésü ima könyvet vagy egy zsoltárt küldünk s a lapot egy esztendeig. Ez az ajánlat csak Julius 1-ig tart. .'„A- .... Published every Thusday by the HUNft,-AMERICAN SENTINEL PUBL. C0‘ Bates St. 01 <1 Hung. Ref. Church
