Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-01 / 22. szám
VI. évfolyam. PirrsBTOfttt, Pa. 1905. Junius 1. 22. szám. iLlí£EI3IZ:iLI (HUNGARIAN AHERICAN REFORflED SENTINEL.) Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME! AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thusday by the HUNG.-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Oppice at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress op March 3,1879 Áldozó csütörtök. A Jézus megdicsőülésének a napja, az igének,a mely testté lett. visszatérése amaz örök forráshoz, a melyböJ származott. Jézus a feltámadás után negyven ®apig marad tanítványai körében, hogy őket előkészítse a legnagyobb «cél meg valósi tasara, hogy Istennek • országa általuk éljen és fejlődjék itt a főidőn. Meghagyja nekik, hogy tanúi legyenek Jeruzsálemben, Júdeábán, Samariában és a főidnek mind végső határáig — s aztán elnyeri földi életének, szenvedésének jutalmát, az ö iátokra felemeltetek, es a felhő Jézust befogván, elszakasztá őket az ö szemeik elöl! A tanítványok megsz.omorodnak s nagy fájdalommal tekintenek az égre -a mely a szeretett Mestert elrejté sze meik elöl. Emberek voltak s az elválás a szomorúság érzelmét fakasztotta lelkűkben, pedig tudják, hogy a Jé zus a mennybe menetelben nyert öröK dicsőséget. Árváknak, elhagyottaknak érezték magukat, mert nem volt többé velük a Mester. De a mig szomorkodnak, a mig tétovázva állanak a helyen, a hol az Ur hagyta őket, megjelennek az Urnák angyalai és ezt mondják nekik : Galileabeli férfiak, mit állótok itt, nézvén a mennybe. Az a Jézus, a ki oda felviteték ti tőletek, a képen jön el, a miképen láttátok öt felmenni a mennybe. És e szavak hallatára megvigaszta- lódtak. Lelkűk megnyugodott, mert az angyali kijelentésGileád balzsama volt sziveikre. Örömmel térnek Jeruzsálembe, mert érzik, tudják, hogy Jézus nem hagyta el őket, hanem velük van s foglalatosak valának az imádkozásban és könyörgésben. Mi is sokszor megállunk tétovázva, reményt vesztve az Olajfák hegyén. .Árváknak, elhagyottaknak érezzük magunkat a szeretteinktől való elválás első perceiben s úgy tetszik, hogy a sötét koporsó a boldogtalanság forrása. De ha igaz keresztyének vagyunk, ha nem csupán e földnek élünk, hanem gondolunk a mennyországra is : mi előttünk is megjelennek amaz angyalok, kik vigasztalást hoztak a tanítványoknak s el hozzák nekünk Gilead balzsamát, az élő hitet, s az erős reménységet. Az élő hit megtanít arra, hogy a Jézus velünk van, nem hagy el ben nünket, csak legyünk foglalatosok az imádkozásban és könyörgésben. Ha szivünkben él a hit,eljö hozzáak Jézus s megtanít, hogy ,,a ki hiszen én bennem, őrök élete vagyon annak. A ki hisz, ha megtörik is egy pillanatra a csapás első perceiben, össze nem roskad,mert jól tudja, hogy min den az Ur kezeiből származik. Az élő hit alapja az erős remény ségnek. Ha úgy hiszünk a Jézusban, mint a tanitványok, úgy nem leszünk mi sem árvák, hanem a halálos ágyon is láíuuk megnyilatkozott egeket, s az Atyának jobbján a Jézust, a ki által az ö tanítványai örök életet nyernek. így lesz a Jézus megdicsőülése a keresztyénség legszebb reménye. —y—r. e maggal Kivsqaanás iíiúüá oKai és sraiása. A múlt héten nagy meglepetést keltő szenzáció járta be Amerika sajtóját. Ez a szenzáció a hivatalosság leple alatt kerülvén forgalomba, mindenesetre alkalmas arra, hogy megtévessze a közvéleményt, s ezért jó és czélszerü lesz ennek a „hivatalos jelentésnek“ a téves voltát magának az amerikai magyarságnak kellő értékére leszállítani. A magyarországi kivándorlásnak indító okát korántsem az a szerződés képezi, a melyre olyan elöszeretetrel szoktak hivatkozni s igy a magyar kivándorlás anyagát koránt sem azok a gonosztevők és elcsábított leányok, bukott nők képezik, kiket ezzel a szerződéssel kapcsolatban felemlítenek, miDt annak a 30 ezernyi magyarnak egy í észét, a kiket a magyar kormány állítólag eladott a Cunard Linenak. A magyarországi kivándorlás okai sokkal mélyebben fekvők s nem ilyen kicsiny, semmit mondó okok. Ezt bizonyára maga Braun Márkus tudja a legjobban. Nem fog ártani, ha mi is rá mutatunk ezekre az okokra s azután a betegség megállapítása után az orvoslás módjára. Tíz éve kisérjük már ezt a kérdést figyelemmel s igy némi jogunk van ahoz, hogy a kérdéshez hozzá szóljunk. A magyarországi kivándorlásnak első és legfőbb oka, a nyomasztó gazdasági helyzet. Szülő hazánk pv_/A^t*icíj. jG u6Ü1 tuu íveujt?* rer adni. A vagyon megosztás ugyanis nagyon szerencsétlen. Sokan duskálkodnak a földi javakban, de nagyon sokan éheznek. A vagyon megoszlás mellett ma is fenn áll a kaszt rendszer s a magyar földnek íg6ü bo*' ? *t* v. - is * «ik. pana számba megy . . Munkás, igyekező, szorgalmas nép a mi népünk, de mit ér, ha kora ősztől, késő tavaszig azon a csekély kereseten kell életét tengetnie, a mit tavasztól őszig ke rés. Még ha legalább kellőképen megfizetnék a testi erőt, de a munkát ember igazán nevetséges olcsó bért kap a munkáért. Se a kézi, se a szellemi munka nincs kellőleg jutalmazva. A gyárakban, ipar telepeken mig egy felöl nagy ceremónia után lehet munkát kapüi: a magyar ember iránt bizonyos előítélet uralkodik ; holott Amerika gyártelepein, bányiában a magyar embert a legjobb munka erőnek ismerik. Mit szóljunk a kis birtokosokról ? Ezeket tönkre teszi a sokféle adó, a melyeknek se szeri, se száma, shogy apai öröksége dobra ne kerüljön, kénytelen megfogni a vándorbotot s idegenbe jönni, hogy két keze munkája után tartsa fen az ősi birtokot. A z is kétségtelen, hogy sok honfitársunkat hoz ki a pénznek a szerelme s az a gondolat, hogy itt Eldora dó van. De ezek száma elenyésző csekélység azokéhoz képest, kiket tényleg a szükség hajt a messze idegenbe. A kivándorlás egy nagy betegség a magyar nemzet testén . . Minél tovább halasztják az orvoslást, annál mélyebben beeszi magát a testbe s nehezebb az orvoslása. A kivándorlás kezdetén a felső megyék — tehát a legszegényebb helyek lakosai iogtak vándorbotot, ma az alföld szinmagyarsága jön s ezek között valóban sok olyan, ki odahaza szorgalmas munka után tisztesebb megélhetést tudna magának teremteni, mint itt nehéz» emésztő munkálkodás után. Mikor az orvosszerekröl szólunk, ezekre nem is figyelünk, mert csak ideig óráig való vérveszteséget jelentenek s haza menvén a szerzett taDasztalatok álta1 még hasznosabb tagjai leendnek a társaságnak, mint azelőtt. Hogy a baj orvosoltassék, egész munkára van szükség. Többé félrendszabályok nem használnak. Az orvoslás pedig nem állhat egyébben, mint I. Minél több gyár és ipartelep felállításában. II. A keresztyén vallás parancsolatainak az életbe való átvitelében. Azt szoktuk mondani: Magyar- ország Europa Amerikája. Magyar- ország földje áldott iöld, mindene megvan, hogy anyagilag gazdag és elöhaladott legyen. Hegyeiben, halmaiban töméntelen a gazdagság. Arany, ezüst s a mi ipari és gyári tekintetben a legfontosabb, vaskő, szén gazdagon van. Csak a vállalkozási kedv nincsen meg. Pénz van, mert milliók vannak a földesurak s a nagy földbirtokkal biró főpapság kezében ; csak egy kis munka kedv s vállalkozási szellem kellene. Ki mondjuk nyíltan, hogy mig Magyarország ön maga nem igyekszik felhasználni azt a gazdagságot a melylyel bir a természeti adományokban. olcsó munka erejében, addig a kivándorlás nem fog meg- megszüoni. Ha Magyarországon nagyobb volna a vállalkozási szellem, úgy vas és acél iparával, minden gyártmányával elhódítaná Amerikától a közel és távol keletet. Oláhország, Törökország, a dunai államok, Afrika északi partja, Kis Ázsia mind olyan pontok, a melyek önként kínálkoznak kedvező piacz gyanánt, a fellendült magyar gyári és ipari termékeknek. De hát Pató Pálok vagyunk ! Schváb Károlynak, ennek az amerikai milliomosnak a példája lelkesíthetné a magyar töke pénzeseket, hogy miként kell üzleti ügyek hogy a Reformátusok Lapja, czim re egy évig járjon, — az küldjön be szerkesztőségünkhöz 1X3.XOXXX. cLollá,Xt — s mi számára egy diszkötésü ima könyvet vagy egy zsoltárt küldünk s a lapot egy esztendeig. Ez az ajánlat csak Julius 1-ig tart. ..................... 1 1 =
