Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-25 / 21. szám
" ™ ............—y- . . . ,, • k . , ,rrpr NEW ViliiIi, HAZLETON. WILKES-BAKBE. <í li Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulatnai fígvylrőaég vezetésével bízatott meg Amerkában, ás sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. ZE’éaa.zelaie't küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. éj egyeket elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Ángolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó- társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van; Írjon hozzá árért. 22Iiá.llit mindenféle meghatalmazásokat, adás vételi szerződéseket * bár- ^ milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. jb.i A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért es Ujjt levélboritékok'ért. Levél cim : V) John Német h, 457 Washington Sí., New York. ^ Nagy események. Lapunk más helyén emlékezünk meg arról, hogy mi történt Braun Márkussal Budapesten. Ama reggeli lapok megadják a magyarázatot is, hogy miért történt, a mi történt. Braun Márkusnak, mint speciális bevándorlási biztosnak, az a felada ta, hogy tanulmányozza azokat az okokat, a melyek egyes országok népét hazájokböl való kivándorlásra ösztönzik, s a melyek miatt heten ként ezernyi ezer bevándorló jön Amerikába. Braun Markus nem csak Magyar- országon, hanem a dunai államok ban, Olaszországban és a szláv nyelvű tartományokban végezett vizsgálatot s munkálkodásáról terjedelmes jelentést küldött a kereskedelmi minisztériumhoz, Roosevelt elnök köz, Sargent bevándorlási főbiztos hoz. A jelentésből természetesen a magyarországi kivándorlás okairól szóló részlet érdekel bennünket. Megdöbbentő adatok ezek, ha igazak. Azt mondják az angol lapok, hogy Braun ur beküldötte volna annak a szerződésnek a másolatát, a melyet a magyar kormány a Canard Line- val kötött, 30 ezer bevándorló szállítására, s hogy ez a szám kiteljék* a börtönökből kiszabadított egyéneket. küldtek volna] át Magyaror 'ágból Amerikába s van törvény' hatóság, a melynek a területéről 280 kiszabadult rab közül 180 jött át Amerikába. Azt is mondja, hogy Budapest környékén vannak olyan intézetek, a melyek a szegény gyér mekek importálásával foglalkoznak, kiket a szülék gyanánt szereplő egyenek egyszerűen az utczákon | nagynak, hogy a rendőrség szedi fel j őket s helyezi el a gyermek men he-1 Ivekben. Vannak olyan egyének, a| kik bukott nők szállításával foglal- j koznak. Természetesen mi fentartással kő zöljük ezt a szenzációs leleplezést, mert 1. a szerződés létezését elismerte ugyan maga a magyar kormány is, de jelenben már nem kötelező a Fiúmén át való kivándorlás. 2. A sok bevándorló között bizo nyára jön Magyarországból is sok olyan egyén, a ki börtönt szenvedett, de mint múltkor kimutattuk, a magyarság Amerikában a rovott multuaknak csak négy százalékát szolgáltatja s igy az amerikai magyarságot e tekintetben gáncs nem érheti. 3. Tíz évi itt működésűnk alatt egyetlen egy olyan esetet se hallottunk, a mely megerősítené a szegény gyermekek behozására vonatkozó adatot, pedig hivatásunknál fogva az ilyen dolgokat mindig figyelemmel kisértük. 4. Hogy némely emberek bukott nők szállításával, sőt egészen tiszta erkölcsű leányoknak bordély házakba való bevitelével foglalkoznak, az bűne a kornak, a mely eltűri az erkölcstelenséget, de a kivándorlás okai között semmi helye. Orvoslandó dolog, de a magyarság jó hírnevét ezzel kissebiteni nem helyes. A magyarországi kivándorlás okai a munkanélküliség, a munkásnak meg nem becsülése, a nyomasztó politikai viszonyok, a mindenféle terhelő súlyos adók s javarészben as a körülmény, hogy a dollárnak két és félszer akkora az értéke, mint a magyar pónzegységnek. . A jelentésben szó van a magyar kormány kolonizáló törekvéseiről is. Fájdalom, ezt a jelen egyházi mozgalmak megerősítik, s ellene nem védekezhetünk. Szerbiában kormányválság van. A Pasics minisztérium a mely 1904 decz. 11-én alakult lemondott. Még az uj minisztérium nincsen kinevezve . A messze keleten minden csendes. A tengeren még nem történt össze ütközés, a szárazföldön pedig csak apróbb csatározások folynak. Mind két fél a tengeri harcot várja. BÁRMINEMŰ MUNKÁT szívesen elfogad egy az ó-hazából most kiérkezett r. k. honfitársunk, ki 26 éves beszél magyarul s tótul s kevéssé németül. Cim : Mihály Szalay, 32 Asken st. Uniontown, Pa. Tudvalevő dolog az, hogy sok beteg magyar'ember akármilyen és * bárminő orvosokhoz folyamodik, a kik az újságokban nagy hirdetésekkel, képekkel és álbizonvitványokkal dicsekesznek, hogy ők milyen okosok és mindentudók doetorok Professorok, orvosságot utánvétel (C. O. 1). ) mellett, küldenek, anélkül, hogy tudnának miben szenved a beteg és anélkül, hogy az illető beteg azt megrendelné. Ilyen orvosok csak keservesen szerzett pénzűket kívánják és egyáltalában nerr törődnek azzal, hogy segítsenek a betegnek. HONFITÁRSAK ! Ne higyjetek ilyen orvosoknak! Ha betegek, forduljanak egy becsületes magyar orvoshoz, a ki tanult, a kinek tapasztalatai vannak, a kivel saját anyanyelvükön beszélhetnek és a ki semmiféle humbogot nem csinál. Ilyen orvos van Pittsburghban, Grant Street 406. szám alatt Dr. GOLDMANN’S egy derék becsületes magyar orvos Szepes megyei származású, a ki tanúim.' ait a hires Bécsi egyetemen végezte és mint katona orvos is szolgált. a‘ Bárminő betegségükben forduljanak személyesen vagy levélileg ö hozzá a legnagyobb bizalommal. —, Titkos női és férfi betegségeket titok tartás mellett gyorsan és biztosan gyógyít. Czirr^e: IDr. S. G-o ld.a^CLarLrL7 406. Grant Street, közel a Couithoz. PITTSBURGH, Pa* Vitályos bátyám uram leültette tisztesség tudással az öcsém asszonyt éa elmagyarázta, hogy miképp is áll a dolog. — Állott pedig az a dolog abból, hogy ennekelött ki tudja hány esztendőkkel innen, E falvárói -egy Csóka János nevű egyén kiszármazott. Sok hányódás, vetődés után Sofiában telepedett le, hol a maga eszessége után szép vagyonra tett szert, több házai, nagy kereskedés maradt utódaira, kik közül az utol sót szintén Csóka Jánosnak hívták. És a Csóka JánosII.már nem tudott magyarul: az édes anyja bolgár leány volt; ö is bolgár lett, de soha sem házasodott meg, hanem kávéházait, vendéglőit,palotáit kiadta bérbe s annak jövedelméből élt. •- Úgy látszik nagyon jói élt, mert nem fi atalabb mint 80 éves korában halt el nem is nagyon régen — ezelőtt •valami 5 évvel. Törvényes örököse nem maradván, a bolgár kormány most azt ksrentáltatja. hogy a ki jogot formál a vagyonhoz az keresse ki az okmányait és álljon elé velők És a vagyon pedig kerek százezer fiánk, ügy látszik hogy maradt va. lami irás arról, mintha a régi szárma zott e-falvi lett volna, azért küldötték egyenesen ide a megkeresést. " — Hát aztán, bátyám uram! Mit gondol, mi kapjuk-e meg azt a vagyont?— kérdé Vitályos bácsit. — Már tisztelt öcsémasszony — fe lelte Vitályos bácsi — azt egész bizonyosan senki meg nem mondhatja, mert ki tudja hol? mere létezik még ilyen nevű família Erdélyországban. Hanem mivelhogy az irás egyenest ide küldetett, másfelől pediglen, miáthogy abból a famíliából itt a mi helyiségünkben Adám öcsémura- mon kívül más nemlétezik, én úgy gondolom, hogy de biz meg lehetne kapni. — Én is úgy gondolom — mondta a néni. Aztán többet nem beszélt, hanem vette a kendőjét s haza ment. Azon éjszakán sem Csóka Adám, sem a felesége nem aludtak egy esép pet sem. Csakhogy a kettő két ellenkező ok miatt. * * Következett epedig, hogy a termeszét rendelése szerint másnap szépen reggel lett. A nap felkelt azon a maga oldalán, valamint Csóka Adám uram is felkelt. De mekkora vala is mételten a jó nagyasszonynak és az ö hét leányának elbámulása, mikor is Adám uram nem a szokott pipájával, hanem újból is azzal kezdé, hogy; Anikó leányom hozz egy pohár tejet? Nem is lehetett azt megála ni szó nélkül — s minthogy Adámné asszonyom is oda somfordála az ura ágyához és mintha semmiről sem tudna semmit, kérdé nyájasan; — Adám! neked mi bajod? — mert látom, hogy bajod van. Adám uram először is felhörpintő a tejet; azután egy-kettöt nyele u- tánna és feleié; — Igenis Klára nekem bajom van; olyan bajom, mikor szükségem van a józan eszmére. Az éjszaka nem aludtam egy órát! — És mi legyen az a nagy bajod, a mit még nekem sem akarsz megmondani? — Megmondom Klára, halgass rám! — És elbeszélte az ügyet, melyre Klára asszony úgy vigyázott mintha sohasem hallotta volna hírét . — Mikor aztán okáig ért volna a dolgával, hogy már csak a bizonyi tás lenne szükséges akkor a nyaka elkezdett pirosodni, a szemei tüzesen szikráz ni, az öklével nagyot csa pott az asztalra s azt mondta mérgesen: — Nekem pedig az a pénz nem kell! Klara asszony sárga képe még sárgább lett ere a nyilatkozatra. Bajos is azt elképzelni, hogy valaki kidobjon annyi pénzt az ablakán, mikor az magától akat bemászni. De csak erőt vett magán és meg- reszkirozta. —Aztán miért nem kell? — Azért folytatta Adám ur tüzesen mert nekem az az ember nem atyámfia. A mi nevünk Csóka, nem Cioca — ! — Hátha úgy írják bolgárul ! — merészelte elenvetni Klára asszony — De akkor sem atyámfia! Dühös ködött A dám ur, mert mióta Kálvin megcsinálta a vallást attól fogva minden Csóka az ó hitet vallja, ez pedig gör. keleti. ,— Kénytelen volt vele az idegen országba! — akadékoskodott ismét Klára asszony. no hát akkor harmadszor nem is becsületes ember dühöskodött most még jobban Adám ur. A ki becsületes székely, az a nemzetségét és a vallását nem szokta elhagyni. Erre nam volt példa. Ha pedig ezt valamelyik megteszi, azt akkor én kitagadom, ha akármennyi pénzt is ki- nálgat nekem. — Most pedig azt mondom Klára, hogy többet erről a dologról szó ne essék. És nem esett — és nemfogadta el. Hja! csak hogy ilyen emberek ma nem teremnek. (Vége) ■i.ÜiyKiíSltliií 1lüfcuáÉilDi ■NBHÉÉtí Egy Komáig szó a magyar KözliaségiieZ!
