Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-23 / 12. szám

NEW YOKE, HAZLETON. WILKES -BAHRE. Magyar bankár és közjegyző. _Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi ügyvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven pt kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisz­térium köszönetét kapta, Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. Pénzeket küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. 1 PCiállit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételf szerződéseket s bár­milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cím : John Németh, 457 Washington St., New York. Nem a külső, ideig-óráig tartó eredményeket kell-e nagy esemény­nél latba vetnünk, hanem azokat, a melyek majd csak a jövendőben fognak feltűnni s mint nap keleti csillag vezetik a magyar nép bölcseit az ország jóllétének s boldogságé nak a kiépítésében. Ezért nem szabad húzódoznia senki­nek sem atról. hogy a Washington Szobornak mi előbbi felállítását le­hetségessé tegye'. lm’ a legrégibb, legnagyobb szö­vetség már megadta a példát. Gaz­dag adományt adott, 250 dollárt s tagjait felszólítja,; adakozásra. E péida vonz. Másik két szövetsé­günk, egyleteink mind megteszik a magukét- s Európa Amerikája — valóban össze, lesz kapcsolva Ameri­kával. — Március 15-én kinek ne jutott volna eszébe Oroszország az ö sok bajával s mindig vesztes fővezérei­vel ? ! Hiszen a mikor olvassuk a vereségről, a körül zároltatásról szóló híreket; önkéntelenül is az jut az eszünkbe, hátha mi érettünk szenved! | Mert Oroszország szenved. Bent csak szunyád az elégedetlenség tüze: de tápot vár, hogy lángra lobbanjon. A japánok meg nem csak Mukdent foglalták el, hanem a Tie nevű szorost is, a hol Kurppatkin seregének egy részét átvezette, A gyűrűben maradt részre vagy a fogság — vagy a teljes megsemmisülés váiukuzik. A mukdeni gyászos eredményű csatának azonban egyelőre még csak annyi az eredménye, hogy Kuropatkiu lemondott s lemondása t a cár elfogadta s fővezérnek kine­vezte Linevitch tábornokot. Kuropatkint sokan elítélik, pedig hogy bátor katona,azt többször meg­mutatta. Ö t'nyleg nem egyébb, mint az orosz háborúi pártnak oda dobott áldozat. Ö neki kellett el­buknia, holott a hadsereg élelmezé­se s ruházata körül Szentpétervá- TOtt követtek el olyan óriási csalá­sokat^ melyek a győzelmet lehetet­lenné tették Oroszországnak, már kezdetiül fogva Éi ha che'z hozzá veszszük.hogy a tisztek és legénység a vutkis hordókból s a táborokat elözönlő markotányos asszonyoktól merítettek bátorságot, Kuropatkiu bukása és vesztesége nem is lesz olyan feltűnő, Bizony, ha a Fiú mag nem szaba- dit — nem lehet senki se szabad. A japánok elfogadták az evangye- liu.not, szabadok lettek — s hazájok nagyságáért, szabadságért feláldoz­zák életüket. Egyébként a hét folyamán újra kerültek forgalomba egyes béke hírek, — de a békekötés ideje még, messze van. Az orosz kormány, a nagy hercegek csak háborut akar­nak. Vájjon mikor mutatják meg már Anglia, Német ország s az Egyesült Államok, — hogy keresztyén álla­mok. Már itt volna az idő a beavat­kozásra. Úgy látszik a jelekből, hogy a há­ború sorsát nem annyira a keresz­tyén szellem, mint inkább a pén- fogja eldönteni. A háború folytatá­sához ugyanis Napoleon szerint három dolog kell s ez nem egyébb mint a pénz. Ez pedig szűkén van már mind a két hadviselő félnek. A párisi tőkepénzesek pedig, mihelyt hírét vették a xuropatkin vereségé­nek: azonnal beszüntettek minden tárgyalást sz újabb kölcsön iig5rében Becsben, Berlinben, Londonbau, pedig szintén a Rotschildokaz urak, a kik a pénz világot uralják. Ebben az egyben lehet reménysé­gük a békeség kedvelőknek, hogy a pénzemberek hadvesztss államok­nak újabb hitelt nem nyújtanak. — A legközelebbi pétervári zavar­gások alkalmával Gorky Maximot^ a kiváló orosz irót elfogták. Ismerve' az orosz hatóságokat, mindenki fél­tette a kiváló írónak “az életét s az egész müveit világ előre is tiltako­zott az ellen, hogy a költőt halállal büntessék. Most dőlt el a sorsa. Deportálták. Száműzték azt, a kinek nincs egy csep vére sem, a mely ne Oroszország javáért, boldogságáért buzogna. Feleségétől s két fiától csak az állomáson búcsúzhatott el. — Olaszország az Ausztria felé eső határ vonal erősítésére 200 mil­lió lírát akar kölcsön felvenni, ügy látszik, a hármas szövetség nem valami erősen áll. — Becsből írják, hogy lengyel és cseh nemzetiségű képviselők sürge­tik Magyarországnak a gazdasági különválását. A hir szinte hihe­tetlen. LEGÚJABB. A király Márczius 10-én érkeze ti Budapestre s már másuap hire szállt, hogy az átmeneti kormány elnöke Darányi Ignácz lesz s a koalícióból belépnek a kormányba Kossuth Ferencz, Apponyi Albert és Zichy Aladár gróf, kibontakozásra termé­szetesen csak egy ilyen kormány mellett lehet gondolni. * AMERIKÁI HÍREK. Március 15-ike. Miután az ameri­kai magyarságot nem korlátozza a hazai törvényhozás s az Ausztriával való összeköttetés: március 15-ét itt ünnepelik meg igazán s valódi lelkesedéssel, Alig volt nagyobb igazán számot térő telep, a hol ez idén is meg ne gyújtották volna az emlékezés fáklyáját. Az ünneplés­ben természetesen Cleveland járt elől, hol a Kossuth szobor előtt folyt le az ünnepély, New-Yorkban az önkepzök, Bridgeporton a magyar ref. egyház vezetett, Passaicon, Woodbridgen, Delraybau, Toledo- ban közösen ünnepeltek a magyarok. Eddig természetesén csak a környék­beli ünneplésről szólhatunk. A pittsburgki és homesteadi egyházak ünnepélyéről lapunk más helyén emlékezünk meg. Itt a ,,Pittsburgki Magyar Önképzö kör által rendezett ünnepélyt említjük fel, a mely ha­bár némi kívánni valót hagyott is fel, mint úttörő munka teljes elis­merést érdemel. Csudálatos, hogy eddig nem is gondoltak e városban az ilyen hazafias ‘ ünnepélyekre, ho­lott itt kell mindenkor s leginkább ellensúlyozni a pánszláv törekvé­seket. Lassan-lassan mozgunk s igy mu tatjuk meg, hogy élünk. Bánya szerencsétlenség. Charles- townból W. Ya.-ból jön ismét a szo­morú hír, hogy ott Rush Run és Red Ash nevű bányákban robbanás történt. A robbanásnak mintegy 24- en estek áldozatául. A társulatok könnyelműsége miatt természetesen ez alkalommal se lehet az elveszettek neveit, megtudni. De valószínű, hogy magyarok is pusztultak el. Nagy robbanás. Az élet bizon y- talan. Munkálkodjunk bármi téren, nem tudjuk, mikor kérik meg tőlünk lelkünket. Fentebb egy bánva sze­rencsétlenségről adunk hirt, itt meg egy gyári robbanásról kell megem­lékeznünk. Brochtonban Mass, van a hires Grover féle czipö gyár. Itt történt a robbanás, a melyben közel ötven ember vesztette életét, sokan pedig megsebesültek. Legyünk ké­szen a halálra. Árvíz Pennsylvaniában. Penn­sylvania több részén kiáradtak a folyók.A veszély legnagyobb Johns- townban és az Allegheny folyó men­tén. Több gyár kénytelen volt be­szüntetni a munkát. I (Folytatása a 6-ik oldalon.) gyan történhetett meg ez? Szüntelen ny c inja agyunkat ez a kérdés. Jobb a halál, mint az élet, mond­ják sokan. Így tanítja ezt Buddha is. Követik is sokan. Tanítványainak száma sok százezer.........Millió. De, a halált dicsőítő Buddha se tanítja azt, hogy önkezünkkel|vessünk vé­get életünknek. A gyilkosságot meg éppen tiltja. Alidé mi, keresztyének egy egészen más világban élünk. A mi világnnK a szeretet világa az életben is, a halálban is. A hol pe­dig szeretet van, ott az élet lehet tér lies, nyomorúságos, vagy éppen nézhetjük rosznak; de soha sem el­viselhetetlen. Mert a szenvedésnek is van egy magasabb, erkölcsi czél- ja. De ezt a czélt csupán a hit vilá­gánál láthatjuk meg. Jób az Istennek kegyes embere menyit szenvedett. A csapásnak, a fájdalmaknak egész sorozata borítot­ta el. De azért soha kétségbe nem esett, alattok össze nem roskadott. Barátai még az Isten tagadásra is rá akarják birni. De a kisértést visszaveri: Én tudom, hogy az én Istenem él! Hu a jót elvettük az ö kezéből: a gonoszát ne szenved nök-e elf És ki szenvedett többet, mint az Isten fia, az Ur Jézus! A mi szenve­désünk, a Jóbok szenvedése csak egy csepp a szenvedések nagy tengeré­ben áz övéhez képest. És mégis imádkozott: Atyám ha lehetséges múljék el tőlem ez a keserű pohár. Mindazonáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem legyen meg a te akaratod. Az Isten iránti nagy szere­tet, a benne vetett rendületlen bi­zalom adta ajkára e szavakat. Az a szegény nö ezeket a szavakat nem tudta elmondani, Hitének világa ki­aludt, ereje nem volt Ah, igaz. A mi világunk a szeretet világa. Krisztus ennek a szeretetnek volt megtestesülése. De, mit ér a szép tanítás, ha az élet nemigazolja. Hisz az árva csakugyan rongyokban jár. A ruhátalan nem kap ruhát, s a bujdosó nem talál hajlékot. A szere­tet csak az ajkakon él és nem a szi­vekben. Talán ez a szomorú tapasz tálát renditette meg. Talán ez a túl­ságos önzö, anyai szeretet kényszeri- tette, hogy magával vigye gyerme keit is Igaz, igaz, de az Isten szeretete mikor fogyatkozott el? Nem ö terem­tett- e mindent, égen és földön? Nem ö hozza-e fel az áldást adó napot? Nem ö táplálja a vizek kútfejét? Nem ö ruházza e a mezők liliomát, s nem ö ad e enni az égi madaraknak? Hát mi a mindennapi kenyeret ném tölle kapjuk-e? Ö, a mi Atyánk, s mi az ö gyermekei vagyunk. Az a kibe- szélh&tetlen, atyai szeretet megara nyozza a szegénységet, enyhíti a fáj­dalmat, megszenteli az életet. Az a szeretet, gondját viseli mindennek még akkor, még ott is, hol a mi véges elménk nem láthatja. Éppen azért, ha életünket tőle nyertük, neki is kell azt visszaadnunk. Ha mécslángját nem mi gyújtottuk meg azt önként el sem olthatjuk. Nem, még akkor sem, ha szenvedünk, mert az Isten szeretete a mi szenve­déseink a mi fájdalmunk, a mi hűsé­gűnk árán nyújtja a menyország boldogságát, a lélek üdvét. * * * Miért?. ... "Jézushoz egyszer egy vak embert vittek, hogy meggyógyítsa. — Mester, kérdek az ö tanítványai melyik vétkezett ez az ember-e vagy az ö szülői, hogy vakon született. Felelte Jézus mondván: — Sem ö nem vétkezett, sem az ö szülői nem vétkeztek, hanem szük­ség volt, hogy az istenek dolgai megj elentessenek. — Értitek a feleletet? Szükség volt hogy az Istennek dolgai megje­lentessenek. De az Isten dolgai a mi tanulságunkra jelenteek meg.Tudunk e tanulni belőle? („Vasárnap“) Vajda Ferencz

Next

/
Oldalképek
Tartalom