Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-23 / 12. szám
NEW YOKE, HAZLETON. WILKES -BAHRE. Magyar bankár és közjegyző. _Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi ügyvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven pt kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisztérium köszönetét kapta, Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. Pénzeket küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. 1 PCiállit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételf szerződéseket s bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cím : John Németh, 457 Washington St., New York. Nem a külső, ideig-óráig tartó eredményeket kell-e nagy eseménynél latba vetnünk, hanem azokat, a melyek majd csak a jövendőben fognak feltűnni s mint nap keleti csillag vezetik a magyar nép bölcseit az ország jóllétének s boldogságé nak a kiépítésében. Ezért nem szabad húzódoznia senkinek sem atról. hogy a Washington Szobornak mi előbbi felállítását lehetségessé tegye'. lm’ a legrégibb, legnagyobb szövetség már megadta a példát. Gazdag adományt adott, 250 dollárt s tagjait felszólítja,; adakozásra. E péida vonz. Másik két szövetségünk, egyleteink mind megteszik a magukét- s Európa Amerikája — valóban össze, lesz kapcsolva Amerikával. — Március 15-én kinek ne jutott volna eszébe Oroszország az ö sok bajával s mindig vesztes fővezéreivel ? ! Hiszen a mikor olvassuk a vereségről, a körül zároltatásról szóló híreket; önkéntelenül is az jut az eszünkbe, hátha mi érettünk szenved! | Mert Oroszország szenved. Bent csak szunyád az elégedetlenség tüze: de tápot vár, hogy lángra lobbanjon. A japánok meg nem csak Mukdent foglalták el, hanem a Tie nevű szorost is, a hol Kurppatkin seregének egy részét átvezette, A gyűrűben maradt részre vagy a fogság — vagy a teljes megsemmisülés váiukuzik. A mukdeni gyászos eredményű csatának azonban egyelőre még csak annyi az eredménye, hogy Kuropatkiu lemondott s lemondása t a cár elfogadta s fővezérnek kinevezte Linevitch tábornokot. Kuropatkint sokan elítélik, pedig hogy bátor katona,azt többször megmutatta. Ö t'nyleg nem egyébb, mint az orosz háborúi pártnak oda dobott áldozat. Ö neki kellett elbuknia, holott a hadsereg élelmezése s ruházata körül Szentpétervá- TOtt követtek el olyan óriási csalásokat^ melyek a győzelmet lehetetlenné tették Oroszországnak, már kezdetiül fogva Éi ha che'z hozzá veszszük.hogy a tisztek és legénység a vutkis hordókból s a táborokat elözönlő markotányos asszonyoktól merítettek bátorságot, Kuropatkiu bukása és vesztesége nem is lesz olyan feltűnő, Bizony, ha a Fiú mag nem szaba- dit — nem lehet senki se szabad. A japánok elfogadták az evangye- liu.not, szabadok lettek — s hazájok nagyságáért, szabadságért feláldozzák életüket. Egyébként a hét folyamán újra kerültek forgalomba egyes béke hírek, — de a békekötés ideje még, messze van. Az orosz kormány, a nagy hercegek csak háborut akarnak. Vájjon mikor mutatják meg már Anglia, Német ország s az Egyesült Államok, — hogy keresztyén államok. Már itt volna az idő a beavatkozásra. Úgy látszik a jelekből, hogy a háború sorsát nem annyira a keresztyén szellem, mint inkább a pén- fogja eldönteni. A háború folytatásához ugyanis Napoleon szerint három dolog kell s ez nem egyébb mint a pénz. Ez pedig szűkén van már mind a két hadviselő félnek. A párisi tőkepénzesek pedig, mihelyt hírét vették a xuropatkin vereségének: azonnal beszüntettek minden tárgyalást sz újabb kölcsön iig5rében Becsben, Berlinben, Londonbau, pedig szintén a Rotschildokaz urak, a kik a pénz világot uralják. Ebben az egyben lehet reménységük a békeség kedvelőknek, hogy a pénzemberek hadvesztss államoknak újabb hitelt nem nyújtanak. — A legközelebbi pétervári zavargások alkalmával Gorky Maximot^ a kiváló orosz irót elfogták. Ismerve' az orosz hatóságokat, mindenki féltette a kiváló írónak “az életét s az egész müveit világ előre is tiltakozott az ellen, hogy a költőt halállal büntessék. Most dőlt el a sorsa. Deportálták. Száműzték azt, a kinek nincs egy csep vére sem, a mely ne Oroszország javáért, boldogságáért buzogna. Feleségétől s két fiától csak az állomáson búcsúzhatott el. — Olaszország az Ausztria felé eső határ vonal erősítésére 200 millió lírát akar kölcsön felvenni, ügy látszik, a hármas szövetség nem valami erősen áll. — Becsből írják, hogy lengyel és cseh nemzetiségű képviselők sürgetik Magyarországnak a gazdasági különválását. A hir szinte hihetetlen. LEGÚJABB. A király Márczius 10-én érkeze ti Budapestre s már másuap hire szállt, hogy az átmeneti kormány elnöke Darányi Ignácz lesz s a koalícióból belépnek a kormányba Kossuth Ferencz, Apponyi Albert és Zichy Aladár gróf, kibontakozásra természetesen csak egy ilyen kormány mellett lehet gondolni. * AMERIKÁI HÍREK. Március 15-ike. Miután az amerikai magyarságot nem korlátozza a hazai törvényhozás s az Ausztriával való összeköttetés: március 15-ét itt ünnepelik meg igazán s valódi lelkesedéssel, Alig volt nagyobb igazán számot térő telep, a hol ez idén is meg ne gyújtották volna az emlékezés fáklyáját. Az ünneplésben természetesen Cleveland járt elől, hol a Kossuth szobor előtt folyt le az ünnepély, New-Yorkban az önkepzök, Bridgeporton a magyar ref. egyház vezetett, Passaicon, Woodbridgen, Delraybau, Toledo- ban közösen ünnepeltek a magyarok. Eddig természetesén csak a környékbeli ünneplésről szólhatunk. A pittsburgki és homesteadi egyházak ünnepélyéről lapunk más helyén emlékezünk meg. Itt a ,,Pittsburgki Magyar Önképzö kör által rendezett ünnepélyt említjük fel, a mely habár némi kívánni valót hagyott is fel, mint úttörő munka teljes elismerést érdemel. Csudálatos, hogy eddig nem is gondoltak e városban az ilyen hazafias ‘ ünnepélyekre, holott itt kell mindenkor s leginkább ellensúlyozni a pánszláv törekvéseket. Lassan-lassan mozgunk s igy mu tatjuk meg, hogy élünk. Bánya szerencsétlenség. Charles- townból W. Ya.-ból jön ismét a szomorú hír, hogy ott Rush Run és Red Ash nevű bányákban robbanás történt. A robbanásnak mintegy 24- en estek áldozatául. A társulatok könnyelműsége miatt természetesen ez alkalommal se lehet az elveszettek neveit, megtudni. De valószínű, hogy magyarok is pusztultak el. Nagy robbanás. Az élet bizon y- talan. Munkálkodjunk bármi téren, nem tudjuk, mikor kérik meg tőlünk lelkünket. Fentebb egy bánva szerencsétlenségről adunk hirt, itt meg egy gyári robbanásról kell megemlékeznünk. Brochtonban Mass, van a hires Grover féle czipö gyár. Itt történt a robbanás, a melyben közel ötven ember vesztette életét, sokan pedig megsebesültek. Legyünk készen a halálra. Árvíz Pennsylvaniában. Pennsylvania több részén kiáradtak a folyók.A veszély legnagyobb Johns- townban és az Allegheny folyó mentén. Több gyár kénytelen volt beszüntetni a munkát. I (Folytatása a 6-ik oldalon.) gyan történhetett meg ez? Szüntelen ny c inja agyunkat ez a kérdés. Jobb a halál, mint az élet, mondják sokan. Így tanítja ezt Buddha is. Követik is sokan. Tanítványainak száma sok százezer.........Millió. De, a halált dicsőítő Buddha se tanítja azt, hogy önkezünkkel|vessünk véget életünknek. A gyilkosságot meg éppen tiltja. Alidé mi, keresztyének egy egészen más világban élünk. A mi világnnK a szeretet világa az életben is, a halálban is. A hol pedig szeretet van, ott az élet lehet tér lies, nyomorúságos, vagy éppen nézhetjük rosznak; de soha sem elviselhetetlen. Mert a szenvedésnek is van egy magasabb, erkölcsi czél- ja. De ezt a czélt csupán a hit világánál láthatjuk meg. Jób az Istennek kegyes embere menyit szenvedett. A csapásnak, a fájdalmaknak egész sorozata borította el. De azért soha kétségbe nem esett, alattok össze nem roskadott. Barátai még az Isten tagadásra is rá akarják birni. De a kisértést visszaveri: Én tudom, hogy az én Istenem él! Hu a jót elvettük az ö kezéből: a gonoszát ne szenved nök-e elf És ki szenvedett többet, mint az Isten fia, az Ur Jézus! A mi szenvedésünk, a Jóbok szenvedése csak egy csepp a szenvedések nagy tengerében áz övéhez képest. És mégis imádkozott: Atyám ha lehetséges múljék el tőlem ez a keserű pohár. Mindazonáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem legyen meg a te akaratod. Az Isten iránti nagy szeretet, a benne vetett rendületlen bizalom adta ajkára e szavakat. Az a szegény nö ezeket a szavakat nem tudta elmondani, Hitének világa kialudt, ereje nem volt Ah, igaz. A mi világunk a szeretet világa. Krisztus ennek a szeretetnek volt megtestesülése. De, mit ér a szép tanítás, ha az élet nemigazolja. Hisz az árva csakugyan rongyokban jár. A ruhátalan nem kap ruhát, s a bujdosó nem talál hajlékot. A szeretet csak az ajkakon él és nem a szivekben. Talán ez a szomorú tapasz tálát renditette meg. Talán ez a túlságos önzö, anyai szeretet kényszeri- tette, hogy magával vigye gyerme keit is Igaz, igaz, de az Isten szeretete mikor fogyatkozott el? Nem ö teremtett- e mindent, égen és földön? Nem ö hozza-e fel az áldást adó napot? Nem ö táplálja a vizek kútfejét? Nem ö ruházza e a mezők liliomát, s nem ö ad e enni az égi madaraknak? Hát mi a mindennapi kenyeret ném tölle kapjuk-e? Ö, a mi Atyánk, s mi az ö gyermekei vagyunk. Az a kibe- szélh&tetlen, atyai szeretet megara nyozza a szegénységet, enyhíti a fájdalmat, megszenteli az életet. Az a szeretet, gondját viseli mindennek még akkor, még ott is, hol a mi véges elménk nem láthatja. Éppen azért, ha életünket tőle nyertük, neki is kell azt visszaadnunk. Ha mécslángját nem mi gyújtottuk meg azt önként el sem olthatjuk. Nem, még akkor sem, ha szenvedünk, mert az Isten szeretete a mi szenvedéseink a mi fájdalmunk, a mi hűségűnk árán nyújtja a menyország boldogságát, a lélek üdvét. * * * Miért?. ... "Jézushoz egyszer egy vak embert vittek, hogy meggyógyítsa. — Mester, kérdek az ö tanítványai melyik vétkezett ez az ember-e vagy az ö szülői, hogy vakon született. Felelte Jézus mondván: — Sem ö nem vétkezett, sem az ö szülői nem vétkeztek, hanem szükség volt, hogy az istenek dolgai megj elentessenek. — Értitek a feleletet? Szükség volt hogy az Istennek dolgai megjelentessenek. De az Isten dolgai a mi tanulságunkra jelenteek meg.Tudunk e tanulni belőle? („Vasárnap“) Vajda Ferencz
