Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-12 / 2. szám
2 Evangyéliumi lecke, f János ev. II. 1—11 v. Miként a múltkori.^ evangéliumi lecke, úgy a mostani is a családi élet re vonatkozik. Ott látjuk Idvezitön- ket Kánában Galileának városában egy lakodalmi mulatságon. Mert ö felkereste a halottas ágy mellett si- ránkozókat, a betegségtől gyötörte- ket épagy, mint a vigadozókat és őr vendezöket. Ez által példát adott nekünk is, hogy az igaz keresztyénnek osztozni kell felebarátjának örömében s’bujában egyaránt. Keresztyén j részvét által az öröm nagyobb és éde sebb, a fájdalom könnyebb és elviselhetőbb lesz. Más vallásiam tó talán méltóságán vagy hivatala ko molyságán alulinak tartotta volna a lakodalmon való megjelenést, de Krisztus urunk jól tudta azt, hogy az örömnek is megszentelésre van szüksége s a vigasságot is átkeli lengeni a keresztyén vallás szellemének. Ilyen és ehhez hasonló linóm lélektani megfigyelései is arra utalnak, hogy midőn ö van mellettünk, a vi lág Megváltójának közellétét érezzük. De nem csupán azért jelent meg Ö a kánai menyegzőbe, hogy az öröm ben részt vegyen, hanem azért is, hogy a szükségen segitsen. A kánai lakodalomban elfogyott a bor s Má. ria, Krisztusnak anyja, azon kijelen léssel fordult hozzá: Nincs borunk! Idvezitönk segits a szükségen, bort szerezz számunkra. Szeretett testvéreim! igy tesz Krisztus urunk ma is. A hol öt vendégnek hívják, megszenteli az örömet, segít a nehéz szükségek közepette. Menynyivel tisztább, mennyivel nemesebb volna mi földi életünk, ha mi is min den lakodalomra, minden mulatságra, Krisztust hívnánk vendégünknek. Akkor nem hangzanék fel az ö hívei seregének ajkairól a részeges- kedés, dorbézolás vad lármája, mert Idvezitönk a kánai lakodalomban sem azért nynjtotta abort, hogy annak mértékletlen élvezése által a lakodalmas nép letépje magáról Isten képének és hasonlatosságának drága bélyegét és álattá változzék, hanem hogy okossággal használják azt, mint Istennek ajándékát. Akkor a mértéktelen ivás nem adna káromló, gyalázatos szavakat ajkainkra, sőt inkább hálaadó éneket zengenénk az Ur jóságáról. Akkor nem ve rekedés zárná be mulatságainkat, ha nem tiszta, nemes keresztyéni örö mökb*n keresnénk a társas összejö vetelek gyönyörűségét s többre be csülnénk idvezitönk királyságának szelíd hatalmát, mint a rendőri hiva talos beavatkozást. Ha minden család már a lakodalom alkalmával meghívná Krisztus urunkat vendég gyanánt, mily sok házasság felbontását és meggyalázá - gát lehetne elkerülui! Akkor nem lát nánk éhező nőket, rongyos gyermekeket, kiknek a férj és apa részeges • kedése miatt kell szenvedniök, hanem minden arcra ama felírás volna felírva mennyei betűkkel:“E ház apraja s nagyja tiszteli az Urat. “ Ha ott volna minden asztalion, mint láthatatlan vendég Krisztus u- runk, mily boldogság honolna minden családban; az Istenben való bizo- dalom, hűség és isteni törvényeknek való engedelmesség minő csodákat volna képes gyakorolni napjainkban is! S ha talán néha ama szigorú elutasításban részesülnének is Krisz tus gyermekei, mint a kánai menyegzőben Mária: “Nem jött még el az én órám“ mégis el fog következni lassanként a felemelésnek, megvidámitásnak időszaka s boldogító lesz a kereszteknek viselése is, ha Krisztus ül mindig vendég gyanánt asztalunknál, a ki Golgothának vérző keresztjét szén vedte el értünk. Legyen nekünk rövid, de minden, kifejező hitvallásunk, mint volt az első keresztyéneknél ama két szó: Jézus Krisztus. Hadd hangozzék fel minden asztalhoz való ülés előtt ajkainkról az imdság: “Jövel Jézus, légy vendégünk“, de aztán fogadjuk is el öt valóban vendég gyanánt. A hitetlen talán azt fogja mondani, hogy semmit sem ér az imádkozás, mikor már az asztalon van az áldás. De a jó keresztyénnek azt is tudni kell, hogy hála is van a világon s a Jézus segítségül hívása és velünk va ló létele minden áldásnak forrása. Próbáljátok ezután meghívni magatokhoz Krisztus urunkat örömben, bánatban: meglátjátok, az ö jelenléte boldogító lesz rátok nézve. Kánássy Lajos. Micsoda jelenleg az egyháznak leg nagyobb szükségei A személyes engedelmesség és odaadás Krisztus iránt, a ki élet és a világ világossága. Ezt erősítsük híveinkben ez esztendő folyamán. Folyamatban van a presbyterian és református egyházaknak egyesítése Ez egyesülés szövetségi alapon történik s igy nem szerves egyesülés lesz. Más szóval egyesülés a Krisztus szellemében s az egyes felekezetek másodrangn egyéni vonásai tovább is fenntnrtatnak. Ez is óriási hala dás. Ha minden keresztyén felekezet egyesülne ekként, ifrisztus urunk parancsolatja, t. i. a szeretet törvénye alapján, mennyivel hatalmasabb és erősebb lenne Isten országa. De természetesen ez esetben száműzni kellene a szószékről a bujtogatást és lázitást más felekezetek ellen; ha pedig gyűlöletet nem volna szabad hirdetni, vájjon egyesek miről tudnának akkor prédikálni? Pedig a Mester azt mondotta: “Arról ismernek meg titeket, ha egymást szeretitek “ Hiábavaló beszéd azt bizonyítani mások előtt, hogy csak egy egyház Krisztus igaz egyháza, ha az igaz egyház nem a szeretet funda- mentomán áll’ Amerikában az állam és az egyház teendői élesen el vannak különítve egymástól. Az állam nem avatkozik az egyház teendőibe s viszont az egyház sem a politikába. Nagyon bői csen van ez igy. Ezt akarja meghonosítani a fraucia kormány is napjainkban, de a kezdet óriási nehézségekkel jár. Francia ország lakosságának óriási többség* katholikus s a francia kormány egyházpolitikai intézkedése őket sodorja első sorban nagyon válságos és veszedelmes hely zetbe. Az állam többé nem fizeti a papokat s a mennyiben a templomok, papi lakások s egyházi célokra használt épületek tulajdonjoga is az ál lamé: a kérdés bonyodalmas és kényes. Nem örülünk korántsem a római kath. francia egyház pusztulásán és szelíd üldözésén, nem annyival inkább, mert tudjuk, hogy a fran cia kormány jelenlegi vezetői keresztyénellenesek. Csak arra akarunk rámutatni ez által, hogy Isten ujja felismerhető a világtörténelemben. A reformáció korában Franciaország tűzzel vassal pusztította az evangye- gyelium híveit s most üldözi az állam a római katholikus vallás követőit. A mennyire sajnálatos a francia kormány mozgalma, épannyira örvendetes. Ugyanis a politikától megszaba dúl az egyház és szabadon munkál - kodhatik tisztán Isten országának ér dekében, Most majd meglátjuk, hogy mire képesek a francia kér. felekezetek pusztán a magok erejéből, po litika nélkül. Berlinben nem régen egy görög keleti templomot szenteltek fel, melynek védnöke Zsófia görög hercegnő volt. Tölünk a gör. keleti egyház jó formán annyira áll, mint a latin egyház, de szellemben mégis közelebb vagyunk egymáshoz, mert velünk szemben e felekezet jóindulatú, türelmes s elismer bennünket is Isten örökségének. Úgy gondoljuk, ez azért van, mert a görög egyház nem ismeri el a pápa fenhatóságát s ez által egyházi felszerelésben szegényebb, de vallásos érzületben gazdagabb. Egy felekezetközi mozgalomról olvasunk újabban Amerikában, melynek célja az erkölcsi és vallásos nevelés bevitele az amerikai iskolákba. E mozgalomban egyesültek a presbyterian, methodiata, baptista, episcopális és római egyházak. Mint jól tudjuk, az amerikai “Public School“ban nem tanítanak sem vallást, sem erkölcsöt s ennek rossz ha tása mutatkozik a fejlődő uemzedé ken. A Sunday School munkája nem elegendő.. Chicagóban Dr. Barnes áll a mozgalom élén, ki előbb presbyte rian lelkész volt. Az amerikai bibliaterjesztö társaság bevétele a múlt év október havában 15,240,13 dollár volt, mig 1903 októberben 11,572,17 dollár. Bridgeporton Raymond methodis- ta pap olyan telefonszerkezetet vezetett be templomába, melynek segítségével a siketek is meghallhatják beszédét. Tehát nagy bajon segített az újítással. S mégie milyen sok süket van még a világon, a kik hallván hallanak s még sem értenek. Redner kiszámította, hogy New Yorkban minden ackeren átlag 1000 ember él, mig Bombayban 759, Prágában 428, Párisban 437, Londonban 365, Glasgowban 320 s Kalkuttában 204. A zsúfoltság egyik szemmel lát- lható következménye a nagy háláló zási percent. New Yorkban csak sorvadásban 9000 ember hal meg éven te. Ezért van szükség keresztyén erkölcstanra, mely Isten beszéde nvo mán magunk iránti kötelességekről is tanít. Minden református keresztyén ismeri amaz asztali imádságot, mely igy kezdődik: “jövel Urunk, légy vendágünk“. Ez imádság eredetileg igy hangzott: “Te, ki egykor a vám szedőkkel együtt ültél asztalhoz s a bűnösökkel együtt fogyasztottad a kenyeret, jövel Urunk Jézus Krisz tus, légy a mi vendégünk is és áldd meg, a mit nekünk adtál. Amen. “ A ref. egyházunk által fentartott külmissioi célokja november folya mán 6361 dollár 90 cent folyt be. A ki adományával előbb akarja vinni Krisztus evangyeliumának terjedését Chinában és Japánban, adományát a kővetkező címre küldje: Rév. Pastor R. A. Bartolomew 1306 Arch Street,, Philadelphia Pa. A ref. egyház p:ttsburghi synod- jában van 5 classis (Westmoreland, Clarion, St. Paul's, Somerset, Allegheny) 96 lelkész, 162 egyházközség, 20,139 konfirmált egyháztag, kik közül úrvacsorával élt 16,923 tag s van még 10,765 nem konfirmált hivő tag, 1128 gyermekeket kereszteltek a múlt év folyamán s 176 felnőtt e- gyént, 884 et konfirmáltak, 878 tagot vettek fel más synodból elbocsátó alapján, 526 ot elbocsátottak s 596 ot töröltek. Meghalt 348 konfirmált s 122 nem konfirmált tag. 139 vasárnapi iskolában 1768 tanító 12,987 gyei- meket tanítottak. Jótékonycélra befolyt 35,888 dollár 56 cent s egyházi célra 186,334 dollár 30 cent. A new yorki Bibliaterjesztö Társaság a múlt év folyamán 71,426 bibliát adott el: ebből teljes biblia volt 5055, újszövetség 11,204 s evangyeli- om 55,167. A bevándorlottak között 42,408 példányt osztottak szét magyar, tót, cseh, horvát stb. nyelven. A mormon vallásfelekezet, mely a többnejüséget szentesíti, rohamosan gyarapodik. 1830 ban 6 tag alapította s ma 340,0000 tagja s 2000 missioná- riusa van. Föképen Utah államban van e különös felekezet elterjedve, de ha arra gondolunk, hogy milyen sok református, római és gör. kath. vallásu magyar szegi meg a 7-ik parancsolatot s milyen sok vad s kettős házasság divatozik a mi népünknél, bizony arra a meggyőződésre jutunk hogy ha nem is névleg, de tényleg sok mormon van közöttünk. Ilyenek pedig nem nevezhetők keresztyéneknek az újszövetség tanítása alapján. Uganda államban (Afrika) Tucker püspök számítása szerint a protes tánsok száma a következő: Benszü. lőtt lelkész van 32, tanító 2428, ta gok 43,868, tanítványok 3324, felnöt tek keresztsége 5,492, gyermekke- resztség 2,829. A ref. egyháznak a következő sta tisztikájáról olvasunk: 8 synod, 58 classis, 1730 egyház, 1160 lelkész, 271,024 tag, 13,863 gyermekkereszt- ség, 12,156 konfirmálás, 9505 felvétel jótékonysági célra áldozott a múlt évben 384,339 dollárt, egyházi célra 1,649 038 dollárt. A két philadelphiai presbyterynek 120 gyülekezete a múlt évben 76,000 dollárt adományozott belmissioi s 66,000 dollárt külmissioi célokra. Tizenhét gyülekezet 1000 dolláron felül adott külmissioi s 21 gyüleke zet ugyancsak 1000 dolláron felül a- dott belmissioi célokra. A ref. egyház Endeavour Society- ja az első templomot Yirginvilleben építette, melyet a múlt év november havában szenteltek fe*. Ez az első' temploma egyházunknak, mely az ifjúság pénzbeli adományának köszöni léteiét. Miller C. E. a tiffini Hedidelberg Egyetem igazgatója 150,000 gyűjtött az iskola javára s a megelőző évek ben már Baickley lelkész 100,000 dől lárt kollektált. Szóban van az inté zetnek áthelyezése valamely nagyobb városba: Chicagóba, Toledoba, Cle- velandba vagy Indianapolisba. Ne felejtsük el az angyalok kara csonyi énekét: “Dicsőség magassá- gos mennyekben az Istennek, e földön békesség, az emberekhez jóakarat.“ Nem egy napra, hanem aze- gész esztendőre vonatkozó ének ez s a hol ez hangzik és meg is valósul: ott terjed igazán és egyedül Istennek országa. K. L. — Ne feledje el senki, hogy ebben az uj esztendőben, lapunkuak is 6ok fizetni valói vannak. Megbizottainkat olvasóinkat felkérjük, hogy szíveskedjenek a ná- lok levő pénzeket és előfizetéseket hozzánk posta fordultával eljuttatni. Kétezer ad, ki gyorsan ad. HM isién oisíéié levéséi.
