Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-05 / 1. szám

lepte őket. Óh ha özek az irásmagya rázok sejtették volna,, hogy az örök Ige megtestesülve áll előttük, nem bámulták volna bölcseségét, hanem teljesen felismerve öt, tanitójukuak kellett volna megtenni a kicsiny prófétát. Mikor Mária és József fellelik az elveszett gyermeket, szemrehányá­sukra igy felel Krisztus : „Nem tudjátok-e, hogy nekem azokban kell forgolódnom, mik az én mennyei Atyámnak a dolgai ?“ S e kijelentéshez hü maradt egész életén keresztül. Mikor hozzáfog az emberek tanításához, azért cseLkszi ezt, mert mennyei Atyjának dolgai ban akar forgolódni, mikor szenvedi a gergezénusok, farizeusok és Írás­tudók üldözését : ekkor ic menny -i Atyjának ügyében forgolódik s mi­dőn szembeszáll a halállal ártatlan létére, azoknak, a kik nem tudnak hittel eltelve felpillantani kereszt jére, újra ama szavakat feleli: Nem tudjátok e, hogy nekem azokban kell forgolódnom, melyek az én mennyei Atyámnak dolgai 2 S ezen kijelentését nem érti min­den illetödés nélkül édesanyja, noha jól tudja azt, hogy nem magának nyerte Istentől gyermekét, hanem Isten a maga számára választotta el. Örvendezve viszi magával Názárecbe, hol zaj nélkül növekedett fel az ács mester szegényes házában a világ­nak megtartója. Ezen kedves történetből mindnyá­jan sokat tanulhatunk. Tanulja meg minden szüle, hogy legszentebb, leg­égetőbb kötelessége gyermekét minél előbb Istenhez vezetni. Tanulja meg minden ifjú, hogy az ifjúságnak igaz dísze a Krisztushoz térés s az ö pél­dája nyomán Istennek szolgálata. Óh hogyha minden szüle s minden ifjú megértené e kötelességét, ha a. Sunday schoolok vasárnapról vasár­napra tele volnának Isten dolgait tanulmányozó gyermekekkel, — ha minden ifjú tagja volna akár a Young men Christian Associationnak, akár a Christian Endeavouruak, akár egyéb keresztyén vallásos egyesület nek : milyen más lenne a következő nemzedék képe, milyen hatalmas táborral növekednék Krisztusnak or szága, s mennyi lopás, részegeskedés. ■ 2____________________________ gyilkosság s egyéb bűn ölettetnék meg ekként még a bölcsőben ! Teljesitik-e a szülök s ifjak köte­lességüket Krisztus követelése alap­ján ? Vigyázzunk ! Mert a ki a test­nek vet, a testből arat örök vészé delmet, a ki pedig a léleknek vet, a léleknek arat örök győzelmet. Mária és József nem értették meg Jézus beszédét. Sok szüle ina sem képes megérteni, mikor a kicsiny gyermeki testben levő hallhatatlan lélek áhítozik a vallás igazságai után, vasárnapi iskolába, templomba óhajtozik, de nem mehet el szüleinek akadályai miatt. Vagy ha el is enge­dik őket, nem tudják megérteni, ha a kis gyermekek a Krisztustól nyert oktatás alapján kárhoztatni kezdik SZV’ ^ CÍlr. rr'T'''C l;r 'Vi V v-vr] p sát, tunyaságát az isteni dolgokban, pedig hát ők csak azokban akarnak forgolódni, melyek az ö mennyei Atyjóknak dolgai. Tanítsa, nevelje s neveltesse min­den szülő gyermekét, hogy a kicsi­nyek hadd gyarapodjanak bölcse- ségben, testüknek állapotában, Isten és emberek előtt való kedvességben. Régi. de igaz közmondás az: „leg­jobb örökség, mit gyermekeinknek adhatunk, a jó nevelés. “ Adja meg hát minden keresztyén szüle gyer­mekének a jó nevelést; olyan neve­lést, molylyel alkalmat adnak a kis gyermekeknek, hogy Jézushoz men jenek és Istennek dolgai körül for­golódjanak. Nánássy Lajos. Hírek Isten országának terjedéséről. A földkerekség protestánsainak száma 136 millió. Még pedig az Egye­sült Államokban 48, Németország­ban 30, Angolországban 24, Svéd országban 4 és háromnegyed, Ausztr. Magyarországban 4, Oroszországban 3, Kanadában 2 és fél, Afrikában 2 és fél, Austra.liában 3 millió. Európában 6050 férti-zárdában 150,000 barát és 20,043 női zárdában 317,206 apáca van. Ha ezek mind Isten országának szolgálatában álla nának. jó volna minden ; de mig na­gyobb részök tétlen, avagy káros irányban működik, a barátok és apácákról általában nem mondha­tunk dicséretet. A NIX. században 224,000 zsidót vettek fel a kér. anyaszentegyházba ; még pedig ;a protestáns egyházba 72,000 et, a rómaiba 53,500 at, s a görögbe 74,500-at. Legtöbb kérész telkedés történt Berlinben és Ham- burghban. Németországban jelenleg 125 zsidó missionárius működik. Mexicoban 550 protestáns tem plom van mintegy 50,000 hivövel. Az 1903. évben Amerikában a fe lekezetek népessége a kővetkező arányt mutatja : Baptisták 4,629,487 Kongregácionális 659,324 Krisztus tanítványai 1,207,377 Evangélikus község 162,031 Evangélikus synod 209,156 Lutheránusok 1,745,588 Presbyteriánusok 1.635,016 Methodisták 6,084,755 Episkopalisták 767,334 Reformátusok (3 testület) 385,038 Egyesült atyafiak 277,352 Római katholikusok 9,531,303 1903 ban a róm. katholikusok gya­rapodtak 18, a baptisták 1-3. metiio disták 0‘9, lutheránusok 2 1, presby­teriánusok 19, Krisztus tanítványai 2—2, episkopalisták 19, kongrega tionalisták 1, s a reformátusok 4 percenttel. Az üdv hadserege 7,500 állomást foglal el 49 országban s van 60 lapja, melyek 52 millió példányban jelen­nek meg. Prédikálnak 31 nyelven. Tarsusban, Pál apostol szülőváro­sában építettek nem régen egy német evangélikus templomot. A protestánsok évente 17 millió' dollárt adnak pogányok térítésére. Az Egyesült Államok 6 és három negyed, Angolország 6 és fél, Német­ország 1 és fél milliót s a többit Hollandia, Schweic, Norvég és Svéd s Franciaország. Egyházak szerint adnak : A reformátusok 3 és három­negyed milliót, a methodisták 2 és fél, baptisták 1 és egynegyed, epis copal isták 2 és háromnegyed, Int he ránusok 1 és háromnegyed, herrn- huliak fél milliót. Mig a római katholikusok a múlt évben csak 1 millió 319,608 dollárt áldoztak a pogányok térítésére. — Franciaországra jut ebből 771,939 dollár, Németországra 67,055, az Egyesült Államokra 85,403 dollár. Amerikában 30—40 millió dollárt adnak átlag évente templomok épi- I résére Átlag 15 templomnak felszen- I telese jut minden egyes' napra, még jl-fedig: methodista ?, baptista 2, jpresbyterián 1 és fél, lutheránus 1 és 1 fél, római katholikus 1 és fél, epis- copális 1, kongregationális három ; negyed. Egy templomnak aráuyla- ; gos értéke 7 000 dollár, í A róm. katholikusok száma New í Yorkban 1,200,000, a zsidóké 600,000, a protestánsoké 1,164,000. Ezek sze­rint N w York lakosságának egy harmad része evangéliumi, egy har­mad része római kath. s egy harmad része pedig zsidó vagy íelekezet- nélküli, s csak minden 9 ember közül 2 ül vasárnaponként a templomi padokban. Az episkopalistáknál minden egy­háztagra $19’82 dollár egyházi járu­lék esik, — a presbyterianusoknál $16'28, a reformátusoknál $14 37, a kongregationálistáknál 1590, bap­tistáknál $11'52, egyesült atyafiak­nál $6'66, Krisztus tanítványainál $5 28. Jelenleg 62,800 keresztyén vallásos egylet vau 3,600,000 taggal. Oroszországban 63 gór. keleti püs­pökség, 34,000 gyülekezet s 60,000 templom és kápolna van s ugyancsak 60,000 pap. Londonban van egy városrész, melynek képe szinte hihetetlen. — Félreeső utcákon szegényes házak ban szegényes ruhákba burkolt s részeg férfiakat s nőket lehet találni, ircuKon és kezükön verekadési se- >ekkel. A gyermekek természetesen hasonló sorsban nőnek fel. Ilyen he Iveken aztán nem segit a gazdagok nak segítő jobbja, itt első sorban az evangélium gyógyszerére voln szükség. Belgiumban 190,000 szalon van igy minden 37 egyénre, illetve n deii 12 tizenhét esztendőt betol1 férfire esik egy-egy korcsma, utolsó ötven év alatt a lakossá a szalonok 258 percenthet gyár tak. Ezzel kapcsolatban ke’ TÁRCA. Ezemi KaráGsonya. Az én bankár barátomat nagy ki­tüntetés érte a mióta nem találkoz tam vele. Igaz, hogy már majdnem egy éve annak, hogy utoljára talál­koztunk a nagy tűz alkalmával, mert az ilyen magamfurma embernek igen ki van az ideje szabva és oda megy. a hova küldik, nem pedig a hova szeretne menni. A kis nmlya Józsi beszélte, a mint találkoztam vele az utcán, hogy meg szaporodott egygyel a vevőinek a száma. Az uj vevő pedig senki más, mint Szemi, a bankárinas, akarom mondani bankhivatalnok, az ö párt­fogója és az én kis barátom. Előlép­tette az öreg és a barikban már nem “office boy“, hanem Íróasztala van, a hol holmi egyet mást könyvel és leveleket fogalmaz, egyszóval már egy fokkal feljebb ment azon a lét rán, a minek a tetején minden ame­rikai fiúnak a számára ott van az el­nöki szék vagy tudja Isten, micsoda Persze Szemiböl nem igen lehet president, mert nem Amerikában született, de hát lehet még belőle in ás valami, mert a presidentségen kívül még van egy pár milliónyi ál­lás üresedésben az olyanoknak, a kik nem fáradnak el a létrán felfelé kapaszkodni A mint a Józsi beszélte, kis bará­tom minden vasárnap az. öregur ven dége volt. Hétköznap nem lehetett, mert nappal a bankban dolgozott e=rve pedig iskolába ment, hát va­sárnap ment el az őregtnz a hogy a Józsi bizalmasan megsúgta, nem is annyira az öreg ur, mint kis unoká­ja kedvéért. A kis leányka igen jó barátnője lett, a mióta a nagy tüz- kor ölében vitte le a Szemi az égő épület ötödik emeletéről. Még egyebet is mondott volna ta­lán a kis pletykás, a mikor egy ele­gánsan öltözött fiatal ember egy bi­zalmas hátbaütéssel figyelmeztette, hogy menjen a dolgára és lásson az üzlet után. Igaza is volt, mert halá­los vétek is egy jóravaló ujságáruló fiúnak pletykával tölteni az idejét olyan időben, a mikor az utcán to­long a sok nép és egymástól alig fér az üzletekbe, hogy hozzájuthasson a karácsonyi ajándékokhoz. Mosolyogva fogott velem kezet Szemi ur, mert ö volt az elegáns fia­tal ember. Nagyon megváltozott a fiú, a mióta nem láttam. Megnőtt vagy egy fejjel nagyobbra és ruhá­ján a jó mód, egész valóján pedig a megelégedés látszott. Beszédjéből és magatartásából nagyon is látszott, hogy nem az utcai ujságáruló íiu (öbbé, hanem illedelmes és müveit körben forgolódó fiatal ember. Nagyon megörültünk mind a ket­ten a találkozásnak és á beszélgetés vége az lett, hogy karácsony estvére az öreg űrékhoz hivott meg vendég­ül az öreg ur megbízása folytán. Na­gyon sajnálta, hogy nem fogadhat tam el a szives meghívást,, de nem lehetett, a munkám nem engedte. Hja! Szegény ember szándékát bol­dog isten bírja! Bizony nekem az ut­cán kellett a karácsony estét eltölte, nem és magam helyett a kis Józsit ajánlottam vendégük * * Elérkezett karácsony reggele, az utcán nem volt már ott a sok nép, csak a templomokba igyekezett egy- egy ünneplő ruhába öltözött család. Még az utcán járó nép is más ilyen­kor, mint más napokon szokott len ni. Nem az a lármás, tolakodó, napi munkája alatt nyögő tömeg, hanem csendes, barátságos és jókedvű. Csak néha látni egy-egy kocsit, a melyen talán egy gazdag család igyekszik az Ur házába, vagy vala melyik orvos siet betegéhez, a ki ka­rácsony ünnepén elhagyatva érezné macát betegágyán, ha orvo nem látogatná. Az én kis pajtásom, a mi került egyszeribe elém, mii a földből nőtt volna ki. V ruhában volt a sapkáját! ig. Meleg felső rokkja cs; lett, mintha csak túl akr ni kis gazdája szemein, a boldogságtól fényle1 Hja! Ugv van az! A nek boldogság, ha uj szert, a gazdagnak Uf mikor neki tetszik, 1 neki. Szegény gazda Dicsekedve be mind a Szandy KI' hozzátette a kis r mekek pátrónusa hagyta a számár: tegnap estve ad> ur, a mikor ná' Szemivei volt ott másféle ajándékc Hogy mifélét, a elmondani, mert é) dett felénk egy máj. férfivel. “Édes apám“ műt embert. “Hogy lehet az2“ kt “Tegnap este, miko öreg urékhoz mentünk csony est-vét náluk tö’

Next

/
Oldalképek
Tartalom