Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-03 / 9. szám

'' - ' —-W '-’w: ?••■■'*<■■....$ ■ ' ’ ; ír ;. ■ ' r - ' * -«■■:■ : | - f! ; • , •

2

az ó-szövetség maradt a régi állapotban egész 1898-ig.

Hogy 1898-ra a magyarság a mos tani zengzetes nyelven olvashatja az ó-szövetséget, az szintén a britt és külföldi biblia terjesztő társulatnak köszönhető. A tevékeny társulat át látta, hogy a Karoli bibliának átdolgozása valóban szükséges. Ezért 1885-ben Duka Tivadar által, Szász Károlyhoz, Dunamellék akkori tudós püspökéhez kérdéstintéztetett a bib liának átdolgozása felöl. A tudós püspök a kérdésekre nagy lelkiismeretességgel válaszolt s ez a felelet képezte alapját a későbbi átdolgo zásnak.

Az átdolgozás nagy munkája 1886 ban indult meg. A munkát vezető központi bizottság megalakult. Elnöke lett: Szász Károly, tagjai: Ballagi Mór, Hunfalvy Pál és Szilády Áron. Majd a két protestáns egyház püspöke által ajánlott munkatársak kiválasztattak, kik az önként ajánlkozókkal s az elnök által meghívott egyénekkel egyetemben két ízben tartottak gyűlést. Ezeken a gyülé ■ seken megállapították az átdolgozás vezérelveit, kijelölték az átdolgozókat s a felülvizsgálókat s a munkások a nagy szélcsend dacára is dolgoztak megfizetett és sok elismerésre méltó buzgalommal.

A munka sok ideig tartott, de a hosszú időre kiterjedő munkálkodás bögyümölcsöt termett. Ószövetségünk hűség, világosság s választékosság tekintetében méltó társa az angol ,,Revised versien “-nak.

Bár olyan bö gyümölcsöket teremne, mint ez az angol kiadás.

A keresztyén ség közelebb állván az újszövetséghez, mint az óhoz, egészen természetes, hogy Magyarországon is a reformáció elterjedése után előbb az újszövetség egyes részei szólalnak meg magyar nyelven. 1532- ben Komjáthy Benedek már lefordítja Pál leveleit, amely 1533 ban Krakkóban jelenik meg. Perényi Gáborné Frangepan Katalin költségén. 1536-ban Pesti Mizsér Gábor a négy evangyéliumot adja ki. 1541 ben pedigSárvár-Ujszigeten Nádasdy Tamás költségén már az egész újszövetség megjelenik. Az egész újszövetség lefordítása Sylvester János nevéhez fűződik.

Mint említettük Heltai Gáspár már az egész bibliát lefordította s az újszövetséget egy kötetben adta *ki 1561 ben siajláth Istvánnénak, Nádasdy Annának ajánlva. Melius Péter szintén ebben az időben 1567-ben adta ki az uj testamentumot. Félegyházi Tamás, debreceni pap szintén lefordította az újszövetséget s ez 1586 ban jelent meg. A ATaroli teljes biblia fordításán kívül felemiitendö a 16-ik század újszövetségi fordításai közül felemlítendő még a csepregi lutheránus kollégium fordítása.

A 18-ik századból nevezetes a Torkos András győri lelkész fordítása. amely 1736-ban jelent meg 1750- ben pedig Bárány György, Bárány János és Sártorius adnak ki egy újszövetségi fordítást.

Ezután csaknem száz évig hallgat nak a tudósok, mig végre Horváth János felszólalására Block Móricz és Szedács József hozzákezdenek a? újszövetség. lefordításához, de ez a munka, bár később Török Pál és Hobos J ános is csatlakoztak a fordi tokhoz, nem jelent meg.

Újra néma csend következett, a melyet 1870-ben Kámory Sámuel tört meg a teljes bibliának a kiadásával. De ennek újszövetségi részét épen olyan kedvezőtlenül fogadta a kritika, mint az ószövetségit. A közvélemény óhajtása pedig a javított újszövetség után mind erősebb lett. A „Protestáns Egylet“ vállalta magára a közvélemény óhajának a kielégítését, de 1878 ban a,. Britt és külföldi biblia társulat megbízásából Györy Vilmos, Menyhért János és Filó Lajos kiadták a revideált uj szövetséget. Ezt a meglepetésszerűen megjelent javított újszövetséget a biráiat, ugyan nem fogadta kedvezően, de azért ma is ez van forgalom ban már másodízben a megjavított formájával. De hogy ez sem elégíti ki az igényeket igazolja az, hogy 1899ben, a Magyar Protestáns Iro dalmi társaság debreceni nagy gyűlésén, miután a Britt és külföldi biblia társulat is beleegyezett, az újszövetség valódi revisiója nem csak tervbe vétetett, hanem az arra kiszemelt tudós férfiak a munkát magok között fel is osztották s reméljük, hogy nemsokára megjelenik az újszövetségnek hü, világos és korszerű magyar fordítása is. Erre enged következtetni a Mark evangyéliumának a fordítása, amely a múlt évben jelent meg Kecskemétit y István, kolozsvári theologiai tanár tollából.

A magyar nép szerette a bibliát s ezért a bibliának többszöri kiadása vált szükségessé. Hiába fondorkodtak a jezsuiták a magyar biblia ellen, Szenczi Molnár Albert, kinek zsoltár

fordításait ma is olvassuk, a Károli biblia fordítását két Ízben is kiadta 1608-ban Kannauban és 1612 ben Oppenheimban. 1546 ban Jantonius János amsterdami könyvnyomdász adta ki a bibliát a Molnár Albert kiadása szerint.

Nevezetes kiadás volt az úgynevezett váradi biblia. Erre a kiadásra nagy előkészületeket tettek. I. Rákóczy György fejedelem volt az, aki az első magyarázatos magyar bibliának a kiadását megindította. Ö már 1638-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a Károli bibliában levő hibá kát ki kell javítani s az egyes helye két meg kell magyarázni. A fejedelem halála után a,,nagy asszony“ Lorántffi Zsuzsánna vette kezébe a bibliának ügyét anyagilag is támogatván a megvalósításra váré szép eszmét. Miután az ilyen munkálkodásnak ebben az időben olyan pártfogói voltak, mint Bethlen István, Rákóczy György, Rédei Ferenc, Barcsai Ákos, Gyulai Ferenc és némely gazdag gyülekezetek, a munka 1657-ben megindult. Már nagyon szépen előre haladt, de miután a törökök 1660 ban Yáradot elfoglalták — Váradról a nyomdát s a már ki nyomot részeket, a béke pontok értelmében Kolozsvárra vitték, hol a munkát 1661-ben végezték be. Az átköltözés alkalmával azonban a már kész ivekből annyi elkallódott, hogy a tervezett tízezer példányból csak négy ezer jelenhetett meg.

Nevezetes a Tótfalusi Kis Miklós biblia kiadása is. E kiadás által nem csak a közszükséget óhajtotta kielégíteni, ha nem a Jantonius féle kiadásba becsúszott hibákat is kipusztitani. E miatt sok kellemetlensége volt. Hiába adta ki teljesen a saját költségén, senkitől sem segittetve 1684-ben a teljes bibliát, majd 1687- ben az újszövetséget s külön a zsoltárokat is : elismerés helyett zsinat elé idézték s az általa megbántottak megkövetésére Ítélték. Nem lehet a célunk Tótfalusit e munka keretében védelmezni, de olvasóink tanulságára feljegyezzük, hogy minő körülmények között adta ö ki a bibliát. Hátha ez is lelkesíteni fog másokat a biblia szeretetére : Mikor a biblia nyomtatásához kezdettem, Írja mentségében, nem volt nékem több két száz talléromnál. A prédikátor jó akaróim tudakozván, hogyha van-e reá tehetségem i Mikor megmondám mennyi van, csak elcsudálkoztak és Isten kisértésének mondották,dekortálván attól az igyekezettől. De én csak azt feleltem : Pertinacem me Assero, temerarium nego. Minthogy mái akkor jó munkák voltának kezemben, feltettem azt, hogyha Isten ihlette belém azt az indulatot, tehát bizony egészségben megtart, mig ez véghez megyen. Én nekem pedig tsak a kell Egésség, melly meglővén, mind reá érkezőm lassan-lassan. Úgy is lön, nekem a fejem sem fájt, valamig annak a munkának végét értem, noha mind a dolgom éktelen sok volt, mint eleségem igen vékony volt. Néha egy hónapig is bizony bort nem ittam és mennél alábbvaló s olcsóbb eledellel lehetett, ollyannal éltem, olljan szűkön költő voltam, hogy véghez vihessem azokat, a mikhez kezdettem. Sokszor úgy kiadtam a pénzemet a könyvnyomtatóknak, hogy kenyér vételre is egy poltrám sem maradott“.

Szereti-e igy ma valaki közöttünk az Istennek igéjét ? t

A magyar bibliát Amsterdamban 1700-ban újra kiadta valaki, de hogy kicsoda, tudni nem lehet. Németországon üfasselben 1704-ben Ingebard János nyomdász adta ki a magyar bibliát, Jvalamit Norinbergben is ebben az esztendőben jelent meg a magyar biblia Endter Márton kiadásában.

Tótfalusi Kis Miklóssal egyidejűleg munkálkodott a biblia fordítás kijavításán Komáromi Csipkés György, Debreczennek kiváló papja és tanára, ki a teljes szentirást lefordította s oldal jegyzetekkel látta el. Ö azonban nem érhette el azt a dicsőséget, hogy kitűnő munkáját nyomtatásban láthatta vota. Tovább mint 30 esztendeig maradt e munka kéziratban — mikor a bibliák már fogyatékán voltak a debreceni református egyház, a kálvinista Roma — lépett előtérbe, vállalkozván arra, hogy Komáromi Csipkés György fordításából négy ezer példányt nyomat. Szépnek, a bibliához méltónak volt tervezve az a kiadás — s Debreozen kész volt ezért 12 ezer forintot fizetni a leydai kiadónak.

Az egész magyar protestantismus örült mikor 1718 ban hire jött, hogy a biblia már készen van. De a fekete jezsuitismus megzavarta az örömet. A bibliákat lefoglaltatták s az első szállítmányt 2915példányt, Debrecen helyett, 1719 ben Kassára vitték g Erdödy egri püspök a jezsuitákra bízta a fordítás megvizsgálását. A hírhedt könyvvizsgálók gondoskod-TÁRCA.

Este...

Leszállt az est. Homály borult a földre. Mély csend honol a tájékon ;

Pihenésre hajtom fejemet,

S dicsőítve Uram tégedet.

Szép csendesen imádkozom.

Küldjél jótékony álmot szemeimre, Terjeszd ki szárnyad felettem,

S örzö angyalidnak szent kara Oltalmazzon meg az éjszaka,

Jóságos, édes Istenem !

Engedd megnyugodni fáradt testemet,

8 mig álomba merül lelkem,

Távol legyen tőlem a gonosz,

Elkerüljön minden, ami rósz,

Hogy ellened ne vétkezzem.

Adj kitartást, erőt és munkakedvet,

Ha álmomból felébredek,

S megújult testtel és erővel,

Hálát adjak szívvel, lélekkel Néked, mennybéli felségnek!

Jó Atyámnak, Istenemnek !

Komjáthy Ernő.

A tengerparton.

Csúnya zivatar dühöngött odakint, a szél hordta a havat, olyan keser vesen fütyülve hozzá, mintha Isten tudja micsoda nagy önfeláldozással csinálná a dolgot. Pedig ugyan ki törődött vele ; senki se bánta volna ha szélhordást, fütyülést abba hagy és visszamegy oda, a honnan jött.

Éppen az egyik szakaszvezetövel sakkoztam az ebédlő terem egyik sarkában, hébe-hoba elgondolva, hogy de jó is, hogy nem vagyok szolgálatban és nem kell kint lennem ebben a csúnya időben, mikor a vár felöl eldördült két lövés az egész társaságot talpra állította. Mikor a napos trombitás a vészj^lt fújta, már az egész üteg száladéban volt az ágyú telepek felé, Hogy mi a baj, nem tudtuk elképzelni. Hiszen a spanyol hajóhad már a tenger fenekén pihent és a fegyverszünet ki volt mondva a két ellenséges állam között. A kazamaták előtt sorakoztunk, ki-ki a maga ágyúja előtt, mikor az őrségen levő katona jélentette, hogy nem ellenséges hajóhad, hanem egy felfordult kis hajó az egész riadalom okozója és hogy nem ágyú kell hozzá, hanem mentöcsolnak. Az öböl köze pén levő szigeten dolgozó munkások voltak benne és próbáltak hazajutni, hanem a rettenetes vihar fel fordította a lapos vitorlás csolnakot és mind nyáján a vízbe kerültek es csakis a csolnakba kapaszkodva tarthatták fel magukat. Szerencséjükre az őr észrevette őket.

Futottunk le a rakkpartra a mentöcsolnak felé! A rakpart legtávolabb részén volt egy különös alkotmány, egy ház féle valami, de a minek a pádimentumául a viz szolgált. Ebben a házban volt a mentöcsolnak felesi gázva és minden percben útra készen. Pá»1 pillanat müve volt az egész és a mentöcsolnak nyilsebességgel vá gott keresztül a tajtékzó hullámokon. Kedvező szelünk volt. csakhogy túl erős és a kormányt kezelő ájris szakaszvezetönek ugyancsak ki kellett a hangját ereszteni, hogy meghalljuk. Olyan nyugodtan osztotta a parancsot, mintha valamelyik hadihajó óriásnak a kapitánya lett volna. Tudta is a dolgát, mert tizenkét évig ette a Samu bácsi kenyerét,

mint tengerész. Én bal felöl ültem előtte és a hátulsó vitorla iránykötelére, meg szükség esetén az egyik evezőre volt gondom, jobb oldalról való szomszédom egy kövér német fin volt, a ki előtt egy fekete hajú siria, ült az evező pádon, előttem pedig egy hollandi szőke hajú zárta el részben a láthatárt. Az első pár evezőt egy angol és egy jenki kezelte, mig a csolnak orrában egy norvégiai nyúlánk alakja látszott, a mint egy gombolyagra szedett kötéltekercset tartott jobb kezében. Ilyen nemzetközi mentöcsapac még nem pipált europa, mint ez volt. A kapitányunk gondolta ki, hogy a hány, annyi fajta legyen,mert nem tudott máskép igazságot szabni a sok önkénytesen jelentkező közt, így kerültem bele én a mi szittya fajtánk képviseletében. Igaz, hogy nem nagyon sok vetélytársat kellett legyőznöm, lévén az ütegnél az egyedüli képviselője a három halom és négy folyó hazájának.

A mint mondám csolnakunk nyilsebesen repült a felfordult csolnak felé. Sokszor csaknem megvakitott a szemközt csapó hullámtörés, majd