Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-25 / 8. szám
6 A vörösvári hengermalom eddig ismeretlen okból hirtelen kigyulladt s a tűzoltók önfeláldozó munkája dacára poi rá égett. A malom tulaj donosát, Pompet Alajost, aki nem volt Yörösvárott, távirati utón értesítették a nagy szerencsétlenségről. Ember élet nem esett áldozatul, sőt' az égő malom tőszomszédságában levü lakóházakat is megmentették. a malom biztosítva volt. — Dombóvártól Írják: Az idei téli vadászatok valóságos szenzációi a nagy utak vadászati szórakozásainak Ugyanis Döry jenö Dombóvár környékén nem régiben egy fehér nyn lat lőtt, Szemennyei Mihály jegyző pedig fehér vadmacskát. Az érdekes és ritka vadak mellé járul most. báró Fiáth Elemér tolnamegyei to aljegyző legújabb vadászzsákmánya: egy róka, melynek lábai, hasa, fejtés farka egészen fekete volt, faikának vége tiszta fehér volt, csak a háta volt egy kissé vörhenyes. A báré a< érdekes vad-t kitömette. — Katonák zendülése Pozsonyban A pozsonyi Eszterbázy-téren levő hnszárlaktanya egy csapat legénye valóságos zendülésbe tört ki. Mint tudósitónk Írja, egy Lederer nevű közhuszár kihasználva a társai közt uralkodó kedvet lenséget, reggel arra bírta társait, hogy az istállói szolgálatot félben hagyva, a kaszárnyával szemben iövö korcsmába menjenek. Tizen voltak a huszárok, akik enged tek a hívásnak. Az egy liter rumtól csakhamar zajosabbra fordult a Hangulat. A nagy lármára benyitott a korcsmáim. Borsics őrmester, aki vé letlenül járt arra. Látva, hogy tószeg emberekkel van dolga, jószerivel akarta rábírni a huszárokat, hogy menjenek a kaszárnyába, a feldühödt legények azonban nem fogadtak szót, sőt szidalmazni kezdték az őrmestert ki kénytelen volt kardot rántani. A huszárok azonban lefegyverezték s saját kardjával több könnyebb sebet ejtettek rajta. Erre bejött Benkö őrmester is, aki jóllehet a huszároknál nem volt oldalfegyver, szintén nem birt a duhajkodó legényekkel. Ekkor már nagy csődület támadt a korcsma ajtajánál. Rohr Ferenc ve zérörnagy, honvéddandárparancsnok majd Benedek Andor táborszernagy is, akik a közelben voltak, személyeden intézkedtek, hogy a részeg huszárokat patrullal kisérjék a ka szárnyába. Útközben az utcán és a kaszárnya kapuján folytatódott a botrány. Valóságos kis utcai harc keletkezett, melynek elfojtására a kaszárnyában levő legénységet riasz tották. Ekkor az történt, hogy a harmadévesek megtagadták az engedei mességet és vonakodtak attól, hogy társaik ellen fegyvert ragadjanak. A rend helyreállítása csak nagyae hezen sikerült. Az ezredparancsnok ság a huszárok ellen zendülés, illető leg engedetlenség és részeg állapot ban elkövetett testi sértés mi.tt szigorú vizsgálatot indított. A többi legénység egyelőre kaszárnya fogsáságot kapott. — A magyar tudományosságot és a magyar protestantismust súlyos veszteség érte : dr. Kovács Albert, budapesti ev. ref. theologia* tanár, ismert publiczista, aki politikai téren is nevezetes szerepet játszott, meghalt. Már a múlt év december 20 ika óta állandóan igen komoly volt az állapota. A beteg több órán át eszméletlenül feküdt és házi orvosa Körmöczi Emi) dr. este kilenckor íi gyelmezterte a nagybeteg ember fe leségét ésöcscsét, Kovács János dr t, hogy a katasztrófa minden pillanat ban beállhat. Éjfélkor megváltotta a halál a beteget szenvedésétől. Kovács Albert 1838 ban született Mezöbándon. Atyja táblabiró volt. Az elemi iskolát és gymriázinmot a marosvásárlmlyi kollégiumban, a theologiár /íolozsváron végezte 1861- ben. Kolozsvárottkétévig volt classis pracepior és contra. 1863 ban Ut rechtbe ment ki. ebben és a következő évben hosszabb európaiul at tett 1865 ben idt-iglenes tanár lett Pesten, 1867-ben rendes tanár. 1867 őszén Dömötör Jánossal megcsinálták a ta nári egyesületet, t olitikai szereplése 1881 ben kezdődött, amikor marosvásárhelyi képviselőnek választották meg. Az 1892—1897. cikluson a háromszékmegyei kovásznál kerületet képviselte nemzeti párti programmal. A kővetkező ciklusban már nem volt tagja a képviselöháznak és azóta a parlamenti életb-mnem is szerepelt, csak mint publicista kisérte figyelemmel a politikai élet eseményeit. Politikai pályáján mindvégig gróf Apponyi Albert politikájához ragasz kodott és mint képviselő több éven át a nemzeti párt alelnöke volt. Mint református teológus egyháztörténeti dogmatikai és egyházjogi müveivel tekintélyre tett szert egyházában. Tevékeny tagja volt a dunamdléki refoi rnátus egyházkerületnek és több protestáns intézményben mint alapitó vett részt. A halál hatvanhét éves korában érte utói. Régi beteg sége ölté meg, amelytől utolsó napjaiban sokat szenvedett. — Nagyváradi törvényszék egyik polgári tanácsa előtt történt az ^lábbi kedélyes eset: Egy szakadáti házaspár válóperét tárgyalták éppen. Kezdetét vette a békités, de nem sike iült sehogysem, mert mind a két fél szilárdan megmaradt az akaratánál, hogy : nem és nem : nem akarják egymást! A bíróság elnöke, végét érvén igy a tárgyalás, távozásra szólította fel a házaspárt. Egyszerre előáll a menyecske és követeli az elnöktől, hogy rögtön adják meg néki a gyermektartási dijat. Az elnök természetesen felvilágosította az aszszonyt, hogy az nem megy csak olyan egyszerűen, be kell várnia az itétetet s csak akkor kapja, vagy nem kapja a tartásdijat. Az asszony azonban nem elégedett meg a válaszszal és mikor többszöri követetelésére sem teljesítették kívánságát, fogta a karjában levő pólyás babát és oda fektette az elnök elé, az asztalra : — Hát akkor tartsák el az urak ! — És eltűnt. A bírók alig tértek magukhoz a meglepetésből, az elnök elkezdte nyomkodni a villamos csengőt, de a szolga, akit hivott s akit az asszony után akart szalasztani, sehol sem volt található. Végre is a tanács egyik tagjának akadt mentő ötlete. Fogta a gyermeket s odaadta az apjának. hogy vigye az anyja után. Az apa nem tehetett egyebet,elballagott a pólyásbabával. — Három járás csendörségét fog lalkoztatja most egy nagyszabású pénzhamisító banda garázdálkodása. A Dombóvártól Péesváradig uerjedő vonalban fekvő összes községek már huzamosabb idő óta el vannak árasztva igen jól sikerült hamis egyforintosokkal. A forgalomba hozatalt a hegyháti járásbeli parasztok végzik, akiket a csendőröknek sikerül ki nyomozni. Vásárosdombon egy Beberika Pál nevű kovácsmesternél nagyobb menyiségben cinket és ólmot találtak, a gépnek azonban nem sikerült nyomára akadni. A forinto sok, amelyekből már százszámra foglaltak le, különböző évről verettek, de megállapították, hogy egy és ugyanabból a gépből kerültek erő. A nyomozás a legszélesebb mederben folyik. — Kassáról jelentik : A helybeli betegsegélyzö pénztárban nagy sikkasztásnak jöttek a nyomára. Kunai Emil pénztáros és Gönczi Adolféi lenör, évek óta hűtlenül kezelték ;i segélyed egylet pénzeit. A bűnösök pedig 3462 korona elsikkasztását ismerték be, de hogy a tolvajlott öszszeg nagysága mennyire tehető, ez idő szerint megállapítani nem lehet, mert a sikkasztok könyvet nem vezettek, csak egyes lapokra írták föl* a bevételt és kiadást. Kuuait, mint aki ellen a vád ferhelöbb, a rendőrség letartóztatta s az ürvészség börtönébe kísérte, Gönczit egyelőre szabadon hagyták. — Weísz Manfred csepeli töltény gyárában az utóbbi időkben gyakran történtek lopások. Mintegy ezer ko róna értékű drót, ólom es egyéb fém áruk tűntek el ismeretlen módon. A csendörség és rendőrség vállvetve folytatta ez ügyben a nyomozást s kiderítette, hogy a lopásokat szervezett tolvajbanda követi el. Vezetőjük Gróf Sebestyén, ak a Széchenyi szobor ellopása miatt rárótt három évi fogházbüntetést éppen a múlt hó elején töltötte ki. A rendőrség leiar tóztatta Grófot, Olló Pál kocsist, aid bűntársa volt és orgazdájukat Svarcz Józsefet. A csendörség nem elégedett meg ennyivel, hanem letartóztatta a banda többi tagjait is. Ezek Trüb wasser Armin, Pécsi Ferenc, továbbá egy másik orgazda Krausz Frigyes lakatosniester, akinek Lehel u. 19. sz. a. v n ócskavaskereskedése és lakatósmühelye. A handa egy másik tagjának Dlachó Pál 36 éves gyári munkásnak sikerült meg szöknie. A pozsonyi várkaszárnya katonai fogházából kiszökött egy Csizmás nevű harmadéves baka. Alsó ruhában fölmászott a kőfalra, az őrség azonban észrevette, rá is lőtt, de nem találta. A baka erre leugrott a tiz méternyi mélységbe és futásnak eredt. Több őrjárat azonnal utána indult, de a nyomozás nem vezetett sikerre. Akato naság ezutánkörülvette vár alját s két század legénysége ku tatta mindenfelé a szökevényt. Késő estig tartott a keresés, Csizmás baka azonban nem került hurokra. — Régóta áll összeütközésben a Danubius ó-budai hajógyár vezető sége a munkásaival! Ezért a munkások többször sztrájkolták. Nem régen a gyár elbojesájtotta a régi művezetőt, azzal gyanúsítva öt, hogy összejátszik a munkásokkal. Ez vég képp elkeserítette a munkásokat. A gyár vezetősége erre Győrből szerződtetett egy eróskezü művezetőt, aki a munkásokkal igen erélyesen bánt, e-feUi ti elkeseredésükben a munkások bérharcba akartak lépni, mire a gyár azzal felelt, hogy elbocsájtotta a munkásokat s kiadta a munka könyvüket. * — Hajdú had ház mellett egyik uradalmi tanyán nagy szerencsétlenség érte Boné Imre gazda 19 éves leányát Juliskát. A leány ruhát vasalt, miközben a vasalóból kipattant szikra lángba borította ruháját. A leány sikoltozására elösietö embereknek vizes pokrócokkal sikerült eloltani az égő ruhát, a szerencsétlen leány azonban oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy a debreceni kór házba vitték, hol felgyógyulásához kevés reményt fűznek. — Vakmerő rablótámadás történt Dárdán. Urinszky Páikir. közjegyző farsangi vacsorán volt dr. Hugel József baranyavármegyeijárásorvosnál. Éjféltájban tért haza, amikor az utón hirtelen elébe ugrott egy álarcos alak élesre fent késsel a kezében s egy szót sem szólva a közjegyző zsebeihez kapott. Urinszky azonban nem vesztette el lélekjelenlétét, elszántan védekezett s dulakodás közben több helyen megsérült. A rablót úgy látszik kihozta sodrából a nem várt, erélyes ellentáilás s csakhamar megugrott. A dárdai csendörség erélyesen nyomozza a vakmerő utonállót. — Óbecséröl írják, hogy Rákos Albertné városszerte ismert,gyönyörű fiatal asszon\ öngyilkossági szándékból meg mérgezte' magát. A gyors segély aligha mentheti meg a fiatal asszonyt ez életűek, mert az erős méreg: a szerecsika, belső szerveit tönkretette. Az öngyilkos asszony veg u-tes tettét, mivel boldog családi életet élt. nyilván pillanatnyi elmezavarában követte el. — A bécsi S. E. et H. Michelstaedter cipögyáros cég Budapesten a váci utca 3. szám alait nyitott fióküzleiet, amelynek vezetésével Szilas Izor Izsó (Sebware) pécsi születésű, 36 éves, izr. nős kereskedőt bizta meg. Ez óv január 14-ike és 16-ika között a bécsi cég leltározást tartott az üzletben és ezen konstatálták, hogy 4707 korona 10 fillért érő áru hiányzik, amelyről Szilas nem tud (leszámolni. A bécsi cég feljelentést tett Szilas ellen, amire az megszökött a fővárosból, A sikkasztó üzletvezetőt, aki magas sovány termetű, barna szemű és barna bajuszu, a rendőrség nyomozza. Szilas a József körút 17. szám alatt lakott nagy családjával. A hiányt már régebben felfedezték, de a cég mindeddig nem tett feljelentést abban a hiszem ben, hogy Szilas gazdag rokonai megtérítik a hiányt. — A csendörség elfogott egy veszélyes katonaszökevényt. Az illető Tóth Pál kovács legény, akinek viharos múltja igazolja, hogy elfoga tása kétségtelenül nagy hasznára van a közbiztonságnak. Tóth Pál ugyanis még 1896-ban a diósgyőri vasgyár telepén társával megtámadott egy gyári munkást, akit agyonütöttek s a pénzét magukhoz vették, A kir. törvényszék annak idején hét évi fegvbázra Ítélte Tóthot, akit Vácról jó magaviseletéért feltételes szabadságra bocsájtották s ez idő alatt be is sorozták katonánaka 12 es huszárokhoz Lembergbe. Társa időközben Amerikába vándorolt- Tóth Pál másfél évet töltött a katonaságnál, hol — mint most elfogatásakor is vallotta — a legjobb bánásmódban részesült s ahol, mint a műhelyben alkalmazott kovácsnak igen jó dolga volt. Állandó levelezésben állt azonban Amerikában lakó barátjával, aki folytonosan a kivándorlásra csábította s igy történt, hogy Tóth elhatározr, hogy megszökik. Ez év jan. hó 16 án a karácsonyi ünnepeket megelőzőleg 6 napi szabadságot kért ezredétől, melyet mint jóviseletü katona meg is kapott. Tóth ekkor azonban mar készen volt szökési tervével, nem is gondolt arra, hogy visszatérjen ezredéhez, hanem eljött Miskolcon lakó rokonaihoz s innen akarta tengertuli útját megkezdeni. Folyó hó 5-én távirat érkezett a lembergi ezredparancsnokságtól a miskolci csend őrséghez, mely távirat szövege szerint Tóth Pál miskolci illetőségű lembergi közhuszár ezredétől szabadságot kapott, de annak letelte után vissza nem térvén katonaszökevénynek nyilvánittatik s mint ilyen, ellene az eljárás folyamatba teendő, A miskolci csendörörstöl Szűcs őrsvezető egy társával azonnal megkezdte a nyomozást, melynek során aztán sikerült a katonaszökevényt elfogni. !t • 'U JÉíÉÉÉiiii X Hl mm
