Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-07 / 1. szám

— A temesvári rendőrség egy nagy pénzhamisító baudátfedezett föl a gyár városban. Néhány hónap óta a délmegyében nagy mennyiségű húsz és huszonöt koronás került for­galomba. A versed és csákovai ban­dák leleplezése után még mindig terjedtek a hamis pénzek. Egy késő éjjel Rédy Gyula rendörbiztos tetten érte a pénzhamisítókat. A gépet, mintát valamint nagy mennyiségű hamisítványt foglalt le. A bűnösö­ket az ügyészség börtönébe vitték. A kihalgatásnál vallani nem akar­nak. A cinkostársak kézrekeritésért a nyomazás folyik. — A szörnyű gyilkossági kísér­letben, melyet dr. Nyisztor Adorján b.-gyulai törvényszéki biró ellen neje elkövetett, nagy apparátussal folyik a vizsgálat. Tegnap már az asszony szeretője, Kubik Gyula is megkerült, Nyisztorné helyzete legváltságosabb Kubik, aki pedig a legszörnyübb bűn elkövetésére is képes lett volna, most teljesen magára hagyta az asz­­szonyt. Nem csak tagadja a közös­séget Nyisztorinéval, de felháborító módon magát áldozatként tolja fel. Azt állítja, hogy az asszony folyton üldözte szerelmével és kényszeritette a viszony folytatására még akkor is, mikor már ö szakítani akart. — Veszprém városa szobrot akar emelni történelmünk kimagasló alak jának, Kinzsi Pálnak. A szobor költségét közadakozásból akarja megteremteni. — A magyar tisztviselők országos egyesületének választmánya több apró házi ügy elintézése után Töt­­tössy István igazgató előterjeszté­sére elhatározta, hogy a „Berliner Vossiche Zeutung“-ot magyarfaló tartalma miatt többé nem tartja. — November hó elején a műegye­tem kémiai és technikai laboratori­­mában egymást érték a lopások. El­loptak palack alakú platinacsészét, egy műegyetemi hallgató rajzeszkö­zeit, legutóbb pedig egy 800 koronát érő platinacsészét. Már az első alka­lommal bizonyos volt, hogy a tolvaj nem lehet más, mint műegyetemi hallgató, mert más nem juthat a laboratóriumba. — Mikor a muzsikus cigáuyok közé eljutott, pátronusuk József fő­herceg gyásza, általános részvét táiradt a nyomán, id. Rácz Pali a főherceg kedvenc cigánya tüstént táviratot küldött Alcsuthra, mely ben hódolatát és őszinte részvétét fejezte ki a súlyos csapás fölött. Csakhamar meg érkezett rá a ^álasz mely e képen szói: Fogadja hálás köszönetemet atyai szivemnek jól­eső részvétéért. — József főherceg. — Nagy értékű ereklye jutott a napokban Kecskemét múzeumá­nak birtokába. Kada Elek, polgár mester, aki szenvedélyes régiség­­búvár, a nyár folyamán ásatásokat végeztetett Kecskemét és Csongrád között. Egy éjjel pihenőre az ujíalusi pusztai csárdába tért be. Nevezetes csárda volt még abban az időben, amikor még nem volt vasút. Vala­hány mezei és úri fogat arra járt, mint megállt előtte. A polgármester szemlélődött a csárdában és figyel mét egyszerre az ablak üveg kötötte le, amely tele volt karcolva név­aláírással. Ezek között a legnagyobb meglepetésére ráakadt Kossuth La­jos nevére, mely a kormányzó hami­sítatlan |kez írása. Mellette az 1849 es évszám olvasható.'*’Aada a tanyán egy nagyon j öreg asszonyt talált, aki már a szabadság harc idején is ott szolgált. Ez elmondta, hogy Äossuth és’kisérete egy éjszakát töl­töttek a csárdában. Valószínű, hogy az akkor volt, midőn Kossuth Orsóvá felé menekült. A polgármester, hogy | a nagybecsű ereklyét megszerezze, I előbb Kepernitzky Jánoshoz, a Pál­­ífy-uradalom intézőjéhez fordult, mivel a csárda a Pálffy család tulaj­donát képezi. Ez azonban nem merte a saját jóvoltából az ablaküveget odaadni. Ekkor a polgármester Pálffy hercegnőhöz fordult, aki az ereklyét készséggel át is engedte. — Szomorú napok viradtak a deb­receni 2-ik honvéd huszárezred egyik közlegényére Székács Istvánra. A nyugtalan vérü legényt húzta vissza szive falujába, a szerettei közé. Megszökött tehát, de nem sokáig örülhetett az arany szabad­ságnak, mert néhány nap múlva el­fogták. A katonai mundérban azon­ban csak nem jól érezte magát és megszökött másodszor is. Két hét múlva újra vissza hozták. — Nem bánom, akármi lesz — sugdosta a szökevény bizalmasainak, de én katona nem leszek! Újra megszö köm ! Be is váltotta a szavát és meg szökött harmadszor is. Most is hiába bujdokolt. Nyomára jöttek és vissza hozták. Székács a háromszori szökés miadt nehéz büntetés előtt állott. Ettől való félelmében most már úgy akart megszökni, hogy jrá ne talál­janak. Egy éjjel belopódzott a rak tárba a hol a polgári ruhákat tartják és a katona ruhát civil ruhával cse rélte fel, azután negyedszer is meg ugrott. Sokáig keresték a szöke­vényt, végre Biharmegyében elfog ták. Erős fedezet mellett vitték a börtönbe, ahol bizonyára évek hosz szu során fog raboskodni. — A Józsefvárosban sokat beszél­nek most az alábbi esetről. X. József városi háztulajdonos feleséges csa­ládos ember, de azért eléggé kika pós. Erről különösen jellemző adato­kat mesélhetne Y.-né, aki szintén józsefvárosi háziasszony és akinek x ur már negyedfel hónap óta tüzesen udvarolt, a heves ostrom végül czél­­hoz vezetett. A múlt héten a bájos özvegy asszony megsúgta X. urnák, hogy hétfőn délután hat órakor vár ni fogja a lakásán X. ur gyönyörtől reszketve várta a nagy hétfői napot, s amikor elérkezett a várva várt óra. a boldogságtól áradozva indult özv Y.-né lakása felé. Mielőtt azonban X. ura bájos <’■/, vegy lakására érkezett, közben H kell mondanunk, hogy X. ur feledé gével s gyermekeivel együtt látoga­tást akart tenni egy ösmert csahol, nál,s arra az esetre, ba a családot n* talán othol nem találnák, tárcsájá­ban előkészített egy névjegyet, mely re neve alá, hogy X. János, azt irta oda, hogy: „nejéve’ és gyermekeivel" Tudniillik, hogyha az ösmerösök nincsennek otthon, akkor legalább a névjegyről megtudhassák, hogy fe­leségestül és gyermekestől volt ná luk látogatóban. Látogatásuk azon­ban akkoriban elmaradt, mert X.né­­nek az utolsó percben vendégei ér ­keztek. A czeruzával bővített szöve­gű családi névjegy pedig használat­lanul ott maradt X. ur tárcsájában. Nos, mondja a józsefvárosi plety­ka, X. ur most hétfőn, a kitűzött órá ban megjelent özv. Y.-né lakása előtt Becsönget. Kijön a szobaleány. — Itthon] van a nagyságosasszony kérdezi X. ur boldog önteltséggel. — Itthon van, kérem, feleli a szo­baleány. — Kit jelentsek be ? — Vigye be csak a névjegyemet, szól X.ur hanyagul s előveszi a tár czáját, kivesz belőle egy névjegyet és szórakozottan odaadja a szobai* -án-ynak. A leány beviszi u névjegyet X. ur pedig vár az előszobában. Vár mint a győztes hadvezér, a győzelem után- Egyszer csak nyílik az ajtó sjön vissza a szobaleány. És X, ur elé lépve, fitymálva megszóltál : — ATérem a nagságos asszony nem fogad ........ Ösmered, olvasóm a hideg zuhanyt1 Nos, ilyen hideg zuhanyként hatott' X. urra a szobaleány elutasító vála- j sza. gyarázni magának, hogy miért nem, fogadta a szép özvegy, holott ö maga rendelte a lakására ? — ha másnap a szobaleány, kezében egy névjegygyei vihogva, igy nem szól a házmesr^c­­nének : — Hihi, tegnap egy ur akart láto­gatást tenni a nagyságánknál, és... hihi, képzelje, ilyen névjegyet kül dött be neki ! s megmutatta X. ur­nák az özvegy szalonjából elcsent név jegyet, amelyen ez a szöveg volt ol­— Ö... ö nagysága nem fogad ? — hebegte magában megrökönyödve és a szobaleány gúnyos mosolyától ki­sérve, mint a kám for eltűnt az elő­szobából. És sohasem tudta volna megma vasható : (nyomtatva) „x. János“ (alatta pedig czeruzával írva.): ,, nejével és gyermekeivel.“ ___ Természetes dolog, hogy igy nem lehet légyottra menni. Prof. Dr. E. C: Collins hosszú évek óta a magyar nép legkedveltebb orvosa egész Amerikában. Dicsérik őt lépten nyomon, tisz­telik és becsülik mindenütt és cso­dálják mély tudományát, szigorú lelkiismeretességét és angyali jó szivét. Neki nem kell ajánlgatás, mert az ezrekre menő fényes gyógyítási siker hirdeti nagy nevét. Nálla na­ponta több beteg jelentkezik levél­ben és személyesen mint más, az utóbbi időben keletkezett éa az ö gyógyítási módját utánzó Associati­­ohok és Iüstitutoknál egy egésa év alatt, A tapasztalat szüli a mestert. Az ő végtelenül kiterjedt orvosi ta­pasztalata tette őt meg az orvosok mesterévé s hivatása lelkiismeretes teljesítése biztosított neki tekintélyt a tudományos világban és orvos társai előtt. A meghűlés elhanyagolása sokszor az emberi élet elvesz­tését is eredményezi. Hilléstől szármázik a tüdőlob, kösz­­vény, idegbaj, katarhus, vesebaj sezek a rettenetes követ­kezményei között a tüdövéss is. Nehogy elharapódzók e baj, azonnal igénybe kell venni e hires tanár segélyét. A vesebajt különös jártassággal gyó­gyítja s ha tekintetbe vesszük, hogy ezen bajt elhanyagolni az élet elleni me­rénylet, látni fogjuk hogy mily célszerű rögtön hozzáfordulni segélyért. A vese­baj megmérgezi a vizelletet s rettenetes következményei vannak. Aző gyógymódja biztos hatással van az ebből származó hátfájás, oldalszurás. lágyékfájás, duzzadt arcz, vizkórság, gyakori vizellés, hugyesö szűkület hólyagbaj és egyébb vizellési rendetlenségek ellen. Idegbajokat fölülmulhatatlan ügyesség­gel és alaposan gyógyit. Aki az ezekből származó álmát lanság, izgatottság, gyengeség és kimerültségben szenved, nyomott kedélyállapot, ingerlékenység, gyenge emlékező tehetség, fejfájás, fülzugás és több ilyen az idegszervezet gyengesége által előidézet bajok betege, forduljon rögtön Prof. Dr. E. C. Collinshoz, mielőtt baja elmérgesesedik veszélyessé és gyógyíthatatlanná válik. Különösen a nők figyeljenek erre. Férfi nemi bajokat minden alakjuk és állapotukban, női nemi bajokat, anyaméh rendetlenségeket, gyomor, tüdő, máj, szív, külső és belső bajokat jobban és gyorsabban s alaposabban gyógyit bárkinél. Óvakodjanak nagyon az ő rendszerét utánzóktól. Az utóbbi idő­ben sokan teszik ezt. Professor Dr. E. C. Collins kész bármikor egy ezer dollárt kifizetni bármily jótékony czélra vagy szűkölködő férfi­nak vagy nőnek, ha valaki bebizonyítja, hogy ezen Associationok vagy Institutok úgynevezett főigazgatói, tulajdonosai is azoknak. Ezen úgynevezett íögyógyigazgatók nem egyebek mint spekulánsok által sanyarú heti fizetés mellett alkalmazott orvoskák. Ilyenek ke­zébe ne kerüljenek magyarok ! Ezen utánzók annyira mennek, hogy hirdetéseikben szórul-szóra azt írják magukról, amit Prof. Dr. E. C. Collinsról a lapok Írtak évek óta. Holmi villanyos övék meg villanydelejes gyógymódokról nem is szólunk, hisz mindnyájan, akik ezt már próbálták, tapasztalták, hogy mindezen humbugok csak a szegény nép kizsákmányolására szánt szédelgés. Professor Dr. E. C. COLLINS mint 21 év óta mindig, úgy ma is személyesen áll gyógyintézete éléiig ő maga a tulajdonosa annak és ö maga annak orvosi igazgatója. O személyesen felelős minden­ért ami abban történik. Ő kezeli betegeit személyesen a legnagyobb lelkiismeretességgel és ez az, ami öt híressé, kedveltó és köz becsü­lésben állóvá tette mindenki előtt. Ne tántorodjanak el tehát magyarok, ha bajuk van, ha szen­vednek, forduljanak hozzá, Írjanak vagy jelentkezzenek e czimen : Prof. Dr. E. C. COLLINS, 140 West 34th St., New York. Fogadó órák reggel 10—5-ig. Vasár- és ünnepnapokon 10—1-ig. Kedden és pénteken reggel 10-től este 8-ig." Minden betegségről teljes felvilágosítást nyújtó „Egészségi útmutató“ köny vem postabélyegek beküldése után díjmentesen küldetik meg mindenkinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom