Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-11 / 6. szám

4 AMERIKAI MAGYAR HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL, Szerkeszti: £c-s-:r_.-z5-ss.s--sr sJ^líntxdo^, pittsburgi ref. lelkész, kihez úgy a lap szellemi részét illető köz­lemények, mint az előfizetési dijak küldendők. Lakik: Bates Str. Hungarian Ref. Church, ----- PITTSBURG, PA.----­^’öaaa.Ta.MJsa.társaüs : KUTHY ZOLTÁN new-yorki ) ég £ lelkészek VIRÁG ISTVÁN trentoni ref. ) 3KZiaclólí.ÍTratal: 318 Howard Ave. Bridgeport, Conn. Ide küldendők az egyleti értesítések, egyházi és világi hírek. A lap előfizetési ára: Amerikában $2. Magyarországra $2-50. r----' A lap tiszta jövedelme ref. egyházi , célokra fordittatik. HUNG. AM. REFORMED SENTINEL Published every Thursday. AT 818 Howard Ave. Brid geport, Conn Editor: Rev. ALEX. KALASSAY, Pastor of the Hung. Ref. Church at Pittsbug, Pa. Az égő Baltimore. Baltimore, Maryland, febr. 8. 1904. Irta : Kuthy Zoltán new yorki református lelkész. Feb. 7 töl 9-ig, vasárnap déltől kedd reggelig a pokol ülte diadalát Baltimore városában, Maryland ál­lamban, Amerika hatodik legna­gyobb városában. Kétszáz millió dol­lárt érő vagyont, kétezerötszáz épü­letet perzselt hamuvá, nolcvan utca­tömböt törült le a térképről s két négpzetmértföld területet temetett a romok alá a borzalmas tűzvész, mi e szerencsétlen városban harmincnyolc óra hosszáig elfojtliatatlanul dü­höngött-Ködös, sötét éjfél borult a városra, mikoira a washingtoni expresszel a a tűz helyére érkeztem. A villany lámpák póznái sötéten meredtek az ég felé ; a gomolygófüstfelhökböl le­lecsapó lángok kísérteties fénynyel övezték a kétségbeesett emberi ar cokat. Nem aludt senki a pokoli éj­szakán. Mint valami lidércnyomás feküdt az emberek szivén a szomorú esemény s a sok ezer ember a bor­zalmas vasárnap után, virrasztva töl­tötte az éjszakát és szivszorongva leste, hogy lakása falára mikor kerül a tűzoltó csákánya. Valóságos nép­­vándorlás volt a veszedelem színhe­lyén ; borzongva néztük az égett, kormos falakat, a felhőkarcoló, húsz harminc emeletes épületek megma­radt vázait, melyek mögött mindent megemésztett a tűz, ami fogára ke­rült. Két négyzetmértföld területen romban hever minden emberi alkotás, a rámázatlan ablakokból kormos, ■üres szobák ásítanak ki a nézőre ; — le van ütve minden épület koronája, csak á felhőkarcoló óriások csupasz erdeje ágaskodik a levegöba. a tiiz keletkezése. A város lakosaival a tűzvészt egy rettenetes dörrenés tudatta vasárnap déltájban. A templomokból, hol az isteni tiszteletek akkor folytak, a mennydörgésszerű robbanásra ijedten rohantak kifelé az emberek. Nehány pillanat alatt a város utcáin halálra rémült emberek tolongtak. Újra egy fülsiketítő csattanás következett s az utcák kövezetét vastag rétegben fedte be a fölszaggatott és levegőbe röpített, háztetők, épületromok ha­muja s az égen a napot fekete füst felhőbe burkolták. A rettenetes kö. Bég ötven négyzetláb nagyságú épü­letrészeket dobált a levegőbe és emelte őket följebb és följebb, mint a papiros sárkányokat.. A tűzoltók az épületek ajtajában, húzták meg magukat a forró tűzeső ellen. A rob bánások, a dörrenések szakadatlan láncolata következett azután. De senki sem tudta, honnan jönnek azok. A tűz forró kemencéjében az utcák iránya és az épületek fekvése teljesen elveszett. Valami pokoli erő a kőfalakat, márványoszlopokat és vasgerendákat mértföldekre hal­latszó, irtózatos durranással szórta szerteszét. Épület épületre hull. Épület épületre esett a fékezhetet­­len lángok martalékául. Emberi kéz nem tudott segíteni: a sivitószélvész száz és száz métei nyíre dobálta az égöüszköket. Mintha elkövetkezett volna az Ítélet vihara. Az emberek hangosan zokogtak és imádkoztak, ffiig néhány óra alatt lángtengerben úszott a város kellő közepe, a bu­siness kerület. A város legelső bank­házainak, hírlapjainak és üzletembe­reinek a modern palotái, templomok, iskolák, könyvtárak, színházak, kö­telezés egyéb nyivános épületek ép úgy, mint milliókat érő készleteikkel együtt az áruházak ezrei, akár acél ból és márványból készültek, akár fából rótták őket össze, a földig ég­tek s az utca porába hullottak. Olya­nok most ezek az épületek, mintha épülőfélben lennének, csak a falak feketesége árulja el, hogy a pusztu lás festette rá színét. A fáradhatatlan tűzoltók a palotákat és üzleteket dinamittal robbantgatták, hogy út­ját vágják a pokoli vésznek. E ve­szedelmes oltásra több ezer font dinamit kellett. Mindhiába. Egy irtozatos durranással, mintha a pokol valamennyi ördöge adta volna ezt a koncertet, lobbot vetett egy épület­ben a raktáron lévő háromszáz hordó pálinka s a szélrózsa minden irányá­ban szétlövelt tüzsugarak égettek, perzseltek mindent, mit utjokban találtak. A szél is megfordult s az izzó zsarántok szárnyát a várost át­szelő viz felé emelte és sorba perzselte a parton épült összes kikötöket. Itt vérfagyasztó jelenet játszódott le. Egy állatszeliditö nőnek a vízparton fölállított ketrecéből kiszabadult a két oroszlán ; a fenevadak a tűz és a viz közé szorulva, irtózatos bömbö­­léssel küzdöttek az életért, de az oroszlánoknál végre is erősebb lett a tűz. A tűz eloltása. Baltimore város polgármesterének telephonon való kérésére Philadel­phia, Wilmington és Washington városok külön vonatokon küldték tűzi fecskendőiket tűzoltóikkal együtt a pusztulás helyére. De nem sokat segíthettek, mert a. kutvizki fogyott, a folyó sós vizének a szivat­tyúzására pedig gépeik nem voltak berendezve. A legnagyobb veszély percében a polgármester a kétszáz mértföldnyire fekvő New York város polgármesterétől kérte a rögtöni se­gítséget. New Yorkból a különvo. natok száz tűzoltóval és tiz tűzi fecs­kendővel négy óra alatt, hétfőn délre Baltimoreban termettek. Ezek a gé­pek és elszánt kezelőik megbirkóz­tak a pusztító tűzzel : félnapi, halált megvető bátor küzdelem után a tűz már láng nélkül égett, a romokban bujkálva, nyaldosó nyelve megfé < kezve s csak a fölszálló füst és a va sak, kövek, falak alatt az izzó parázs jelölte meg a kigyóvonalat A kár és a segítség. A romok egyre füstölögnek s a leégett nagy városrész minden zugá­ban csákányos tűzoltók dolgoznak. Mindenfelé dong a csákány és sus­­torog a fecskendő tüze. A hatalmas paloták mind olyanok, mint a csont­vázak. Vasbordáik összerepedezve merednek az ürességbe. Felhőkarcoló kéményeik ijesztően mutatnak az égre, mint valami boszorkány.ujjak. A hol a szivárvány színben pompázó, fényes nagy áruházak, voltak az ezerféle csillogó tárgygyal, —- most tátongó fekete üresség van, mint megannyi halálos gázzal telt barlansr. Hónapok kellenek, mig a romokat szétszedik, — s esztendők, mig a palotákat, áruházakat fölépítik. Az anyagi kár konzervatív becslés sze­­íint meghaladja a kétszáz millió dollárt. Porrá égett több mint két ezerötszás épület. A washingtoni kongresszus egy millió dollárt szavaz meg a károsult embereknek : a tüz­­biztositó társulatok megtérítenek harminc milliót, — a többit pedig előteremti az amerikai nép embersze retete és áldozatkészsége. S ezt az államok kormányzói és városok pol­gármesterei részvét sürgönyökben már meg is ígérték. S mivel időbe kerül, mig a károsult üzlettulajdo nosok kötelezettségeinek megfelel­hessenek, a kormányzó rendkívüli törvényhatározattal fölfüggesztette a károsultakra nézve az üzleti, keres kedelmi obligátek érvényét 10 napra, indokolt kérelemre hónapokra, sőt egy egész évre is. Az óriási szerencsétlenségben sze rencse, hogy a tüzhalálnak ember­élet áldozatul nem esett. A leomló falak egy tű zol tót öltek meg s mintegy ötven a könnyen sebesültek száma. A városban a polgári kormányzat helyét a katasztrófa miatt bizonyos időre a katonai kormányzat és a hadi törvényszék foglalta el, hogy a ka­tonai kordonnal megvédhessék a leégett területet a füzesetek hiénái ellen. Minden mulatóhely és korcsma zárva van és este tiz órán kívül en gedély nélkül az utcán járni nem szabad. * * * Rövid időközökben a megdöbbentő katasztrófák egymást érik Ameriká­ban, Még el sem feledtük a connes. viliéi vonat összeütközést, • melynél magyarok is számosán vesztek el : a cheswicki pokolbánya fölrobbanását, hol mintegy nyolcvan honfitársunk halt irtózatos halált s a chicagói szinházégést a több mint hétszáz ha­lottjával. lm itt a legújabb kataszt­rófa, mely ha emberéletben nem is pusztított, de az emberi elme alkotá­saiban, szegény és gazdag reményei­ben oly rombolást viit véghez, mely­hez foghatót a- tüzkatasztrófák mos­tani történetében alig találunk. Mindezek a sűrűn előforduló szeren­csétlenségek hangosan bizonyítják, hogy az ameri Kai élet rohanó árjában lázas tevékenységében nincs meg az emberi életnek megérdemelt becse s még a felhőkbe épült várak sem men­tik meg az embert az amerikai élet gyorsan perzselő tfizétöi. Figyelmeztetés. Mindazok, kik a lapot nem kap ják rendesen, szíveskedjenek az aláb bi sorokat egy levelező lapon kitol teni s azt hozzánk beküldeni. Az “Am. M. Ref. Lapjának” kiadóhivatala. To the Publisher of the “Am. M. ÍRef. Lapjának.” Dear Sir: Your paper has come of late so irregularly, that I am compelled to discontinue it unless I receive the same in the future more promtly. Respectfully Aláírás. Cim ée város. próta legjobb 'nrrm'ijrn&i­vmfTz:­V |MÉG MINDIG FELÜLMÚLHATLAK! a Dr. RICHTER-féle világhírű “HORGONY” IPÁIN EXPELLER,| mint a legjobb és megbizhatóbc külső gyógyszer IDEGBÁNTA10M, KÖSZVENY, FEJ CSONTSZ AKG ATAS |és egyáltalán az idegbántaIom| minden neme ellen. 25 és 50 cent, kapható minden gyógyszertárban, vagy: F. AD. RICHTER & Co., 215 PEARL ST.. NEW YORK Amerikai hírek, — Szép szövetkezés. Dr. Wacziány Géza Magyarok Csillagában éles bírá­lat tárgyává teszi a presbyterianus és református egyházak belmissioi bi­zottságának a magyar missiói munka tárgyában történt megállapodását s a magyar rtformátus lelkészeknek ezzel a megállapodással szemben kö­vetett magatartását. Újra megfujjaa harci kürtöt s piszkolódva gyalázta egy pápista újságban a református lelkészeket. Hát a Magyarok Csil laga épen alkalmas orgánum ezekre a kirohanásokra s a fejedelmi csillag épen dr. Kacziányhoz illő társ. Hát csak gyalázkodjanak ! A józan gon­­dolkozásu magyarság, már úgy is tisztában van azzal, hogy ö vallási­lag hozzá tartozik. Mi szavunkat adtuk, hogy azokat a megállapodá­sokat, a melyek egyrészről Whitmer superintendens és a presbyterianus belmissioi bizottság megbízottai, másrészről a youngstowni református magyarság s az ottani presbyteria­nus egyházak között történtek : há­borgatni nem fogjuk. Nem fogjuk pedig azért, mert a youngstowni megegyezés olyan alapokon történt, amelyeket minden lelkiismereti í'ur­­dalás nélkül elfogadhatunk. Hogy a presbyterianus egyház belmissói bi­zottsága hü marad e megállapodá­sokhoz, az bizonyos. Ez ellen már hiába rugaszkodik akárdr. Kacziány akár Hámbors/.ky N. Pál, kinek gyű­löl séggel telt hozzám intézett levelét angol nyelvre lefordítva el fogom küldeni oda, ahol meg fogják látni azt. hogy kik a presbyterianus mis­­siónak valódi ellensége ! Nem mi vagyunk, hanem azok, akik összefér­hetlek természetükkel soha sem azo kát keresték, amelyek egyesítenek, hanem, amelyek szétválasztanak. — Carnegie ajándéka a clevelandi magyar reformátusságnak. Carnegie András a milliomos acél király, ki­nek az a fixa ideája, hogy a könyv­tárak által lehet előmozdítani az em­beriség boldogulását, kijelentette, hogy templomokra nein ad semmit dús gazdagságából, hanem ha vala •mely egyházközség templomot épit s abba orgonát akar beállítani, úgy az orgona költségének a felét ajándé­kozza az egyház községnek felekezeti különbség nélkül. A mekeesporti magy. rém. katholikus templomnak ajándékozott már ilyen módon egy orgonát. A második a magyar tem­plomok között, hol Carnegie féle or­gona leend felállítva, a clevelandi ref. templom. Csntoros Elek lelkész pár hőnappal ezelőtt adta be Carne­­giehez a folyamodást s a napokban kapta Bar tram titkártól a köveikezö levelet : ,,Dear Sir : Responding to your appeal. Mr Carnegie will be glad to provide last half of the cost of an or-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom