Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-22 / 51. szám
4. Decz. 31-én szombaton estve lel 8 órakor ó-évet bezáró isteni tisztelet. 5. Újévben, 1905 első napján úgyis mint vasárnap délelőtt 10 és délután 3 órakor uj-évet megnyitó isteni tiszteletek. A mikor délelőtt az évi jelentés is fel olvastatik s a választás is megtörténik. Virág István. Lelkipásztori szeretettel hozom tudomására a Dalrey, Mich. ev. ref. magyar hittestvéreknek, hogy a f. hó 14-én történt egyhangú lelkészszé választásomhoz képest a karácsonyi szent ünnepekben isteni tiszteleteket tartok; és pedig Dec. 25-én d. e. 10 órakor az Angol luther. egyház iskola termébe, mely alkalommal az Urnák szent vacsorája és ki fog szolgáltatni; d. u. 3 órakor pedig ugyan azon egyház templomában. Dec. 26-án d. e. 10 órakor és d. u. 3 órakor ugyanazon helyeken és ugyanazon időben. A delray reform, egyház a dunamelléki reform. egyházker. segélyezése mellett az amerikai magyar ev. ref. egyházmegyéhez tartozandó egyház. Dómény Zoltán. Hogyha nincs a kis madárnak Puha, meleg fészke, Elpusztul a hideg, fagyos', A zuzmarás télbe'. Hogyha nem kaphat eledelt Künn a kis madárka, . Hintegessél neki morzsát, Nézd, hogy lesi, várja. Ne utasítsd el magadtól Ha árvák, szegények Tőled éhen, elcsigázva Egy falatot kérnek. Szeretettel segíts sorsán. Adj, mi telik tőled, De szivesen add mindig a Szegény szenvedőnek. A mit egyik kezed ád, azt Ne tudja a másik, Jutalmat érte ne kívánj, Óh de ne is várj itt. Mert legbecsesbb jutalmadat Hidd el megtalálod, Nem e földön, ott fennt annál, Ki téged megáldott. Kovács Endre. A legszebb ünnep. Irta : Kovács Endre. Karácsony ünnepe volt. A kis magyar telep kálvinista hívei nagyban készülődtek az angol baptista templomba. Messze földről hivták első Ízben magukhoz a harmadik államban lakó magyar ref. missioi lelkészt, hogy tartana nekik úrvacsora osztással egybekötött istenitiszteletet. Kettős volt a karácsonyi öröm, mert a meghívott megjelent a kisded gyülekezet kérésére. A nyájas, szelíd, megnyerő modorú lelkésznek mindenkihez volt egy-egy nyájas szava, kérdése. Oly jól esett a szegény munkásnépnek ez a szívélyes bánásmód, leereszkedő bizalmas érdeklődés, melyet a lelkész tanúsított irántok ez idegen világban. Hisz ök nem voltak ehez szokva a gyárak durva munkái között, s a bányák sötét üregeiben. A szülőhazában is csak úgy félvállról beszélnek az urak a szegény föld népével... Legfeljebb akkor állanak vele szóba, ha valamelyik végzett földesur az országházba — s ezzel pénzhez, álláshoz — akar jutni... Szólltak a harangok jminden templomban. Hivó szavára innen is, onnan is sereglett a különböző vallásu ás nemzetiségű nép az Isten házába. Seregestül tódult a kis magyar telep apraja-nagyja is. — Gyönyörködve nézte a lelkész a kis nyájat, s a megelégedés és öröm érzése töltötte el keblét, látva az istenfélő népet, mely vágyva-vágyik az élővíz után, melyből a ki iszik, meg nem szomju hozik. Nem maradt otthon egy burdos sem az átkozott whiskey és [sör kedvéért, mint annyi helyen szokás Amerikában. E kis magyar telep hívei nem úgy ünnepeltek, mint más helyen, hol eszem-iszommal, bállal, kártyával stb. szokták letudni a vasárnapi szünnapokat éppúgy, mint a sátoros ünnepeket. Felzeng a buzgó hívek ajkán a szép karácsonyi ének. Óh mily magasztos, óh mily felséges a hivő lelkek himnusza, mintha egy szivböl egy lélek, egy ajak dicsérné az Istent, a magasság, mélység és mindenség urát! Elhangzott az ének. A lelkész fel menve a szószékbe, beszél'hozzájuk, mint jó atya gyermekeihez, egysze riien. szivböl, szivhez szólóan. Beszél a békességről, a .szeretettől, mely csodákat mivel ; hajlékot emel a nyomorúságnak, szenvedésnek, ke nyeret ad az éhezőnek, ruhát a mezi telennek, atyát az apátián árvának ; szóval beszél lelkesen, az igazság meggyőző erejével. Martonrs Péter is feszült figyelemmel hallgatta a szép karácsonyi prédikációt s szinte bólintgatni látszott, míg ajkain boldog mosoly ját szadozott. Igen, valami nagy gondolat fogamzott meg, érlelődött meg benne. Templom után nem ment be egyik munkástársához sem, hasztalan hivták. Haza sietett. — Feleségem — szólt már koráb ban hazaért nejéhez— no, hát ennek a papnak a prédikációjából tanulha tott, okulhatott, a ki akart. Az'jutott eszembe, a midőn az özvegyek, árvák, szegények és elhagyatottak rol beszélt, hogy mi is segíthetnénk ilyen árvákon,Lásd, annak aszegénv beteges Emödi Patinának, a kinek ! az urát a train elgázolta a nyáron, midőn éppen a munkából tért haza felé, ott éhezik; fázik két kis leánykája. Az a szegény beteg teremtés még arra sem képes, hogy a szegényházba vétesse fel őket. Azt gondoltam, hogy mivel nekünk nem adott a jó Isten gyermeket, hát én is segítek az ily árvákon. Sőt ha az anyja ideadja valamelyiket, magunkhoz veszem. Elmegyek a két gyermekért s elhívom őket. Azt gondolom, hogy nem igen van mit enniük még ily nagy ünnepen sem. — A jó Isten is megáld érte — szólt az asszony, szemeiből egy könycseppet törülve le. Nekem is volt ez már többször is eszemben, de attól tartottam, hogy te megneheztelsz reám érte. A gondolatot tett követte. Mártó nos Péter elment a két kis árva leánykáért s addig felesége elkészítette számukra a jó ebédet. Csakhamar meg is érkeztek. Félénkén jött a szobába a két kis árva, kis kezeik pirosra voltak csípve a hideg által, de-a jó Martonosné szeretettel fogadta őket s a kisebbiket karjaiba véve melengette, csókolgatta, mig a nagyobbikat a kályha mellé ültette, megsimogatván. A két kis leány igy csakhamar bátrabb lett s odaültek a fehér abroszszal terített asztalhoz. Örömkönyezve nézte a házaspár a két árvát, a mint ettek. Szánakoztak rajtok és gyönyörködtek bennök. Martonos csak nézte, nézte s hiába nem akarta, nagy kények gördültek le arcán, melyen valami tulvilági bol dogság látszott. A jótétel, a boldogság könyei voltak ezek. Minek próbálnám, úgy sem lennék képes leírni azt az érzelmet, a mit Martonos Péter érzett e pillanatban. A kötelesség, a jótett nyomában támadt érzelmet leírni nem lehet, mert azt érezni kell. Azért mondják, hogy a jótett maga magát dicséri. Különösen a mai önző, sivár világ ban, mikor mindenki csak magának él. Százszorosán, ezerszeresen becsű lendö a jóltevö a mai korban, melyben az emberek egymásuak nem szerető testvérei, hanem irigyei rosszakarói, ellenségei, megölő gyilkosai. Oh mily másként nézne ki e világ, ha ezek nem igy volnának! Oh mennyi könny, sóhaj, bánat, boldogtalanság nem volna e világon, ha az emberi szivek valóban olyanok volnának, a milyeneknek láttatni szeretnek. Ezért nincs nyugalma sok léleknek, mely pedig alapja a boldogság nak. Olyan szerepe van bennünk a szívnek, mint a napnak az égen, a természet dicső templomában: íortása minden szépnek, jónak, nemes nek, rugója, irányitója minden cselekedetünknek, A szeretet a világ összekötő kapcsa, s ez a szeretet hűlt ki sok ember keblében, a mint oly sok szomoru^példáit tapasztaljuk naponkint. És ezt a hamvadó tüzet kell éleszt, getnünk mindnyájunknak. Ezt a hamvadó tüzet gyújtotta lángra a lelkész prédikációja a Martonos Péter szivében is, mert endig sMia nem érzett boldogság vett lakást szivében, mikor a két kis árva evését gyönyör ködve szemlélte. —Hallod e feleségem, — szólt bol dogan Martonos — soha, de soha nem volt nekem még ilyen boldog ünneplésem. És igaza volt. Valóban ö ült akkor legszebb ünnepet. Óh mennyien vannak az árvák, az elhagyatottak, kik szerető, kö nyörületes szivii emberekre várnak ! Óh mennyi seb van, mely gyógyításra vár ! . . Óh mennyi köny van, melyet letörülni bár sietnénk édes mindnyájan! . . Óh emberek, tekiutsetek körül! Mindenki megtalálhatja a maga árváját, elhagyatottját, és ha szerezni akar magának egyT boldog órát, egy kellemes perczet, a Mindentudó előtt kedvességet: ruházza fel a me zitelent, adjon enni az éhezőnek, emelje fel az elesettet, vigasztalja a bánatos szivüeket; szóval az igaz, önzéstelen szeretetet ne hagyja el magától sehol, mert erre van legnagyobb szükség ebben a sivár, önző világunkban. Óh az lesz a legszebb ünnep, a legboldogabb karácsony a világon, ha mi, Jézus követői, keresztyének, nem ellenségnek, hauem testvérnek tőkintjük egymást, nem szájjal, hanem cselekedettel, s a mikor nem csak magunkért, hanem egymásért küzdve munkálkodunk, míg nappal van. mig einem jö az éj, mikor majd egyikünk se munkálkodhatik. Szóval, mint arany kapocs, kössön egybe embert az emberrel — a szeretet. Legújabb hir Magyarországból. Távirati értesítések után tudatjuk olvasóinkkal, hogy a decz. 14 iki csendes ülés után újra kitört a harcz a koaliczió és a kormány párt között. Ismét csak a házszabály körül forgott a szó a 15 iki ülésen. Andrássy Gyula gróf, a kaszinó csoport vezére mondott eresen ellenzéki beszédet. Apponyi Albert és Kossuth Ferencz szintén hangsúlyozták, hogy a házszabály javaslat megsértése minden jognak és törvénynek. Az ellenzéki vezérek meghallgatása után, Tisza István állott fel, de az ellenzék fülsiketitö: „Levele! Abeug!“ kiáltásokkal fogadta s az elnöklő Feilitsh Arthur bárónak a gyűlést háromszor kellett felfüggesztenie, de Tisza ekkor se jutott szóhoz. Az elnök azonban kimondotta a Lengyel Zoltán kizárására vonatkozó határozatot s e miatt olyan zaj támadt, mint valami indianus j congressusban s az elnök kénytelen volt a gyűlést berekeszteni. ^ Az utczákon várakozó nép tömeg; tüntetni kezdett, s a Kossuth nóta éneklése közben kisérte az ellenzéket a 48 as pártkörbe; a hangulat az egész országban végtelen izgatott. Tisza István csak a 10-au tartott ülésen juthatott szóhoz, a mikor bejelenteti e, hogy az obstrukezió megtörésére kész arra is, hogy feloszlassa a házat. Másnap Pécsbe utazott s valószínű, hogy már meg is kapta a ház feloszlatására s az uj választások kiírására az engedélyt. A pénteki gyűlésnek több párbaj lett az eredménye, a melyek 19-én történtek meg. Az országgyűlést Deczember 28 íg királyi kézirattal elnapolták . . A karácsonyi szünidőt bizonyára korteskedésekre fogják felhasználni. AMERIKAI HÍREK. Leány kereskedés. Elyriában, kO. egy Cseda Katalin nevű magyar leányt őrültnek mondott ki egy árvaszéki biró. Cseda Katalin Pittsburgból került az ohioi városba s a nála talált sürgönyből nyilvánvalóvá lett, hogy valami Newman nevű ember küldte volna a leányt Lorainba. New maiinak valami táncterme van a 2 nd Aven. Gondunk lesz reá, hogy az ügy teljesen tisztáztassék s ha Newman bűnös, elvegye büntetését. Pittsburgh, Pa. Hagara Zsigmon dot, a “Magyar tiinnondó“ és “Napilapnak egyik képviselőjét nagy gyász érte. Legkisebb fia, Zoltán a múlt pénteken meghalt. A gyermek testvéreivel és nagyszüleivel csak kedden érkezett meg. A szülék nagy örömmel fogadták a rég nem látotc családtagokat, de örömük hamar szó moruságra változott: elveszítvén a legkisebb gyermeket. A hosszú útban az egész család megbetegedett, de reméljük, hogy az Ur az által ad vigasztalást a csapással sújtott szü léknek, hogy visszaadja szeretteik egészségét, a kis halott nyugodjék békében. —Lapunk utolsó lapján egy egész oldalas hirdetést találnak olvasóink. A Magyar Amerikai Takarék és Hi tel Részvénytársaság hirdetése ez. E társaság székhelye Duquesne, Pa. Alaptőkéje a tartalékalappal együtt 175 ezer dollár. Ez a bank Pennsyl vania állam törvényei szerint van be kebelezve s igy az állami bank vizsgáló felügyelete alatt áll. Jól tudjuk, hogy csak a közelmúlt ban is több külföldi bank zárta be kapuit s ennek oka az volt, mert nem volt befizetett alaptőkéjük és nem voltak alárendelve az állami törvényeknek Az amerikai magyaiság vezéi’emberei régen sürgették egy ilyen bank nak a megalapítását. Most a bank meg van alapítva. Vezetői, igazgatói mind tiszta jellemű emberek, kik azt óhajt ják, hogy a részvényesek száma minél nagyobb legyen, hogy igy minél többen érdeklődjenek ez iránt az ügy iránt. A bankba, bár még alig egy hónapja, hogy megkezdette működését, már 28 ezer dollár volt a betét. Ez nagyon szép keidet. Jól teszi ki-ki, ha egy ilyen szilárd s közös ve zetés alátt álló bankba helyezi el pénzét. « Betétek után négy százalék fizette tik. Betétek egy dollártól felfelé elfogadtatnak. Ha valaki nem jöhet személyesen a bankba, menjen el a postára s vásároljon egy money or dert: küldje be a társasághoz s megkapja a bankkönyvét a betéti összeg bejegyzésével s egy bélyegzett levélboritékot a legközelebbi betét elküldésére. Betéteket elfogad az Egyesült Alantok bármely részéből. Pénzküldési és hajójegy iroda. A ki itt egyszer próbát tesz, mindig vissza jön, mert meg lesz elégedve.
