Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-24 / 47. szám

V. évfolyam.

Pittsburgh, Pa. 1904. November 24.

47. sȇm.

2^1 EEIIC -ü.1 M A G-"3T-S. 333

(HUNGARIAN-AHERICAN REFORHED SENTINEL.)

Megjelen mindéi) csütörtökön. ^Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c.

AZ AMERIKAI MAGYAR REP. EGYESÜLET 1 ■ ■ ' HIYATALOS LAPJA.

A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK.

Published every Thusday by the .........

HUNG.-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO.

Bates St. Old Hung. Ref. Church

Entered as Second Class Matteb Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879.

Jézus jön.

Milyen nagy volt az öröm az Izrael "népe között, a midőn Dávid legyőzte ■ellenségét s a diadalmas seregiről Jeruzsálembe, n Sión városába bevonult s ott királyi székét fölállította. De sokkal nagyobb volt az öröm, midőn Dávid a frigyládát a Jehova szeméi vés jelenlétének jel képét a Sión várába hozatta s ezáltal a Jehova tiszteletét helyreállította. S midőn néni a földi királynak, hanem a menvei királynak, az egek hatalmas mrának a bevonulását képzelték és ünnepelték Tzrael fiai. Dávid is az örvendezek közé vegyült és az ö népévéi a frigyláda körül igy énekelt: ,,Ti kapuk emeljétek föl fejeiteket és emelkedjetek föl ti örökkévaló ajtók, hogy menjen be a dicsőségnek királya.4 (Zs.XXIV.7 v.)

Ma is, az advent megérkezésével az egész keresztyén világ ugyanezen örvendező énekkel köszönti a föltet*ző hajnalt, mert hiszen hoizánk keresztyénekhez is jön a dicsőség királya, csakhogy hozzánk nem északi jelképben, hanem az idvezitö Jézus Krisztus személyében, ,,a kié a föld és ég. öt tette az atya Úrrá mindenek fölött.“

Ha egy világi hatalmas, például egy király, ha népe közé jön, sietnek ezrekbe kerülő pompás meneteket rendezni neki és legtöbbször csak azért, hogy módjuk és alkalmuk legyen dicsőségüket szemléltetni, a hódolatot ünnepélyesen elfogadni és a csillogó érdemrendeket kiosztani, tehát ha ök jönnek és ünnepeltetnek, annak c'dja legtöbbször csak saját személyük.

Jézus azonban nem önmagáért jön, hanem miérettünk. Ö nem azért jön, hogy hódolatunkat elfogadja, nem azért, hogy tőlünk vegyen, hanem .hpgy ö adjon nekünk.'

ö azért jön, hogy bennünket részesítsen azokban a lelki ajándékokban, melvekkel ö az atyától fölruháztatott s igy dicsőséget megossza mi velünk.

Jézusnak dicsősége az „alázatosság“, melylyel a mennyei atyának akarata előtt mindig meghajolt. S ö azért jön hozzánk is, hogy bennün két az alázatosság dicsőségével föl ruházzon s engedelmes fiaivá tegyen .az Atyának!

Jézusnak dicsősége az „igazság1 *, mennek fénysugarai övezték homlokát. És azért jön, hogy bizonyságot tegyen az igazságról és minket a tévelygés tömkelegéből kiszabadítva, az igazságnak éltető lelkét belehelje belénk, mely sok embernél kialvófélben van.

Jézusnak dicsősége a „szeretet“: melylyel magát kész volt érettünk, bűnös emberekért föláldozni. És ö iün hogv sziveinkbe a szeretet mele«et*lehelje, mely áltil minket Istenül és embertársainkkal boldog

egye?s 'gre vezéreljen!

Jézusnak dicsősége az „isteni kegyelem •*, mely ö általa bennünk nyilvánvalóvá lesz. És ö adja nekünk eljövetelével az isteni kegyelmet, biinbocsáuatot és üdvösséget, melylyel megszabadít a bűnök terhétől, önmagunkkal kibékítsen s az ö boldogságának részesévé tegyen.

*

És midőn Jézus ezen lelkiajándé kokat hozza nekünk, nem keli mon dánom; busz hosszú század történetei bizonyítják, hogy o’yan tisztult, a szellem és erkölcs világát annyira igénybevevő eszmék sehol nem ossz pontosultak még, mint a kér. vallás ban. Vallásalapitó sem volt jellemben oly feddhetetlen, mint Istennek egyszülött fia, Jézus. Tudományának lényege e két pontba van letéve: „Az Isten lélek és akiköt imádják, szükséges, hogy lélekben és igazság ban imádják4’. „Szeresd az Istent teljes szivedből, teljes lelbedböl és egész elmédből, szeresd felebarátodat, mint magadat44. S e két tételből származtat le mindéi}, az élet kötőn bözö viszonyaiban teljesítendő kötelességeket! És hogy ezek teljesítésének lehetőségéről követőit meggyőzze. nem csak iáját életét matatta I föl példányul, hanem szellemi kap csolatot is állított föl maga és követői között, örök időkre főn maradót, mely legyen vezér ha kell, gyámol hol szükséges, buzdító, lelkesítő mihden szépre, nemesre.

„A Jézussal való szellemi kapocs a hit és remény azon testvéries egyesülésében áll, mely Jézust vallásos imádás tárgyává szenteli: erkölcsi újjászületését és lelki üdvösségét egyedül általa reméli, tőle várja, az Isten és ember közötti közbenjárótól s mint ilyennek útmutatása szerint él.

A ki hiszi, de bensöleg a meggyö zödésig hiszi, hogy Jézus Istennek a mennyei atyának e világra azért küldött követe, hogy tanulmányával az emberiség értelmét az Isten igaz imádására tartozó dolgokban fölvilágosítsa, szivét az erény szentegyházára nemesítse, leikével minden jó cselek vésre segitsa; az ilyen ember a szellemvilág láthatatlan, de szivéig nyu ló szálaival van Jézushoz kapcsolva.

E hit nélkül oda van a kér. ember nek minden reménye, oda minden nyugalma. E hit nélkül szerencsétlen vándor ö, kit ismeretlen vidékeken lep meg az égi sötét és kínos rettegéssel tölti be szivét! . . .

ITa tehát hiteteket ingani érzitek, az adventi napokban, jnsson eszetekbe a szellemi kapcsolat, melyben álltok Jézussal, hitünk elkezdője és bevégzöjével. Szeressétek szent házá nak látogatását, olvadjon lelketek az Istent dicsérő énekek zengésébe, hallgassátok a hirdetett igének szavait s akkor érezni fogjátok azt az édes és boldogító kapcsot Jézus és magatok között, érezni fogjátok, hogy hitetek napról napra erősből.

A gazdag, midőn álmából fölébred, gondoljon Jézusra, arra a tökéletes isteni szülöttre, ki szcjjel járván, mindenekkel jót cselekedett.

A szegény napi foglalatosságának végeztével gondolkozzon Jézusról, a kiuek istensége mellett se volt hova lehajtani fejét; ne békétlenkedjék sorsával, ne irigyelje a gazdagok kényelmét, vényüzését.

„Munkálkodjék mindenki, cselekedvén áz ö kezeivel azt, a mi jó“ — azt mondja .Pál és vele a lelkiismeret. „Én lelkem, egyél, igyál, gyönyörködjél, igy unszol az érzékiség“. „Vetkezzétek le a hazugságot és szóljon minden ember igazságot felebarátjával44 — azt mondja az Írás és okosság. „Eljön az idő, mikor a gyülekezetből kivetnek titeket és ha valaki ölend, azt allitja, hogy istenitiszteletet cselekszik“ — igy jósol a tapasztalás. „Boldogok a békességre igyekezök“ — > szólj, Jézus. „De a ki alsórnhádat el akarja„Ye4jjii anp^ .mäi,d..& fölsőt is oda kell adnod44 — így ijeszt a földhöz ragadt anyagiság,

A ki szereti Jézust és szivét neki szentelte, a* tehát nagyobb és dicsőbb célt nem ismerhet, mint oda törekedni, hogy neki hü kővetője, igaz tanítványa legyen.

Jövel azért uram Jézus, foglald el a mi szivünket. Ihlesd meg a boszu emberének szivét, hogy megszégyenüljön az ö gonoszságába. Ihlesd üreg a rágalmazók szivét, kik nem a te parancsolataidat követik, hanem kegyetlen kezekkel tépik le embertársaik fejéről a becsület koporsóját.

Oh jövel mihozzánk és hozz a ké telkedöknek biztos meggyőződést, a csüggedöknek reménységet, a sérelmes szivüeknek vigasztalást, a sötétségben tévedezöknek világosságot, a fájó lelkiismeretnek megnyugtatást, a bűn miatt szorongatott kebelnek büubocsánatot és idvességet.

Mikor keleten az ég alja szürkülni kezd, azt mondjuk, virrad és a nap közéig; mikor a fák rügyei fakadni készülnek, érezzük, hogy a tél vége felé jár s a tavasz közeledik. így vannak bizonyos jelek, melyből méltán következtethetjük, hogy a vakhit, tudatlanság melyek ma is újabb és újabb akadályokat gördítenek Jézus útjába, lassankint elenyésznek, mert Jézus áldott szelleme és dicsősége napról-napra jobban terjed a föld színén. Az emberiség boldogitására szolgáló intézetek folyvást szaporodnak. Országok és népek, az előforduló háborúk és vérontások dacára is, jobban jobban közelednek egymáshoz. A lelkiismereti szabadság naponta hova tovább terjed.

Mindezek a jelek kétségtelen bizonyítékai Jézus eljövetelének.

Nem is említem, hogy úgy magyar hazánkban, mint igen sok más országokban az eretnekirtó vallási türelmetlenségnek vége szakadt s annak ‘ propagandát úgy itt ez idegenben, mint édes hazánkban csak egyes, 'elfogult, elsötétült elméjű a felebaráti szereteet csak szájjal hirdető-kath. pásztorok és hecckáplánok akarnak csinálni s a vallásszabadság s vallásegyenlőség igéi kezdenek megtestesülni s a különböző hitfelekezetek szereltben egymáshoz közeledni!

Igaz, hogy Róma ismét hallatni akarja szavát, midőn azt mondja: „Mai napság szeretnek az emberek; a prot. és kath. egyenlő jogosultságról beszélni, ám a kath. ilyen fölfogáshoz hozzá nem járulhatnak.

Szó sem lehet arról, hogy testvéregyházról beszéljünk; sőt intoleránsnak kell lenni“. Vannak, a kik Rómában igy értelmezik a kereszténység tanait. De hiába szól a régi félelmes átkoződás nyelvén, szavára még a r. kath. országok is ina már ügy hallgatnak, ha az evangéliumi szel- ' lemben, az igazság, világosságéi sza- 1 badság érdekéből a szeretet nyelvével hangoztatik ?: ‘ :

Hogy a lelkiismereti szabadság mennyire uralg a lelkeken és ' evangeliomi világosság mennyiré kezd még Rómában is terjedni, mutatja, hogy a legközelebbi pünkösd^ kor 17en tértek át a protestáns egy.ház kebelébe. S az érdekességet növelte az, hogy három pap volt az áttérők között. . . Sietett is X. Pius pápa misét szolgáltatni, hogy az Isten tartóztassa föl a mozgalmat.

De hát az evangélium világosságot gyújt még a vatikán sötétségében is.

Ezekből a jelekből a ki látni akar, láthatja, hogy Jézus, a dicsőség királya jön és világosságot gyújt a sötétségben tévelygők lelkében.

„Eljö, sőt már eljött az idő, midőn a fejsze a fának gyökerére vettetik és minden fa, mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik*s a tűzre vettetik’4.

A rossz összezúzza, egybetiporja önmagát: akadálya az Isten országa terjedésének épp úgy, mint a gabona növésének a konkoly. De a jó, melynek cselekvésére Jézussal való szellemi kapcsolatunk ösztönöz — Istennek vezérlete alatt — gazdagon tenyészik s áldását az egész emberiségre kiterjeszti nem csak azáltal, hogy szivnyugalmat és lelki békét áraszt, hanem mert hallhatatlan szellemünk számára megnyitja az egeket es részeseivé tesz az ott reánk várakozó üdvnek.

Nyíljon meg azért minden szív befogadására a Jézus Krisztusnak: várja minden kér. vallásos szent érzések között a dicsőség királyát s igy szóljon: „Jer, áldott vendég, várunK tégedet44; jövel Jézus Krisztus, szállj a mi szivünkbe és add nekünk a te dicsőségedet, add nekünk az alázatosság, az igazság és a szeretet lelkét s add nekünk a te benned lakozó isteni kegyelmet, hogy boldogok legyünk e földön és majd az egekben is.

Dummy Zoltán, ev. ref. lelkész.