Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-20 / 42. szám

A MKKIKAl MaKIAK R eformátusok Lapja. (Hung. Am. Reioumtsd Sentinel) Szerkeszti : KALASSAY SÁNDOR, pittsburgi ref. lelkész, fcähea a lap szellemi részét illető lüziemőnyek ifilrier.tíök. Lakik: Johnston Are. Huiy. Ref. Chinch. Kiadóhivatal : Bates Str. Old Huop. Ref. Church, l’ittsburgh, Pa. Ide fcülcienoolt az előfizetési dijjak, valamint az egyletiértesitések, egyházi és világihirek. Üzletvezető: Kovács Endre. A lap előfizetési ára : Amerikába 2 dollár, >1 agy arországra ‘2.H)c. , A lap tiszta iövedelroe ref. ormátus egyházi célokra íordittatik. o o o II FMIA JUAN-A MKRK'AS . REFORMED SENTINEL. ‘ Published every Thusday by Hung. Am. Sentinel Puhl. Co.; At Bate« Str. Old Hung. Ref. Church, Pittsburgh, Pa. Editor: Rev. ALEX. KALASSaY. Pfist-or of the Hung. Ref. Church at Pittsburgh, ra. Manager Andrew Kovach. Eszternek. Tanuk voltak Kicsiny István és Bolla Mihály. Legyenek boldogok. Hajótörés. Chathamból, Mas«. írják, bogy a Wentworth nevű három árbocos hajó a múlt csütörtökön dühöngött óriási zivatarban zátonyra ment. A cape-codi mentőállomás legénysége mindent elkö­vetett, hogy megmentse a legénységet, de a hullámverés olyan nagy volt, hogy a mentöc^olnakot nem tudták vízre bocsá­tani, s a mentőkötél se használt semmit. _A hajó összes személyzete elpusztult. A regény vége. A világi lapok bö tudósítást közöltek a passaici tót orgonis­tának Haiti nger Margittal való megszö­késéről. Most, mintegy e tudósítások kiegészítéséül a kővetkező értesítést ad­hatjuk : A megszökött szerelmes párt Bradockban elfogták, honnan Demeczkvt visszaszállították Passaicba feleségéhez és gyermekeihez. Haitinger Margit pedig még á rendőrállomáson megtetszett Pars Emilnek, kivel házasságra lépett. A lakadálom Vargha Andrásné házánál folyt le. West-Elisabeth, Pa. Rito József és neje Pleszko Mária itteni szülök házához október 6-án, ezen a történelmi nevezetes­ségű nagy napon, megérkezett az ötödik fiú, a kit is most vasárnap hoztak be szü­lei a homesteadi reform, templomba és kereszt el tettek meg János névre. Kereszt­szülei Lapoczka János és neje lettek. Kankin, Pa. Két szerető szív, Tóth György (Felpécz.gGyörm. )JésJJBcsái Zsófia (Lovász Patona, Abaujm.) mondott egy­másnak örök hűséget a homesteadi ref. templomban október 15-én. A boldog uj párt Harsányi lelkész eskette össze szép beszéd kíséretében. Legyen házaséletök boldogsága zavartalan ! 1 úgy még kevesebb szavazatot log a [választók kollégiumában, mint Bryan 1bOO-ban. Ezért a legerősebb harc New Yorkban foly. Ma még nehéz megítélni a helyzetei­dé az valószínű, hogy itt is a' republika nusok győznek, s ha Rooseveltnek keve sebb szavazata is lenne a választók kollé­giumában, mint voll McKinleynek 1900- ban, a nép szavazata nagyobb lesz, mint volt eddig bármely elnökjelölt mellett. A magyar választóknak nem szabad hallgatniok a mézes-mázos ígéretekre. Ki kell tartanunk a republikánus-párt mel­lett, a mely az országot a lefolyt nyolc év alatt’ eddig soha piem hallott gazdasági, ipari fejlődésre, s ez által a jólétre emelte fel . . . A világ folyása. Az elnök-választási mozgalom. Az elnök-választás napja, november 8-ika, már alig három hétre van. A vá­lasztási küzdelmek azonban nem vetnek olyan nagy hullámokat, mint azon a két választáson, a melyen már átmentünk Amerikában. Ennek oka az, hogy a nép­nek a véleménye teljesen meg van álla­podva, s azt szines-mázos ígéretekkel megingatatni nem lehet. Még csak a leg­csekélyebb valószínűség sincs arra, hogy a [demokraták győzelmet arassanak. A demokrata-pártnak 151 választói szavazata biztos, s hogy Parker legyen a győztes, ahhoz az volna szükséges, hogy New York, New Jersey, Connecticut, Dela­ware, Maryland, West-Virginia és Indi­ana a demokrata-pártnak adjon több­séget. Az izgalomban a demokrata-párt nem mindenkor a legférfiasabb eszközt hasz­nálja. Az elvi harc helyett az elnököt személyében támadja meg. Ez pedig célra nem vezet soha, s ha csak New York állam nem fog megállani Parker mellett, Y érőn tás. A háború vérontással jár. Annak, a kit a felsőbb hatalmak a harc­térre rendelnek, az élete soha sem biztos Keresztyén szempontból ezért kell elitélni a háborút általában, az orosz-japán háborút pedig különösen. A& orosz-japán háború a legvérengzőbb az összes eddig lefolyt háborúk köpött. Említettük az elmúlt héten, hogy Kuropatkim támadó­lag lépett fel a japánok ellen. A japánok azonban a támadást nemcsak visszaverték, hanem az oroszokat; a döntő ütközetben is legyőzték. A mint a haditudósitásokból olvasható, több, mint 60 ezer ember ma­radt a harctéren. Ennek az óriási mészár lásnak a hallatára szinte megdöbben az ember s elrémülve kérdezi: lehetséges-e ez a Krisztus utáni 20-ik században ?. Hol vannak a nagyhatalmak, kik meg­akadályozhatnák ezt a vérontást? Bizony itt az ideje, hogy a közbelépés megtörtén­jék,^ a világtörténelem állítsa itélöszéke élé azokat, a kik e kegyetlenkedés okozói voltak. A mint Tokióból jelzik, maga, Japán se örül a'^győzelemnek, a mely az ország szine-javát, az ifjúságot emészti fel. Szí­vesen belemenne azért a békekötésbe. Oroszország azonban félti hírnevét s igy nem lehet remény arra, hogy ez a háború gyors befejezést nyerjen. «,, így kell ma is a Moloch előtt áldozni, s hatalmi kérdések miatt ezernyi ezer ember életét feláldozni. Szomorú világot vet ez a mi korunkra. Az állam és az egyház. Bizonyára tudják olvasóink azt, hogy Franciaország­ban az állam és az egyház (a római katho­­likus) nem a legjobb viszonyban vannak- A dolgok magyarázatát most adja meg egy római kath. iró a London Timesban. Ebből a magyarázatból világos az, hogy az állam nem az egyház, hanem a ,,kle­­rikalizmus“ ellen küzd, s ebben a tekin­tetben vele van az egész francia nép. A szerzetes rendek, az apácák nagyon el­szaporodtak az egész Franciaországban s a plebánusokat akadályozták munkájokban. j E miatt a papság is a kormánynyal tart. j Figyelemre méltó magyarázat ez, mert | finoman megkülönbözteti a katholicis­­í must a klerikalizmustól. Ez utóbbi ellen harcolnia kell mindenha az államkormá­nyoknak. Ezek Róma lovagjai, a kik minden tekintetben Róma érdekeit szol­gálják s az egy akol és egy pásztor eszmé­jét úgy magyarázzák, hogy a római pápa világi uralma alatt egyesüljenek minden népek. • Megsebesült 'magyar. Dutjuesne­­ban e hó 18 án Búzát Károly honfi­társunk munka közben veszélyesen megsebesült. Felgyógyulásához ke­vés a remény. A fö\da\atti villanyos vasul meg nyitása. New Yorkban a mint az olvasóink előtt tudva van, a közle­kedés gyorsabb lebonyolitása végett a föld alatt épitettek villanyos vasutat. E vasútnak ünnepélyes és hivatalos megnyitása e hó 27 én fog megtörténni. Éspedig nem a napnak valamely órájában, hanem éjfélkor, mert félnek a hivatalos közegek attól, hogy ismét az a nagy néptor­lodas tog bekövetkezni, a minő volt a brooklyni hid megnyitásakor. Tér mészetesen meghívják az elnököt, a kormányzót, a városi hatóságot s az újságírókat s a külállamok képvise­lőit. s egyes társaságokat s nevelő intézeteket. — Asztalos József tanitóképezdész Munkácsra akarván utazni, a keleti pályaudvaron a portástól a vonat indulása felöl kérdezősködött. Két elegáns külsejű fiatalember hallotta a beszélgetést. Nehány perc múlva az illetők megszólították Asztal őst s elmondták neki, hogy ök is Mun kácsra igyekeznek. Egyébként mon­dották, van még ráérő idejük, — addig is a pályaudvar környékén tehetnének egy sétát. Asztalos lépre ment és egy sötét utcában az isme retlenek megtámadták, földreteper­­ték s elvették felöltőjét s 72 koronát tartalmazó pénztárcáját. Mindakettö 18—20 éves lehet. A rendőrség keresi őket. — A betörő huszárkapitány. Eich­­ridi Mayer Alfonz nyugalmazott hu­szárkapitány ellen a minap Zlavól Lajos budai varrógépkereskedö tett feljelentést csalás miatt, a vizsgáló biró pedig kiadta ellene az elfogatási parancsot. Becsből ngyanakkor táv iratot küldött a hadügyminiszté­rium, a mely elrendeli, hogy Mayer nyugdiját foglalják le. May er Alfonz egy évvel ezelőtt a debreceni büntető járásbírósággal is összeütközésbe ke rült. Stern Henrik és társa debreceni kereskedö-cég foglaltatott nála, ö pedig a bírói zár alatt levő holmit eladatta. A büntető járásbíróság mindenütt kerestette, de nyomára nem akadtak. A múltkor Stern Henrik és öccse a Dunaparton sétál­tak és a bécsi hajóállomáson, éppen a hajó indulásakor, Mayer százados­sal találkoztak, a ki felesége kísére­tében gyors léptekkel iparkodott a hajóra, A lejárónál megállóit néhány pillanatra, búcsút vett feleségétől, a ki keservesen sirt. Mindez oly rö vid idő alatt törtönt, hogy mire Stern rendőri asszisztenciára gon­dolt, hogy a századost visszatart­hassa, már a hajó is elindult a szökevénynyel. Mayerné ezután foly ton könyezve útnak indult a hajó­állomásról és Sternék szeme elöl a Lázár-utcában tűnt el. Másnap je lentették Becsből, hogy Mayer AI fonz önként jelentkezett a bécsi rendőrségnél, a mely meg fogja vizsgálni az ellene fennforgó gyanú alaposságát. A Cunard Line egy ha\o\a vesze­delemben. Az okt. 19-iki lapok Írják, hogy a Cunard Line az a hajója, a mely a múlt héten indult el Fiú méból, Spanyolország partjaihoz kö zel zátonyra ment. A hajón termé­szetesen sokan vannak honfitársaink. Ezt a hirt fenntartással közöljük. Bécsböi sürgönyözték a londoni Standardnak. próba iga legjobb *rZ MÉG MINDIG FELÜLMÜLIUTIA nI a Dr. RICHTER-féle világijára “HORCONT PAIN EXPELLER, mint a legjobb ős megbízhatóbb külső gyógyszer IDEGBÁNTAL0M, KÖSZVENY, FEJCS0N TSZAKG ATÁS [és egyáltalán az idegbántalom minden neme ellen. 25 és 50 cent, kapható minden gyógyszertárban, vagy: F. AD. RICHTER & Co., 215 Pearl ST., NEW YORK _ Csúnya bűntény derült ki a mult napokban a somogymegyei Kor­­pád községben. Nehány nappal ez­előtt eltűnt a községből egy Tóth Róza nevű l**ány, a kit annak előtte tizennégy nappal toloncoltak oda Budapestről. Tóth Róza egyik roko­nánál tartózkodott, de az éjjeleket rendszerint csavargással töltötte. A múlt héten a leány hirtelen eltűnt a faluból. Este, a mint a rokona, elmondta, még lefeküdt a szobában, de reggel már hült helye volt. Hozzá­tartozói azt hitték, hogy megszököt. hazulról, hogy visszamenjen Buda­pestre. A leány eltűnését be is jelen­tették az elöljáróságnál, a mely ezt tudomásul vette, de azután tovább nem törődött a dologgal. A minap éjjel Karkusz Simon korpádi gazda arra ébredt, hogy lovai nagyon nyugtalankodnak. Mivel a kocsisa, Hondl Péter azon éjjel neat- volt otthon, a gazda maga ment ki az istállóba, hol észrevette, hogy a­­jászol előtt a nyugtalankodó lovak felrúgtak egy darab hidlásdeezkát. xarkusz a deszkadarab alatt hulla­részt pillantott meg. Még azon éjjel értesítette a felfedezésről a csönd őr­séget, mely a helyszínen megjelenvén a hidlás alul egy női hullát húztak, ki, melynek a lábai le voltak vag­dalva a törzsről, hogy könnyebben' elrejthető legyen. A hullában az eltűnt Tóth Rózára ismertek, a kit Karkusz kocsisa, Hondl Péter csalt él magához s a leányt, a kinél a. rokonok állítása szerint nehány frfc is volt, megölte. A vizsgálat folya­matban van. A szász király meghalt. Győagyv szász király e hó 14-én pilvitzi kss­­kastélyában meghalt. Alig kéé évig uralkodott, mint az 1902 jun. 21-én elhunyt Albert királynak utóda. É- letének végnapjait nagyon elkeserí­tette, hogy mennye Frigyes Ágost, trónörökös neje, Lujza főhereegnp,, a múlt évben Giron francia nyelv­mesterrel megszökött. A nép ekkor a hercegnőnek fogta pártját, kinek elvált férje immár királya a szá­szoknak. —Aécsböl jelentik, hogy Kubelik a hires cseh hegedű művész, ki alig egy évvel ezelőtt, vette nőül Szélű Farkas, debreceni kir. táblai eluők. leányát: már el akar válni nejétől. A művészekben úgy Játszik kevés az-, .erkölcsi tartalom. ' A magyar országgyűlés a nyári' szünet után e bó 11 én kezdette meg tanácskozásait. Péter szerb királyt, kit nemrég koronáztak meg egy részletfizetésre vásárolt koronával, e hó 12-én ken­ték föl Zichában az ottani székes­egyházban. A felkenés ünnepélyes' szertartását a metropolita végezte az: összes püspökök segédletével. A ki« rálv a szertartás idejére levetette méltósága jelvényeit, Áz Isten előtt a király is csvk egy egyszerű ember. Barcelonában a spanyol rendőrség három anarchistát fogott el. Állító­lag azt vallották, hogy április hó­ban meg akarták ölni a spanyol ki­rályt, de tervük nem sikerült. Miért győznek a japánok és veszíte­nek az oroszoké. Sok mindenféleké­pen lehetne erre a kérdésre fele?d nünk. De a sok közül csak azt a fe~ leletet adjuk meg, a mit egy kiváló folyóiratban olvasunk. A japánok azért győznek, mert harcolá^i módjuk hasonlít a néme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom