Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-15 / 36-37. szám

az asszony nyal s a szereim« s pár akkor a férj dtihe elöl elmenekült a háztól s együtt kimentek Amerikába. Az asszony három apró gyermeket hagyott itthon s azóta hirét se hallották. Vitun nevelte a három apróságot abban a reményben, hogy fele­sége, a kit még mindig szeretett, majd csuk visszatér egyszer a gyermekeihez. Hét év múlt el azóta, de sem az asszony sem a szeretője nem tértek vissza. A múlt héten aztán Vitun meghallotta, hogy fele­ségének csábitója hazajött, de csak egye­dül, mert az asszony meghalt Ameriká­ban. A szegény ember megsiratta a hűtlen asszonyt, de elhatározta, hogy boszut áll a csábitón. Revolvert szerzett és vasárnap délelőtt azzal ment a templomba, ^.z istentisztelet befejezése után Vitun elsőnek ment ki a templomból s azután megállt előtte. Kevés idő múlva kijött a templom­ból Huzelka is; mikor Vitun meglátta öt, elébe lépett s azt kérdezte tőle, hol van az asszony ? Huzelka egykedvűen válaszolta hogy meghalt. Erre Vitun elővette a revolvert s e szavakkal lőtt: — Ha az asszony meghalt, meghalsz te is! Huzelkának a szivét járta keresztül golyó. A meglőtt ember megtántorodoit a lövés után s elbukott. Mire a mellette álló emberek föl akarták emelni, már halott volt. Vitun a gyilkosság után hazament, elbúcsúzott gyermekeitől s aztán bejelen1 tette a véres esetet, mire letartóztatták. Az árván maradt gyermekeket pedig a rokonok vették oltalmukba. —Tragikus kimenetelürablás történt a somogymegyei Egeres községben, ahol Frommer Pál odavaló gazdaembert kira­bolta a saját fia. Az öreg Frommernek, a ki különben igen jómódú ember, volt egy elzüllótt fia, a kit az apja kénytelen volt még a tavaszszal kitiltani a házból, mert a könnyelmű fiatal ember, hogy mulato­zó hajlamait kielégítse, meglopta saját apját. A fiatal Frommer a tavasz óta a környékbeli községekben csavargóit s ott ismerkedett meg egy Haner Mihály nevű legénynyel, kivel együtt duhajkodtak a múlt héten. Mikor a pénzük elfogyott, Frommer azt az indítványt tette pajtásá­nak, hogy rabolják ki az ö apját. Az öreg Frommer ugyanis a múlt héten adta el a búzáját s a fiái tudta, hogy most van az öregnél pénz. Ezt akarta tehát elrabolni az apjától. Szombat éjjel a két embe" baltákkal felfegyverkezve bemászott From merek udvarába. Azt hitték, hogy az öreg mint máskor szokta, künn alszik a torná­con. Véletlenül azonban ép akkor bent aludt s mikor a két rabló a bezárt szoba ajtót feszegette, az öreg Frommer felriadt és rosszat sejtve az asztalhoz sietett, hogy az asztalfiókban tartogatott revolvert elő­vegye. A mint a revolvert kezébe vette, már is felpattant a bezárt ajtó és azon két bekormozott arcú alak lépett be. Az öreg Frommer lőtt s utána az elöl ' álló alak mellén találva összeesett, a másik pedig kifutott és elmenekült. A meglőtt alak csak annyit tudott mondani: “Apám a­­gyonlöttél“ s aztán rövid vonaglás után meghalt. A meglőtt ember az elzülött fia­tal Frommer volt. j bűnjelt talált. A meggyilkolt ugyanis gör­csösen szorongatott a kezében egy piros zsinóron függő ren dcrsipt, mely a férj egyenruhájáról pedig hiányzott. A küzde­lem hevében Szentesi nem vette észre ezt az áruló körülményt. Szentesítés kedve­sét azonnal elfogták és vizsgálati fogságba helyezték. A szabadkai vizsgálóbiró most vezeti a vizsgálatot. Tegnap a valamikor rettegett atléta embert megláncolva kisér­ték a halottas házba, a hol a meggyilkolt feleség véres teteme feküdt. Odaállították a lepedővel lebontott tetem elé. Ekkor le­vonták hirtelen a leplet a tetemről. E pil­­lanrtban Nagy Szentesi hatalmas alakja ájultan roskadt össze. Levágódott a földre I és kiabált: “Nem nézem, nem nézhetem ! meg!“ — Sirt könjrek nélkül. E jelenet után újra vallatóra fogták, de megmaradt konokul a mellett, hogy a feleségét más ölte meg, hogy rablógyilkosság áldozatá­ul esett. A vizsgálat azonban már csak a rémes tett részleleinek felderítése céljából folyik. m —Tetemre hívás. Zenta városát gyilkos­­sági eset tartja izgalomban. A gyilkosság­gal Nagy-Szentesi Orbán rendörbiztost, a meggyilkolt asszony férjét és annak ked ■ vesét, Hitri Viktort vádolták elejétől fog­va. Szentesi a tettét rendkívüli óvatosság­gal követte el. Először is kibékült a fele­ségével, a múlt hó tizedikén is együtt volt vele egyik nyilvános vendéglőben. Majd a gyilkosság éjszakáján, hogy alibijét bi­zonyíthassa, őrjáratra indult késő éjjel, őrjárat helyett azonban kedvesével haza­osont és egyesült erővel állati kegyetlen­séggel meggyilkolták a boldogtalan terem­tést. Felülről a nyakán keresztül egészen a szivéig döftek egy hosszú konyhakést. Szentesi maga jelentette nagy siránkozás­sal, hogy meggyilkolták a feleségét. A vizsgálat ilyen irányban is indult még, akkor azonban a vizsgálatot vezető rend­őrkapitány váratlanul döntő jelentőségű n^vdZegrl^iiró. A SOUTH CHICAGÓI ÉS KÖRNYÉKI MAGYARSÁG 1904 szeptember 17-éz. este South Ctüca,goban a Lenarf tele Hallban (8448 Stipe i<>r Avenue) IlMMlOiiíSl 68 Ml MII rendez, melyen színre kei ül -------A botcsinálta doktor Belépti dij: az I. padsorban személyenként $1.00. a II. és III ban 75 cent, a többi sorokban 50 cent. A tiszta jövedelem az ev. ref. egyház adósságainak törlesztésére forditta­­tik. Kezdete este 8 órakor. Kitűnő zene, pompás ételek, friss italok. S z; ái 3 x ól-sz óö Akad. ha ugyan nagyon elvétve is még a katholíkus papok közt is, aki vallási dolgokban őszintén nyilat­kozik. Kecskemét apatplébánosa is azok közé tartozik. Legalább egy ismert megjegyzése ezt látszik bizonyítani. Az. apátplébános előtt a múlt napok-; ban megjelent egy szegényesen öltő- í zött özvegy asszony. — Nagyságos uram, — szólt — most lesz egy esztendeje, hogy sze­gény uram meghótt. Milyen mesét szolgáltassak neki : nagyot vagy kicsit ? Hát lelkem,— felelt a főpap moso­lyogva, — ha kicsit szolgáltat az magának letz jó ; ha nagyot, az nekem lesz jó ; de nűki szegénynek egészen mindegy........ A régi világban, mikor még a ,,rekturamék“ versben búcsúztatták a megboldogultakat, a B . . . i rek­tor valami cselédembert búcsúztat­ván, megemlékezett az elköltözöttnek földesuráról is, ilyetán ékes rig­­musbau : ,,Te hozzád fordulok, Méltcságos Majláth; Ki adtál énnekem Teheneket — kajlát“ — Szuhay S. beiencsi ev. ref. lel­kész malacot óhajtott venni a szik­szói vásáron. Megállapodik egy jó ismerős asszony előtt, ki ott árul­­gaíta két malacát. — Hogy adja ? — kérdi a pap. — Harminc forint a kettő, — volt a válasz. — Jaj, az méregdrága, — szólt a pap s már készülőben van. — Nem drága az tisztelendő uram, tessék elhinni a magam fajzása j mind a kettő ! FELHÍVÁS. Cs. éskir. Osztrák magy. Conzulátus Hivataltól. Alant nevezett egyének felhivat­nak, hogy jelenlegi lakcímüket a pittsburgi, Pa. Cs. és. Kir. Osztrák- Magyar Konzulátushoz jelentsék be. Sirovitica Gajó, Garesmica Rankin, Pa. Stoch András, Nowy Targ New Salem, Pa. PalkóGyőrgy, Havecsim Lakoone, pa. Szilágyi János, Zselyk Gekmam W.Ya. Béres Ferenc. Mutney, Mutney, W. Ya. Kéri János, Csány “ l< Megulesz János, Csány “ “ Lopej János, Békés csaba Latrobe. Pa. Neuhold Mihály. Pápa Windber, pa. Pittsburg, Pa. 1904. szept, 1-én. Cs. és K. Osztrák-Magyar Consulátus Pittsburgh, Pa. I» u * íliHílPfl S ktfriillhll f Hl mm Flh S Mill a .C. COLLINS GYÓGYKEZELÉSE ALÁ ADJA MAGÁT. Ä beteg ember soha sem lehet boldog. A gyenge tüdejü egyén kö­högéssel kinoztatik, gyönge, munkaképtelen s nem képes mindennapiját megkeresni. A gyomorbajos ingerlékeny és életunt A köszvényesnek nyomorúság az élet, mert folytonosan binoz­­íatik a soha el nem. múló rette­netes fájdalmakkal. A gyenge idegzetű és női ba­jokban szenvedő nő nem lehet sem jó anya sem jó feleség. Az ideges és nemi bajokkal megtámadott férfi nem töltheti be férni kötelességeit s csak bol­dogtalanságot hoz családjára. Azonban a betegek nincse­nek segély nélkül elha­gyatva. A mindeneket igazgató ter­mészetnek és a kutató tudománynak minden betegségre van jó gyógy­szere. Vannak ézrek sőt százezrek, a kik teljesen kigyógyithatók betegsé­geikből csekély kiadás mellett. 31iért ajánlják a lapok Professor X>i*. Oollinst egész Amerikaszerte ? Mert Prof. Dr. Collins orvosságai, melyek oly hosszú évek, so­rán téveszthetlen sikerrel használtattak, kétségen kivül a legjobb és leghatásosabb orvosságok, a melyek valaha a szenvedők bajai gógyi­­tá'sára használtattak. Azon tény, hogy Pr. Collins 22 évi gyakorlata alatt ezer és sok ezer súlyos beteget gyógyított ki, s hogy orvosi gyakorlata ezen hosszú idő alatt folyton nagyobbodik, szélesbedik, igazolják ezen állitás fontos voltát. Professor Collins orvosságai kíméletes de biztos természettel működnek és hatnak s nem okoznak zavart ax emésztési szervekben s használhatók a napi foglalkozás megszakítása nélkül. Ezen orvossá­gok használata mellet! nem kap a beteg savanyú gyomrot, emésztése zavartalan s azonnal megkönnyebbülést érez és kedélye felvidul, kön­nyen, vigoran várja be teljes felgyógyulását. Minden posta hoz köszönő leveleket melyekben a rettenetes bajban szenvedők alig tudnak szavakat találni hálájuk kifejezésére. íme csak mutatóul ások száz közül, melyek hetenként beérkeznek: Elé viilf Timiii ha? Igentisztelt Tanár Úr ! Anya méh esés, Börkütesr * Megvagyok elégedve minden- pete teszek gyul­­nel. Az Ö11 mély tudományát és laűás. nagy segítségét minden beteg honfitársamnak ajánlom, bárki, bármily bajban szenvek csak forduljon CollillS tanár úrhoz s meg lesz mentve a haláltól. Mellfájásom és hátfájásom I teljesen megszűnt. Köhögé­semnek Ilire sincs, étvágyam egészen jó, erőm visszajött, ^ s úgyérzem magam az Ön gyógy- Náinery Zsófia, kezelése után mintha újonnan P. 0. B. 67, Születtem volna. Akit csak Homestead, Pa. szenvedni látok, mindenkit Önhöz fogok tanácsolni. Az ég aldja meg, ahol csak egyet lép. Palmerton, Lehigh Gap, Pa. Gergár YinCZe. Ne vesztegessék idejüket, ne dobálják ki pénzüket, ne rongálják egészségüket tapasztalatlan orvosok kísérletezései és patent orvossá­gokkal. Ezek mindennap közelebb juttatják Önöket a sírhoz. Vég­tére is minden kísérletezés után csakis Professor Dr. Coliinshoz lesz­nek kénytelenek fordulni. Forduljanak hozzá azonnal, meií ö biztos sikerrel gyógyít és akit kigyógyít az állandóan, egészséges is marad. Ha mehetnek menjenek személyesen, ha nem mehetnek írjanak rögtön, kigyógyitásuk mindenféleképen biztos. Címe ez: PROF. Dr. E. C. COLLINS, 140 W. 34tli St., NEW YORK. Fogadá órák reggel 10—5 íg. Vasár és ünnepnap d. e. 10—x lg. s Kapos Gyula, 88 West St. N. Y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom