Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-11 / 32. szám

I

&Ü3

V. évfolyam.

Bridgeport, Conn. 1904. Augusztus 11.

32. szám.

(HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL.)

riegjelen minden héten csütörtökön.

EISfizetési ár egry é-rrre :

Amerikába $2; Magyarországba $2.50.

AZ AMERIKAI MAGA. REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REF. EGYHÁZI CZÉLORRA FORDITTATIK.

Published everj Thursday by the

HUNGARIAN-AMERICAN SENTINEL PÜBL. CO,

Cor. Howard Ave £ Pine St., Bridgeport, Conn.

ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

A béke szövetség

magyar taglal fMMan.

,, A ki fegyverí fog, fegyver által kell elvesznie “ E szavakban van összefoglalva a Jézusnak a háborúról szóló tanítása, ö, kinek országa nem ebből a világból való: örök békét akart, s a gyülölség, a bosszuállás helyébe a szeretetet plántálta s ellen ségeiért még a keresztfán is imád kozott.

De a Jézud, a mint. kortársai nem ■értették meg, épen úgy nem értet: e meg a későbbi embernyom. Sőt csudálatos, hogy a leo véresebb, a leghosszabb ideig tartó háborúk épen a vallás örve alatt folynak s ördögi kegyetlenségek a Jézus nevében követ tetnek el. v

A világtörténet eme véres es°mé Tiyei a legjobban igazolják, hogy az ember felett, nem csak az egyénben, hanem a nagy tömegben, a nemzetek felett is ura1 mat vett a sátán s eltávolítja azokat a Jézus parancsolatainak a k ^vetésétől....

Vannak ugyan egyes fenkölt gondolkozása emberek, akik a béke apostolai, de még ma számuk olyan csekély, s erejük és hatalmuk olyan kevés a jelenben érvényes kormány formákkal szemben, hogy a háborút el nem háríthatják. Arra igyekeznek tehát, hogy annak iszonyait, veszedelmeit kisebbítsék és enyhítsék.

Jól emlékezünk reá, hogy mikor az orosz cár kezdeményezésére, Hágá ban összeült a béke kongreszus, min

den müveit lelkű ember örült---örült, mert ki szeretné a háborút?

És mégis azóta minden esztendőben folyt háború, mutatván azt, hogy a béke kongreszusok nem elég erősek arra, hogy a hatalmon levőkkel szembe szánjanak s magas diploma cia furf.in-’jait megtörjék.... -Ez a diplomácia! Ej mindig szelet ■vet és vihart arat

Am-nka a tilipinokkal, Anglia a burokkal. Oroszországa japánokkal folytatott azóta háborút, — s mind csak azért, hogy hatalmát növelje.. . Angliának csak azért kelletta burok földje, hogy Afrikában is biztosítsa hatalmát. Pedig hiába.... El fog jönni az idő, mikor A frika belsejé ben épen egy olyan köztársaság fog alakulni, mint Amerikában. Oroszország és Japán nem annyira egy föld darabért, hanem inkább a távol kelet felett való uralomért folytatnak háborút. Miklós cár egyszerűen beakarja tölteni Nagy Péter cár végrendeletének egyik pontját, hogy országát minden felöl tenger határolja. E céljában útját vágta Japán. Ezért foly most az irtóztató háború.

És mig a háború foly, mig keleten az ágyuk dörögnek s az emberek rakásra kulanak el: addig itt Amerikában a béke szövetség nagy gyűlést tart.

Minden müveit állam elküldi küldötteit erre a nagy gyűlésre, a mely Saint Louisban fog lefolyni.

Magyarország is küld követeket erre a gyűlésre. Gróf Apponyi Albert lesz a küldöttség vezére. A küldöttségben országos nevű férfiak vesznek r'^szt, a kik megérdemlik, hogy az amerikai magyarság őket impozánsán fogadja. Ön magát becsüli meg az, a ki a nagyokat tiszteli. De len nének bár milyen kis emberek, miután egy felséges, nemes cél érdekében működnek, megérdemlik, hogy s-ives szeretettel köszöntsük őket édes hazánk nyelvén, itt távol az édes hazától...

Készüljön azért a vendég fogadá sára az amerikai magyarságnak mindéi központi kolóniája. Ne csak New York vegye ki a fogadásból a maga részét, hanem Cleveland, Pitts burg és Chicago is.

Tudjuk, hogy a mi népünk tud lelkesedni, tud tenni, mikor arról van szó, hogy a nemzetiség oltárán áldoznak!

Reméljük, hogy most is megbízónyitják honfitársaink, hogy „külhonban is magyarok. “ y—r.

muel 5 és 6 rész.) E helyen van az angol reformált püspöki székesegyház, mely 1866-ban alakult a német császár kezdeményezésére. Voltaképen anglikán püspökség, az ajánlás “és kinevezés joga felváltva az angoloké és németeké volt, a felszentelés mindig a canterburyi hercegprímásé s az itteni püspöknek jogköre kiterjedt az összes jeruzsalemi protestánsokra, főként a német evangélikusokra és anglikánokra. 1866-ban felbontotta a német császár a szerződést, s most már külön német egyház, a Megváltó-templom áll fent, mely a német császár jelenlétében 1002-ben szenteltetett fel. A déli részen áll a sioni kapu, ettől délre egy mohamedán mecset, mely állítólag a Dávid sírja felett áll » nyugatra a protestáns hittérítő állomás,

Jeruzsálem, keleti részén a mohamedán és zsidó, negyedeket találjuk. A mohamedánok főleg azért tartják nagy becsben Jeruzsálemet, mert Dávidnak, Salamonnak és Krisztusnak emlékétől van megszentelve s mert kiváló kalifájuk Omár szívesen tartózkodott falai között. Több kivé ló mohamedán imaház; mecset diszitl a várost. Az Omár mecsetje a leghíresebb és legkeresetebb zarándokoló helyük, mert ez épület valószínűleg azon A helyen áll, hal egykor Salamonnak díszes temploma á 1 itt. Délre tőle az El Aksza mecset látható. Délkeleten a zsidó negyed van, mely a keresztyén é& mohamedán városrészeknél jóval kisebb; főleg zsidók lakják s több zsinagóga díszíti.

Jeruzsálemről beszélve emlitést teszünk történetéről is, annyival inkább, mert magyar emlékkel találkozzunk e téren. Tudjuk jól, hogy a zsidókat Józsué vezette be az ígéret földére, de kezdetben Jeruzsálem a jebuzitaké volt Jósue 15. r. 63 v. szerint. Dávid foglalta elajebuzitáktól s ö valamint fia Salamon az ország vallási és politikai központjává tevék. Századokon keresztül a Dávid házából való királyok ültek Jeruzsálem trónján, de a pártoskodás miatt Krisztus előtt a 9. században meggyöngült hatalma s a babiloni birodalomtól szenvedett megaláztatást és fogságot.

í)e Babilónia nemsokára a perzsa hatalom alákerült s ezeknek császára Kyros szabad hazatérést engedélyezett a zsidóknak, kik Esdrás és Nehémias alatt hozzáfogtak a külső és belső épités munkájához. A perzsa fenhatóságot a Nagy Sándor hatalma megszüntette s igy a macedónok befolyása alá jutottak; Nagy Sándor halálával a syrek fenyegették a várost, s az elvesztett szabadságot a hős Makabeu - sok szerezték vissza. De csak rövid időre, mert a folytonos villongás miatt beavatkoznak a rómaiak s már Krisztus idejében római helytartó uralkodik Jtruzsaíem felett s a zsidó királyság csak hatalomnélküli játékszer lesz. Az utolsó döfést a rómaiak részéröl Titus adta meg Krisztus után 70-ben, mikor pontról-pontra beteljesedtek Megváltónknak Jeruzsálemről mondott baljóslatú szavai. Ettől az időtől kezdve a római, — még pedig a birodalom íelbomlása után, — a keletrómai császárok hatalma alá jutott, kik rövid időre elvesztették az erős perzsa hadjáratban,

Jeruzsálem.

Jeruzsálem magyarul annyit jelent: ,,a béke lakása. “ Svaiéban még napjainkban is az. A földkerekségnek három egy Istent hivő vallásos népe tekint felé még ma is szent áhítattal és keres békét lelkének az oda zarándokolással; a zsidót a dávidi kornak fénye s a Salamon templomának felemelő tudata vonja oda; a keresztyént sok megszentelt emlék, különösen pedig a világtörténelem legfontosabb mozzanata: Krisztus megfeszítésének he- 1 én lenni s a mohamedán is szívesen szeret azon a helyen tartózkodni,! hol Dávid és Krisztus éltek s Mekka után rája nézve Jeruzsálem következik zarándokolás tekintetében.

Azoknak, kik nem mehetnek el személyesen a szent városba, a hogy az arabok még ma is nevezik. (El Kuds — a szent), tanulmányozás tekintetében bö alkalmat nyújt a st. louisi világkiállítás egy részlete, mely a mai Jeruzsálem egyik városrészét mutatja be. Már a belépéskor úgy érezzük, mintha valóban a kelet eme felszentelt városában volnánk. A mi füleinknek szokatlan sípolás és zene üti meg fülünket a város kapujában s az uj szövetségi szent iratokból mindjárt eszünkbe ötlik Máté 11 részének 16 és 17 verse, hol Idvezitönk a piacon ülő gyermekseregre céloz, mely sípolással és szomorú dalok éneklésével akar hatni a járókelőre.

A bemutatott városrész keleti oldalán találjuk a Szent István kaput toronyemelkedésével, mely ,nevét az első keresztyén vértanútól Istvántól nyerte, kit az újabb hagyományok szerint e kapu közelében köveztek meg ellenségei. (LÉsd; Apostolok csel. 7 r.) Innen egy hosszú, mintegy

kilométernyi hosszúságú ut vezet a Kálváriához, az úgynevezett ,-,-via dolorosa“ vagy fájdalmas ut. Ezen a szomorú utón haladt végig Megváltónk a kereszttel s megpihenésének helyei stafiónak neveztetnek. Egy ilyen statió van a 7-ik utca közelében, a porta jüdicariánál ama fel-: Írással: „Simoni Cyraeneo crux imponi-: túr“ vagyis Cyrenei Simonra ráhelyezik ' a keresztet. Itt vette át ugyanis a kérész- I tét Cireni Simon, ki épen a mezőről tért j haza Ts kényszerítők a kereszt további vi-! vesére. (Máté 27: 32, Márk 15: 21, Lukács j 23;26). ■ Az utcák sziikek, magaslaton I épültek, a házak rendesen sziklaalapon, j kicsiny s kevés ablakkal az utca: a. Észak felé azon utón, hol a via-dolorosa kiegyenesedik, a johanniták kapuját találjuk. a johanniták lovagok és szeizetesek voltak, kiknek eredete a 11. századra vihető! vissza. Nevöket onnan nyerték, hogy aj szt. Jánosról elnevezett templom volt szer- j zettemplomok. Papok és katonák voltak egy személyben; Jeruzsálemet nem tudták megvédeni a török hatalom ellen s innen Khodus, majd Malta szigetére vonultak. De midőn 1800-ban az angolok Máltát] elfoglalták, a johanniták menekültek olasz ! földre s most fötanyájok Rón ában van s) osztrák földön ma is nagy kitüntetésnek örvendenek, amennyiben nagymesterüket j I. Ferencz József osztrák császári minő-! ségében hercegi rangra emelte.. A johanni- j ták kapujától északra menve eljutunk azon helyhez, hol a szent Ur temploma áll. Az első keresztyén császár Konstantin ugyanis, édesanyjával Helénával együtt 338-ban templomot építtetett azon a helyen, hol ldvezitönk eltemettetett és feltámadott s ez a görög egyház tulajdona ma is. Újabb időben azonban kétségbe vonták többen az utazók közül, hogy a mostani templom csakugyan az Ur szenvedésétől, halálától és feltámadásától megszentelt helyen építtetett s nagy vita támadt e kérdést illetőleg. De megvannak hívei a régi elvnek is, még pedig az evangéliumi egyházak köréből is, kik szerint a szent sir temploma csakugyan a sir felett van épitve. Kötelességük tisztázni e kérdést s biztos adatokkal látni el a bibliai földrajzot, nekünk: hívőknek pedig elég annyit tudni egyelőre, hogy Urunk meghalt, eltemettetett s harmadnapra feltámadott s nekünk ez - által bünbocsánatot és megigazolást szerzett.

A kiállításon bemutatott városrész a keresztyén negyedet tárja felénk, hol leginkább Krisztus hívei laknak. Található is itt több székesegyház, egyszerűbb templom, kápolna, zárda, püspöki palota s papi lakás. Egy francia zárdát a kiállítás is bemutat, s ez a „Convent des soeurs de Sion“ vagyis aSionról nevezett nővérek zárdája.

Ha már benne vagyunk Jeruzsálem ismertetésében, a teljesség kedvéért lássuk a többi negyedeket is, melyek a kiállításon nincsenek bemutatva. A keresztyén negyedtől délre van az örmények által lakott rész, s e városrésznek Sion a neve. a Dávid király nevéhez fűződik e terület, ki székhelyét Hebronból Jeruzsálembe tette át s e magaslaton épített magának pompás palotát finom cédrusfából (2. Sá-