Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-26 / 21. szám
Hifiim RH H9B 9H *főí V\ évfolyam. Bridgeport, Conn. 1904. májas 26. (HüNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL.) 21. szám. riegjelen minden héten csütörtökön. ISlöfi-zetési ár egy érrre: Amerikába $2, Magyarországba $2.50. | AZ AMERIKAI MAGI. REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REF. EGYHÁZI CZÉLORRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the HUNGARIAN-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Oor. Howard Ave & Pine St., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. A clevelandi örömünnep. Nagy ünnepe lesz e hó 29-én a clevelandi magyar ref. egy házközség - nek. Uj templomot épített, az Isten nevének dicsőítésére s a magyarság hírnevének emelésére. Ennek az uj templomnak, amelynek dicsősége nagyobb leszen, mint az elsőé, a felszentelésére össze fog seregiem közelből és távolból mind az, aki tudatában van annak, mit jelent a clevelandiak örömünnepe. A clevelandi templom szentelés nem csak a clevelandi testvérek Öröm - ünnepe, hanem az egész amerikai magyarságé. A magyarság egyházi szervezkedé sének is épen úgy, mint sok más olyan gondolatnak, a mely fényt hozott az amerikai magyarság nevére, Cleveland volt a bölcsője. A ref. egyház némely buzgó lelkésze látván, hogy a clevelandi, folytonosan növekedő magyar coloniaban, számosán vannak olyanok, a kik esetről-esetre az ö szolgálataikat veszik igénybe, megindították a munkát, a m ilynek eredménye az, hogy ma Amerikában huszonnégy magyar ref. lelkész mü ködik. Clevelandiegy házközségünk, mind járt a szervezkedés után arra gondo t, hogy templomot' építsen az Isten nevének dicsőítésére. De a közbe jött nyomorúságos idők — az 1892 93 iki esztendő, a melyre sok honfitársunk még most is fájdalmasan emlékezik vissza, meggátolta egy időre a temp lomuax a felépítését. De nem akaszthatta meg. Felépült a clevelandi magyar i’ef. templom, a mely máso dik tűzhelye lett Amerikában n magyar kalvinizmusnak s ezzel együtt a magyar nemzeti eszmének is. Idegen segítséggel, de igaz testvéri szerétéiből nyújtott áldozatokkal épült fel ez a templom is, mint többi templomaink. De a folytonosan nő vekvo kivándorlás folytán a eleve landi magyarság száma folytonosan növekedett s igy lehetővé vált az, hogy ref. egyházközségünk az adós ságtól megszabaduljon, sőt hogy újabb birtokot is vásároljon s a roszszul épített lelkész lakot lakhatóra alakítsa át. Mikor mindezzel készeu volt a buzgó lelkész vezetése alatt működő egyháztanács, a régi kicsiny és a híveknek csak egy részét befogadó, fa tem plom helyett: uj, nagyobb, s a hívek egész gyülekezetét befogadó hajlékot emelt az urnák. E hajlék fels-zentelésére fogunk •össze seregleni e hó 29-én. Oh minő öröm töltheti el, minden igaz református ember szivét a napon . . . íme igy valósul meg a Jézusnak a mustár magról szóló pél ' ázata ... A kicsiny magból terebélyes fa növekedett fel. ... Az egykor kicsiny egyházközségből, a melynek az akkori kimutatás szerint 288 tagja volt, a mely gyülekezeti ezélókra összesen 7ö dollárt adott, ma egyik leghatalmasabb, bátran mondhatom legelső gyülekezetünk fejlő dött ki, a mely ez uj templom felépítésre által megmutatta azt, hogy mire képes az a gyülekezet, a mely az urnák házát igazán szereti. Ki ne szerette volna,hogy mi ameri kai magyar reformátusok valaha ide jutunk ? ... Ki gondolta volna, hogy az amerikai református magyarság valamikor ennyire megerősödjék?. .. Oh én nagyon jól emlékszem minő öröm, mennyi megnyugtató gondolat támadt lelkemben akkor, a mikor először láttam azt a templomot, a melyben jelenli-g szolgálom az urat. . Most is a lelkem előtt van az a kép, az a boldog önérzetet mutató jelenet, a melyet akkor láttam, a mikor a clevelandi testvérek, templomukat megmutatták nekünk, kik az amerikai magyar ref. Egyesület megalapítása végett itt gyülekeztünk össze. Boldogok voltak, mert volt egy hely, a hol a világtól elvonulva édes anyanyelvűnkön imádkozhattak, énekelhettek és hallgathatták Istennek örök életet adó beszédeit. Mi is örültünk . . . Szinte könny fakadt fel szemeinkben, a mikor először prédikáltunk abban a kicsiny fa templomban, a melynek helyén ez az uj, dicsőségesebb hajlék felépül. Szinte éreztem Isten lelkének ihletését,mikor ajkaim imára nyílott ebben a második magyar református templomban ) És ha olyan örömet, olyan meghatottságot éreztünk a múltban, mennyivel nagyobbnak, magasztósabbnak kell lennie örömünknek most, amikor a clevelandi testvére két, a buzgó egyházi elöljáróságot s fáradhatlan lelki pásztort üdvözöljük nagy munká juk bevégezte alkal mából . . . Nagy végtelen nagy munka volt az, a melyet végeztek. Mi tudjuk ezt.. Hiszen mi is ezzel a munkával foglalkoztunk. De tudjuk azt is, hogy a hol egyakarattal, valódi lelkesedéssel, iga: keresztényi bnzgosággal működnek az összes tényezők., — hol e lelkész, az egyház tanács s az egyházközség min den tagja tudja, hogy mi a kötelessége s érzi, hogy a kötelesség teliesités nyomán fakad az Istennek áldása: ott a siker kétségtelen. Ilyen munkaáldást áldott meg az Isten sikerrel ez uj temylom felépítése által. Legyen továbbra is Istennek áldása e gyülekezeten . . . Tagjai életükkel, tetteikkel, beszédeikkel mutatták meg továbbra is, hogy nem holt tagok a Krisztus anyaszentegyházában, hanem élő kövek, a kikből lelki ház építtetett fel . . . így lesz ennek a templomnak dicsősége nagyobb, mint volt amaz első templomé! Legyen Istennek áldása a buzgó j elöljárókon, az egyháztanácsokon, kik az ö mindennapi kenyerük megkeresése mellett is találnak időt, 1 módot arra, hogy építkezzék az Isten! nek országát. j Legyen Istennek áldása a faiad hatlan lelki pásztoron, kit. enlyo« megpróbáltatásának idején.se veszte el a munka kedvét, hanem küzdött, fáradozott, hogy az a nap a melyen • leőször zendül meg az ének az uj templom falain belől : legyen való Sággal az örömmek napja . . A munka be van végezve ... A munkások immár megpihenhetnek, j Pihenjenek meg, de a pihenés után [ folytassák a munkát az Istennek | dicsőítésére a Krisztus országának I terjesztésére és a magyarság dicső | ségére. y—r. TanuimaqgoK Jókai inánál. Irta: Kai,assay Sándor. I Hatásának a titkai. Negyed éves pap növendék voltam, mikor Magyarországon fényes nagy ünnepet ült mindeki „Kárpátoktól le az Aldunáig“. Jókainak, a magyar költők fejedelmének, nevét vette az egész ország s ö róla zengett hegy, völgy, bérc, halom. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a tanuló ifjúság is ott állott az ünneplők között. Alig hiszem, hogy lett volna az országban egyetlen olyan iskola, amely ünnepélyt ne rendezett volna. Megünnepelte a ,, Rákócziak“ iskolája is a költő király Írói működésének ötven éves évfordulóját. Nagyon szép,tanulságos ünnepélyt rendezett, a nagy torna csarnokban. *De hogy az ünnepeltetésnek maradóbb hatása is legyen, egy pálya kérdést is tűzött ki az iskolai elöljáróság, amely ösztönt adott e sorok Írójának is arra, hogy Jókait tanulmányozza s müveit látó szemmel olvassa. Most, hogy itt a messze idegenben hallom halála hírét, előveszem régi jegyzeteimet. Újra és újra elolvasom s lelkem szárnyain vissza szállók azokba az időkbe, mikor én is teljes lelkesedéssel, áldoztam azon az oltáron, amelyet Jókai Mór megtisztelésében a magyar nemzeti szellemnek emelt a hálás közvélemény. Ugyanezen az oltáron lobog fel most is az emlékezet lángja s a mig róla emlékezünk, szinte önkéntelenül is az a kérdés tolul ajkunkra: miben található fel Jókai hatásánaka t i k a ? Nagyon érdekes kérdés ez s ha talán hosszasabban fogunk felette elmélkedni, mentsen ki az a körülmény, hogy Jókaival foglalkozni, öt tanulmányozni hasznos, mind az íróra, mind az olvasóra. * * * A regény a magyar irodalomban csak késön vert gyökeret. A külföldön már nagyon el volt terjedve; az olvasó közönség megszerette, úgy szólván dédelgette s ez a dédelgetés a regénynek termékeny talajává lön. Nálunk a közönség nehez n volt meghódítható. Egy Jósikának kellett jönnie, hogy a föranguak s a műveltebb közép osztály csak nemileg is megszeresse ezt aprózában irt hős költeményt s általában az irodalmat. De hát ez nem csodálható. Magyarország és nép rajzi viszonyai olyanok voltak ebben az időszakban, hogy az Írók úgy szólván maguknak Írtak. Kazinczy és követői az Olympus isteneinek írtak, idegen formában énekeltek magyar tárgyakat. Kisfaludi Károly, Bajza, Kölcsey s a többi iró előtt az eszményi volt a fö s az eszményítés a cél. Ez a romanticzimus, azonban már közelebb állott a népieshez, mint a klasziczismus, mert a formai és tartalmi tökélyre való törekvés mellett, már a nemzeti szellemet is behozta a költészetbe. Hosszú időnek kellett azonban még eltelnie,mig nnépies irány szellője fuvalott át a magyar irodalmon. E szellőnek érintésére költőnkben felpezsdült a vér s az olvasó közönség elbűvölve, lebilincselve olvasta az uj iránynak a termékeit. Igaz, hogy egyes költők eleinte csak az alakra és nem a lényegre nézve művelték a népiest s a kifejezéseknek most gyöngéd báját, majd hatalmas erősségét s a jellemzetes szólamok bűvös varázsát még nem tudták érvényesíteni: de azért már látszott » megújhodás. „Minden kornak meg van a maga Istene s a régi Istent nehéz ujjal cserélni fel“. A népköltészet, mondja Beöthy Zsolt, megismertette költőinkkel népünk lelki világát, eszményeit és érzéseit; meg a tárgyakat, melyeket a múltból tudatában őriz s magáénak tart, meg a hangot, amelyet az egész nemzet megért. Meg tanította különösen a nyelvre, az előadásnak átlátszó, könnyed, naiv menetére. Mint üde, tiszta, egészséges levegő járta át költészetüket, előkészítve, lehetővé téve ennek eddig legmagasabb kifejlődését“. (Irodalom tör. II: 82—83.) Nem irány változtatás volt ez, hanem újjászületés, amelynek olyan munkái vannak, mint Petőfi, Tompa és Arany. Maga a kor a legszorosabb összefüggésben volt az uj irány megszületésével, a melynek határa meglátszott az irodalomnak minden ágán. A regény irodalom is megérezte ezt a hatást. Br. Jósikáé az érdem, hogy megteremte a magyar regény irodalmat s annak olvasó közönséget isszerzett épen abban a körben, hol'azelőtt még a családi élet tűzhelyénél is idegen nyelvnek oltárán áldoztak. A Jósika Aha fi j a dísze lett a főúri házaknak. Jósika után báró Eötvös József és báró Kemény Zsigmond azok, kik hatalmas szellemi tehetségeikkel a már meghonosodott s megizmosodott regényt tovább fejlesztik ; öt ez utóbbi a széptani követelményeknek legmagasabb fokán emeli. Jókai Mór volt azonban az, aki a
