Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-21 / 16. szám

Hegjelen minden héten csütörtökön.

Előfizetési ár egy érrxe:

Amerikába $2, Magyarországba $2.5©.

AZ AMERIKAI MAGI'. REF, EGYESÜLET HITATALOS LAPJA.

A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REF. EGYHÁZI CZÉLOKRA FORDITTATIK.

Publish««! every Thursday by the

HUNGÜUAN-AMERICAN SENTINEL PÜBL. 00.

@or. Howard Are k Pine St., Bridgeport, Conn.

Tri^uYa fflaaBBB^BBBBgsaga

ENTERED AT THE POST OFFICB AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

Jó-e

A legszebb név a világon ez : keresztyén. A legszebb név azért, m<-rr a kit ezzel a névvel neveznek, a Krisztusnak valódi követője. Nagy kár, hogy legtöbben csak puszta elnevezésnek tartják ezt a felséges értelmű szót s nem igyekeznek annak szépségét kimutatni életükben tetteik, beszédjeik által s nem igyekez nek a cselekvés terén kijnutatni azt, hogy mit tesz igaz kereszt) énnek lenni.

Vall juk meg őszintén, hogy nem mindenki keresztyén, a kit annak neveznek. Nem még azok sem, akik felkeresik az Urnák házát s eleget tesznek az egyház iránt való köteles ségüknek. Az igazi keresztyénnek első sorban a /írisztus iránt való kö telességét kell teljesítenie. Valljuk meg őszintén, hogy sokszor még azok sem igaz keresztyének, akik az oltár körül forgolódnak, meri csak addig, vagy néha még addig se prédikálják a szeretet evangyeliumát, a míg az Ur előtt állanak s kint az életben ■‘yú'lölség, békételenség van ajkukon s készek arra, hogy hiúságok oltá rainál áldozzanak s mindazokat elité lik, a kik térdet és fejet nem hajtanak előttük.

Az igaz keresztyénre vonatkozik a Jézus ak e mondása: ,az ö gy ümöl cseikröl ismerik meg őket!

Az igaz keresztyénségnek ezt a gyümölcsét nem igen látjuk egyházi életünkb-r. Nem mondom én, hogy nincsenek közöttük tenni kész, iga zán buzgó emberek,de tudom, minden nap tapasztalom, hogy sok émbernél a vallásosság csak külsőség, s nem egyéni élet szükség. Sokszor szomorúan tapasztalom, hogy az emberek nem annyi a a Krisztus parancsait igyekezne!, betölteni, mint inkább saját hiúságukat kielégíteni. Az a bajunk, hogy két Urnák akarunk szolgálni. Pedig régen megiratott : Senki nem szolgálhat két urnák! Mivel a Jézus igaz követése mindig önfeláldozással jár, bizony inkább a gonosznak szolgálunk s a helyeit, hogy leik szükségeinket igyekez nénk kielégíteni, gonosz testünk ké nyét követjük.

Igen, a Jézus követése nagyon sok áldozatot kiván. És én még is azt hirdetem, hogy jó keresztyénnek lenni.

Az igaz keresztyén első sorban is békében él Istennel, és önmagával. Az, a ki nem tartja meg a Krisztus által adott parancsokat, miután vétkezik az Isten ellen, örökös rettegésben él. Valöban „nincs békeségük a megromlottaknak.“ Ha szerencsétlenség, ha nyomorúság éri őket, ha kereszteket kell hordozniok, miután nem állhatnak meg a Jézus keresztje alatt, könnyen kétségbe esnek, hitük

élet

eii lévén, összeroskadnak az erheinek a hordozásában.

A kik eljutattak a Krisztusnak igaz megismeréséhez, már ismerik az igaz örömei. Nem azt mondjuk, hogy a nem keresztyéneknek nincs örömük. Örülhetnek az életnek, az egészségnek, a barátságnak, a családi életnek, de ezeknél a nemes örö möknél vannak nemesebb örömök is. A nem keresztyén nem ismeri a bűnbocsánatnak örömét, a Szentlélek vigasztalásából és segedelméből származó örömet s nem ismeri azt a felséges, örömteljes érzést, a mit az érez, a ki arra törekszik, hogy Jé zushoz hasonlóan éljen itt a földön, hogy igy Ö általa nyerjen megdicsö ülést a halál után .

Istennek az a célja, hogy minden gyermeke örüljön. „Mindezeket azért mondom ti nektek, hogy u ti örömötök én bennem legyen s a ti örömötök teljes legyen.“ Minő különbség van e tekintetben a nem ke resztyén s az i.vaz keresztyén között.

Egyszer egy látogató Németország „vas kancellárjának“ Bismarck hercegnek azt mondotta, hogy szívből kívánja, hogy sokáig éljen.Bismarck -erre- a kívánságra igy válaszolt:;, Egy boldog napot remélek még — s ez az lesz, a mikor nem fogok többé felébredni.“

Miért mondotta ezt Bismarck

Azért mert érezte azt, hogy ö az Űré.

Az életben valódi sikereket, csak az igaz keresztyének érhetnek el.

Mindenki azért küzd, azért fárad, hogy sikeieker érjen el a neki adott munkásság mezején. De Krisztus nélkül valódi sikereket elérni nem lehet. Isten minden egyes embernek megjelölte a maga foglalkozási körét s megadta az eszközöket is arra,hogy mindenki sikerrel munkálkodhassék Nagy tévedés azt hinni, hogy mi az Istennek a világában sikeresen élhe tünk, ha nem vagyunk engedelme sek az Istennek törvényeihez,

Az igaz sikert nem a gazdagság, a népszerűség, vagya hatalom jelenti. Lehet, hogy ezek közül vagy az egyik, vagy a másik, vagy talán mind a három is meg vau valakinél s m ég is szomorúan kell éreznie, hogy hiába élt. Az élet valódi célja az, hogy megismerjük és cselekediük az Istennek akaratát. Ezt a célt pedig csak a Krisztussal érhetjük el.

Az igazi keresztyén megszabadítja az ö lelkét! Az embert azért teremté az Isten, hogy ismerje Öt, örüljön Ö benne, s hogy igyekezzék Ö hozzá hasonló lenni. „Legyetek tökéletesek mint a ti mennyei Atyátok tökéletes. Ez magának a Jézusnak a pá rancsolata. De az ember épen ezt a tulajdonságot használja fel arra, hogy az Istentől minél inkább eltávolodjék. Az ilyen emberek elveszítik az ö lelkűket, s utolsó órájuk

szomorú lesz b életük napja sötét fel hőben hanyatlik alá.

A bűn mindig|azt eselekszi, a mit az ember akar s nem azt, a mit cselekednie kellene az Isten törvénye szerint. Mindenki a saját akarata szerint cselekszik, a maga utján lia lad s nem akarja elismerni egy örök fövalónak s az ö törvényeinek a léte zését. Az Isten iránt való közönyösség engedetlenség büure s a bűn kárhozatra vezet. A bűn legelőször rontja bennünk az Istenhez való hasonlóság érzését, ir.egtompitja a benne vetett örömet s végre oda visz, hogy az emberben csak az állat marad meg, a melyet a Sátán ural és kormányoz az Isten helyett.

Egyszer egy new yorki ékszerész nek nagyon kemény brillantot adtak ár kiköszörülni. Rendesen olyan gé pen szokták a gyémántot köszörülni, a melynek kereke 3—4fontnyi súly lyal nehezedik a gyémántra. Ezt a brilantot negyven fontuyi súly ala helyezték. A kerék 28 ezer körforgást tett egy perc alatt. Az ékszerész száz napig dolgozott a drága kövön, de semmit se tudott végezni. A gyémánt nem engedett. Végre is át adta a természettudományi társulatnak, mint egy ritka példányt.

Az Isten a bűnös embernek nem száz napot ad arra, hogy igaz keresztyénné legyen, hanem hetven észtén döt és mégis hányszor kell neki igy szólania: „Efraim meghódolt a bál ványoknak, hagyjátok öt magára !“

Az igaz keresztyén megnyeri az örök eletet.

Minden virágnak meg van a maga gyümölcse s minden testnek meg van a maga jutalma vagy büntetése. Ha saját magunk utján járunk, kárhozatra jutunk. Az önzés vezet a pokolra. Az égbe csak azok jutnak, a kik a mennyei Atyának akaratát cselekszik. A Krisztus nélkül való éleknek nem lehet reménye arra, hogy eljusson a mennyeknek orszá gába s ha eljutna is, nem tudna ennek örülni. A mennyeknek országa is pokollá változik azokra, kik nem Jézust szeretik, hanem a bűnnek szolgálnak.

A Krisztust nem hívőknek el kell készülve lenniök arra, hogy örökre elválasztatnak azoktól, a kik a Krisztust követik. Örökre elválik édes anyjától, a ki imádkozni tanította, hü feleségétől, gyermekeitől, kik számára mennyországgá tették ezt a földet is.

Mikor Moody a nagy evangye lista haldoklóit, igy sóhajtott fel: „Ez a halál. Ha ez, úgy a halál olyan kívánatos. á föld mindig jobban-jobban távolodik. Az eget meg nyílni látom. Az Ur hiv engemet!‘

Az a boldog, a ki igy tud meg halni.

Oh ezért érdemes feláldozni minden gyönyört, minden élvezetet érdemes eldobni a gazdagságot, hirt* nevet hatalmat. Igyekezzünk azért arra, hogy igaz követői legyünk a Krisztusnak. Kezdjünk el az örök élethez vezető utón járni — nem jholnap — hanem ma, most ebben a pereben, mert ki tudja nem kéiik-e meg mi tölünk ma a mi lelkünket, a mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, s lelkét pedig elveszíti !

A feltámadt Jézus hiv magához. Oh -ieshiuk hozzá mindnyájan s légyünk liíi igaz követői kik nem csak hall ják az igét. hanem cselekszik is. Ig.v fog Jézus megismerni minket — lia megtéréshez illő g> ü möl csőket I elmünk.

Kassai Andor.

Egy presbyter jegyzeteiből.

Az Am. Magy . Ref. Lapjának jegyezheti: PRESBYTER.

A Mózes neve alatt álló első könyv, méltán a teremtés történetének nevezhető. E könyv arra kérdésre akar első sorban is megfelelni, hogy állott elő a világ ? Meg felel pedig úgy, hogy Isten teremtette \ I "'"ubözö dolgokat, tárgyakat, állatokat, növényeket s mindenik gyümölcsöt hozott az ö faja szerint. A tudomány is elfogadja ezt az álláspontot, mert egy faj, csak a saját Jajának adhat életet s nem egy másik fajnak is. A növényből nem . lesz állat s az egyik faj állat soha sem lesz más fajjá. A tyuk tojásból csak csirke lesz s nem kis kacsa, vagy liba....

A teremtés története azonban nem csak anyagi világnak, hanem a szellemi világnak az előállásáról is foglalkozik. Itt van feljegyezve legelőször a szombat napnak a megünneplése, jóval előbb, mint a tiz parancsolat létre jött volna. És ennek természetes az oka. Az ember, mint fizikai, szellemi és erkölcsi lény megkívánja azt, hogy teste, lelke egy nap megpihenjen.

Itt látjuk feljegyezve a családi életnek a kezdetét s az alapját. Egy embernek egy asszony lesz a felesége. Nincs tehát alap se a több nejüségre, t>e a házassági elválásokra. Ivetten egy testté lesznek. Úgy a nyugalom napját, mint a családi életet az Edenböl kapjuk s a mi azt igazolja, hogy ez a kettő van arra hivatva, hogy a földöt paradicsom kertté változtassa át. És valóban, ha e kettőt figyelmen kiviil hagyja az emberiség, a föld pusztává lészen s a nyomorúság hazájává változik át.

Az ember bűnbe eséséről is itt találunk legelőször feljegyzést. A Sátán, kígyó alakjában, megkísérti Évát, hogy hágja át az Istennek tiltó parancsolatát. Az asszony akarata befolyásolja a férfiút, Ádámot is, s ettől az időtől kezdve uralkodik az ember felett a bűn s annak zsoldja a halál.

Szárnyra kelt bennünket a bűn s ragad ma is a kárhozat felé. Kétségbe esnünk azért nem szabad, meg van írva ebben a könyvben az is, „hogy az asszonynak magra megtöri a Sátán kígyónak fejét“. Ez az g éret mindig világosabb, tisztábban érthető lesz a bibliában. Az emberiség életé-