Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-07 / 14. szám
V. évfolyam. Bridgeport, Conn. 1904. április 7. 14. szám. 3ZE3XKI.S-X (HlíNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL.) riegjelen minden héten csütörtökön. Előfizetési ár eg-y érre: Amerikába $2, Magyarországba $2.50. AZ AMERIKAI MAGY. REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REF. EGYHÁZI CZÉLORRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the HUNGARIAN-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Cor. Howard Ave & Pine St., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Az ünnepek után. Eszme töredék. 1904 ápr. 5. Elmúltak a nagy ünnepek. Egy hét alatt a keresztyénség legszebb emlékeit éltük át szivünkben s a vi lág toriénelem legnagyobb eseményei újultak meg lelki szemeink elölt ! ! A Virágvasárnapi diadal mámor, a nagy pénteki gyász, a husvét dicső feltámadás eseményei arról győztek meg benünnket, hogy az emberiség hitért és eszményért való küzdelme, folytonosan és állandóan ma is ily nagy változások sorozatából áll !. Az eszme az igazság bajnokait ün nepli a nép. majd keresetre fesriti annak hirdetőit, de maga az eszme az igazság nem hal meg — soha s a feltámadás, a felújítás csiráit magába hordja. Ez a tudat vezesse küzdelmeiben alkotásaiban a tömörülő am. református magyarságot is, itt a .tengereken túl! ....... A tömörülés, a fejlődés helyes és jó utón van, csak az eddigi irányt kell követni és boldogulunk ! De munkásságunkban m°gállni nem szabad, mert aki a világ fejlő dése közepette, megáll, hátramarad. Lássuk a teendőket. Egymást grneg értve és összefogva, még mindig szaporíthatjuk rendes egyházunk számát, mert, ha a munka viszonyok nem rosszabulnak amerikai magyar hittestvéreinek száma nem fogy, hanem növekedik a keresztyén élet szükségei megkívánják, hogy a hivő könnyebben és közelebb elérhető pontokon megtalál hassa lelki vigasz talását, és kielégíthesse vallásos vá gyakozását. Előre haladott amerikai hittestvéreink példája és testvéri segítsége ez irányban továbbra is velünk lesz, sőt ma már édes anyánk a Magyar Református Egyházuk kebelére borulva is erőhöz juthatunk. Tevékenységünk ne lankadjon hát e tekintetben a jövendőbe se, A hol eljött az idők teljessége és megérett az eszme, alakítsunk tehát uj egyházközségeket s mindenek felett igyekezzünk azon, hogy egyhá zainkban, ne csak a nagy ünnepi isteni tiszteleteken a tömeges rész vételben nyilatkozzék meg a keresztyén hithüsége, hanem egyénileg is étesüljön a megújulás s a családokban, a keresztyén házakban mindenhol legyenek uralkodók a keresztyén erkölcsök, a vallásos érzületek s a felebaráti szeretet, ügy legyen, hogy minden amerikai magyar református családfő, vagy házi gazda elmondhassa.. ,,Én és az én házam Istent tiszteljük“ s minden református magyar testvér elmondhassa ,,mi is szolgálunk az Urnák, mert ö a mi Istenünk“. Igen, a munka világába aira kell igyekeznünk, hogy templomaink legyenek a vallásos élet központi csillagai, irányitói, de maga a keresztyén élet a családokban, a munkásházak kebelében, a hívek lelkében találja meg a fundamen-. tumát ! A lelkész és hívek közötti benső és igaz keresztyéni szeretet, teljes biza lom építse fel azt a várat, amelybe védve igaz hitünket, a közönyös lel keket, a csüggedöket,a kicsiny hitüeket is egybe gyűjthessük. Istennek legyen hála, ma már csak Reformed Church.of U. S. testvéri kapcsolatába 18. szervezett magyar egyházunk van, haladjunk előre e központjaink fejlesztésében, hogy azok még inkább lehessenek hitünk és nemzetiségünk fentartói. * * * Egyházunkkal kapcsolatban gya rapitsuk az am. magyar református szövetségünket, mely valóban gon dós és jó vezérei alatt ime ma már 76 osztályban 2265 tagot számlál, halálesetben az özvegyeket, árvákat 800 dollár segélybe részesíti. Újult erővel fogjunk a munkához, ne legyen református magyar ember Amerikába, aki abba be ne lépjen. Ne legyen annak egy tagja se, aki ne hirdesse d szép, nemes célú s virágzó Egyesület szükségességét, hisz erős akarattal és egyesült érzéssel a szövetség tágjai számát még az év folyamán kétszerezni,sött többszörözni lehetne,ha annak üdvös voltát mindnyájan, minden alkalommal véreink között hirdetnénk! A mig ez Egyesület kicsiny volt és a kezdet nehézségeivel küzdött, hátránya volt, hogy aki tag óhajtott Unni. nem kellett szükségszerükig egylethez tartoznia, így a szervezett magyar egyletek, saját érdekükbe is más irányban tömörültek. Ma már azonban népesebbek lévén a magyar telepek, épen ez az előny! Hiszen bármely egészséges munka képes egyén beléphet, ha egylethez nem tartozik is, kevés költséggel, és a 76 osztály lelkes tisztviselőivel mily kitünően alkalmas gyűjtő telep. Központi vezetésünk meg minta szerű, elnökség, jegyző, pénztárnok, ellenőr, számvizsgálókból álló vezértestületünk meg színe java az amerikai ref. magyarságnak. Ily egylet szövetség gyarapodása kétségtelen ha érdekében a hivatottak a ,,lélekerejével“ fellépnek! * * * Szervezésünk harmadik tevékeny faktora az 5 ik évfolyamba járó — ,, Amerikai Magyar Reformátusok Lapja" megmutatta számos esetben e lap, bogy méltó az életre és menynyire szükséges jó dolog érdekeink védelmére ! Ha e lap sokat tehet — utó végre a felvilágosodás, az ismeret terjesztés a hit buzgóság legfontosabb eszköze a sajtó, a hirlap, az Am. Magyar Ref. Egyesület érdekében — úgy a lapot meg a Református Egyesület tagjainak ügyszeretete és pártfogása, teheti nagygyá — állandóvá-biztossá. A kit a nép felemel — ha méltó a nép bizalmára, nagy dolgokat mivelhet, törekvés, melynek sajtója gyenge, sikereket nem érhet el! E lapot ne - künk református magyaroknak, ki. csinynek-nagynak támogatni kell. Mert ez a támogatás alkotásainkat, egyházainkat, szövetségünket erősíti, s vallásos életünk felélesztésére szolgál ! s erre nekünk a világi magyar lapok mellett is, hitünk érdekébe szükségünk van ! Az amerikai magyarság szeret tanulni, olvasni, első sorban szellemi igényeit magyaiV lapjaink elégi tik ki — de én úgy tapasztalom, hogy magyarságunk már érett a szélesebb mérvű önmivelésre. Óhajtandó, hogy ez az önmivelödés továbbra )s magyar nemzeti és vallásos irányba történjék, e czélból indítványozom, hogy egyházunkban kivélel nélkül rendezzünk be magyar könyvtárakat — a honnét a mivelödésre alkalmas tr agyar könyveket, vallásos érzületet emelő iratokat nyerhetne olvasásra, kölcsön könyvtár féle berendezéssel de ingyen, minden egyház Ug sőt bizonyos szabályok mellett minden magyar testvérünk. A terv könnyei! kivihető, mert hisz a mig egy dollár 5 korona, kevés pénzzel, évről évre szép magyar könyvtárt lehet bérén dezni, a könyveket vámuélküt lehet vén behozni, a könyv helyiségét ad hatja az egyház, a könyvkezelö min den egyház tanácsából kikerül, a könyvek kiválasztására meg a helyes irányt meg adhatja a lelkész. Igen, legyenek parochiális nép könyvtárak minden egyházunknál a vallásos és hazafias magyar érzelem ápolására, a magyar műveltség terjesztésére, mert elvész a nép, a mely tudomány nélkül való ! Én jól tudom, hogy eddig is számos ref. lelkésze tekintetben útmutatója, segítője volt népünknek, s ellátta őket könyvekkel magán erejéből, de szerintem ma már e téren is többet kell tennünk, s pedig rendszeresen és egyesült erővel, mert a fárasztó s sokszor élet veszélyes munkával küzdő magyar nép erőteljes lélekkel bír, méltó és képes is a szellemi haladásra ! * * * Ilyen és hasonló irányú haladást vár tőlünk a jövő, a mit el is érhetünk ha tevékenyek leszünk, még ha mindenekben nem volnánk is egy értelemben. A haladás törvénye a mozgás, a tevékenység, nem a mindent jóvá hagyás, mert mig ember lesz,érzelmök, gondolkozásuk, a részletekbe igen sokszor külömbözni fog. Hiszen egy nagy hatalmú uralkodó 5-ik ATároly császár, kinek birodalmába a nap nem ment le soha, oly nagy volt az, megpróbálta egy értelembe vinni, kényszeríteni az embe reket, de nagy hatalma se volt elég e célra, megpróbálta azt is, hogy szó • rakozásból fa órákat csinálgaíott, 8 azok közül kettőt minden nap egymáshoz igazított, oly célból, hogy azok egymással egyezzenek! Ez se ‘sikerült neki, mert az órák idők folytán nehány percet mindig külömböztek, akkor így kiállott fel. „Én akartam az embereket összeegyeztetni a hajszálig ? és ime még két fa órát se tudok egymáshoz igazítani ! A tán fogta a két órát porrá törte mondván ,,igv fognak majd egykor az emberek meg egyezni egymás között. De hát nein olyan nagy a pár percnyi külömbség, hogy törekvéseinkbe akadályt képezzen, ha t. olvasók, magyar sziveinkbe uralKodik a testvéri szeretet, s ha megtartjuk az apostol mondását. Szenvedjétek el egymást a szeretet által, igyekezvén megtartani a léleknek egységét, a békességnek kötele által, akkor előre megyünk, hitünk és a magyar névdicsöségére itt Amerikába is ? Isten kegyelme áldja és szentelje meg a mi törekvéseinket! Kovácsi Miklós István ev. ref. lelkész. Jeruzsálem a St.-Lottisi kiállításon. Közeledik a st.louisi kiállítás megnyitásának ideje. Illő azért, hogy mi is megemlékezünk róla. Ez lesz az eddigi kiállítások között a legnagyobb - s a mit az amerikai ész kitalál, sa mit a müveit világ produkálni tud — itt minden látható lesz. az amerikai találékonyságot legjobban jellemzi az, hogy még Jeruzsálemet is bemutatja a kiállítást látogató közönségnek. Ha valaki Jeruzsálemben akarja majd eltölteni a karácsonyt, úgy nem kell neki át utazni a tengeren, el messzi idegen országba. Menjen el St.-Louisba s ott meg fogja látni a „szent várost“ A kiállítás igazgatósága ugyan is felépitteti a mai Jeruzsálemet, a melyet zsidó, keresztyén és mohamedán egyaránt tiszteletben tart. Sok, nagyon sok érdekes tanulságos látni való lesz ezen a kiállításon, de az emberi lélekre egy sem fog nagyobb hatást gyakorolni, mint Jeruzsálem. Voltak más kiállításon is kiváló épületek, a melyekben az emberi elme minden terméke látható volt, de ez az első eset arra, hogy valamely kiállításon egy egész város legyen bemutatva éspedigaza város, a mely mindenki előtt a legérdekesebb, s a melynek látása főként a keresztyénekre tanulságos. Nem úgy nevezett panorama lesz: de valóságos város, tényleg képmása
