Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-14 / 2. szám
6 NEW YOKE, HAZLETON. WILKES-BAKKE. Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátnsi űgyvivöség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. ÜPém-zelret küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit, készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. Xaiaöójegryelret elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajótársulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, írjon hozzá árért. XXiállit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi »szerződéseket 3 bármilyen szükséges okmánj-okat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik ó't személyessen. Keressétek fel bizalommal és írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cím : John Németh, 457 Washington St., New York. ,, Westville.. /....... 20 ,, New Brunswick. 6.25 30. So. Norwrlk ................ 12 31. Allegheny . ..-... 20 „ Union City — /........ 1.00 ,, Pénztárnok posta kinti. 2.59 összesen: $120.93 Lévén a betétek összege. 82329.80 S lévén az előző k avi maradvány ...................... 2538 07 Ez összesen : $4867.87 S levonatván ebből dec. havi kiadás ............... 120.93 Maradvány dec. végén .... $4746.94 azaz négyezerliétszáznegyvenkat dollár és 94 cent, mely összegből $4600, azaz négyezerhatszáz dollár a Monongahela Trust Co. elnevezésű banknál van elhelyezve. Kelt Homestead, Pa. 1904 jan. 2-án. Tomcsányi József, vt. pénztárnok. — Most, amikor már Isten jóvoltából még a választásnak is utána va gyünk s igy nyugodtan s örömmel tekintünk vissza, az elmúlt napokra, jól esik kimondanom, hogy a trentoni ref. egyház hivei szépen ünnepeltek. Az isteni tiszteleteket a ked vezötlen időjárás dacára is, szakadó esőben úgy, mint csontot fagyasztó hideg időben, nagy számmal látogat ták s az egyház javára is olyan szépen adakoztak, hogy ez év végén a rendes kiadások mellett $100 t törlesztett az egyház a templom aclóságból. Karácsony estéjén a magyar isko lások a szépen feldiszitett karácsonyfa mellett; az iskolában tartottak ünnepélyt, mely ez évtWn is lélekemelőén folyt le. Előbb mind a „ negyven gyermek részt vett az est véli isteni tiszteleten a templomban s onnan szép rendben mentek le az iskolába, a szülékkel és gyermekbarát gyülekezeti tagokkal. Kara csonyi énekek éneklése, egy már konfirmált leány — Páricay Zsuzsánna Anna — és a IV-ik osztályból ifj. Varga Jáuos szavalatai után el mondták a kisebb gyermekek a lelkész kérdéseire a Jézus születését, a napkeleti bölcsek s a betlehemijpásztorok történetét. Azután elénekelték a pásztori éneket s aztán a karácsony emlékezetére mindenik gyermek szép ajándékokat kapott. De nem annyira ez, mint az a nemes tettök méltó a feljegyzésre, hogy a templom javára saját kicsiny pénztárokból $3 t adományozták. Hallják meg ezt, akiket illet! — Ünnep első napján volt egy kerésztelésünk s uj év első vasárnapján a másik, karácsonykor Grönczy János és Lencsés Mária szülék leánya Mária névre, uj évben László Mihály és Trója Borbála első szülött fiacskája Ferenc névre kereszteltetett. — Karácsony másod' napján esküdtek egymásnak örök hűséget: Juhász András és Király Zsuzsánna. — Az ó esztendőt illő komoly csendben, hálaadással s imával zártuk be s bár sok nagy bizonytalanság közepeit köszöntött be az ujesztendö, Istenbe vetett örömmel üdvözöltük az njévet. Ez alkalommal isteni tisztelet végeztével felolvastatott az évi jelentés, amiből itt közlünk egy néhány adatot. A trentoniref. egyház anyakönyvei szerint 1903-ik évben ami gyülekezetünk körében. I. született fi 22, nö 24, összesen 46; meghalt fi 7, nö 4, összesen 11; III. Hozzánk áttért uö 1, szaporulat összesen 36; IV. Házasságra lépett Trentonban 36, vidéken 11 pár, ezek közül 25 reform, pár, 29 vegyes pár s pedig ref. férfi kath. növel 14, gör. kath. növel 3 s ref. nö katb. férfival 12 esetben lépett házasságra. Összesen 54. V. Konfirmál - tatott 2 fi, 6 nö, összesen 8. Jelentés az egyház számadásból 1903. évben. Trentonban bevétel volt: persely $463, adomány $423, egyházi járulék 192, vegyes 30, nu.radvany 1902 röl 65; egyleti adomány 91, harangra adományok 120, összeg $1387. Ki adás: lelkésznek $360, parochia köl csönbe 300, templomkölcsönbe 100, harang 179, épület javítások 144, adomány az egyleti zászlóra 20, kamatok 54, egyéb cimeken 112. Összeg $1268. Évi maradvány 118 ; Ebből 100 újévben újólag beküldetett a templom kölcsönbe. Az egyháznak van ez idő szerint összesen $1900 adósága. 3 — A so. chicagói és környéki ref. egyház többé nem rendez bált. Ez nagy haladás keresztyén szempontból. Mert bizony az sehogyseni egyez tethetö össze az egyház lényegével és céljaival, hogy az egyháztanácsi jegy zökönvvek a bálokon eladott borok, sörök és pálinkák árával számoljanak be, miket a hivök elfogyasztottak az egyház javára. Hanem a so. chicagói és környéki magyarság úgy* rendez mulatságot, hogy az egyházat se terhelje olyan feladattal, mely azt nem illeti, mégis mulatsága jótékony legyen. A város és környék magyarsága összeállóit, hogy fényes mulatságot redezzen a farsang folyamán s a befolyandó tiszta jövedelmet a ref. egyház javara fordítja. Ez mulatság február hó 6-án lesz So. Chicagóban a Lenart-féle Hallban 8448 szám alatt Supeiior Avenuen. A zenét Ralog Miklós jóhirüzenekara szolgáltatja Whithingröl. Bizonyára kellemes és e mellett jótékony célú mulatságban lesz részök azoknak, kik megjelennek. m----- INGYEN ! —- i«l 3Xg-y orTT-osi IrörijT’Tr férfiak, nők, és gyermekek részére rendkívül hasznos tudnivalókat és utasításokat tartalmaz. Bárkinek elkűldetik, ha beküldi fűmét az alanti ei mre: p.o.b.268, Madison Sq. NewYork m—aa—B—iM—i fii--- INGYEN ! 181 * — NewarkonN. J. a Court streetnél magas domb emelkedik, amelyet most persze hó és jég borit. Lejtős oldalát arra használtaiéi a fiatalság,, hogy szánkára ülve, azon csuszszon le a völgybe. E napokban is 15-en fink és lányok vegyesen mulatták magiakat ily módon. Óriási sebességgel csuszamluttak alá a lejtön, le a közúti vasat- vágányaira de szemcsét lenségiikre az éppen odaérkezett köz úti kocsi a szánkát elütötte, 8 an közülük súlyosan megsérültek. vüli finom borokat csempészett, ho;y került azokból néhanapján még a nagyur asztalára is. Egyébként még 1627-ben vetődött errefelé s mert igénytelen, békesség szerető ember volt, nem bántotta se a magyar se a török, se a német Hanem azért mégis csak hire ment a jó Mehmet kidobatásának és bizony Ö sem késlelkedett elmondani a rajta esett méltatlanságot, azoknak akikkel találkozott. Az egész dologban az a nevezetes, hogy a szegény Mehmetnek az esetét ugyan elfelejtették, hanem aunál nagyobb hire ment a csodának, ame'yröl beszélt és csak hamar egész' Buda tele volt a töröktemetői Boldogságos Szűz hírével. De menjünk csak szépen a so.áti Mikor mi hárman a jó Mehmetet kidobtuk, roppant nagy volt bennünk a méltatlankodás, hog,t igazhivö lét téré hogyan hazudhatott akkorát. Azonban akaratlanul felmerült lelkűnkben az a kérdés : „ Hátha igazat mondott ?! * ‘ Utóvégre Allah ha talma nagy, csodát tehet az igazin vökön kívül másokkal is. Nagyon nyugtalanok voltunk ha nem igyekeztünk magunkat lecsendesiterii és szép lassan tovább i Idogáltunk. Éjfél is elmúlt régen és bennünk felébredt a kíváncsiság ör7 dögé. Látni akartuk azt a Máriát! Felhős volt az ég és mi oly félénken halad tunk, mintha loptunk volna. A kápolna nyitva volt mindig. Bementünk és félrehuzódtunk és onnan fi gyeltük a szobrot. Majd kinéztük a szemeinket, úgy figyeltünk. Megcsendült a hajnali harangszó Ös szerázkődtunk. — Láttad-e ? — kérdem Tütrefet. Az ugyan nem látott semmit, de réstelte a többiek előtt bevallani és ezt mondá : — Csakugyan igaz ! Felnyitotta a szemét ! A többiek is igy mondták. Nosza hire futamodott ennek. Nem terjed a láng a vetésben oly gyorsan, min’: annak a híre, hogy mi is láttuk Szó ami szó, bizony nem teszemráa nya kamat, hogy csakugyan láttam e valamit, vagy nem ! Szegény Mehmet szépen meggazda godott, mert. a cső lát látni akarók nála töltötték az estet és hajnalig el borozgattak mindig. E dolog feltűnt és meggyőződtek a csőd írói nemcsak a kis emberek, hanem még az érsekek is és maga a budai basa is, kinek szakái lát növeszsze meg Allah hosszúra-Voltak azonban hitetlen kutyák is, akik nem hittek sem Allah, sem Jézus hatalmában és azt mondták, hogy csalás az egész és hogy igazi nőalakot állítottak oda, az pislogott. Az olyanokat a hivök irgalmatla- j nul csúnyán összeverték. Máskor meg a hívőket verték és oly veszélyes forrongások voltak, hogy nem egy volt, a ki otthagyta fogafehérét A hatóságok végre is megelégelték 1 Összeült egy választott bíróság, hogy Ítéljen a dologban. Ott volt az imám, a püspök, s még mitt udom micsoda papok. Elöfogtak minket, hogy mondjuk meg, honnan vettük a hirt. — Mehmettől. — Elövele ! Szegény Mehmet annyira összetö pörödött a félelemtől, mint egy pont a betű felett és reszketve megállóit a bíróság előtt. Pénzét elásta, hogy ha estleg börtönre Ítélnék, megtalál ja és legyen miből élaie, ha ismét ki szabadul. — Hogy állíthattál te igazhitű lettedre olyasmit, a mi nem igaz ?! Mert ha igaz, hogy Allah csodát tesz akkor mindenki látta volna; ha pedig nem tett csodát, hogy mertél valótlant állítani és félrevezetni az ■ygész népet és forrongást kelteni ott ahol eddig béke volt ?! — Felelj ! Mehmet azt feleié : * — Igaz amit mondtam. A püspök karját égfelé emelte, hogydme, Isten dicsösségét hirdeti egy pogány ajak. Az imám peidg dühében olyat ütött az asztalra, hogy a kalamáris fölugrott. és tartalma végig ömlött az asz talon. — Nem igaz ! Kiáltotta a vádlottra. — Igaz! — feleié rendithetlen nyugalommal Mehmet. — Tűzre veel ! — kiáltá az imám, és a hóhér már veszedelmesen közeledett, hogy megragadja. — Irgalom ! — kiáltott ekkor a szegény vádlott. Ne Ítéljetek el mert az igaztalan vér visszahull reátok ! íme, itt van védelmem ! — Miért irgalmazzunk, — szólt a kádi, — mikor te szerencsétlen, Írásoddal bizonyltod azt, amit ajkad mond ? — Óh, kádi, éppen ez az irás fog megmenteni. — Hol az az irás ? A kádi átnyújtotta neki. Csöndösség volt. Mehmet olvasta :,, A töröktemetöi Boldogságos Szűz ha meghallja a hajnali harangszót, felnyitja szemeit s az után ismét lehunyja azokar. “ Mikor elolvasta nyugodtan leüit. — Nos mit akarsz? — Én elmondtam a magam védelmét. — Nem értem ! A kádi elvette, és halálos csendben olvasá az írást : ,, A töröktemetöi Boldogságos Szűz ha meghallja a hajnali harahgszót, felnyitja szemeit s azután ismét lehunyja azokat. “ — Nem értem most sem 1 Azzal
