Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-12-03 / 49. szám
/ HAZÁI HÍREI. Országgyűlési tudósítások. A kéyvise'öház nov. 14 iki ülésén a napirenden lévő ujoncjavaslat folytatólagos tárgyalásának két szónoka volt: Gaál Sándor és Kaas Ivor báró. Mindketten elvetették a javaslatot. A nov. 16-iki ülésen Nessi Pál után Molnár Ák<*s kért magyaráza tot az olasz borvám klauzulára vonatkozólag, melyre a miniszterelnök felelt. Nov 17 én Eitner Zsigmond és Bab Mihály támadták meg a kormányt a benntartott harmadévesek miatt. Szólották még Holló Lajos és Rakovszky István. '♦ NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARRE. Mii János Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfin, a ki egy császári ég királyi konzulitual űgyvlTöség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sek éven át kifejtett Igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű a teljesen megbízható. ZEPKxLZoinet küld a világ bármely részébe, gyorzan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, s magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan XXajőJegry eltet elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajótársulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. TäTlAlllt mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket ■ bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben Ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cím : John Németh, 457 Washington St., New York. A képviselöház nov. 18 iki ülésén napirend előtt Körber osztrák minissterelnök beszédét Nessi Pál hozta szóba. Báró Peilitzseh Arthur nyilatkozatai után Tisza miniszterelnök jelentette ki, hogy az osztrák miniszterelnök kijelentéseivel érdemlegesen nem akar foglalkozni, mert azok a magyar közjogra tett kijelentések csak egy előkelő idegennek dilettáns nyilatkozatai, melyeknek valami különösebb súlyt tulajdonítani hiba volna, kifejtette továbbá, hogy nem érdekel minket az, hogy az osztrák császár fejedelmi jogait hogyan Írják körül. Abban sem lát szerencsétlenséget, ha e tekintetben az osztrák és magyar közjog között eltérés van, a födolog az, hogy a magyar király alkotmányos fejedelmi jogainak tartalmát és körét egyedül a magyar közjog határozza meg. a magyar ügyekbe a magyar törvényhozáson és a magyar királyon kívül senkinek sincs beleszólása. Ugrón Gábor elismerését fejezte ki Tisza férfias nyilatkozatával szemben. Szólották még Kecskeméthy Ferenc és Zboray Miklós, mindketten támadva a kormányt. — A Sándor-utcai régi képviselő házban, a hol évtizedeken át a ko moly törvényhozók a haza sorsát in tézték, most a szeretett őrangyala ütött magának tanyát s kiterjeszti áldásos, jótékony karjait az emberiségre. A régi képviselöház üléstermében háziipar kiállítás utján nemes emberbarátok pénzt akarnak gyűjteni a József fhg. Szanatórium Egye sülét alapjához, hogy a szegény tüdőbetegeknek gyógykezelést adhas sanak. Halottégetés.. A napokban elhunyt Mailáth István volt barsmegyei főispán hátrahagyott végrendeletét a minap bontották fel, amelynek egyik pontja nagy meglepetést keltett. A volt főispán ugyanis végrendeletének egyik pontjában úgy rendelkezett, hogy holttestét Gothába vigyék és ott égessék el. Az esetben, ha a család ez utolsó akaratának teljesítését megtagadná, hátrahagyott vagyonának nagy részét egy Magyarországon létesítendő halott-egetö felállítására hagyományozza. Mint értesülünk, az elhunyt hozzátartozói nem akartak az elhunyt ezen utolsó akaratával szembeszállni, amennyiben helttestét Gothára szállították, ahol a holttest elégetese végbe fog menni. A „Sárospataki Lapok“egyikszámában dj\ Tüdős István, miután alapos bírálatot mondott Tisza Istvánról, a következőket Írja: „Egyet mindenesetre el kell róla (Tiszáról) ismerni, azt,’hogy meggyőződésnek az embere! Nem annak a meggyőződésnek, amelylyel Tisza Kálmáu megcsufolta ezt a nagyjelentőségű szót és fogalmat, amelynek éppen protestáns szempontból soha sem lehet csekélp tartalma, hanem annak a meggyőződésnek, amely az elvhüségben. a kitűzött célhoz való rakaszkodásban, a munkásság aoélozó erejének megnyilatkozásában, a tn dás, a képesség magas fokában s az önmagában tisztában léteiben jelentkezik $s érvényesül. És ha valaki ezeket elfogulatlanul vizsálja, az Tisza Istvánt, mint protestáns, nem obstruálhatja ! Érveivel szemben érveket, meggyőződésével szemben meggyőződést állítani csatasorba, hogy a magyar politikai életnek dicsőségét emeljék a munkások : ezt a protes táns Tisza István is várhatja, amint várja minden bármely vallásu kor mányférfiu. A magyar protestánsok dolgát s ügyét azonosítani Tisza István sze mélyével és működésével: elhibázott dolog.Tisza Istvánt a protestantizmus képviselőjének nem tekintjük. Ha kormányzati elvei, céljai, törekvései, munkái a szabadság, a jogegyenlőség, a felvilágosodás eszméinek lesznek letéteményesei s megvalósítói : pro testáns volta is érvényesülni fog, a mint jogegyenlöségi eszméjének szerintünk helyes kifejezést adott a tisztviselők fizetésének remdezése kérdésében, amely ellen háborogni, lázongani lehet, de igazsága a jogegyenlőség, sőt méltányosság szempontjából tagadásba nem vehető ; de ha terveiben, céljaiban, törekvéseiben nem szolgálja a protestáns esz méket, bizony, protestáns volta dacára is. annak az iránynak lesz a hive, amely a haladást, a fejlődést nem akarja az állami, a nemzeti életbe belevinni“. — A büntető törvényszék vizsgálóbirája elfogató parancsot adott ki ,.......- - - * 1 . . a Weil Jenő csarodnai születésű 335 éves ügynök ellen, a ki a Magyar kiviteli és csomag szállítási részvénytársaságtól 5000 koronát sikkasztott A társaság ugyanis 8 vaggon szenet adott az ügynöknek bizományba, a melyet Weil potom áron eladott és még október 28-án eltűnt. Weill lelkét egyéb bűn is terheli. Magyar Lajos magánhivatalnoktól 1600 korona és Mocsáry József raktárnoktói 200 korona óvadékot vett fel és elsikkasztotta. A szélhámos ügynök, alacsony, zömök termetű, arcza kekerek, halvány, haja gesztenye barna szeme barna, bajusza barna. fi ----- INGYEN ! ----- 111 3 Xug-y or-52-oai könyv férfiak, mik, és gyermekek részére rendkívül hasznos tudnivalókat és utasításokat tartalmaz. Bárkinek elkűldetik, ha I beküldi címét az alanti címre: : „MAGYAE“ 1 p. o.b .268, Madison Sq. NewYork ||1 ----- INGYEN ! ----- (íj — Az alsó fehér-megyei Nagylakközségben oláh emberek nemzetiségi, gyűlöletből vadállatias módon agyonverték Bartha Márton nagylaki gazdaembert és fiát súlyosan megsebesítették. — A soproni országos fegyintézetben egy Böhm nevüfegyenc Mihalur nevű fegyenctársát késsel agyonszurta. — Hajdú vármegye közönsége elhatározta, hogy a legelső magyar szabadságharc diadalmas vezérének Bocskay Istvánnak Hajdú Böszörményben szobrot állít. — Maár Gyula, Somogy vármegye alispánja, öngyilkosságot követett el. — A rendőrség letartóztatta Molnár Imre, tekintélyes szegedi építőmestert és feleségét, mert erős a gyanú, hogy ök törtek be 1898 ban Szegeden Fried ékszerész boltjába, a honnan 40 ezer korona értékű ezüst és aranyneműt loptak el. — Székesfehérváron érdekes találmányt mutattak be : egy olyan készüléket, a mely a vasúti kocsik öszszekapcsolását önmüködöleg végzi menetközben is. — Téglás Gábor hunyadmegyei kutatásai közbe cseppköbarlangot fedezett fel. — Szatumik, krassó-szörénymegyei községben Schmidt János suhanó, Bauer Miklós földbirtokos távollété-» te a kézitükrőt, pozdorjává tört, két virágcserepet, rátaposott a macska farkára, — és e nagy dörgést koszszantartó zápor követte. Persze, Gyuri csakhamar megszö kött és olyan hangulatban ment járni egyet, mint a hajdan kigunyolt. férj urak, akik ilyen lélekállapotban a legnagyobb ambiczióval tőre kedtek le a sárga zöld színvonaláig. De ö felé se nézett a korcsmának. Sétált egy nagyot, a mi alatt azzal a gondolattal tépelödött, miképpen fogja kiengesztelni az ö duruzsoló kis cizczáját-Más férj,— még a legpapucsabb is, — meggörbíti ilyenkor az estéjét, de ö, a hős, a legény a gáton, besur rant egy ékszeres boltba és kiválasztott egy csinos, Ízléses kis melltüt és nagy örömmel — bár szivében sötét aggodalmakkal — tartott vele hazafel §. A nyári zápor hamar megszikkadt ée a menyecske mosolyogva fogadta, csak a homlokán látszott még valamelyes bárányfelhő. — Haragszik még, cica ? — kérdi kedveskedve. Az asszonyka tréfásan fintoritotta el az arcát. — Nézze, béküljön ki.. . Hoztam ám valamit magának! Piroska örömmel, sőt büszkén vette e! a béke-ajándékot, s miköz bén a tükör előtt próbálgatta, illeszt gette — bohókás erélylyel szólt hátra: — Hanem oszt’ máskor jó légyen! 4. Egy délben táviratot- lobogtatva fogadta a menyecske az urát. Az esti vonattal jön szerető' Anyátok. Ez volt a távirat kurta tartalma és 1 az asszonyka örömében egészen élvezhetlenné sózta a levest, maga vevén a fözökanalat a kezébe, hogy meg tegye az előgyakorlatokat, ha a kedves és szigorú mama szakácsművészete iránt érdeklődnék. Boldogan ugrott György nyakába és ujongva mondogatta: — Jön a mama!__Jön az édes mama!.... Mint valami kis lány, úgy pajkoskodott és Bállá vele, bár lelkét szomorú sejtelmek gyötörték egy bizon y tálán időtartalmú kényuralom elÖ- érzetétöl. Anyós ! A lelkén az életben hajlott nagy tömeg rossz anyós vicc, -— a testén pedig hideg vonult át. Mégis mondta aggályait hízelgő i feleségének. amint az kedveskedve j hozzá simult. — Csak aztán nem akarjon a ked- j vés mama zsarnokoskodni felet ; tem, — azaz. .. .Mettünk!. .. A menyecske haragosan ráncolta össze fehér homlokát. — Te !.. . már megint kezded! ?.. . A férj elhalgatott és lemondón azzal vigasztalta magát, hogy úgyis ö az okosabb. A mama, hál’ Istennek! egészségesen érkezett meg és Bállá György, a rettenetes ember, a borzasztó elvű férfiú, magas, szinte elérhetlen magas szegre akasztotta elveit és feleségével azon vitatkozott, hogy ki tartsa az édes mamának a pamutot ha gombolyítani akar. A győztes rendszerint Gyuri volt és az asszonyka könnyen vigasztalta magát azzal, hogy enged, — úgyis ö az okosabb. 5. Szép tavaszi reggel volt; a napsugár frissen ragyogott még a levelek ezüst harmatián, a madársereg 1 csicseregve énekelt és a kelő min-I denségböl lüktetve árad ki az életerő. Piroska az erkélyről lobogtatta fehér kendöcskéjét, Gyuri pedig az utcán lengette kalapját. Nyolc heti itt tartózkodás után elutazott a mama. A rettenetes ember — minek tagadni, — sajnálta öt és ugv találta, Hogy híját fogja érezni. Kinek fogja ö ezután a pamutot tat tani ? Kihez i megy panaszra, ha a felesége megbántja Ki fog neki ezentúl igazat adni í........ Az anyós-viccek egykori szorgatmás olvasója és lelkes hive, szomorúan ismerte be, hogy a humor kese rü szájú és beteg májú mesterei igaztalanok és elfogultak a társadalom azon tiszteire méltó tagjai iránt, akik nekünk az ideálokat adják és valóban jólesett, neki, mikorMesége sírva fakadt. — Elment a mama !... elment__ el !....
