Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-09-10 / 37. szám
3 29. Johnstown, levonás .... —.10 Nyomtatványokért ___ 5.00 31. Járdán János, tem.költs. (so. chicagói osztálytól) 50.00 Vez. test. pénzt, posta - költsége .............................. 2.15 Aug. hóban összes kiadás $ 169.83 Lévén tehát az aug. bevétel $ 837.79 S lévén a maradv. julius hó végén................................ 3972.93 Összesen___ 84810.72 És levonatván aug. kiadás 169.83 Maradv. 1903. aug. 31-én $4650.89 azaz Négyezerhatszázötven dollár és 89 cent. Mely összegből Négyezerhatszáz dollár azaz $4600.00 bankban van elhelyezve 3 százalékra. Homestead, Pa., 1903. szept. 1. Tomcsányi József vezértest. elnök. Szép jelenetnek volt a színhelye az elmúlt vasárnap délután a new yorki ref. templom. Az egyháztagok közgyűlést tartottak. A templom zsúfolásig telve volt. Miután előbb Garan Mihály pénztárnok és Kovács Kálmán ellenőr jelentést tettek az egy ház pénzügyi állapotáról, a melyet az egész közgyűlés egyhangú helyesléssel elfogadott, az egyház lelkésze, tdö Kuthy Zoltán adakozásra buzdító lelkes felhívást intézett a nagy számmal megjelent egyháztagok hoz a templomnak karácsonig leendő meg nagyobbitása, kiépítése érdekében. Hidegh István gondnok, .Garan Mi hály pénztárnok és több egyháztag buzdító beszédei után egyszerre háromszáz tizenöt dollár adomány gyűlt össze a templom megnagyobbításának költségeire. E szép siker után biztosra vehetjük, hogy a kiépítésre szükséges összeg szept. és okt. hónapok folyamán az egyháztagok között minden bizonynyal össze l'og gyűlni és az építés novemberben megkezdhető s decemberre bevégezhetö lesz. A megnagyobbítandó templomban Ő00—600 között lesz az ülő hely. Örvendetesen megnövekedett az egyháztagok száma is, akik ma NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARRE. németit János Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátnsi fígyvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. Pénzeket küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. PíCajójeg^elzet elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajótársulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. TCiá-llit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket s bárki milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. Aki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben h ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és L levélboritékokért. Levél eim : h John Németh, 457 Washington St., New York. iuár 300-nál jóval többen vannak. Kuthy Zoltán lelkész jelentése következett azután arról az útjáról, mit az egyház érdekében a vidéken tett. Jelentését köszönettel vették tudomásul. A gyűlés a leglelkesebb hangulatban fejeztetett be. A Homestead és vidéki ref. egyház közgyűlése. Lelkes lefolyású, végeredményében pedig az egyház előmenetelére, jövő fejlődésére döntő befolyású közgyűlést tartott f. hó 6-án a homesteadi és vidéki ref. egyház közönsége. Ezen a gyűlésen lett ugyanis elhatározva a templom épi tés céljaira szükséges telkek megszerzése s az építtetésnek mái a közel jövőben leendő haladéktalan megkezdetése. A közgyűlés elhatározta megvásárolni a Christian Church-el — hói most tartatnak isteni tiszteleteink — szemben fekvő 75 láb széles belsőséget, melynek frontja a 9-ik Ave-re néz, összesen 5400 (ötezer négyszáz) dollárért s a vételi szerződés megkötésével az ugyancsak e gyűlésen megválasztott Trustee bizottságot, névszerinttiszd. Harsányi Sándor lelkészt, Jurcsó István fögondnokot, Tomcsányi József, Berta József és Szinyei András bizottsági tagokat bízta meg. A bemutatott templom mintarajzok közül a gyűlés egyhangúlag az egy tornyos templom épület rajzát fogadta el, olyképen adván meg a mérnöknek a rajz részletes kidolgozására az utasításokat, hogy az épülendő templom költségei a húszezer dollár keretén belől maradjanak. Lesz tehát a homesteadi és vidéki reformátusoknak nemsokára egy pompás szép templomuk, mely égbeszökellö sugár tornyával hirdetni fogja a magyarok áldozatkészségét, vallásuk szeretetét. A templom egyike lesz a legnagyobb amerikai magyar templomoknak, a mennyiben ezer ember számára lesz benne hely. Adja Isten, hogy magyarságunk erősödésének ez újabb vára mihamarább felépülhessen, dicsőségére Istennek, örömére homesteadi és vidéki ref. testvéreinknek s büszkeségére az egész amerikai magyarságnak! Épülő uj templom. A homesteadi és vidéki reformátusok gyönyörű uj templomának tervrajzait Piatt jónevű homesteadi mérnök már munkába vette s hihetőleg egy hét keretén belöl az egyháztanács birálata alá bocsátja. A templom a hozzá kapcsolt parochiával együtt hatalma» benyomást tesz a szemlélőre s a homesteadi és vidéki reformátusok előre is büszkék és boldogok lehetnek, hogy szép templomjuk olya* hamar felépül Isten segítségével, at milyen hamar még egyetlen amerikai magyar egyház sem tudta templomát felépíteni. Úgy halljak, & homesteadi ref. templom alapköletételi ünnepélye október első felében lesz. Homestead. Pa. Az itteni református osztály bálja, melynek tiszta jövedelme a homesteadi osztály zászlóalapja növelésére fordittatik, as előjelekből Ítélve rendkívül látogatottnak és minden tekintetben sikerrel biztatónak Ígérkezik. Az egylet minden egyes tagja a legnagyobb igyekezettel terjeszti és árulja a belépő jegyeket, úgy hogy már csak itt-ott van a sok ticketböl. El lehet mondani, hogy nemcsak Homesteadon, hanem a vidéken is minden jó érzésű honfitársunk készül a mulatságon való megjelenésre, hogy a református osztály-egyletet magasztos törekvésében támogassa. A mulatság — mint az lapunk hirdetési rovatában olvasható — október 19-én. lesz megtartva Homesteadon és pedig a magyarság által jól ösmerfc Saenger-Hallban. Honfitársaink! segítsük a mi homesteadi derék testvéreinket. hogy ök is megszerezhessék egyletüknek a mi bzép hazánk dicsőséges lobogóját, a szabadságnak, egyetértésnek, szeretetnek egy ezredév viharai alatt megszentelt jelvényét és fogadott hazánk csillagos zászlóját is! Uj betegsegélyzö egylet Lorain- \ ban. A loraini O. reformátusok szükségesnek látták és elhatározták egy református betegsegélyzö-egylet alakítását. Az alakuló gyűlés szeptember 12-éu e hó második szombatjának estéjén fog megtartatni a Schwartz Halijában (Corner Vine St. & Tenth Ave.) A gyűlés pontban hét órakor nyittatik meg. Fölkéretnek mindazok, De hogy is ne! Szép fiú volt, jó tán cos volt. Gyönyörűséggel csodálták, mikor kézrekapott egy egy pirosképű tót leányzót s járta vele a csárdást szilajon. magyarosan. Közbeközbe ciírázta az ezüstsarkazityulágy pengését. Úgy ragyogott u szeme, mint a gyémánt. VI. (A tollpehely.) Szigorúan figyelte a nemes csapatot Kriska bácsi, az öreg pedellus. Tatay igazgató ugyanis tanárkari felszólításra ráparan csőit, hogy vigyázzon Petötiékre. Sokszor csávába is kerültek, pedig ügyesek voltak. Gondoskodtak mindenek eiött arról, hogy tolifoszlányt ne találhassa nak valahogy a ruhájokon; ünneplőt öltöttek tehát valahányszor fosztó kába mentek, amit az iskolába sohase vittek s otthon egész hét alatt ráér tek megtisztogatni. Ez meg L mentette egyszer őket. Hétfőn reggel volt most is. Tattay vallatta a nemes csapatot. Mindig örült, ha valamivel menthették magukat, de a puszta taga lássál sohasem elégedett meg. A pedellus ugyanis, mint rendesen, határozottau állította, hogy az éjszaka késő reg gélig Janurikékuál dáridóztak Pe töfiék. Már-már elvesztek. De megszólalt Petőfi Zoltán: — Ha igazán egészen reggelig a fosztókában voltunk, hogy lehet az, hogy egyetlen egy tollpehely sincs a ruhánkon? Tatay mosolygott. Megnézte őket. Tiszták voltak. A vallatást abban hagyta. Megmenekedtek. VI. (No Muri most fucscs.) Ez volt Petőfi Zoltán szavajárása, ha olyan bajba kerekedett a nemes csapat, a miből legfeljebb csak Muri húzhatta ki őket. — Ne félj Zoltán. Mire való az öreg Kicska? Ö is tanár tán, vagy mii Biztatta nem egyszer, Kicska Móricz Petőfit. És egysr'.er igazán érdekesen mentette meg az öreg Kicska a nemes csapatot. Vallatás közben ugyanis Muri ezt mondotta védelmére: — Igazgató ur kérem, hogy én nem voltam fosztókában, bizonyíthatom Kicska Dániel tanár úrral. Ö meg mondhatja, hogy már nyolc órakor lefeküdtem. Az öreg, aki háttal ült a vádlottak felé s pipasző mellett újságot olvasott, mint akit nem is érdekel fiaura dolga, erre csak úgy csutora mellöl azt mormogta: — Az igaz. — Hát akkor miért nem szóltál előbb? — mentegeti magát Tatay igazgató tanártársa előtt. De az öreg egyetlen egy árva szót sem szólt, mintha nem érdekelné egyáltalában az egész „komédia.“ Mert ha beszélt volna, azt kellett volna elmondania, — amit esztendők múltán mosolyogva vallott meg, hogy szent való az, hogy az ö Murija már 8 órakor lefeküdt, mig ö, az apja fent dolgozgatott, de alig hajtotta le a fejét, alig oltotta ki a világot, az ö drága fia azzal a gondolattal, hogy az öreg alszik, az ablakon ügyesen megugrott, hogy vezesse a nemes csapatot a kijelölt fosztó kába. S azzal a két szóval pedig megmentette nemcsak a fiát, de Petöfiéket is. VIII. (A visszavont kicsapás.) Ismét megjelent hétfőn reggel Kriska bácsi pedellus a hetedik osztály ajtajában. Felolvasta a Petöfiék nemes csapatába tartozó diákok neveit és szólt, mint rendesen: — Tisztelteti Tatay igazgató ur, fáradjanak le a tanári szobába. Persze az e fajta tiszteltetésnek nem igen örvendeztek, különösen most nem. Két tanár vallott ellenük. Nem menthették magokat semmivel. Irgalmatlanul „kicsapattak.“ Szerencsére azonban közöttük volt Kicska Móricz is. És ö nem hiába volt tanár fia. Azzal az indokolással, hogy most még csak el akarták őket ijeszteni „az erkölcsrontó fosztókák átdorbézolásától,“ visszahívták és visszafogadták a kicsapott nemes gárdát. Vájjon ma megtörténhetnék e ez? IX. (Addig jár a korsó..) 1866 tava szán halálos csapdába kerültek újra valamennyien, szerencsétlenségükre most épen, csak Muri nem volt velők. Szólt pedig az ítélet kérlelhetetlenül: — „ .. Mindezek után pedig 48 óra alatt el kell hagyniok a várost is, hogy meg ne rontsák az ifjúságot!.. “ És hiába várták két napig a kegyelmet. Amit megadtak előbb, mert tanár fia is volt közöttük, most azt megtagadták; pedig Petőfi Sándor fiáról volt első sorban is szó. A pusztulás útjára engedték a nagy költő fiát, kit most már sem a nagybátyja, sem az édes anyja nem akart látni; akinek a legnagyobb bűne csak aa volt, hogy Petőfi Sándornak hívták, az édes atyját. Azért kényeztette, azért dédelgette eleinte mindenki Szarvason, még tanárai is. Rávezették a mulatozás lejtős útjára, de arról nem gondoskodtak, hogy a lezuhanástól megóvják aggódó szeretettel, megbocsátó feddéssel, szigorít jósággal. X (Petőfi Zoltán színész.) Mást nem csinálhatott. Színész lett. Tudta, hogy a szomszédos Mezőtúron valami vándorszinész csapat ütött tanyát, oda iparkodott. Eladta összes holmiját, egy öltözöruháján kívül, hogy legyen egy két forintja; a kicsapottakkal közösen fogadott kocsit s áthajtattak Mezőtúrra, Könnyes szemmel búcsúzott el Petőfi Zoltán pajtásaitól, kik a szarvasi határon álló csárdáig elkísérték. Utoljára Kicska Muri nyakába borult : — Mért nem voltál te is velünk? Akkor másképen lett volna. Sajnálom Szarvast. Nem tudom, mi lesz velem? Mért is vagyok a Petőfi Sándor fia? Szegény jó apám bocsás» meg! Bizony. Ha valamelyik tanár fia lett volna, talán ma is élne. Nem kergették volna abba a világba, melynek levegője megörölte tüdejét, megölte, eltemette élete virágjában, huszonegy éves korában.
