Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-10 / 37. szám

IV. évfolyam

Felelős szerkesztő:

lEC-s.in.-SJSS.s.'sr s .zLibTrDOB,

bridgeporti ref. lelkész.

A lap Szellemi részét illető minden közlemény az ő címére:

Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn. küldendÄ»

EDITOR:

! Beír. -S-lerzc. Kalassay, Pastor of the Hungarian Ref. Church,

[ Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport.

Bridgeport, Conn.. 1903 Szeptember 10-én.

87. szám.

FIGYELEM!

Bővel-u. rí Is a, társa. Is:

KUTHY ZOLTÁN new-yorki I

, és (lelkészek

VIRÁG ISTVÁN trentoni ref. )

Az előfizetési pénzek, cim változások a mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő elmére küldendők.

Cor. Howard Ave. & Pine Street,

Bridgeport, Coaa.

I^Eeg'jelen. 22d.lrL0.en. csötörtcűrön.

ISlöfljsetési ár ag^y észre: JSjao.erlIsá.'toa, 32.

iNZEa-STya-rcrozágra 32.50.

Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja.

A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref.

egyházi célokra fordittatik.

Published every Thursday by the

“iiiititton Mii Pisiig gin;

Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn,

ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

Lapunk legutóbbi számában Egye sületünk vezértestületének elnöke és jegyzője egy felhívást tettek közzé, a melyben Egyesületünk osztályait hivják fel, hogy az East Toledoban tartandó évi nagygyűlésre válaszszák meg képviselőiket.

Közeledik tehát az évi nagygyűlés. Bár magát az időt még nem tudjuk, azt már tudtunkra adja a hivatalos „Felhívás“, hogy október hónapban az egyesület évi nagygyűlése meg lesz tartva.

Ezek az évi nagygyűlések nagyon tanulságosak szoktak lenni. Első sorban is összehozzák közelből és távolból mindazokat, akik az egyesület érdekeit igazán szivükön viselik. A kölcsönös érintkezés mindig jó eredményeket szokott teremteni. Reméljük, hogy a toledoi konvenczióra is azokat választják osztályaink, a kik szivvel-lélekkel munkálni ké szék az Egyesület elöhaladását, fej lödését, s a férfiaknak kölcsönös érintkezése bizonyára áldást hozó lesz az egyesület működésének nyolcadik esztendejében is.

Másodsorban ennek a toledoi gyűlésnek meglesz az a végtelen fontossága, hogy a nagyközönség párhuzamot vonhat az amerikai két magyar vallásos szövetség gyülésezése között.

Meg fogják látni még ellenfeleink is, hogy egy egyesületnek a gyűlése, még ha vihart hozó események fordulnak is elő, lehet komoly, mélíóságos, csak ne a személyek érdeke álljon előtérbe, hanem a közügyé.

Harmadszor nagy előnyük van az évi fögyüléseknek azért, mert hü és igaz képet mutatnak fel a dolgok folyása iránt érdeklődő nagyközönség előtt arról, hogy a tisztviselők, mint sáfárkodtak a rájok bízottakban s az Egyesület miként töltötte be azokat a kötelességeket, a melyeket a ta gokkal szemben magára vállalt.

Azt előre is mondhatjuk, hogy Egyesületünk ez év leforgása alatt is megfelelt mindennemű kötelezettségének. Az árvák, és özvegyek könynyeit törölgette, az ei nyomorodéit, munkaképtelen tagokat segélyezte s több testvérünknek lehetővé tette azt, hogy az ó-hazába, vissza vándorolva élje le azt az időt, a mi számára még fel van jegyezve az életnek könyvében.

Fájdalom, a halál aránylag sok tagtársunkat ragadott el, sokan voltak a fél segélyre szorultak is.. Be inkább mi fizessünk, mi segítsünk, mint nekünk fizessenek s minket se gitsenek..

Talán ez a körülmény volt az oka annak, hogy Egyesületünk ragjainak a száma nem szaporodott olyan roha mosan, mint az elmúlt esztendőben! Ha nem egészben is, de részben ez is befolyt arra, hogy az egyesületen kívül állók ne sorakozzanak a zászló alá, a mely Istenért és a szeretetért bontatott ki.

Még van idő. A tizenkettedik “óra még nem érkezett el. Igyekezzünk mindnyájan tagokat szerezni, hogy a gyűlésen a vezértestületi jegyző megelégedve jelenthesse be, hogy tagjaink létszáma: 2000. Nem is olyan sok kell ehez már ! Kevés jóakarattal megtehetjük, hogy ne a mi egyesületünk tagjainak a létszáma legyen a legkevesebb!

Készülődünk!

A mig azonban készülődünk, elmélkedjünk is. Elmélkedésének az egyesület javát célzó eredményét adja elő mindenki.. Csak a vélemények nyilvánítása után ismerjük fel a helyzetnek igazi képét.

y—r.

Elóftalatasaik [óriásai.

Az egyes egyház községekben, sőt mindazokon a helyeken, a hol nagyobb számban élnek testvéreink: szükség van arra, hogy az emberszeretet munkája is végeztessék. Ha egyek vagyunk a hitben, legyünk egyek a szeretetben is. Ezt az elvet korán megvalósították a gyakorlati életben az amerikai magyar reformátusok, amennyiben több helyen felállították a férfi és női betegsegélyzö egyleteket. Igaz, hogy ezek az egyletek első sorban a megbetegedett tagok segélyezését tűzték ki főcél gyanánt, de végtelenül alkalmas eszközök arra is, hogy a ref. magyarságot összetartsák s mint ilyennek kifelé, a polgári élet egyes nyilvánulásaiban nyomatékot adjanak.

E tekintetben — Istennek hála — nem is panaszkodhatunk. Ma már szép számmal vannak református egyleteink. Kívánatos volna, hogy a mint ezt már e lapok hasábjain kifejtettük, ha ezek a betegsegélyzö egyletek egymással szorosabb viszonyba lépnének, hogy igy igazán virágoznék közöttünk a testvériség. Úgy látszik, hogy a szavunk pusztába kiáltó szó volt. Legalább viszhang sehonnan se felelt reá. De majd csak eljön az idő, a mikor meg fogjuk érteni mindnyájan, hogy „egységben van az erő.“

Ezek az egyletek mellett szükség volna még arra is, hogy a jó vallásos könyvek és lapok terjesztésére vállalkoznék egy kisebb társaság. Ha a testileg beteg tag segélyézésére vállalkozunk, nem kötelességünk-e az is, hogy a lelki betegeket, a sötétségben ülőket is gyógyitgassuk az életnek beszédével s a világosságot támasztó tudománynyal?

Fájdalom, ma még egyháztagjaink jobbjai közül is csak a kisebb rész tartja fontosnak a buzgó református lapnak a járatását. Terjesztésére pedig már csak ugyan a legjobbak vállalkoznak. Pedig nincs egyetlen református ember sem, aki el ne ismerné, hogy e lapra szükségünk van s mégis szinte emberi erőt felülmúló munkával kell küzdenünk azért, hogy a lapot saját jövedelmünkből feltarthassuk.

Ha az egyes nagyobb kolóniákon akadnak hitkü buzgó férfiak, a kik a biblia és vallásos iratok terjesztésére s lapunk s más vallásos lapok képviseletére vállalkoznának: bizony nem uralkodnék a mi népünk lelke felett is a ponyvairodalom s nem hintenék el a lelki betegségek számtalan mannáit.

És erre szükség volna nemcsak itt", hanem az ó hazában is!

Egyházközségeink ma még missioi egyházak, de mint ilyenek is ma már legalább némi részben hozzájárulhatnak az egyház egyetemének bel és külmissioi munkálkodásához. Ne feledjük el, hogy segélyre mindig csak a hálás emberek tarthatnak számot. Azt pedig senki el nem tagadhatja, hogy azért a szép elhaladásért. a melyet ma az amerikai református magyarság egyházi élete felmutat: fentartó egyházunk iránt végtelen nagy hálával tartozunk viseltetni.

Ezt a célt akarja részben a magyar Keresztyén Társaság megvalósítani. Igaz, hogy a név — legalább szerintünk — nem jól van megválasztva s az is igaz, hogy ez a társaság a magyar református lelkészi kar meghallgattatása nélkül szerveztetett, de miután e célja nemes, t. i. magyar missioi alapok előteremtése, minden testvérünk szives jóakaratába igen ajánljuk.

Ezek és a hasonló egyletek természetesen a legszorosabb összefüggésben kell, hogy álljanak az egyházközséggel. Tulajdonkép mind egy célért munkálkodnak s ezért valami egységnek kellene lenni a szervezet ben is.. Célszerű volna, ha az egyház elöljáróságában az egyes egyletek elnökei is be volnának választva. Mindenik egylet az egyházközség felvirágzására törekszik, s ezért csak méltányos és igazságos, hogy a szolgáltatott jótétemény fejében, az egyletek elnökei utján némi jogokkal birjanak az egyház kormányzásában is.

így lennének ezek elöhaladásunk forrásai.

Kalassay Sándor.

Vasárnapi iskola.

Ének: 89. zsoltár.

Templomba bemenéskor mondandó imádság.

,.Szent házadba kegyes Atyám, Kegyelemmel tekints ream.

Tiszta szívvel im áldozom, Zsámolyodnál imádkozom.

Midőn fohászt mond gyermeked S találkozni óhajt veled:

Fogadd szives köszöntését,

Halld meg buzgó könyörgését.

Amen,

Olvasandó: II. Sámuel 2 : 1—10

Három nap múlva a Gfilboa hegyi csata után, egy ember jött Dávidhoz, aki tudtára adta a szomorú hirt, hogy a harcban Saul is elveszett s

legjobb barátja Jonathán is. Ez az. amelekita hirn ?k elhozta Dávid számára a koronát és az arany karperecét .

Uj királyt kellett tehát választani. És Dávid megemlékezett arról, hogy tiz évvel ezelőtt, miként választotta öt el a Jehova. Tiz évig várt s a várakozás után is türelmesen imádságban fordul Istenhez, hogy felmenjen-e Judának valamelyik városába.

Az Ur parancsa szerint felmegy Hebronba, hol Juda családja összegyűlt s Dávidot királylyá választja és mégis koronázza.

Nincs tehát olyan egységes választásról szó, mint mikor Sault, az els» királyt választották. Dávidot a Juda nemzetsége választja s ezek felett uralkodik egy ideig. Abner, ki Saulnak fővezére volt, Isbosetet választatja királylyá Efrain és Benjámin nemzetségei által, de ez csak hét esztendeig uralkodott.

Lassanként azonban a Dávid iránt ellenséges törzsek is meghódoltak Dávidnak s maga Abner is Dávidnak a pártjára állott. így tulajdonképen Dávid lesz a szó teljes értelmében Izráelnek első királya. Ö alapit királyi családot, Jeruzsálemet fővárossá teszi, a hol összpontosítja a nemzeti életet. E város lesz a polgári és vallási életnek a középpontja.

Dávid valóban egyesítette is magában mindazokat a jellemző tulajdonságokat, a melyek egy királyt ékesítenek. Az ö egyénisége alkalmas volt arra, hogy a kiilön-külön törzseket egy nemzetté egyesítse. Alatta volt Izrael a leghatalmasabb.

K. Saul halála után ki lett a király ?

F. Dávid, akit Sámuel már tiz évvel előbb elválasztott a Jehova akaratából.

K. Volt-e Dávidnak ellenfele?

F. Volt Isboset a Saul fia.

K. Dávidot, hol választották királylyá?

F. Hebronbau.

K. Melyik nemzetség!

F. A Juda nemzetsége.

K. Meghódolt-e előtte lassan mind a tizenkét törzs?

F. Igén s ö lett Izraelnek leghatalmasabb királya.

Templomból kimenéskor mondandó imádság:

„Ha áldott volt bejövésem,

Legyen áldott kimenésem.

Úgy viseljem magam mintha Fejem felett templom volna.

Mintha mindig Istent látnám,

Kihez az égbe szállt imám. Amen.

Dávid király lesz.

II Sámuel 2 r. 1-10 v.

„Mily jó és milyen gyönyörűséges együtt lakozni az atyafiaknak. (133 Zsolt. 1 v.)

Végre ez is bekövetkezett Izráelben a Saul halála után. Láttuk Dávid élettörténetében, hogy attól az időtől, a midőn királylyá elválasztá és felkente Sámuel, mennyi viszontagságon ment keresztül, az megan... .A i , - ...

i - I í'nÁÉürr....