Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-08-27 / 35. szám

Mi

IV. évfolyam

Bridgeport, Conn.. 1903 Augusztus 27-én.

35. szám.

Felelős szerkesztő:

KAL&SSAT SÁNDOR

bridgeporti ref. lelkész.

A lap szellemi részét illető miádén közlemény az ő címére:

Cor. Howard Ave. & Pina Street, Bridgeport, Conn. kuldendÄ

EDITOR:

S,erz-. -S-lerc. 3rCa.lassa.3r, Pastor of the Hungarian Ref. Church,

Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport.

A^EEIESXEZJESJZ IMÄGTSTAB

j

(Hungarian-American Reformed Sentinel.)

FIGYELEM!

PSin-uiikatársak :

KUTHY ZOLTÁN new-yorki 1

. és l lelkészek

VIRÁG ISTVÁN trentoni ref. )

Az előfizetési pénzek, cím változások 8 mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő cimére küldendők.

Cor. Howard Ave. & Pine Street,

SrlcLg-eport, Conn.

elem. 32£n.im.ő.erL csö-törtcQ^Ö23-SlöfizetésI ár eg^r érrra: -ZAmerilráToa, $2.

tMIagryarorszagra, $2.50.

Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja.

A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref.

egyházi célokra fordittatik.

Published every Thursday by the

"Uiiiii-imoii Mil Hiúig um.’

Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn.

ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

Mire ezek a sorok napvilágot lát nak az amerikai magyarságnak egyik nagyszerű intézménye, a mely a „Beteg segelyzö Egyletek Szövetkezete“ nevet viseli, közel áll ahhoz, hogy Clevelandiban megnyissa évi fögyülését.

Természetes, hogy mi a kik közvetlen közelből ismerjük a szövetkezet nek áldásos munkálkodását, a leg őszintébb örömmel, a legtisztább szívvel üdvözöljük az évi nagygyűléshez készülő érdemes magyar intézmény nek tisztviselői karát és minden egyes tagjait s mindazokat, akik mint kép viselők arra lesznek hivatva, hogy megvizsgálják az évi. fejlődést.

Teszük ezt nemcsak mint magyaremberek, akik egész nyolc évi itt munkálkodásunkat arra használtuk fel, hogy az amerikai magyarságnak használjunk, hanem teszük ezt, mint ama lapnak a szerkesztője is, a mely egy testvéregyesületnek a céljaiért munkálkodik ugyan, de tudja méltányolni mindazt a törekvést, amely az amerikai magyarság összetartására és megőrzésére irányul.

E testvérszövetkezet szives üdvöz letét tolmácsoljuk e helyen is. Hiszük, hogy miután a mi egyesületünk elnöksége ez idő szerint Clevelandban van, ez az üdvözlet hivatalos formában is kifejezést fog nyerni, de érezzük, hogy akkor, a mikor az amerikai magyarság életének egyik legfontosabb tényezője a nyivánosság előtt számol be működéséről, nekünk is ki kell fejeznünk a legöszintébb szívből származó üdvözlésünket!

Mi tudjuk, minő munkát végeznek e szövetkezetnek a tisztviselői, mi látjuk, hogy tényleg még az ö életűk sem drága e szövetkezetért! Nem fog hatja rám senki, hogy ez hizelkedés volna! Én nem hízelkedtem soha senkinek; de a szivem parancsolja, hogy ezt a véleményemet nyiltan. őszintén, becsületesen kimondjam..

Bármiként tekintsük is a dolgot, bámulatosnak kell tartanunk'azt a haladást, a melyet e szövetkezet ebben az évben elért. A jubileumi gyűlés után ugylátszik uj vér szállott a ta gokba s a lélek szárnya megérintette az amerikai magyarság szivét: s mind többen és többen értették meg, hogy valóban szükség van arra, hogy az ember gondoskodjék életében arról, hogy családja, hozzátartozói a nem szeretem napok ellen biztosítva le gyenek.

Másrészről azonban, ha összevetjük az egyesületekbe, szövetkezetekbe tartozó tagok számát az amerikai ma,gyarságnak roppant nagy számával, azt kell mondanunk, hogy még ma is sokan önző életet élnek, nem gondolnak családjaikkal s hátrahagyottaik kai, s fájdalom, többen vannak olyanok is, a kik idegen nyelvű egyletektől, vagy szövetkezektől várják a segélyt s nem a mi szépen fejlődő e nemű intézményeinket támogatják,

Hát legyen kinek-kinek az ö hite szerint. Egyazonban bizonyos, hogy minden becsületes gondolkozásu férfi és nö arra fog törekedni, hogy itt a nehéz és veszélyes munka hazájában övéiről jó eleve gondoskodjék.

Ezt pedig ez idő szerint, csak az által teheti meg, ha csatlakoz!ka már erős, szilárd alapokon álló. szövetkezetekhez.

Mi református magyarok azonban hogy ha lobogtatjuk is e szépen fejlődő szövetkezet zászlóját, ne feledjük el, hogy saját egyesületünket is szeretnünk, s minden tisztes eszközzel fejlesztenünk kell.

Senki se vonhatja kétségbe, főként Amerikában az ilyen vallásos jellegű szövetkezetek létezésének jogosultságát. Kétségtelenül szükség van arra, hogy az egyes vallásfelekezetek hivei nemcsak egyházilag, hanem a szeretet munkájának gyakorlásában is összetartassanak. Ez pedig csak ilyen szövetkezés, egyesülés által lehetséges. Oh bár csak az a szép fej • lödés, a mely egy év leforgása alatt olyan nagygyá tette a mostan gyűlését tartó szövetkezetei, fényes, intő példa lenne arra, hogy a saját magunk egyesületének nagyságán is mindnyájan, egy szivvel-lélekkel közremunkálkodnánk!

Üdvözöljük még egyszer a szövetkezet Összeülendő nagygyűlését s kívánjuk, hogy éljen, gyarapodjék és virágozzék!

y—r.

Prestyieriánus vagy református.

/ --------------------/Válasz Kalassay Sándor czikkére.

I -- Második közlemény. —

IV. Történeti fejlődés.

Ösmeretes dolog, hogy Kuox Já

os, a puritán apostol, ki Skóciában negtörte a Stuartok erkölcstelen uralmát, Kálvin János tanítványa volt több s/.áz más társával egyetemben. Knox olt ült ,,Gamaliel lábainál“ Geníben és áhítattal szívta be magába a zordon elkölcsbiró felséges vallási elveit s elvitte magával az ,,Iiistitutiones“egy példányát, hogy a szerint reformálja Skóciát. A Knox puritánjai tisztán Kálvin elvei sze rint szervezkedtek, presbyterianus alapon, elvetvén a püspökség, esperesseg, kanonokság s általában a hierarchikus fokozatok használatát, amint azokat Kálvin is elvetette és kárhoztatta. A püspöki és esperesi fokozatok felállítása tehát ellenkezik Kálvin elveivel, ki az egyetemes papság rendszerét honosítja meg egyházában.

Knox puritánjai i645-ben aratják legfényesebb diadalukat, mikor már mesterük régen halva feküdt. Cromwell ,,kerekfejüi“ (ellentétben a parókáit nemességgel) pocsékká verik Násebynál a király hadseregét, — a biblia és a zsoltár győzött a világi j hiúság bálványozó! felett. Ugyan e faj kél át az Óceánon, hogy birto kába vegye Eszak-Amerikát és a

rengeteg erdőségeket kiirtsa, harcolván a vadállatok és vademberek ellen, ha nem is spanyolos kegyetlenséggel, de hasonló szívóssággal. Nem mondhatom itt el Smith kapitány és társainak sorsát, Pocahontas indián fönökleány esetét és a többi, minden amerikai iskolás gyerek által tudott dolgokat, csak utalok a nehézségekre, melyekkel a hazájukból a Stuart-restauratio alatti üldözések elöl menekülő puritánok küzdöttek, mig végre Uj-Angliát (a keleti négy államot) megalapítják, Philadelphia lesz székhelye e tartománynak s jelenleg is e város a presbyterianizmus főhelye. Még 1683-ban 3—4 házból áll, két év múlva már 600 házból, ma 1,050,000 lakosa van. A puritán betelepedés azonban ennél régebbi, mert Smith kapitány esete 1614-ben történt meg.

Egyidejű e betelepedéssel Williams Roger vallás reformja, egy századdal későbbi a methodista egyház megalapítása Wesley János által 1736 tájt. A puritánok megtarták a tiszta presbyterianus elveket, az egyetemes papság elvét s a gyülekezetnek a presbyterium által kormányzását, az egyházi és világi elemnek egyenjogúságát, elvetvén mindenféle rangfokozatot a papok között, mely elveknek a magyar protestantizmus is hódolt a XVIII. századig, mitől kezdve egész életre választattak a szuperintendensek, majd a XIX. század utolsó évtizedei, különösen az 1881-iki és 1893-iki zsinatok (Erdély befolyása alatt, hol a püspökökaz államvallás fejei voltak) megteremték a jelenlegi hierarchikus rendszert. Ezt a presbyterianus egyház nem ösmeri, mert minden felavatott papja egyúttal püspök is és egyenlő összes paptársaival. 8 bárhogy fájjon ez V. J. urnák a ,,Re form. Lapja“ 33. számában, hogy magát valamelyik presb. pap püspöknek nevezi, mert tényleg nevez heti is, lévén hivatalos cime minden ,,ordained minister“-nek a ,,bis hop“ is.

Azonban az angol betelepedésen kívül indult a XVII. században Amerika felé más emigráns raj is, első sorban a protestáns államokból, hol kegyetlen üldöztetéseket szenvedtek hitükért a vallásos emberek. Hollandiából nem az üldözések kergették ki az emigránsokat, hanem a telepedési és gyarmatositási vágy. A hollandok Minuit Péter vezetése alatt elfoglalják a mai Nevv-York területét 1626-ban és ott New-Amsterdam név alatt hollandi telepet alapítanak. Később (1638 ban) svéd telepedések történnek Delawareban, de a németek csak a század végén szállingóznak be. Az első német református pap Pennsylvaniában Guldin Sámuel 1710 ben kezd prédikálni, de gyülekezetei nem alapit sehol. Két évti zeddel később gr. Zinzendorf gyülekezeteket alapit Pennsylvaniában s Guldin ir ellene egy könyvecskét. Az első német református gyülekezetekét Boehm Fülöp alapítja meg’ Philadelphiától éjszakra három kis községben 1725-ben 101 egyháztaggal. Boehm nem volt ,,felszentelt lelkész“, csak tanító Németországban, de buzgósága nagyobb volt, mint bárkié másé, — a dollárVadászat akkor még ismeretlen fogalom volt a reformátusok lelkészek előtt. A veszekedések azonbán rögtön megkezdődtek, mihelyt egyetlen református pap érkezett Németországból. Weisz Mihály György megérkezése két év múlva, ádáz harcokra adott alkalmat. A „fölszentelt pap“ lenézte a kegyes és jámbor tanítót, azonban végre is Weisz veszített és Boehm folytatá tovább nemes munkáját, egészen 1749-ben bekövetkezett haláláig. Az amerikai német református egyháznak valódi alapítói tehát nem a papok voltak, hanem egy egyszerű iskolamester, ki 30« mértföld körletben szervezi a gyülekezeteket mindenfelé. Boehm a gyülekezet hitvallási alapjául a dorti kánonokat és a heidelbergi kátét fogadta el, mig a magát hasonlólag reformátusnak nevező Zinzendorf-féle gyülekezet az augsburgi hitvallás alapján állott. Polémiák folytak a két felekezet között a felett, melyik az igazi református, de akkor elvekért harcoltak.

Boehm munkáját Schlasser Mihály folytatta, összehiván az első Coetust 1747-ben Philadelphiába, a presbyterianus egyház védszárnyai alatt. Ezen négy pap és 27 elder vett részt, tizenkét egyháznak nem volt papja már akkor sem. A második coetus (1748-ban) hivatalosan elfogadta a dorti kánonokat és a heidelbergi kátét, tehát Boehm nézetét tette magáévá teljesen. Az isteni tisztelet nyelve természetesen a német volt s hivatalosan ma is az, habára legtöbb itteni német református pap ma már jobban tud angolul, mint németül. Mennyire féltékeny volt a németség az ö nemzeti nyelvére, mutatja azon példa, hogy midőn az amsterdami angol pap Thomson, látva az amerikai német ref. egyház szegénységét és nyomorultságát. Angliában és Skóciában az amerikai német egyházak számára 20,000 dollárt gyűjtött, roppant vihar keletkezett itt a németek között, mert attól féltek, hogy az angolok igy az ö kedves német nyelvüket Jelakarják nyomni és az angolt meghonosítani az iskolákban ez összeg árán. Végre midőn látták, hogy az angolok nem tukmálják rájuk saját nyelvüket, kegyesen elfogadták a 20,000 dollár ajándékot és soha se hányták szemükre az angoloknak ezt. Miután azonban a pénzsegély legnagyobb részét Hollandiából kapták, a coetus függésben volt a németalföldi ref. egyháztól egészen 1792-ig, midőn már elég erősnek érezte magát arra, hogy saját lábán megállhat s ezért a németalföldi egyháztól elszakadt és magát függetlennek jelenté ki. így most már teljesen németté válhatott és az is ma-