Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-16 / 29. szám

NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARRE. toll János Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi ügyvivődig vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlügy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. rE’ém.zelnet küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. Hajójegöyölzet elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó­társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, írjon hozzá árért. IZIiá.lli't mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket s bár­milyen szükséges okmányokat, a hazai törvényeknek megfelelően. Aki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cím : John Németh, 457 Washington St., New York. zott igazságtalan Ítéletet. Az Urat hívja bizonyságul, közte’és a nép‘,kö zott. S a nép semmiben nem vádolá. Bebizonyítván előttük az Ur jóvol­tát, arra int a felvett szakaszban ,,csak féljétek az Urat és szolgálja tok neki hűségesen teljes szivetek­ből.“ Sámuel kegyes és igazságos férfiú volt: az Urnák választott embere s népének becsületes és igazságos bí­rája volt. Napjainkban is ilyen Sámuelekre van szükség mindennemű kormány­zásban. A történelem a szakadatlan isteni kijelentés a népek életében s a történelem erősítheti hitünket, lehet vezérünk a bűnnel szemben s megőriz az Úrhoz való hivségben. A nemzet boldogulásának a feltételei. A nép ugyan vétkezett, midőn a Jehova ellenére királyt kívánt, úgy de ez uj kormány alatt sem akarta magát kivonni az isteni törvény alól. Ebben állott a népre nézve a bol­dogulás titka. ,, lm hol a király, akit választót tatok, akit kértetek. íme az Ur ki­rályt adott nektek. “ Az Úrtól lett az. Akár melyik formája lett légyen is a kormányzásnak, köztársaság vagy királyság,"; a 11a arra int, hogy a felsőbb hatalmasságok Isten­től vannak s azoknak mindenki en­gedelmes legyen. Emez isteni örök törvényeknek ér­vényesülniük kell minden világrész­ben, minden országban s aki ennek •ellenére jár, büntetést von maga után, mely ha késik is, de el nem marad. Izraelben a király és alattvalók ■egyiránt az Ur parancsa alatt állot­tak s ezen nép által akarta az Ur tanítani és hirdetni a föld népeinek a nemzeti boldogulás feltételeit min­den időkre. Ugyanazon törvények kötelezik a magános embert is, mint az egész nemzetet. Ha valami aláássa az egyes ember erkölcsi tisztaságát, vét az az összesség, a család s a nemzet elleti is. Mi külön választjuk az egyházat az államtól, de egy állam a saját — és az egyháztörvényei nélkül nem állhat fenn. Az erkölcsi örök tör vénynek kell az Urnák lenni az ál­lamban is. Ez még csak édes remény, de ennek elvégre is diadalmaskodni kell. A nép ösmerje be hibáit, ez a má­sodik feltétele a boldogulásnak. A szándék, hogy királyt kértek, még nem lehetett rósz önmagában, azon­ban az a nemtelen eél, amiért ki­rályra volt szükségük, eleve útját vághatta a boldogulásnak. Sámuel azért — nép jövője iránti szeretetböl — arra inditá őket, hogy ösmerjék be hibájokat s ha király kormá­nyozza is őket ezután, de a Jehova törvényei szerint járjanak. S a nép még ebben a korban sem akart hinni jelek nélkül. Ezért Sá­muel is könyórgött az Úrhoz s az ö szavaira az Ur menydörgést és esőt adott azon napon. Aratás idején tör­tént ez, holott Izrael földjén ápril j végétől októberig általában nem for­dult elő ilyen időváltozás. Az eső különös isteni működés jele, a menydörgés az Ur szava volt tehát. S a nép ezt látva, hallva, megaláz­kodott s lelte az Isteut. Erre nyertek biztos Ígéretet a bo­csánat felöl — monda Sámuel a nép­nek: „Ne féljetek, ne térjetek el a hiábavalóságok után . . . mert bálvá­nyok azok. Nem hagyja el az Ur az ö népét, az ö nagy nevéért.“ így lesz nyilvánvaló e történet kapcsán is, hogy az Isten mindenható, mindazon­által kegyelmes is. S elég az ember­nek az isteni kegyelem, hogy meg­férvén. az Ur törvényei szerint járjon el. Az ö Aök céljait ritkán és nehe­zen értjük meg, de ez a mi életfel­adatunk, hogy itt alant igyekezzünk ha homályosan is, ha tükör által is látni magasztos czélunkat, hogy egykor színről színre mindenek meg­jelentessenek nekünk. Yirág István. Egyházi és egyleti élet. Gyászjelentés. Az amerikai magyar ref. egyesü­let vezértestülete szomorodott szív­vel jelenti Jordán Jánosnak, a so. chicagói osztály utján volt tagtárs -—Igenis, mer’ má’ nekem a liter - liö’ szokott a természetem. No, jól van, jól! Én szívesen meg csapatnám azt a legényt, de hát ezt a bírónak kell bejelenteni. Az majd megvágatja. — Az ám, az ám! Mondtam én min dig, hogy a biró a hatalom. De nincs itt a biró uram! s —Must ekzekválni jár, hanem nem sokára meg jön. Addig «árja meg. j Bukros leült a fal mellett elhúzó- j dó padra s nagy keserűséggel mon j dogatta; Ilyen eset, ilyen eset! j Lassankint bólogatni kezd, mi j dön lábdobogás hallatszik az ajtó} előtt. Bukros fölpislaut s feszülten I figyelni kezd. Jön a törvény biróur és az esküdt (Ez utóbbi csak akkor „ur”, mikor adóhátralékot jár be hajtani). —No, Lajos, hát te mivégbölvagy itt? Csak nem álltái be öregségedre kéménysöprö inasnak?—szólítja meg tréfásan a törvény biró. —Mi végből? Baj van, törvénybiró ur, szomszéd uram! —Baj é? micsoda? csak nem a ház körül? —Ott n^m, hanem a „Fösö” be botránt csináltak rajtam. Azúr" gyűl tem, hogy hallgassa meg kigyelmed a panaszomat, oszt tegyen igazságot. —Panaszt teszöl, Lajos! No, akkor mars az ajtó mellé. Onnan beszélj! Bukros az ajtó mellé áll s elmond­ja az esetet. Végül követeli, hogy akaszák fel, csukassák be, de leg­alább is vágassák föl’a legényt! —De hát micsoda legényt, emle­getsz te? —Hát aki a Pönt urnái ölt. —Ki az? Hogy hívják? —Nem tudom a nevit. Olyan sző­ke, osztán__ —No, ha a nevit se tudod, hát ak kui hogy hivassuk ide. Azt kigyelmednek köll jobban tudni, azért választottuk törvény bi rónak! — Legalább annyit mondj, hogy .vlLkának, vagy Jánosnak hivják-e? segít az esküdt! —Kigyelmed most ne beszéljen, a törvénybiró ur itt az első személy,— fakad ki Bukros, de utána teszi miml járt: —A jegyző ur után. (Lám, milyen fenhatigon beszél ez a Bukros, a­­míóta a Modics suszter megtanította becsületre az esküdtet.) —Csak a nevét mond meg, mind­járt igazságot teszek. —A nevit azt nem tudom, má’ hogy is tudnám, hiszen sokszor a magamét se tudom, de annyit mon­dok, hogy a’ vét, aki a mutkor is bekormozott. —No, mindebből semmit sem ér­tek. eredj el és kérdezd meg a ne­vét! Bukros elmegy, kis váltatva su­gárzó arccal jön vissza. —Tudom már, Mikuraiuak hívják! —Jól van! Hanem el is hívhattad véna! —Nem hívom énei! Arra való a kis biró, meg oszt’ széles bicska van nála. —Akkor keress egy kis bírót, mert nincs itt egy sem. Egy jó félóra múlva tért meg Bukros a kisbiróval, kinek rögtnö kiadatott a parancs, hogy hozza, el a „Fösö”-böl a legényt. A „hivata­lában pontos” kisbiró rövidesen elő is állította. —No fiam! — igy a törvénybiró— nagy bűnnel vádolnak!-Kicsoda! —Ez a Bukros. — Bukros! már mivel? —Azzal, hogv te bekormoztad a képit! A legény oda fordul Bokroshoz:— Látta kend, Bukros bátya, hogy én bekormoztam vóna? —Látni nem láttam, csak őriztem. —Nohát rossznl érezte azt, nem is kormoztam Ive, meg aztán, ha be­kormoztam vóna kendet, hat most is kormos vóna. Igaz-e? —Igaz hát! Hisz most is kormos vagyok. —Kicsoda? Kend? Hiszen olyan tiszta a képe, mint a nap. Mondják kigyelmetek is, törvénybiró uram, nincs-e igazam? S csakugyan igaza volt neki, mert! Bukros arcán nyoma 3e látszott a j koromnak. A tisztulás pedig ügyi történt, hogy mig a legény neve és j a kis biró után szaladgált, szakadt az eső és tisztára mosta a képét, így az eső, mely a tavasziakra áldást hozott. Bukaosnak bánatot szerzett, a fekete -igazságát fehérre tisztáz­ván. A ,,bűnjel” tehát meg semmisül­vén, a perfelmentö Ítélettel végző- j dött, melynek kihirdetése után Bukros dühösen formed rá a legény! le. —Ha már csúfságot hoztál rám, hátakkor—sitt hangja megszelí­dült,—fizethetnél egy litert — az igazságomért. . . nak 1903 jnl. 7-én West-Pulmanou történt gyászos elhuny tát. Legyen álma csendes, ébredése édes! Cleveland, O. 1908 jul. 10-én Csulores Elek, Papp is Iván, v. t. elnök. v. t. jegyző. SzétTretés. A south chicagói osztály utján volt tagtársunk Jordán János halál­eseti segélyét és temetési költségét 85 centben az egyesületnek mai na­pon levő 1850 tagjára ezennel kivet-* jük, szeretettel kérjük, hogy ezen kivetést, fejenként 34 centet a ta­goktól beszedvén, azt folyó évi aug. hó végéig az egyesület pénztárába beküldeni sziveskekjenek. Cleveland, 0. 1903 jul. 10-én Osutoros Elek, Papp István, v. t. elnök. v. t. jegyző. Felhívás. Ezennel felhivom a fairporti I. ma gyár ref. t. és segélyzÖ egylet min­den tagját, hogy aki még a megbol dogult Szadó Mihály tagtársunk u­­tán járuló haláleseti dollárt ki nem fizette, a jövő rendes gyűlésen okv »­­tétlenül fizesse be, mert a ki ezt nem teszi, az alapszabályok értelmében felfüggesztetik. Kocsis Ferenc, Nagy Gyula e. elnök. e. jegyző. Magyar theologus Amerikában. Olvasóink előtt bizonyára ismere­tes a missziói hatóságnak az a hatá. rozata, hogy ezentúl a mennyiben csak lehetséges, itt fogja kiképezni a magyar lelkészeket a magyar ek­lézsiák számára. E határozathoz ké­pest a board 2 alapítványt tett e­­gyenként $200 értékben, oly fiatal magyar emberek számára, kik kellő előképzettség után egy amerikai ref. theologián fejezik be tanulmányai­kat s egyszersmind megbízta Harsá­­nyi István ref. lelkészt, hogy e sti­pendiumokra hirdessen pályázatot Debrecenben, és Budapesten. Ez ügyben ma érkezett az első hi­vatalos értesítés Budapestről. Az ér­dekes levél a következőképen szól: Nagy tiszteletű lelkész ur! Midőn a missioi szövetség Isten­nek tetsző kegyes alapítványát a missziói lelkészképzés ügyében az intézet nevében és löszéről hálás szívvel megköszönöm s egyszersmind tisztelettel tudatom, hogy intéze­tünknek egyik kedves volt növen­déke vállalkozott e nagy feladatra. Az érettségi vizsgát most tette le, jellemes és megbízható fiatal ember;, a neve Deák Imre. Tisztelettel ké­­rém ennek illetékes helyen a beje­lentését és részére az útiköltségnek -címemre elküldését, kérem továbbá tudatni, hogy az ifjú hogyan men­jen, ki fogadja és hol? Ezekre nézve szives intézkedését kérem és előre is köszönöm. Budapesten, 1903 jun. 26-án kiváló tisztelettel MOLNÁR SÁNDOR ref. fögymnáziumi igazgató. Fiatal leendő kollegánkat isme­retlenül is üdvözöljük derék elhatá­rozásáért s meg lehet róla győződve, hogy szeretettel és barátsággal fog­juk egyengetni utait ez uj hazában. Harsányi István. Egyházalakulási mozgalom New Brunswickban. A presbvteriánus egyház immár harmadik helyen is megkísérti az egyházalakitást. Mint bennünket értesítenek, julius 5-én jelent itt meg Dr. Kucziány Géza youngstow­­ni presbyteriánus lelkész, a mikor is szervező gyűlést tartottak az am

Next

/
Oldalképek
Tartalom