Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-08 / 2. szám

11 aís&vt'X' ! .v .. V • .'' S ./ -... v be v.5:y^, ' V-.: - í*; Egv maga szolgálja, vedelmezi az amerikai ma gyár protestánsok ügyeit. Ezért nem volna szabad hiá­nyoznia egyetlen egy protestáns család köréből sem Nem volna szabad hiányoznia azért sem, mert en nék a lapnak tiszta jövedelme egyházi célokra forditta tik, a mint ezt már kifejtettük. Lapunk előfizetési ára e Magyarországra .......... Ne feledje el senki kötelességét e lap iránt, Abban,a reményben, hogy lapunk a jövő éven kétszer annyi helyre fog eljutni, mint most, vagyunk boldog ünnepeket kívánva HAZAI HÍREK. Országgyűlési tudósítások. Dec. 18-án folytatta a képviselő­­ház a kivándorlási törvényjavaslat tárgyalását. A ház több kevesebb módosítással fogadta el az eredeti javaslatot. A tárgyalás után a ház megéljenezte a miniszterelnököt. A kivándorlási törvény letárgyalnia u tán a kérvények feletti vitára került a sor. A Rákócy és Kossuth érdeme­inek törvénybe iktatásáról s arról volt szó, hogy a Kossuth szobra a fővárosban is felállitassék s ehez a ház járuljon hozzá anyagi segítség­gel. Széli Kálmán ezt ellenzi, de ó­­hajtja, hogy a Kossuth szobor minél előbb fel legyen állítva Budapesten. A miniszterelnök eme kijelentését nagy lelkesültséggel fogadta a ház. Az országgyűlés 19-iki ülése iránt nem valan* nagy érdeklődéssel vol­tak a képviselők. Alig voltak annyi­an jelen, hogy a ház határozatképes volt. Papp Zoltán a mentel Ini jogról szólt a napirend előtt, majd a kérvé­nyek tárgyaltattak le. Elég nagy fontosságú dolgokat tartalmaztak, mert a magyar ipar pártolásáról, a választási törvény módosításáról s a végrehajtási törvény túlzásairól szó lottak. E gyűlésen fogadta el a kép viselöluiz a kivándorlás szabályozá­sáról szóló törvényjavaslatot harma­dik olvasásban is s ez, ha ö felsége is megszentesiti; úgy életbe lép s é­­letbe lépése után Fiume-11 át fog megindulni a magyar kivándorlás. A dec. 20 iki ülésen hárman is fel­szólaltak a napi rend előtt. Kossuth Ferenc, ki a miniszterelnököt a füg göben levő gazdasági kérdések felöl kérdezte meg: Holló Lajos a minisz­terválság iránt érdeklődött és Ha kovszky István a kiegyezés dolgában tudakozódott. Széli Kálmán rögtön válaszolt, mire a kérvények tárgya­lására került a sor, s miután a mi niszterelnök kijelentette, hogy az Olaszországgal kötött bor-vám szer­ződést elsején felmondja: a ház j > miár 9-ig elnapolta üléseit s a képvi­selők a karácsonyi szünetre szétmen tek az egész országba. Krieghaminer bukása. Ez a furcsa nevű ur volt az őszirák magyar hadsereg minisztere. O volt az, a ki Magyarországtól hadügyi cé­lokra olyan sok vér és pénzbeli áldo­zatot követelt. De semmi sem tart örökké. A nagy hatalmú, félelmetes miniszter megbukott s utódja Piti - reich altábornagy lett, a ki azonban egy szót se tud magyarul. Botrány egy koporsó mellett. A lelkiismereti szabadságon nagy rést üt itt a budapesti VII. kerület plébánosa, a ki csak pár héttel ez e­­lött harcolt erősen a magyar ipar el len. Egy ember, a ki halálos ágyán kimondott utolsó akarata szerint baptista módon akarta magát elte­­mettetni, feküdt a ravatalon. Hiába mondták meg a plébános urnák a haldokló végső óhajtását: ö elment s rendőri fedezet alatt szentelte be a halottat. Eltűnt ügyvéd. Budapestről egy jónevü fiatal ügy­véd, Antal Jenő eltűnt. Költséges é­­letmódot folytatott s bár felesége volt: szeretőt tartott. Apjának és fe­leségének azt mondotta, hogy Abba ziába megy. De miután többeket be csapott, szeretőjével Amerikába jött a hol bizonyára azok számát fogja szaporítani, a kik minden áron a magyarságot akarják boldogítani. Andrejka meghalt. Ki volt ez az oláh nevű ur? Fogják kérdeeni sokan. Hát ez bizony egyi­ke volt 1848—49-ben azoknak az oláh néptribunoknak, a kik a magyart $ legjobban gyűlölték. Jankunak hiv társa volt. Kegyetlenkedéseiért med­vének nevezték. Különben e tettei­ért 1849-ben a király is, az orosz cár is érdemkeresztekkel tüntette ki. It áldás. Püspökfürdön a napokban a falu leggazdagabb emberének a házába álarcos rablók törtek be, a kik min­den értékes tárgyat magukkal vit tek. A nyomozás megindult. Valószi nii, hogy a faluból kerültek ki a rablók. Baptisták a miniszternél. A Budapesten tartózkodó baptis­ták egyik küldöttsége felkereste Wlassics Gyula vallás és közoktatás ügyi minisztert. A küldöttség veze­tője, Pichler Győző orsz. képviselő, a baptisták nevében a baptista val­lás törvényes elismerését kérte a mi­nisztertől. Wlassics Gyula válasza ban megígérte, hogy a küldöttség kérését tanulmány tárgyává fogja tenni. Öngyilkos jegyesek. ’ A zemplénmegyei Olasz Liszkán öngyilkosságot követett el két fiatal szerelmes. A rágalom ölte meg mind a kettőt. A gyászos esetről a követ kezüket jelentik Sátoralja-Újhelyiül: Ujj Sándor olasz liszkai községi se­­gédjegyzö néhány hónappal ezelőtt megismerkedett Székely Margittal, az ottani róni. kath. hitközségi isko­la tanítónőjével. Bár a fiatalok rit­kán s akkor is csak társaságban ta­lálkoztak egymással, a pletyka csak hamar kikezdte, óikét. A segéd jegyző, hogy a- leány jó hírét megmentse, a közeli Erdöbényére ment s onnan lá­togatta meg ettől kezdve a leányt. Ez természetesen még több táplálé­kot adott a rágalomnak. A mende­mondák a tanítónő felettes hatóságá­hoz is eljutottak, a mely azok alap ján fegyelmi vizsgálatot akart indí­tani Székely Margit ellen. Ujj Sán­dor erre nyilvánosan eljegyezte a le­ányt, de ez sem fojtotta el a pletyka zást. A jegyespár ekkor Sátoralja Újhelyié ment a vőlegény apjához, Ujj István református espereshez ta­nácsért. Az ö ajánlatára a fiatalok a tanfelügyelőnél személyesen előad­ták panaszukat, ki megígérte, hogy I elégtételt szerez a tanítónőnek. De úgy látszik, ez sem vigasztalta már | meg a kétségbeesett jegyespárt. Es­te Olasz-Liszkára érkezve mindkét j ten bezárkóztak a tanítónő lakásába | s ott agyonlőtték egymást. Több le­velet hagytak hátra, a melyekben kijelentik, hogy közös akarattal vál­tak meg az'élettől. Közös koporsóba tették őket s nagy részvét mellett örök nyugalomra helyezték az olasz­­liszkai református temetőben. Harc a farkasokkal. A biharmegyei Szód községben va lóságos vérengzést vitt; véghez egy é­­lies farkascsorda. A község egyik, Lanka nevű éjjeli őre tizenegy óra tájban ebvonitáshoz hasonló hango­kat hallott. A hangok irányában el indulva, a sötétben egy csapat far­kas támadta meg. Segély kiál fására elöfutott a másik éjjeli ör, Papp Lá­zár, de a mikor a farkasokat megpil­lantotta, egy udvarba menekült. Az éhes vadak erre a nyitott udvarokba rohantak s sok gazdasági állatot pusztítottak el. Yladar János juhász mik mintegy ötven birkáját tépték szét. Papp Lázár kiáltásaira csakha­mar talpon volt az egész község és puskával, dorongokkal fölfegyver­kezve, üldözőbe vették az ordasokat: A fenevadak menekülés közben még egy emberéletet oltottak ki. A falu végén lakott Picsán Lázár gazda, ki a lövöldözések zajára az utcára sie­tett. Epen akkor rohantak arra az űzőbe vett farkasok. Egyik ordas megrohanta Ricsánf, lerántotta a földre és keresztülharapta a torkát. Mikor az üldözök oda értek, Ricsán nagy vértócsában halva feküdt a föl­dön. Megvan a kiegyezés. Végre valahára sikerült a két kor­mánynak a megállapodása arra néz­ve, hogy az osztrák-magyar monar­chiában a dualizmus 1918 ig újra biztosítva legyen. Létre jött a kie­gyezés. Igaz, hogy a részlet kérdé­sek nincsenek még kellőképen ki­domborítva. de most már mégis any­­nyira, a mennyire, biztosítva van a monarchia belső békessége. Széli Kálmán politikája több tekintetben győzőt*. Az országgyűlés a karácso­nyi szünet után azonnal el fogja fo­gadni azé tárgyban teendő előter­jesztéseket. • A főrendiház ülése. A főrendiház dec. 22-én gyűlést tartott a parlament uj épületében, a mikor gróf Csákv Albin elnök szép beszédben emlékezett meg ez alka­lomról. A beterjesztett törvényjavas­latokat vita nélkül fogadták el. Nemes tett. Brüll Alfréd a neve annak a nemes emberbarátnak, a ki lehetővé tette azt, hogy sok szegény tanuló ne ve­szítse ei a talajt a lába alól. Az egye­temi tanács kimondotta, hogy tan­díj elengedésben senkit nem része­sít. Miután a tandíj sok diák zsebé­hez viszonyítva, jókora összeg, töb­ben elvesztették volna iskola tagsá­gukat, ha az a jó szivii ur, a kinek nevét fentebb említettük, segítsé­gükre nem jön 15 ezer koronával, így mindenki folytathatja tanulmá­nyait. A nemes tett megérdemli a hálát és elismerést! Mire jó Amerika? Lükö Barna honvéd százados ez e­­lött három évvel adóságot adóságra halmozott s majd nz ezred pénzéhez is hozzá nyúlt. Mikor bűne kitudó­dott, nyugodtan elszenvedte a bunte tést s ezután Amerikába jött. Itt le­het, hogy más név alatt él, mert nem­­hallottunk róla semmi hirt; becsüle­tes munkával keresi meg kenyerét s takarékoskodik, hogy adósságait ki­űzéssé. A napokban Szegedre kül­dött pénzt. Hát erre jó Amerika, Templomszentelés. Meszesen pár héttel ezelőtt szen­telték fel az ujonnnn épített ref. templomot, a mikor Vadászy Pál, Szuhay Benedek és Demeter Berta- . lan lelkészek végezték az isteni tisz­teletet. A templom felépítése Bereg­­szászy Ferenc lelkész érdeme. Kony­ha Ferenc testvérünk Amerikából 600 koronát ajándékozott a templom, építés céljaira. Hirtelen halál. Miskolcról jelentik, hogy Soltész Nagy Albert, a miskolci független­ségi párt volt alelnüke, takarékpénz­tári igazgató egy értekezletről hazaié röben az utcán összerogyott s pár perc múlva meghalt. Soltész Nagy Albert régóta betegeskedett. Szív­baj ölte meg.vTemetése szerdán volt. Az elhunytban Soltész Nagy Kálmán szabadelvű párti országgyűlési kép­viselő öcscsét gyászolja. Árvaházi naptárak. Az 1908 ik évre szóló gyönyörű, szép tartalmú árvaházi prot. naptá­rak kaphatók a so. chicagói ev. ref. lelkészi hivatalban. Ara 25 cent. Rév Alex. Harsányi 8504 Superior Ave. So. Chicago, Ills. — E naptárak la­punk szerkesztőségében is kaphatók a fentebbi árért. Felkérj-ök mind azon olvasóinkat, a kik a lap előfizetésével hátrány­ban van, hogy azt nyeJöbb kiegyen­líteni szíveskedjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom