Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-30 / 18. szám
2 nehány szóvivő, felette ingatag és megbízhatatlan. Ma szárnyaira emel s holnap letiporva, összetörve ledflb a magas polc ról. A népkegy változó, miként a tenger. Kivonszolták Pált a templomból, az előcsarnokba vitték, a hová a pogányok is be,mehettek. Ezt az elöb bi részétől a templomnak egy magas kőfal zárta el. S hogy minden tolon gásnak elejét vegyék, az ezen levő nagy vasrács kaput bezárták. Erőszakosan meg akarták tehát ölni az apostolt. Ez a szomorú végzete gyorsan meg is lett volna pecsételve, ha a római sereg hadnagya pártját nem fogja az erőszakoskodó tömeggel szemben. Pál nyugodtan eltűrte mindezen nehéz próbákat. Ha a jót elvettük, a rosszat vájjon ne szenvednük-e el! Isten akaratának be kellett telni nemcsak a kedvező, de a kedvezőtlen viszonyok között is. Felszólalt görög nyelven, a kapitány nagy meglepetésére, a ki öt nem ‘‘római polgárnak“, hanem * csak egyptominak tartotta. A római sereg tisztjei nevezetesen igen féltek minden zendüléstől, mint a mely nagy forradalmak szülője lehet. Ezért, bár hivatkozott is az apostol polgárjogára, tovább is fogságban tartották szigorú őrizet alatt. Pál nyugodt s határozott fellépése és fel világositása csillapitólag hatott a katonákra és a népre is-A Krisztus félként vitéze nem fél a bilincs csörgéstől, nyugodtan ]ár a halál völgyében is. Vezértestületi jegyzőkönyv. Felvétetett Homestead ban, Pá. 1903 ápr. lő én az am. magy. ref. egyesület vezértestülete félévi gyűlésén. Jelenlevők: Tdö. Csutoros Elek elnök, VÍ6k> csay Béla alelélnök, Papp István jegyző, Tomosányi József pénztárnők, Molnár István el fen őr, Kovácsi M. István, Td. Hámborszky Gyula, Petháö Bálint számvizsgáló bizotts. tagok. Elnök egy megható ima elmondása után, a nála már megszokott szép beszéddel a vezértestület tagjait kötelességük érdek nélkül való, lelkiismeretes teljesítésére serkenti, egye-. sületünkre Isten áldását kérve a gyű lést megnyitottnak nyilvánítja. Jegyző jelenti, hogy Bandré Gy. számvizsgáló lemondása folytán, helye betöltésére az egyesület elnöke által Petheö Bálint hivatott meg, ki is megjelenvén, a vezértestület által szívből üdvözöl tetett, a hivatalos es kü letétele után helyét, mint számvizsgáló elfoglalta. Pénztárnok jelentését a következőkben teszi meg: Igen tisztelt vezértestületi gyűlés! Itten vannak bevételi és kiadási könyveim, melyek igazolják, hogy egyesületünk bev. 1902 okt. 1-töl a mai napig vagyis 1903 márciús hó 31-ig 5859 dollár 43 cent, kiadása pedig 5285 dollár 72 centet tesz ki, igy hat hónap alatt maradvány 573 dollár 71 cent. Volt maradvány 1902 sep tember végén 4273 dollár 03 cent.Ehhez hozzáadva a hat havi maradványt, lesz 4846 dollár 74 cent, ehez járul a hat hónapi kamat 62 dollár 75 cent s igy összesen lesz 4909 dollár 49 cent, mely összeget azonban 2 fél és egy egész haláleseti dij terheli. Kérem, vizsgálják meg könyveimet s tiszta szivböl mondom, hogy mindent megtettem, a mit egyesületünk elöbbvitelére megtenni módomban állott. Ide mellékelem a havi be vételek és kiadások táblázatát. Tudomásul vétetett. (L. a cikk végén.) Az ellenőr a pénztárnok jelentését tudomásul veszi, könyveit és okmányait átvizsgálás végett a vezértestületi gyűlés rendelkezésére bocsájtja. Pénztárnok és ellenőr okmányai teljes részletességgel átvizsgáltatván, mindénekben rendben levőknek találtattak, ezért lelki ismeretes pon tos munkálkodásukért köszönet szavazta tik. A számvizsgáló bizottság kérelmé re elnök bemutatja a bank-könyvet, mely szerint az egyesület készpénzbeli vagyona, hároirfpercentes kamatozás mellett, Tomosányi József pénz., tárnok saját bankjában van elhelyezve. A vezértestület egyhangúlag tudomásul veszi ezen bejelentést, de meg kívánja, hogy a pénzek ezen elhelyezéséről minden vezértestűleti gyűlésen jelentés tétessék. Jegyző következő jelentést terjeszti elő: ✓ % Igen tisztelt vezértestületij gyűlés! Jegyzői jelentésemet a lefolyt hat hónap vagyis 1902 okt. 6-tól 1903 április 1 ig a következőkben van szerencsém megtenni: Az 1902 okt. 6-án New Yorkban megtartott conventio gyűlésen egyesületünk tagjainak száma volt 1572, ezen lefolyt hat hónap alatt ha nem is rohamosan, mégis mérsékelt arány ban szaporodott egyesületünk tagjainak létszáma, mert néhány ügybuzgó tag áldásos működése folytán hat uj osztálj alakult és pedig a Butler, So. Sharoni, OlyphantiPa., buffaloi, N. Y., pocahontasi, Va., So. Norwalki, Conn. Itt megjegyzem, hogy az utóbbi helyen két osztály is. alakult egymás után. az egyik már fel vétetett, mint előbb jelentkező, a má sik felvételének ügyét a vezértestület elébe terjesztem, annak bölcs, igazságos ítéletére bizom. Örömmel jelentem, hogy egyesüle tünk ez idő szerint 68 osztálylyal bir és a mai napon 1751 tagot számlál. Ezen elért siker, mint már fente'bb is emlitém, néhány buzgó tagnak, valamint az osztály >k lelkes vezetői és tagjainak köszönhető. A mily örömmel jelentem egyesületünknek elöhaladását, olyan fájdalmas szivvel kell jelentenem azt, hogy ezen rövid idő alatt igen nagy veszteség is érte drága egyesületünket, mert a halál angyala ezen idő alatt tiz tagot ragadott el közülünk, és pedig a 1902 okt. 18-án a luzeruei osztálytól Ervin Ádám, okt. 24-én a -chicagói osztálytól Tóth Mihály; november 7 én a pittsburgi osztálytól ifj. Kacsinko István, nov. 24-én a trentoni osztálytól Semetkey Anna, nov. 29-én a monongahelai osztálytól Gajdos István, dec. 12-én a pittsburgi Lorántffy Zsuzsanna osztálytól Draskócy Páliié, dec. 23-án a clevelandi osztálytól Gerék Péter, 1903 jan. 9 én a pittsburgi osztálytól Ya szily -András, febr. 24 én a franklinfurnacei osztálytól Mátyás Pál, március 4 én a so. bendi osztálytól Fodor Imre. Legyen nekik könnyű a föld az idegen hantok alatt. Ezen elhalt tagok közül kettőnek örökösei-haláleseti segélyben nem ré szesíiltek. Az első, mint öngyilkos az alapszabály 34-i& §.-sa értelmében, a másik mint hátralékos az alapszabály 11-ik paragrafusa értelmében. Nyolc elhalt tag örököseinek a temetési dij kifizettetett, három tagnak egész haláleseti dij, kettőnek fél haláleseti dij, háromnak a haláleseti dij még nics kifizetve. A mi az osztályokat illeti, kevés kivétellel minden osztály igyekszik az egyesület által kivetett haláleset! illetékeket és temetési költséget a rendes időre befizetni. Egyesületünk jelenlegi állása és fejlődése ezen rövid jelentésemből is eléggé látható, de mégis jelezni kötelességemben áll, miként a new yorki és pittsburgi osztály részétől nehézmények merültek fel. Az első az egyesület jegyzője ellen felhozott több rendbeli panaszt, a másik a vezértestulet ellen általában számos panaszt hoz fel, mely panaszok elmondását elnöke által a vezórtestület előtt élőszóval kéri elmondatni, melyre az engedély az egyesület elnöke által megadatott és td. Konyha Pál ur erről azonnal értesittetett, egyúttal utasitva lett az egyesület jegyzője, hogy a f. évi ápril 15-én, Homesteadon tartandó vezértestületi gyűlésre td. Konyha Pál urat meghívja. A new brunswicki osztálynak saját kebelében vannak személyi ellen, tétek a vadházasságban élők miatt. A perth amboyi osztálynál Széplaky József, mivel az osztály jegyzÖségét nem nyerte el, uj osztályt alakított, ezen tettére], mint volt jegyző az egyesület jegyzőjét tévútra igyekezett vezetni, ezen ügyek elbírálását a vezértestület elébe terjesztem, evekről a folyó ügyek elintézésénél a vezértestület tagjai bővebben lesznek értesítve. Számadási időnk alatt a kővetkező tagoknak segélyei estek kifizetésre:,Nyíri Klára haláleseti, Putnoky TÁRCA. A szebbhangíi kádár. irta: Erdélyi Lajos. Ördöngős művészet az az orgonázás. A mester soványkás ujjait belenyomja a fehér billentőkbe és attól felbug az Istent dicsérő zsoltárok hangja. Igaz ugyan, hogy Mitugrász Jóska öcsénknek is van a dologban egy kis része, mert hiszen a fajtatot ö kezeli, mondhatni rajongó lelkese ’dessel. Szinte gyerekjáték ilyenké pen a mester játéka. A falusi nép tehát úgy okoskodik, hogy a Jóska tesz akkora szolgálatot a vasárnapi buzgólkodások idején, mint az, a ki dalra buzdítja a hívőket. —Hát biliögessön a mestör, ha a Jóska nem fújja, bölcselkedik Járó Péter.... —Úgy ám! — toldja a szót Kun Balázs — müg kuli adni: része van a munkában. így aztán megvan a fújtató gyerek jutalma is. Becsülik érdeme szerint. Ámde az ájtatos életnek igaz erőt mégis csak Sebestyén Rab Máté kölcsönöz. Mikor az orgonaszó első szava kisurran a sípokból és a templom falához' ütödik, ö kelme egyet simít vaskos bajuszán, aztán szépen, minden szót tagoltan ejtve, öblös hangon kezdi: Mint az szép, hives patakra Az szarvas kévánkozik, Leiköm úgy óhajt uramra ....... És hozza fohászkodik. És viszi a hangot a dallam kívánalmaihoz képest, hol áhítattal, hol meg lelkes magasságggal. A versezet végezte titán nagy elógültáéggel • emeli fel busa lejét .és szinte várja az ember, hogy a magos ablakon beszűrődő fénysugarak deres feje körül karikázzanak. Mikor ott tart, hogy: Té hozzád'én Istenöm Szomjuhozik én leiköm Valóságos emberfölötti lelkesség ül borostáit ábrázatára. Huzza és nyújtja a hangot, talán sokkal szebben, mint egyébkor. És az ének végeztével nagyot cifráz, mint a ki tökéletesen végezte tenni valóját és elhallgat. ... Eddig igy volt! így esett szép rend ben.... Mindenki elismerte Sebestyén Rab Máté nélkülözhetetlen voltát, mert még csak hozzá közelesö é nekés tehetség sem találkozott a faluban.... Majd mit mondok! Szent Miklóson, Szent Mártonban, Dömsödön is élénk irigységgel emlegették Máté bácsi hangban való páratlan kitartását. Igen ám, csakhogy ez a délelőtt megbillentette az öreg énekes dicső gégének koronáját. Mert mikor az orgona méltóságteljes bugása is elhalóban volt, és Máté bácsi is egyé) simított bajuszán, jelezvén ezzel azt, hogy befejezte ténykedését; valame lyik hátsó sorból harsogó hangon szó lott'tovább a zsoltár végső sorából az utolsó szó__Húzódott szépen, kel lemesen a templomon keresztül---Mindenki megfordult padjában. A tiszteletes beszédjébe akart fogni, de megállott a szószék lépcsőjén. Még a nembánom természetű göthös mester is áthajolt a korláton és nagyott bámult az ép tüdővel éneklő magyarra. Csak Rab Máté állott ijedelemtől meredten a helyén. Szive összeíácsarodott az ének hallatára. Egyszeri ben érezte, hogy nélkülözhetetlenségéből fakadó tekintélyének elkövetkezett az alkonya. Nem mert megfordulni. De meg ha akart volna is hátra tekinteni; jó ideig nem tehette, mert valóságos görcs .fogta el egész testét. Már igy látatlanban is ^értéktelen gyűlölet járta át mindenét a dalos szájú versenytára iránt. Keze ökölbe szorult és csaknem megfeledkezett arról, hogy az isten házában tiszteli az Ur örökkévalóságát. Mikor végtére felocsúdott megrókönyösödéséböl, nagy lassúsággal megfordította a fejét. Szembe nézett hire megront ójával, öregedő szemei csak úgy villámlottak. Nagyokat nyelt, mert visszafojtott indulata kitörőben volt. Az meg már valóságos olaj volt a tűzre, mikor Kernyés Ábris, a repedt hangú esküdt oda szólott: —No, öreg komám, igy danol jon kend, ha tud! Sebestyén Rab Mátéval forogni kezdett a templom. Kiáltani akart, de nem jött ki hang a száján. Kernyés Ábris nem sejtette, hogy nagyot vét beszédjével, folytatta tehát a dicséretet: —Nem hiába, hogy katonaviselt, ember az uj kádár, de tinómul vjszi a hangot. — Itt az öreg elismerése je- j léül, mint a jó ital után szokás, nagyot csétintett a nyelvével. Rab Máté pétiig tehetetlenül esett le ülőhelyére és rekedtes hangon mély megvetéssel nyögte:-—A böcstelen.... Aztán egyre fehérebb lett az ábrázata. Szivéből minden vér lefutott a lábaiba és úgy érezte, mintha alulról nehéz, ólomláncokat kötöznének láthatatlan lidérckezek, fényesre kefélt csizmáira. Csak az isteni tisztelet végeztével látták meg az emberek, hogy Máté bácsi élettelen merevséggel, lelógó kezekkel marad a helyén. Természetesen nagy riadalom támadt. Egy befutóiak az emberek. Hab Julis kétségbeesett sikoltozással roskadt apja térdeihez és rimánkodva költögette: —Édös apám. édös apám! Az öreget kivitték a szabadba. Ott mosdatgatták ecettel, vízzel, mig las sacskán magához tért. De azért révedezett erre arra a tekintete. Hogy hogy nem, talán Isten rende lése volt, de lehet, hogy Julis iránt való érdeklődésből, a fiatal Kádár," névszerint Fóris János, nagy részvéttel volt az öreg iránt. És ö tákolt hamarjában egy hordóágyat, a melyi ken Rab Mátét hazavitték. A legénynek ezen ötleté alapján is nagy lett a tekintélye. Nagyobbra nőtt hamarjában, mint a mekkorát énekével elcsippentett a kórságba esett öreg dicsőségéből. Az örökké beszélő Kernyés Ábris, mintha csak ösmerös lett volna a
