Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-23 / 17. szám

f HAZAI HÍREK. Országgyűlési tudósítások. Április elején egy olyan liir járt« be az országgyűlési termek folyosóit, a mely csak áprilisi tréfának voll jó. Nem egyébről volt szó, mint ál­ról, hogy a függetlenségi párt lesze reli az obstrakciót. De Eötvös Ká roly ügyesen megmagyarázta a tör­vényhozóknak, hogy miért nem sze rel le a függetlenségi párt. Ez lehet, úgymond, okos emberekhez illő do­log, de most nem okos emberekre, hanem hazafiakra van szükség. Gaal Sándor interpellációjára Lang Lajos kijelentette, hogy nincs rendelet, a mely a tömeges vasúti utazást sza bályozná. A katonai vitában részt vettek 2 ikán Jankovich Béla, He­gedűs Károly, Hilbert Károly, Zlró­­rav Miklós, Molnár Ákos és Koller Tivadar. Mig a folyósón élénk vita folyt a helyzet felett, s Andrássy jó nak látta még a fenyegetödzést is, addig bent Zbóray Miklósa hadmen tességi alap rendetlen kezelését teszi szóvá s Gromonnak egy közbe kiál tusát úgy fogják fel a néppárt pad­jain, mintha a képviselői szólássza­badságot korlátozná, miért is Rát kay és Rakovszky egy kis vihart rögtönöztek. A katonai javaslatok­hoz Veszelovszky.Ferenc töt nemze­tiségi képviselő szólalt fel. Utánna Chernoch János és Ráth Endre szó laltak fel az ujoncjavaslat ellen. Áp­­ril 4 ikén Rákosi Viktor és Ugrón Gábor támadták a javaslatokat s ek­kor állapodtak meg a húsvéti szün­időre is. a mely ápril 16-ig tartolt. Ezek tolmácsolták a ház elnöke elüli az ország közvéleményét. Deák szobor >zegeÜen. A szegedi Deák Ferenc bizottság, mely az október 17 iki eiulék-ünne pet előkészíti, kimondotta, hogy Deákszobrot, for felállítani. A váms közönsége e célra 40 ezer koronát szavaz meg. A tanácsot megbízták, hogy a szobor ügyében a szükséges eljárást tegye meg és a 43 ezer koro nátilleszsze be a következő évek költségvetésébe. A szobor-avatásnál minden ünnepélyességet, mellőzni fognak. A Deák szoborral együtt Szegednek tizenegy emlékműve lesz. Kétszáz bevándorló egy közsségböl. Pestről Írják, hogy a szomszédos Tolna vármegyében egyre nagyobb mérveket ölt a kivándorlás. így leg­utóbb csak egy helyen, Bölcskén. nem kevesebb, mint kétszáz ember szerezte meg az útlevelet Kanadába, a hol tizenöt bölcskei ember várja ö­­ket, akik már a múlt évben hagy­ták el hazájukat. A függetlenségi párt s az obstrukeio. A függetlenségi párt április 4-én nagy gyűlést tartott,'hogy határoz­zon abban a kérdésben, Hogy az ob­­struckciót folytassák-e az indemnity javaslattal szemben vagy nem. A párt a következő határozati javasla­tot fogadta el: Határozati javaslat. A függetlenségi és 48 as párt a tör vényen kívüli állapotot elkerülni ó­­hajtja, annak esetleges bekövetkezé­séért a felelősséget magáról elhárít­ja. A párt ugyanis helyesli Kossuth Ferenc elnöknek a pénzügyi bizott­ságban kifejtett álláspontját, mely szerint az ország érdekének az felel meg, hogy a tárgyalásra már kész ügy^k s ezek közt első sorban az 1903-ik évi költségvetés tárgyaltas­­sék, sőt tárgyaltassanak más kijelö lendö fontos, vagy időhöz kötött ja­vaslatok is a katonai ujoncjutalék felemelésére vonatkozó javaslat kivé­telével. Ez esetben kész a párt a kért felhatalmazást nem gátolni. Ha a kormány ezt az álláspontot einem fogadja, a párt a felhatalma­zási törvényjavaslatot nemcsak hogy meg nem szavazza, de ennek törvény erőre emelését minden erejéből meg­akadályozza Elhunyt 48-as honvéd. Máramarosszigeten e hó 2 án halt el Korányi Frigyes nyug. kir. tör­vényszéki biró, a lionvédegyesület alelnÖke 75 éves korában. Régebben a vármegye szolgabirája is volt. Pu ritán becsületességü, liingoló hazafi ságit magyar ember és vitéz honvéd volt. Érdekes a család története. A múlt század elején Galíciából három orosz zsidó költözködött Magyaron szágba. Az egyik orosz Mára marod­ban, a másik Szatlimárban, és a bar mariik Szabolcsban telepedett le. Be Költözésük után ni ind a bárom zsidó a keresztyén íjitie téri át s családja k érdemes helyet foglaltak el u j otthonukban. A mára marosi ág le származottja a most elhunyt Korá­nyi Frigyes, a szabolcsi ágé a hirne vés Korányi Frigyes egyetemi tanár, és a harmadik ág ivadékai is méltó helyet töltenek be a társadalomban A 48—49 iki szabadságharcban mind ;t három bevándorolt leszármazott­jai megmutattak igazi hazatiíágu­­kat. nitóházais, a melyet a gyülekezel saját erejénél felépíteni már képte­len, mivel a hívek legnagyobb része koldusbotra jutott. A zempléni arvopénztár ügye. Sátoralja Újhelyiül Írják: A me gyei arvapénziár vizsgálatának ügye végre gyoisabban kezd elöhaladnt. Tászler miniszteri vizsgálóbiztos ed­dig jórészben azzal volt elfoglalva, hegy a vizsgálathoz szükséges irato­kat összeszedje és rendezze. Hogy ez mekkora munkát adott, megítélhető abból, hogy a 80 as évekből való ira tok összekeveredtek az 5ü-es éveké vei s egyenkint kelleti kis.edegetni a szükséges iratokat az óriás halmaz ból. Az elveszett évi. negyedévi és havi pénztárvizsgálatok jegyzőköny veinek másodpéldányai, a Kranz m aiszteri tanácsos részéröl 1880 bar foganatosított nagy vizsgálat iratai val együtt már beérkeztek a várme gyéhez a minisztériumból. A vizsga lat feladata must 1882- tol kezdve tó télről tételre, menni a pénztári ügy vitelen. Tászler József nag? szakér telammel végzi ezt a munkát és a megyében bíznak benne, hogy az. igazságot teljesen ki fogja deríteni. A vármegye részéröl vezetett vizsgá­lat annál lassabban halad előre. Még eddig jóformán semmi sem történt ezen a részen. A kiküldött miniszte­ri titkárnak, Schröder Aladárnak javaslatát Dongó es Schön megyei tisztviselők fölfüggesztésére vonat kozólaga miniszter jóváhagyta, úgy. hogy a fegyelmi eljárást röviden befejezhetik. Miniszteri utazások és temetések. Most,’hogy a húsvéti szünet: szü­net beállott, a miniszterek egymás után rándulnak fel Bécsbe, hogy a királyt tájékoztassák a helyzetről s esetleg utat találjanak a kibontako zásra. Ezt az teszi valószínűvé, hogy. Széllel együtt Fehérváry is többször volt már kihallgatáson a királynál. Beszélik, hogy Széli lemond és abban az esetben Láng Lajos lenne a mi­niszterelnök. Küldöttségek a katonai javaslatok ellen. Mig az országgyűlés üléseket tar­tott. addig nem volt nap, hogy az or­szág egyik vagy másik városából ne ment volna küldöttség Budapestre. A rósz torony miatt. Mint Rimaszombatból Írják, bor­zalmas esetnek voltak szemtanúi a minap a gömörmegyei Visnyó község lakosai. A múlt hetekben ugyanis e­­rös szélvihar dühöngött azon a vidé­ken, a mi nagyon megrongálta temp­lom tornyát s több helyen a tetőze­tet is felszakitotta. Ennek a kijaví­tásával volt megbízva Truszka Antal ácsmester, a ki személyesen végezte a munkát. Mikor egyik helyen bévé gezte a munkát, át akart menni a to rony másik oldalára. E célból leol dotta a derekáról a kötelet s úgy a­­kart átkúszni a másik oldalra. De alig tett néhány lépést, a lábai meg csúsztak és Truszka a magas torony tetejéről lezuhant a földre. A szeren csétlenség azonban nem egyedül öt sújtotta, hanem Truszkának tizenhét éves fiát is. A fiatal Tr uszka ugyanis a torony aljában a felhasználandó zsindely összegyalulasával foglalko­zott s apja zuhanás közben ráesett a fejére, a ki ennek következtében nyakcsigolyatörést szenvedett s pár percnyi kínlódás után mind a kettő kiszenvedett. k< Négyszázezer korona hiány a lozsrárt iparosok íciileszü rel keZet éné./. Kolozsvári n 1 bány hét előtt, meg halt Menigni Sámuel, Kolozsvár első mészáros iparosa és a hitelszövetke­zet alapitó elnöke. Halála után gya­nús jelek miatt a szövetkezet tagjai vizsgálatot kértek az intézet vagyon kezelésére. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a szövetkezet pénzéből hi­ányzik 390,092 korona. A hiány mi­att az elhunyt Benigni Sámuelt vá­dolják. A hitelszövetkezet a hiány pontos megállapítása után közgyű­lést tartott, a melyen elhatároz! ák, hogy az elsikkasztott százezrekért az igazgatóság tagjai egyetendegesen felelősek és a pénzintézet vagyonát fölszámolják. Elégett község. A Veszprém megyei Gecse község csaknem teljesen leégett. Negyven­két lakóház esett a vészes elem áldó zatává s mintegy hatvan család ma­radt hajlék nélkül. Mentésről a dü höngö szélben szó sem lehetett. Le­égett az ág. hitv. ev. gyülekezet ta Huszonkét gyermek anyja. Aradról Írják nekünk: Az emberi életkor ritka magas fokát érte el egy szegény aradi asszony, aki ma halt meg a Wesselényi utca 18. szá­mú házban, 109 éves korában. Öz vegy Szabó Józsefné született Virág Katalinnak hívták, akinek megada­tott az, hogy három évszázad külön bözö világát láthatta meg. Született 1794-ben Selmecbányán s meghalt 1903-ban Aradon. Jómódú szülök gyermeke volt, a férje Szabó József a gróf Zselénszki és Blaskovich ura­dalmaknál szolgált, mint ispán. En­nek halála után Aradra költözött s azóta folytonosan itt tartózkodott. Huszonkét gyermeke volt, köztük 19 liu s valamennyi katona. Ma már csak két leánya él, akik közül a leg fiatalabb Szabó Sarolta, jelenleg 57 éves és a Gyulai nyomdatársaság Dragói József nevű kerékhajtójá­­nak a felesége. Érdekes, hogy a ti­zenkilenc fin közül valamennyi szer cián halt meg — éjnek idején. Uno­kái és dédunokái száma negyven. egy helybeli üzletember között a mi nap elJentéb-k merültek föl, melye­ket annak rendje mód ja szerint kel- Iettvoina pisztoly párbaj utján eiin- I tózni. Korán reggel valamennyi ér­dekelt léi megjelent pontosan a hely színén, csupán a vezeiö segéd hiány­­jZort. Ennek lakásán megjelent há­rom rendőr es kijelentenék, hogy a párbaj ii ég-akadályozása céljából nem ereszük ki a szobából. A vezér­­űr tiltakozón, de mialatt a rend5- iükkel vitáztak, a többiek a párbajt elhalasztótták és eltávoztak. Utóbb el határozták, hogy délben kiutaz­nak Porpácra s ott rendőri felügye­let nélkül végeznek. Ekkor azonban még túrosában járt k. Alig hogy megjelent az egész társaság a vasúti vendéglő éttermében, Hainzmarm János vendéglős berohan, megragad­ja az egvikpáibaj©zó felett, a listai gavallért, betuszkolja az egyik mellékszobába és rázárja az ajtót, azzal a kijelentéssel, hogyö semmi ái ou nem engedi végbemenni a!pár­­bajt. A többiek dörömböltek az ajtón. Hiába, az elsikasztott pár­bajozó tél csak nem került elő. Lesz­­e ezek után még fegyveres mérkő­zés. annak csak az a megmondható­ja, aki a mezők liliomát reform rú­nákkal látja el. A csudás siketnéma. Pécsről írják: Mulatságos jelenet játszódott le a minap a nyílt utcán. Egy elégé rendes öltözött 50 év kö­rüli férfi ját ta sorra a házakat és mint siketnéma kön véradó in á n y o - kát gyűjtött. A mikor a siketnél;.a az „otthon11 kávéház előtt elhala.it, a kezében tiltott pénzből elejtet e;,;:y koronát. A pénzdarabot égy kis ?u­­üanc feiiv.ip.a i s elszaladt vele. A. károsult siketnénm eg\ szeribe *-í kezdett a gyerek után szalakni s egyszeribe megieszólalt: — Fogják meg! Fogják meg! kia­bálta. A megszólalt csodát a rendőrség emberei természetesen hamarowan le tartóztatták. Wittvitz Károly a csa­ló siketuéma neve. Budapesti lakos ott szerepel a neve a fővárosi ren­dőrség által kiadott rovott múltnak névjegyzékében. Dr. Leonard Landes, 132 E. 24th. str. Ne» Vari. Elsikkasztott párbajozó. Szombathelyről Írják: Közderült­séget kelt itt az alábbi fura párba j história. Egy átutazóban ideigleu­­sen itt tartózkodó fiatal gavallér s Gyakorolt orvos férfiak és nők részé­re. A Lebanon, Bellevue és Post Gradate kórházak volt segédo-rvura, Berlin, Bécs és London kórház , u működött. Biztos eredményin f) gyit mindenféle betegséget: v-o- ki­veszt, szívbajt, gyomorbajt, h-j b-s májdaganatot, nagy főfájást, u La­gos feledékenységet, részkén,-g-nt vérszegénységet, vérfolyást, köt­vényt. Idebetegeket legújabb vil­lamos készülékkel gyógyít. ML..<ima­ilem ü belső betegségedet pár nap alatt kigyógyit és pedig a vér beteg séget, börbajokat, keléseket, stb. Torok, száj, orr, szem és fülbetegsé­geket kigvógyit akkor is, ha el van­nak hanyagolva. Specialista titkos betegségekben. Krónikus bajok gyó­gyítására különös gondot ford». — Minden betegségben biztos eieil­­ménnyel működik. Rendelő órák: -L e. 9—lig és délután 5—8 óráig. Va­sárnapokon: d. e. 8—10.30; d. u 2- íg. Levelekhez mellékeljen egy dol­lárt, a ki orvosságot óhajt. BELLMANN 0TT0, házlestö, papírod és dis4to.' Jól és olcsón dolgozik. A bridge­­porti magyarság festője. Árakt ?-t tessék hozzá fordulni. Bridgeport. Conn 327 Pine sittek CHAS. E. ERICKSON gyorsan, pontosan és olcsón készít JELVÉNYEKET, — SAPKÁKAT, ZÁSZLÓK AT, BÉLYEGEKET. 223 Diamond st. Pittsbnr; HHÉÉ^ - k __._,__.___ ?. --C,- Kütö'PhA Á h >• vÁÁ, ’■ ; i _

Next

/
Oldalképek
Tartalom