Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-09 / 15. szám

r í NEW YOKE, HAZLETON. WILKES-BAKKE. Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi űgyvivó'ség vezetésével bízatott7 meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. IP’én.zelset küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. lE-Is-jőjegnyeicet elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó­társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. TCiállit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerzó'déseket s bár­milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cinr: John Németh, 457 Washington St., New York. &£&£&&£££$£££&&££££££££££&£££& Kiadások március hóban: Imre, a kearsargeinél Röci Ferenc ne, Berentés István, az alphainá! Baracskay József, a freelandinál Lő­rinc István, Kamanyicky Mihály, Lang János, Tóth István, Gtéci Sán­dor, Kovács József, Jakab Sándor, Telinger András, Nemes János. Ősz szesen 49. Töröltetett a willocki osztálynál Keoskemétky József, B. Szacsuri A. a phoenixvilleinél Gléci József, a homesteadinál Kozma Péter, Uhlár Lajos, Csabolszkv Mihály; összesen 6, meghalt egy, így öszesen 7 tag. Ezen adatokból kifolyólag Ragja­ink száma 1903 március végén 1745. Azonban a múlt hóban ismét ala kült egy uj osztály South Norwal­­kon, 6 taggal. így lett a tagok szá ma 1903 március végén 1751, a kik *z idő szerint 68 osztályban kezdtet­nek. Hon ti társi üdvözlettel Cleveland, 0. 1903 április hó 1-én Crutoros Elek, Papp István, v. t, elnök. v.' t. jegyző. Kimutatás az “Am. Magy. lief. Egyesület“ v ezertestületi pénztára állapotá­ról 1903 márc. hó végéről. , Bevételek március hóban: 1 Homestead ...................... 75.10 44 Homesteadi női osztály .. 10.30 2 Pittsburg ........................ 81.35 3 Delrav ............................. 7.85 4‘ Trenton......................... ;i3.40 41 Trentoni templomi egylet 4.00 44 Monongahela City .......... 35.85 4‘ Vulcan .....................:... 13.40 4 Newark ........................... 8.10 4 ‘ Bridgeport ...................... 53.05 41 Joliét ............................... 5.60 4 4 Beaver fal Is...................... 12.84 <6 Dunmore .......................... 7.20 “‘Franklin Furnace ............ 1.50 4t Koarsarge........................ 3.00 4< Freeland .......................... 7.00 4‘ Wharton.......................... 12.40 44 Elizabeth ........................ 5.85 44 Westville ........ 1.25 44 Peckville ........................ 11.35 44 Whitsett.......................... 12.20 9 South Chicago................. 38.00 10 Hubbard........................... 10.40 “ Luzerne............ ....... 5.20 “ Dickson City............ ....... 3.60 11 Toledo........................ .......60.85 •4 Passaic...................... .......22.95 44 Perth Amboy .......... .......- 2.93 14 Perth Amboy ........... . . . . 4.70 “ Willock.................... ....... 33.30 20Asthabula ................. ....... 1.25 •‘Buffalo .-.................. .......12.00 44 Buttler .................... .......16.60 “ Franklin Furnace ... ....... 7.50 23 Peckville ................. .........9.80 “ Freeland................... ....... 8.75 “ Mount Carmel.......... ....... 21.00 24 Peckville .... ........ ....... 3 20 44 Sturges .................... ....... 5.50 “Cleveland ............... “ Throop .......84.00 ....... 8.00 “ Oliphant................... ....... 8.40 “ New Brunswick .... .......11.00 “ Cementen ................. ....... 4.00 “ Dickson.................... ...'.. 7.20 25 Cleveland ................. .............80 “ Pocahontas .............. .......10.50 “ Star junction............ ....... 4.00 “New York Harlem ... .......16.90 28 Allegheny................. ....... 25.20 “ Fairport ................. .......19.35 44 Startle...................... .......12.95 31 Phoenixville............. .......37.05 “ Asthabula................. . .. . . 3.20 “ Delray...................... ....... 8.80 össszesen $911.67 2 Pittsburg levonás....................10 3 Trenton levonás ......................15 “ Monongahela levonás.............10 “ Yulcau levonás .. .,.................14 “ lief. Lapnak kalauzért febr. hóról .................................... 20.83 , 6 Fodor Imre temetési költs. (So. Bend) 50.00 “ Freeland levonás....................14 “ Wharton levonás....................12 11 Passai; levonás........................20 18 Magyar Hírmondónak ka­lauzért félévről ................. 25.00 “ Vaszily András haláleseti s. özvegyét illető fele része 300.00 20 Butler levonás..........................15 23 Freeland levonás ....................1A 24 Peckville levonás ............ 1.60 “ Vezért, jegyző t. postakölt. és febr. havi t, dija .......... 29.94 “ Cleveland levonás .......... 2.25 25 Pocahontas levonás.................50 26 Ifjú Kacsinkó István h. e. segélye (pitesburgi oszt.) 600.00 28 Allegheny levonás.......... .20 Vezértest. pénzt, postakölts. 1.54 Összesen 1032.50 Lévén tehát a márc. bev. 911.67 S lévén a febr. maradv. 4967.57 Összesen 5879.24 S levonatván a márc. kiadás 1932.50 Maradvány 1903 márc. 31-én 4846.74 gyében járok is, nem lelek a gonosz­tól mert te velem vagy”. (Zsolt. XXIII: 4.) Lehet, hogy ott jársz, lehet, hogy igen kevés idő múlva meg kell jelenned az örök Biró előtt, de ne hallj te most mást, egyedül aj kegyelem szavát, ne halljad, mi ki­ált rád átkot, kárhozatot eddigi éltedből, csak azt a szót halljad, mely a megtérő latorhoz hangzott a haldokló Jézus ajkairól: ,,Ma velem’ leszel a paradicsomban!” — Hallom, hallom, sóhajtá. így vezetőm az imádkozáshoz, aztán a mint a szivem diktálta, mond tam előtte a könyörgést és midőn már jó ideig imádkozánk, kérdém: — Nem esik e nehezedre? Ha igen ugy ne mond felszóval, csak úgy magadban a szivedben mond! —Mondom, mondom, mégis, mégis!) Vevém észre, hogy csendesül, Am­­ment mondék, aztán rá mondám ál­dásul a XX. zsoltár első versét: Az Ur tégedet meghallgasson Te nagy Ínségedben, A Jákob istene megtartson Te veszedelmedben sat. Elvégezvén az áldást, hozzátettem még: légy jó reménységgel édes atyámfia! hogy meghallgat téged a mi jó istenünk! De meg emlékezzél róla, hogy, ha meggyógyultál, 'töb­bé ne vétkezzél, hanem élj Isten sze-,' rint való életet! —Úgy lesz, úgy lesz. Ámen. Erre lepihent vagy tiz percig szu­nyókált. Egyszer megszólamlik: —Asszony! hozd elő a kis lajbit. Előhozza s vévé a cifra százas ban-,, kot s nyujtá felém: tessék, édes jó tiszteletcs uram. a szives fáradságá­ért! —Nem, édes lelkem! Semmit sefo­gadhatok el, lássad: az ilyen ám az. amiről a Jézus azt mondá: „ingyen vetettek, ingyen adjátok!” Te csak viseld gondját a szegény betegnek, tudsz-e olvasni? igen? no nézd. itt hagyom a „Keresztyén tanítások”­­at, ebből imádkozzál vele, ha meg­hal, eljövök eltemetni, ha megél, ezzel a könyvvel vezesd a jó utón! Ugjr lesz, úgy les?. Ámen,— hallat­szott a sóhajtás! —Hát egy pohár bort, édes jó tisz teietes uram! Olyan jó szívvel kíná­lom. —Köszönöm édes lelkem, ilyen éjszakai időben nem élek vele.—Is­ten veletek! A szobából kilépve, a konyhából kicspódó világosság ismét messze ellövellett, s én ismét látni véltem az elébb látni vélt épülettömeget magas kőkerítésével, aztán a sötét ben ismét kézen fogtak, a kocsihoz vezettek, felültettek, a suttogó hang szerencsés utat kívánt, nagy köszö­nettel, a szekér meg indult ismét o­­lyan utnélküli utón, a hajnali né­gyet harangozták, mira haza értünk A kocsin levő két ember csendes hangon köszönetét mondott, aztán elindultak. En pedig rögtön lefeküdtem. Egyszer nagy dörömbözésre ser­kenek fel, a doktor bácsi volt, eljött, — úgymond —hogy beszéljem el ne­ki az egész sort; én aztán elbeszél­nek! mire ö azt mondá, jiogy; Kö szőnöm, kedves páterkám, majd meglássa, nem lesz semmi kárunk. Hát biz én nem tudom, a doktor bácsi kúrája, vagy az én imádságom vagy a Rozsnyai koma karabélya volt e az oka, de azon a télen — da­cára, hogy le egész Szegedig a leg­­vakmeröbb rablások történtek, — a mi határunkból nem veszett el még csak egy árva bárányka sem! Hanem rákövetkező vasárnap a templomi perselyben két darab százas bankó találtatott! Kitavaszodott. — A kecskeméti zöldvására mentünk, a kerekegyká­­pusztán az öreg Nagy Sámuel espe-­­res ur árendás juhásza, Meleg uram várt bennünket bográcsosra. Amint a tanya előtt leszállunk, én szétné­zek,—ejnye,—mondók—olyan isme­rős épület az ott, mi az? mintha már látam volna, pedig én sohse jártam tudtommal erre. —Hehehe!—mond Meleg nram, meglehet, az a zsandár kaszárnya, hehehe! Tessék belülkeriilni! Bemegyünk a szobába, nini! Me­leg uram! én sohse jártam erre, mé­gis ez a szoba olyan ismerősnek tet­szik! —Dehogy nem járt édes tisztele­­tes uram, hát mikor olyan szépen megimádkoztatta Kis Nagy Istvánt, akit q Herceg komiszáros tegnap lőtt agyon a talfái erdőn. Hehehe! „Magyar Sző.” azaz négyezernyolcszáznegyvenhat dollár és hetvennégy cent. Mely Összegből 4700.00 azaz négy­­ezerhétszáz dollár 3$-ra bankban van elhelyezve. Homestead, Pa. 1903 április 5-én Tomcsáivyi József, vezértestületi pénztárnok.. A new yorki magy. ref. temp­lom felszentelési ünnepélye. Szombaton, április 4-én. mikor va­lóságos áprilisi idő volt, esett, futt, havazott, bizonyára sokan megdöb­bentünk az időnek ilyen volta miatt, mert 6 ikére nagy ünnepélyre, a new yorki magyar ref. templom felszen­telésének ünnepé! téré készültünk. Számos szívből szállt imádság az Ur felé, hogy szüntetné meg a vihart s az ur meghallgatta kérésünket, de­rült napot hozott reánk és igazán szép virágvasárnapi napunk volt. A lelkészi iroda, a mely az imaház felett van, már szombaton, sőt mond hatni az egész hét folyamán, nagy látogatottságnak örvendett. Jöttek a jószivü adakozók, jöttek a kiván­csiak s végre megérkeztek a temp­lom szentelési ünnepélynek hivata­los szereplői is. Ott volt a mi jólel­­kü, a magyar reformátusság sorsát igazán szivén viselő püspökünk, Rev. A. C. Whitmer, Virág István trentoni lelkész, Hámborszky Gyű peekvillei lelkész, és lapunk szer­kesztője. Ott volt a prinoetoni theol. akadémia magyar növendéke^ Hám­borszky Pál is. Az ünnepélyre azon­ban nemcsak a szomszéd papság je­lent meg, hanem eljöttek a papnék is. így még bensöségteljesebb volt az ünnepély. Szombaton est ve a kis társaság Várady Lajos atyánkfia, buzgó egyháztag, házánál fogadta­tott szives vendéglátással s a gazdag vacsora után kellemesen gyönyör­ködött a házi gazda cimbalom és he­­gedüjátékában, a melyet Hornung Béla, az egyik new yorki holland­református egyháznak orgonistája kisért művészi zongora játékkal. A játék s a szives magyar vendégszere­tet, annyira megtetszett a püspök urnák, hogy csak a másnapi esemé­nyekre való tekintetből szakasztottá félbe a kellemes estét, a melyből ki­tűnt, hogy mi az igaz magyar ven­dégszeretet. Reggelre kelve újra búcsú járó helylyé változott a lelkész lakása. Hiába, igy van ez ilyenkor. A nagy munkának sikeres bevégzése sok embernek a szivét áthatja s még a, közönyöst, a hitetlent is áldozatté­telre sigaz buzgóságra bírja. Az ün­nepély megkezdése előtt mig kint a sokaság gyülekezett, megjött Rév. Sommerlatte a new yorki egyházme­gye képviselője; majd később Des­­sewffy new yorki fökonsul, Paikert Alajos a földmivelési minisztérium amerikai kiküldötte s Nyíri János konsulátusi titkár. Mikor az idő elérkezett, már az ut­cán csoportosulva, szép sorrendbe felállottak az egyletek s az egyház­nak egyleteken kívüli tagjai. A lel­készi kar a templom előtt állott s az egyházi elöljáróság. Minden arcon látni lehetett az örömet, a boldogsá­got, melyet az a tudat- adott, hogy van hát New Arorkban is egy talpa­latnyi helye & magyarságnak. Igaz, hogy nehéz munka, sok fáradság u­­tán, de végre is bebizonyult az, hogy nagyot alkotni és igazán maradan­dót létre hozni az amerikai magyar­ság életében ma még csak egyházi­­lag lehet. Voltak, főként e múlt évben ün­nepélyeink, Szépek, magasztosak s talán többen leszünk, kik soha se fogjuk elfeledni azokat az élt zelmeket, a melyek szi veinkben ez ünnepélyek során keletkeztek. De bizony a legtöbben csak múló gyö­«>1-I

Next

/
Oldalképek
Tartalom