Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-02 / 14. szám

Hozsánna! Hozsanna! Ezek az iid-1 vözlö szók fakadtak ajkaikon. Ru­háikat levetették, virágokkal hin­tették be az utat, a hol, jézus elhala­dóit s mikor meggyőződtek arról, hogy jézus inkább enged az Isten-1 nek, mint az embereknek: az üdvki­­áltás ajkukra fagyott s orkánszerü­­en zúdult fel utánna a: feszítsd NEW VOKK, HAZLETON, WILKES-BAHKE. HÉMtJ JÉÍtBS Magyar bankár és közjegyző. meg! jön a király! Yajjon ngy fogadjuk e mi is, mint a jeruzsáleraiekí Ha úgy, ha olyan érzelmekkel vi­seltetünk iránta, mint saját nemzet­sége visélteték: úgy maradjunk ott­hon. Hiába is megyünk ki az útfél re, öt valóban, igazán látni nem fog juk. Úgy Ö ma is, mi felettünk is inegsuhogtatja templomot megtiszti­­tó korbácsát, hallatja felettünk az elitéltetésnek keserű szózatát: “Az én házam imádságnak háza, ti pedig tolvajok és latrok barlangjává tetté­tek azt! Miként üdvözöljük tehát a jézust" Tiszta szívvel. Bűneinken bánkó­dó töredelmes lélekkel.- Vigyünk elébe pálmaágak helyett alázatos, tiszta szivet. Ha igy várjuk és igy üdvözöljük őt Virágvasárnapján: ö betér hoz­zánk, mint Zakheushoz s velünk marad és megtart. Vasárnapi iskola. Ének: 8-ik dicséret. Imák: mint említve voltak. Olvasandó: Máté XXI: 1—14. Volt a zsidóknak egy ünnepjük, a melyet az Egyptömból vgló kisza­badulás emlékére ünnepeltek. Ez volt az úgynevezett Páska bárány ünnepe, vagy nevezték pogácsás ün­nepnek is.- Erre az ünnepre minden igaz zsidó Jeruzsálembe sietett, hogy ott a fő­templomban mutassa be Isten előtt a hálaáldözatot. ,iéz.us is évenként felment erre az ünnepre Jeruzsálembe. Elkészíttető a húsvéti bárányt, hogy betöltse Iz­rael nemzetségének törvényeit, val­lásos szokásait. Most is, mikor már érzi, tudja, hogy közel van az idő Az amerikai magyar bankárok között áz. egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi űgyvivó'ség vezetésével bízatott meg Áinerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy. minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. ‘' IPérLZslset küld a világ bármely részébe, gyorsán és-- pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi 'pénzintézetekhez, a rnagy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan, kiadja. iE3ta,jójsg^re]s:et elad gyors hajokra r.Bvema, Hamburg, Antwerp, Hot­­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó­­társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, írjon hozzá árért. tESüállit- mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket s bár­milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. Aki egyszer hozzáfordul, biztos .pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fél bizalommal és.Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cim : John Németh, 457 Washington"St., New York. teljessége, midőn fenékig ki kell ii­­ritenie a keserű pohárt, elindul te.­­ruzsáb-m felé. Jeruzsálem városának nagyon szo­morú helyzete volt ebben az idötáj bau. Izrael nemzetsége már régen el­vesztette függetlenségét, -. önállósá- Az örök, a szent városban, idegen hatalmasságnak helytartója paran­csolt. A szabadságra termett függet­len zsidó népnek nagy- teher volt az idegen uralom, s a MessiástSis-abban vélte feltalálni, a ki függetlenné, nagygyá, hatalmassá képes tenni Izrael országát, jézusban is ilyen föl­­földi szabaditót keres. Egy forradal­mi host, a kinek zászlói alatt bátrak ontanák ki a vérüket hazájuk füg­getlenségéért. Ezért mikor, meghall­ják, hogy Jézus közeledik Jeruzsá­lemhez, megmozdul az a kemény nyakú nemzetség is, a mely itt lako­­zék, s oda szegődik azokhoz,va kiket már a jézus meghódított, az egész-vi déknek a lakosságához.... Királyt, győztes hadvezért fogad­nak úgy, a mint jézust fogadta a ,fe­­ruzsálemi nép. Az egész utat’ embe­rek raja fedi el. A sokaság Hozsan­na kiáltásokkal üdvözli Öt, ki béke­­séget hoz- népe javára. A Jézus jön. Alázatosan, szamár­nak hátán ülve közelgett az örök vá­ros felél A nép lelkesültsége öt meg nem, indítja, 'kitűzött, szentnek is­mert céljától, el nem fordítja: a nép örörariválgása' között is azon a kes­keny ösvényen halad, a,-mely a Gol­gotha keresztjéhez vezet. ~ ; •' . Áiielyett, hogy kitűzné a forra­dalmi zászlót: á templomba megy s midőn látja, hogy ott minő visszaé­lések; tört énnek, korbácsot ragad s.-a kufárokat; kiűzi az urnák házából s a , j pénzváltók asztalait felforgatja. Ezzel eldöntötte sorsát, A nép, a 'mely Hozsánna kiáltásokkal üdvö­zölte, feszítsd ineg-et'kiáltQtt reá. k.) Milyen vasárnap lesz a reánk, következő? f.TVirág-vasárnapja.. ” . k.) Miért nevezik ezt virágvásár­­napjánák? . f .) Azért, mert nép virágokat szórt a Jeruzsálemhez közeledő jézusnak az útjára. k.) Miért-ünnepei jük hát virágra sárnapját: f.) Azért, mert jézus ekkor ment utoljára Jeruzsálembe., k.) Mit gondolt róla a zsidó nép?. f.) Azt.- hogy ö földi szabadító, a ki azért jött, hogy függetlenné, szar baddá tegye zsidó országot . k.)->Hogyan fogadta öt? f.) Mint egy földi királyt, - nagy lelkesedéssé Hozsánna kiáltásokkal. k.) Miként fogadta Jézus a nép­nek a hódolatát: f.) Alázatosan. k.) Betöltötte -e a zsidók remény­ségét? ' f.) Netp, mert, a helyett, hogy a forradalmi zászlót tűzte volna ki, korbácsot ragad és megtisztítja a templomot. k.j Hogyan kell nekünk fogad­nunk a Messiást? f.) Alázatos, tisztít szívvel. Pál búcsúja az efézusiaktól. Cselek. 20 r. 1S-35 v. Megemlékezzetek az ur Jézus be­szédről: ,,jobb adni másnak, hogy nem venni.” Pál a Demeter által szított láza­dás után elhagyta Efézust. Majd­nem három esztendőt töltött ott. Macedóniába és Görögországba ké­szült. Szokás szerint felkereste az általa szervezett gyülekezetekét s valószínűleg, hirdette az evangyéji­­omot Macedonia nyugati részeiben az Adriai tenger mellékén. Ezt azor­­szágott- Illiáriának nevezték. E mel­lett adományt gyű jött a gyülekeze­tek körében a jeruzsálemi keresztyé­nek részére, mint maga Írja (Hóm. 1Ö r. 25-26 v.) „Most pedig megyek Jeruzsálembe, hogy a szenteknek sá fárk ídjarn, mert, tetszett a macedo­­niabelieknek és az Akhájabelieknek, hogy a jeruzsálemi szegény szentek­nek valami segítséget adnának.” Jeruzsálembe visszatértében több munkatársa követte. Ezek segitsé­gére voltak az adomány gyűjtésnél s ut közben együttesen nagyobb bi­zonyságban- voltak-, mivel Pálnak sok ellensége volt, ezért Görögor­szágból a szárazföldön megtett útjá­ban Efézenst el is kerülte, azonban az efezusi gyülekezet presbytereit el­hivatta Milétusba, Efózustól 35 mid­re s ott igen szivrehatóan vett tölök búcsút. A felvett rész 18 v - töl—35 v-ig ter­jed. Neháfiy szó, s mégis igen sokat mond. Először is arra kéri őket, hogy viseljenek gondot magokról éa az egész nyájról, melyben a szentlé­lek őket vigyázókká tette. Pásztorok tegyenek s járjanak a nép előtt. Hu ök nem vezetnek, ki lesz követőjük? Az uj szövetség folyton azt hangoz­tatja, hogy a gyülekezet vezetői le­gyenek vallásos emberek. Adjanak jó példát s egész életök nyitott könyv legyen a nép előtt, az evangyelio­­mot minden szónál hathatósabban hirdeti a keresztyén élet folytatás. Megőrizzék magokat a világ leikéi­vel szemben s tudakozzák az íráso­kat.. ’ ' . Ma is ezektől függ az evangyéliom sikeres hirdetése, hogy azok, a kik vezetésre hívatvák, elegyítés nélkül szólják az igét s az elöljárók fedd­hetetlen életfolytatással jó példát adjanak mindeneknek. . De viseljenek gondot az egész nyájról, erre tette őket vigyázókká maga a szent lélék. Adják nekik az élet ama kenyerét, az Isten igéjét s üdítsék* fel lelkét av örök élet amaz italával. Sok gyülekezetben az a kö­zönyösség forrása, mert a- vezetésre választottak nem érzik hivatásokat ' s magok is lágy melegek hivatali körükben. Mennyien akarjak az ige­hirdetés és keresztyéni példa adás helyét liázról-házra való látogatás­sal, vagy- egyik egylet után a másik szervezésével .pótolni. De legfonto­sabb volt mindenha a keresztyén egyházban az ige hirdetése s ez ál­tal a lélek tápláltatása. Megmondja azt is, miért vigyázza­nak, mert ugyjnond az én eltávozd-, som után jőriek ti közitekbe gonosz farkasok, ... ,ti közületek is támad­nak olyak, kik ellenkező • dolgokat szólnak; hogy a tanítványokat elál­tassák. Itt első sorban a zsidó ke­resztyén tanítókra gondolt, a kik az ö tanításait akarták, ellensúlyozni mindenfelé- Ezek már az ö életének ■ cselt vetettek. Mivel másféleképen értelmezték a Krisztus tanításait, a hol csak megjelentek a Pál által alapított gyülekezetekben, ott za­vart támasztottak. Majd pogányos tévelygések is lopóztak be az egy­házba. Ez az óta többször is ismétlő­dött, mennyien vétenek tudatlan­ságból, vagy rósz indulatból az egy­ház, vagy egy-egy gyülekezet ellen. Pál az intés mellett szavai erőssé­ge gyanánt saját példájára, az általa végzett munkára hivatkozik, meg­emlékezzetek arról, hogy én három esztendeig éjjel és nappal meg nem szűntem könyhullacásal inteni min­dent, és mindenestől megmutattam nektek, hogy szükség volna munká­­lódván az erőtlenekről gondot visel­ni, és megemlékezni az Ur J ézus be szédéröl, jobb adgi másnak, hogy nem venni (35 v.) Ö több volt, mint tanító, ö Jég jobb barátjok vala. Együt sirt velők, nem csoda,' ha)szavai fogékony szivekre találtak s gyümölcsöt hoztak. Taní­tott is-nyilvánosán, deliáaznkéntís felkereste őket. j T .. Sok tekintetben nem is vagyunk, képesek köretni a Pál csodás példá­ját. Több mint ^harminc évet szaka­datlan evangyeliöm hirdető munká­ban töltött, gyalázatot, üldözést szenvedett, fogságra hurcoltatott. Sirt mint apa gyermekéért, egy tel­jesen idegen felett. Éjjel nappal ta­„Malinkovszky Viktor 14 éves,! vasban hatheti fegyházra; Horváth János 16 éves, vasban! négyheti fegyházra Ítéltetik. Schulek Sándor 15 éves, bizonyi i tékok hiányában felmentetik . A fegyházra Ítélteket azonnal vas- j ra verték s úgy szállították el. He-, tenkint kétszer koplalniok is kellett,J A hat tanuló közzül Paveszka Pált, i ,a negyven botütés kimérése után, J az ország összes középiskoláiból ki­zárták. A buzgó gróf Attems végül azt is 'követelte, hogy az Ítéletet a legszigorúbb utasítások kíséretében közöljék a két intézettel. Szó sincs róla, hogy az igazgatók nem késtek j ezzel, sőt kellő parádéval, az egesz tanári testület s az ifjúság jelenlé j ■ tében publikálták a bírói végzést,! hadd szolgáljon el retterö például. ] ha valamely elkeseredett ifjú szivei még csak dobbanni mer a haza ér i . dekében. A pör eredménye rendkívül kí­nosan érintette a pozsonyiakat. A legtöbb tanulónak szülei tekinté­lyes'állást foglaltak el. így Malin­­kovszky atyja csász. kir. pénzügyi tanácsos volt Pozsonyban; Horváth atyja szintén csász. kir. hivatalnok. És tűrniük kellett a szégyent, hogy fiaikat a vasra verve fegyházba hur­colják! A fölmentett Schulek atyja,, ki Nagyszombatban evangélikus polgári iskolai tanító volt, kétségbe "ésve sietet Pozsonyba, a hol aztán örömkönyeket sirt, hogy gyermeke megmenekült a meg gyaláztatástól. De a szülék nem nyugodtak. Ki­mutatták, hagy fiaikat a feljelentő (akinek nevét homály födi s meg nem bélyegezhetem) egyenesen pro­vokálta a kifakadásokra. A taná­rok is utólag jó bizonyítványokat adtak az ifjak magaviseletéről,, hang súlyozva, hogy ezek megbánták hi­bájukat. Ennek következtében a kultuszminiszter 1954. szeptember 8ánkelt rendeletével „rehabilitál­­fa” az elitélteket és meg engedte, hogy az iskolában újra felvehetők De persze a botbüntetés s a fegyházi rabság (vasban) rajtuk száradt! S amikor már azt hitte mindenki, hogy az elrettentő példa megtette hatását, ime, egy kis epilogja tá­madt a „felségsértö” pörnek. A fö­­reáliskola tanulóinak, kicsiaye-nagy ja meg beszélte a haditörvényszék eljárását. Amint a kis „politikai mártírok” visszatértek, akadt, aki pártjukat fogta, A kis Gussner Károly még csak el sö osztályba járt, nem volt több. mint 12 éves. Ö is vágyott egy kis vértaúuságra és neki is akadt följe­lentő kémje. Nos. hát a gróf Attems és Ruckstuhl tábornok haditörvény széke újra összeült, újra vizsgált és újra itéit. A gyönge cliák csemetére kimondta, hogy: „Gussner Károly 12 éves tanuló ld botra itéletik. Ezt is -végrehajották és Bécs bizo­nyára tapsolt a hírére. , Vájjon élnek-e még az akkori ifjú Esvértanuk? ‘mi lett belőlük? Oly korán jutott osztályrészükül, hogy hazánk ama szomorú napjaiban ma­gukra vonták egész Magyarország és Ausztria figyelmét. Ha élnek, bizonyára mihdenik lelkes hazafi. Az ilyen emlék azzá avatja az embert.- - ... „Magyar Szó"

Next

/
Oldalképek
Tartalom