Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-19 / 12. szám

HÁZAI HÍREK. Kákócy emlékünnep Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló hazafias közönsé­ge, mint bennünket értesítenek, fé­nyes ünnepséggel fogja megülni II. Rákócy Ferenc emlékezetét. Az ot­tani Rossuth-kör már megal api tóttá az ünnepély műsorát is, a melyhez az egész város közönsége csatlako­zott. A fényesnek Ígérkező ünne­pély kiemelkedőbb pontjai lesznek dr. Baltazár Dezső ev. ref. lelkész ünnepi szónoklata, Szabó Antal ta­nár előadása és Kovács Gyula, a város országgyűlési képviselőjének beszéde. Az ünnepély után tánc vi­galom lesz. Emberáradat Amerika felé. Néptelenedik az ország. Indul minden munkás ember Amerika felé, ahol még van reménye keresetre. Kassán mint egy 98 ezer koronát ko­boztak el az útlevél hián induló ki­vándorlóktól- Kassa gócpontja a fel­vidéki kivándorlásnak és a hatóság nap-nap mellett megejtett tömeges letartóztatással igyekszik csökken­teni a tengeren túlra rajzók számát. Természetes, hogy a felvidéki gran­diózus népvándorlást a hatóságok apró és meddő megriasztásí kísérletei meg nem akaszthatják, mert a ki­vándorlók hullámai csellel, kiját szással, avagy furfanggal mégis át­vet ödnek a határon. Amerikai pénz Magyar országbán. A Pozsonyban megjelenő ,,Nyu gatmagyarországi Híradó“ ban érde­kes adatokat olvasunk arra vonat­kozólag, hogy az Amerikába kiván­dorolt magyaroktól átlag mennyi pénz érkezett itthon maradt család jaikhoz. Az Árvából kivándoroltak - két millió hétszázezer koronát küld­tek visszamaradt hozzátartozóik­nak; a liptómegyebeliek egy millió háromszázezer koronát; a nyitrame­­gyeie'í egy millió nyolcszázezer ko rónát; a pozsonymegyeiek ötszáz­hatvanezer koronát; a trencséniek két millió százezer koronát; aturóc­­megyeiek pedig hétszáz hetvenezer korinát., A vonat kerekei alatt. Rejtelmes esetben kutat a kassai rendőrség. Major József kassai vas­úti altiszt feleségével Budapestre utazott. Az Ernőd és Nyárád között levő útvonalon ijedten vette észre, hogy felesége, aki még néhány per­cei előbb a fülkében volt, már nincs ■ott, s meghúzta a vészféket. Az elö­­sietö alkalmazottak Major elbeszé lése alapján keresni kezdték az az szonyt, akinek hulláját az álló vo­nlaitól mintegy három kilométernyi­re derékban ketté szelve találták. A rendőrség most vizsgálja, hogy került az asszony a kerek alá, mert a vasutasok vallomása szerint az összekötő ajtón ki nem eshetett; ha pedig az oldalajtón ment volna ki, a vonat csak elüti, de nem kerül a kerekek közé. Ötmilliós örökség. Szédítő örökséghez jutott Tessits György aradi hentes. Nem kevesebb mint ötmilió frank szakadt rá telje Men váratlanul, ha ugyan nem bubo­rék a hentes szerencséje. Az örökség története ez: Egy Gyorgyevits nevű ember régente elhagyta Magyar - országott. Tessits feleségént k apja. volt ö. Tessitsné akkor hathónapos volt és mindegy 10.000 koronát örö­költ anyai réven, de eltűnt atyjáról semmit sem tudott. Most, mivel az asszony Bakonyára való, az ottani elöljárósághoz értesítés érkezett a bukaresti osztrák magyar konzulá­tostól, hogy Gyorgyevits meghalt s ötmillió frank vagyont hagyott hátra. Tessits György röktön ügy­védet fogadott, hogy <az óriási örök ség ügyében eljárjon Lelkészlak szentelési ünnepély Mig­­léczen. Szép, megható ünnepély szinhe­­lye volt múlt hó 22 én a migléci ev. | ref. egyház. Ekkor szenteltetett fel | ugyanis az újonnan épített lelkész-I lakás, mely ott áll a falu közepén, közvetlen a templom mellett s hir­deti a prot. áldozatkészség párat­lanságát. Mielőtt az ünnepélyt leír­nám, elmondok egyet mást az épi­­tés köréből. A lakszentelésen a kö­zeli vidékről is számosán jelentek meg. S midőn az ünnepélyra hiva­talos leik eszi kar az öt követő ne­hány világival a templomban meg­jelent: az egészen meg volt telve közönséggel. A szokásos gyüleke­zeti ének elbargzása ulán Péter Mi hály lépett a szószékre és az espe­res betegsége miatt elmondván az alkalmi imát, egyházi beszédet tar­tott Jakab 2: 18 v. alapján (Mutasd meg a te hitedet a te cselekedete­idből) azt fejtegette, hogy a legiga­­zabb hit a szeretetteljes cselekedet, s mint először őseink ezzel mutat­ták meg hiteket- igaznak lenni, má sodszor nekünk is ezzel kell meg­mutatnunk. A beszéd után i Kiss Tamás má'lcai lelkész mon­dott tót beszédet. Teljesen jól kezel­vén a nyelvet, a tótul értő közönsé­get egészen fellelkesité. Istenitísz­­telet után á parochia udvarán a gyülekezet két verset elénekelt és ismét Kiss Tamás mondott szente­lési imát, melyet ismét egy énekvers zárt be. A szép ünnepélyen jelen voltak a hála és elismerés legösdn­­tébb érzésével adóztak Bessenyey István földbirtokosnak. Ö vetette még a papiak építésre szükséges "sz szeg alapját azzal, hogy nővére, özv- Bessenyey Mátvásné részéről 100 , a maga részéről 1400 korona kiveté­si terhet vállalt. A mai ünnepélyen pedig újabb szép jelét adta áldo­zatkészségének akkor, amikor elen­gedte a migléci egy házépítkezésből eredő 1616 koronát kitevő adóssá­got. Országgyűlési tudósítások. A három napi farsangi szünet | után a katonai javaslatokról február I 25-én folytatta továbo a vitát a kép- j viselőhöz. Ez ülésben Böszörményi j Sándor szabadelvüpárti a javaslat J mellett beszélt. Emlegette, hogy su- j lyos a nép helyzete, s támadta az ellenzéket, hogy a kormány hasznos közgazdasági tevékenységét meg akadályozza az obstrukczió szóözö­­nővel. Barabás Béla, a függetlensé­gi párt alelnöke mondott e után he­ves beszédet, melyben kijelentette, hogy a függetlenségi párt kimerülő sig küzd a katonai javaslatok ellen. A mikor arról beszélt, hogy a király személyének a parlamenti vitákba vonását nem tiltják a házszabályok, az elnöklő gróf Apponyi többször csöngetett és közbeszólt. Gróf Apponyi a Barabás beszéde befejeztével külön is han­goztatta, hogy a király személyének a vitába vonása alkotmányunkba ütközik s ö ezt meg nem engedheti. Február 26 ika már tökéletes obs­­trukciós nap volt. A katonai javas­latok napi rendre sem kerülhettek. A függetlenségi párt a magyarcsé­­kei képviselőválasztás miatt keltett hosszú vitát, erőszakkal vádolván a megyei tisztviselőket, a falusi jegyző­ket. Széli min. elnök erre kijelentet­te, hogy a tisztviselőknek a törvény határai közt ügyelniök kell a rend­re; a milyen szigorral üldözi a köz­gazgafási tisztviselők eset eges visz­­szaéléseit, ugyanolyan atározott sággal védelmeznie kell őket polgá­ri jogaik gyakorlásában. Az ellen­zék erre, hogy a miniszterelnök szavaihoz minél többen hozzászól­hassanak, zárt ülést kért, a melyben azzal vádolták a miniszterelnököt, hogy nyilatkozatával felbátorította a tisztviselőket a visszaélésre. Széli miniszterelnök visszautasította e vá­dat, hivatkozván a választások tiszta­ságára. A zárt ülés folyamán töb­ben fölszólaltak e választási ügyben. Az idő eltelt, s mikorra az ülés is­mét megnyílt, 3 óra közzel lévén, a katonai javaslatok tárgyalását e nap már nem folytathatta a Ház. A február 27-iki ülésen négy szó nők beszélt. Az első a szabadelvű­­párti Szemere Miklós, kinek hatal­mas beszédét figyelemmel hallgat­ták; föképazt sürgette, hogy az ifjú­ságot és a katonákat a céllövésb°n gyakorolják. A íüggetlenségipárt­­bol Benicky Árpád, Eitnei Zsig­­mond és Kovács Pál szólották, be. töltvén az ülés többi részét. A február 28 iki ülésen ismét nem kerülhettek szóba a katónai javasla tok. A napirend előtti fölszólások­ban Rátkay László és több ellenzéki szónok az osztrák reichsrath képvi selöházban es urakházában Magyar ország ellen intézett támadásokat hozták szóba, miközben nem egy­szer a kormánypárt padjain is he­lyeslések hallatszottak az osztrák nyilatkozatokat élesen elítélő sza­vakra. Széli miniszterelnök két íz­ben szólt, és ismételve mondta, hogy a mit a katonai javaslatoknál fői­met ült kívánságok figyelembevéte­léről és teljesítéséről eddig kijelen tett,, azt fentartja, azért elvállalja a felelősségét. Az izgalmas ütésen Ug­rón Gábor is beszélt, a ki most csak ritkán vesz részt a vitákban. Erős hangon, erős kifezésekkel illette az osztrák támadást. A március 2 iki ülésen a katonai javaslatok felett tovább folyt azobs­­trukciós vita. A kormánypárti Sré­­ter Aliréd rövid felszólalása, után a függetlenségi párti Benedek János harmadfél óráig tartó beszéde töl­tötte be az ülést-Március 3 ikán mielőtt a tárgya­lásra került volna a sor Lendl Adolf nyilatkozott személyes kérdésben, a mikor a temesmegyei tanfelügyelő ama vádját, ö pangerman, leghatá rozottabban visszautasította s hazug­ságnak bélyegezte. A katonai javas­latokhoz" elsőnek Biázay Kálmán szólott, majd Lovászy Márton foly­tatta a vitát, Luhy Béla beszédei után, miután az ellenzék zártr ülés sei fenyegetőzött rátért a ház az in terpellátiokra. Legelőször is Széli Kálmán felelt a Lamsdorf bécsi uta zása tárgyában hozzá intézett kér­désre s nyíltan kijelentette, hogy ez az ut a balkán szigeti béke érde­kében történt. Csávolszky, az inter­pelláló, nem vette a választ tudomá sül, de ház elfogadta. Csernoch Já^ nósnak felelt még a miniszterelnök, majd Báró Fehérváry közölte a ház­zal, hogy a komáromi verekedő ka tónak ügyében a hadi törvényszék a legszigorúbb vizsgalatot indította meg. Március negyedikére nagy bot-1 lányt vártak, amelyet a nép párti* képviselők akartak volna csinálni azért, hogy Györffy Gyulát a ma­gyar csékei kerület képviselőjévé választották. De ha felhős volt is a láthatár, a vihar nem tört ki. A ka­tonai javaslatokhoz Just Gyula szólott,‘kinek hatalmas beszédét a ház osztatlan figyelemmel kisérte. utána Pozsgay Miklós beszélt, majd Visontai Soma interpellált a buda­pesti rendőr főkapitány egy rende­leté tárgyában, mire Széli Kálmán kijelentette, hogy ez a rendelet már megvan változtattva. A politikai helyzet mint az ország­gyűlési tudósi fásból is kitűnik na­gyon komoly. Április 1-ig el kell dőlnie a katonai javaslatok sorsá­nak, hogy abban az esetben, ha e javaslatok eddig törvény erőre nem emelkednek, mi fog történni, még senki sem tudja. József főherceg 7f>-születéshapja. József főherceg, a magyar hon­védség főparancsnoka, március 2-án érte meg teljes jó erőben 70 ik szü­letés napját, A nagy népszerűségit főherceg fiumei villájában, családi körében ülte meg e nevezetes napot, egész csöndben. De az üdvözletek fölkeresték az ország minden részé­ből az uralkodó családtól, az állami méltóságoktól, hatóságoktól polgári és katonai testületektől és egyesek­től. A lapok a legmelegebb cikkek­ben ünnepelték. Katonai botrány Komáromban. A képvíselöház február 28 iki ülé­sén interpelláció volt egy Kontárom­ban történt katonatiszti támadás miatt. Egy jó módú komáromi ács­mestert, Boldogi Gyulát, ki a kerü­leti betegsegélyzö pénztár elnöke, febr. 23 ikán mulató tisztek jól meg vagdalták. -Nála lakik Gaál Henrik 12 ik gyalogezredbeli főhadnagy, kinél három tiszttársa a mondott nap délntáján mulatott, *Este oly zajt vittek végbe, hogy Boldogi fői­kéit ágyából és csendre intette őket. Erre a tisztek „magyar kutyá“ nak nevezték. Leinliardt Károly had­nagy (a ki magyar születésű) kard­dal ment neki, fejét behasitotta, Feigl Rudolf föhadhagy jobb kezét vágta meg. Boldogi a konyhába menekült, de a tisztek ott is fenye­gették. A család beliek az ablakon keresztül juttatták a csend őrség tu­domására az esetet s a rendőrség meg érkezése vetet! véget a garázdálko­dásnak. A vizsgálatot a katonai ha­tóság megindította- A képviselő házban Tuba János, Komárom vá­ros szabadelvüpárti képviselője in­terpellált. áf^ei©)©ie!e<©iei©!©K>iO!Oi©tei^<^©!OiO!eieieíe,s> Hol vásárolhatunk a legolcsób­ban ? Hol tartják a legjobb s legfinomabb tárgyakat a férfiak részére Brid­­geportban ? Nem másutt mint Bölcsházy Ferencné kinek férfi és női cipó üzlete s férfi és gyermek ruha kereske­dése, férfi divatcikkek raktára s szivar és dohány kereskedése: a Hancock Ave. 849 alatt van. Lábbeliek javítása olcsón esz­közöltetik. K?(©(e(ei©!eíefei©(ei©(eieK5t©i©f©K5i©ie!e(@ií?K^>K>!©KNl Órák, láncok, fülbevalók, jegygyű­rűk és mindenféle arany és ezüst nemű tárgyak a leg jutányo­sabb áron kaphatók M. J. Buechler magyar órás és ékszerésznél. 22 Fairfield Ave. Bridgeport, Conn. Win .A. Nunn temetkezési és balzsamozási intézete. L423 Woodland Ave. CleTrela,rLd, ©. TELEFON: Cuy. M. 629. Bell East 1119 G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom