Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-23 / 43. szám

11 Trentoni magyar ref. női egylet. Elnök tiszt. Virág Istvánná, alelnök Bnzás Borbála, jegyző Dobos Erzsé­bet, pénztárnok Jakcsy Jánosné, el­lenőr Éliás Jánosné, beteglátogatók Németh Károlyné, Traja Erzsébet; számvizsgáló bizottság Kérik Imré­­né, Szőke Eszter, Katkó Jolán. Ügy­vivő Virág István lelkész, kihez min den az egyletet illető értesítés kül­dendő (180 Home A ve.) Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján délután az iskolában. Johnstowni I. Magy. Ref. B. S. E. Alapittatott 1896 Jan. hó 18 án. Gyűléseit tartja minden hó első va sárnapján d. u. 2 órakor a g. k. templom alatti helyiségben. Elnök Pelsöci János, alelnök Bárt fai János, pénztárnok Pecsenye Ist­ván, 1. titkár Bakos József, (206 Mc- Conaughy st. Johnstown, Pa.) hova minden az egyletet érdeklő levelek cimzendők, ell. titkár Horváth Já nos, felvigyázó Kovács István, biz. tagok Lengyel János, Kövér Már­­/ ton, Balog Dániel, p. tagok Varga József, if. Bakos József, pénzügyi biz. Tóth András, Cserepes György, elövezetö Subert Pál, Nagy József, beteglátogatók Csobádi Pál, Bartók György, ajtóör Szakái József, zász­lóvivők Csűri János, N. Varga István Trentoni Első Magyar Református Templomi, Betegsegélyzö és Te­metkezési Egylet. Alakult 1894. Szeptember 23-án. Alapszabályai módosíttattak 1900. Március 29-én. Lelkész-elnök Virág István, alelnök Szathmáry Antal, jegyző Horváth Jó zsef,(65 Clark st.) pénztárnok DucsJ. András, pénztári titkár Kovács Jó­zsef, levelező titkár Molnár Gábor, bizottsági tagok Relió András, Bóna János, Bodnár Károly, Breitenbach János, Németh Karoly, beteglátoga tó bizottság: Jankó Pál János, Ki­csiny János, Szűcs János, ajtóör Puskás Imre. Gyűléseit tartja minden hó 2-ik szombatján este fél 8 órakor a ma­gyar ref. templom alatti iskolában. Bridgeport! magyar, ref. női egylet. Elnök Tiszt. Kalassay Sándorné.al elnök Vécsey Andrásné. pénztárnok Derián Ferencné. ellenőr Papp An drásné, beteglátogató özv. Kovács Miklósné, ügyvivő Kalassay Sándor, kihez minden az egyletet illető értesi tés küldendő. (227 Pine sír.) Gyűléseit tartja minden hó első cső törtökön este az iskola helyiségben. South Chicago I. ^ Magyar Beteg- i segélvzö Egylet. Alakult 1892. év május hó 15én. Gyűléseit tartja minden hó második vasárnapján a magyar ref. iskola helyiségben d.u. 3 órától. Diszelnök Tdö Harsányi Sándor ev. ref. lelkész ur. Elnök Tóth János, alelnök Gresó András, pénzt. Jakab Pál, ellenőr Szaniszló J., beteglátogatók: E. Chi­­agoból Pámer Mihály, West Pull­­manról Büdös István, Hegwielien: Cakó Mihály, S. Chicagóból Fekete András, Burnsideról Paszer Mihály. Ajtóörök Káda Sándor, Csire And­rás, titkár Bartók Dániel, zászlótar­tók Büdös Pál, Szanyi József, ház­­kezelö Tóth J. jegyző központi ügyvi vö Veres Ignác kihez az egyletet il letö minden közlemény és levólbeli megkeresés intézendő. Cim 8504 Su perior Ave. So. Chicago, 111. A so. chicago-i magyar betegse­gélyzö egylet I. fiókja. Joliet, 111. Elnök Kovácsics István, pénzt. Re sán István, titkár Horváth János, jegyző Juhász János, ellenőr Ková­csics József, beteglátogatók Szakács János, Rubocky István. Minden egy let! levél a titkárhoz cimzendö: 117 Cleveland Ave. Gyűléseit tartja minden hó utolsó vasárnapján délu­tán 3 órakor. _____________ Clevelandi M. Ref. Női B. S. Egylet. Elnök Széplaky- Mihályné, alelnök Buday Ferencné, jegyző Tóth János­né, (82 Rawlings Avenue,) titkár: Lakatos Mihályné, pénztárnok Pecsenye Istvánná, számvizsgáló biz Szekeres Andrásné, Éles Jánosné, Tóth Józseíné; ellenőrök Nevely Sá­muel né, Bodonszky Jánosné, Varga Mihályné; házkelelö Makó Zsuzsán­­na, egyleti orvos Rosenberg Em. Gyűléseit tartja minden hó harma dik vasárnapján a parókia nagytér mében. Fairporti, Q., I. magyar ref.,társas és segélyzö egylet. Alapittatott 1896. julius 19én. Elnök Kocsis Ferencz, alelnök Ko vács Miklós, jegyző Popélv Miklós Box 262 Fairport, O., pénztárnok Molnár Miklós, pénzügyi titkár Pap Sándor, számvizsgáló bizottság Tóth István és Csánfordy Lajos. Ellenő­rök Nagy János, Köblös János és Tóth István, beteglátogatók Rajna Lajos és Tóth Dezső, ajtóörök Nagy Mihály és Varga Sándor, egyleti or­vos M. D. Gadwell, szövetségi ügy­kezelő Kovács Ferenc, Box 134 Fair­port, O. Gyűléseit tartja minden hó 2ik va sárnapján délután egy órától, Iratok cakis az elnök vagy jegyző aláírásá­val lesznek figyelembe vehetők. JESTER, Ő. osztály. Jegyző Barra Zsigmond, 872 Buf­falo Ave. Jester, O., pénztárnok Medgyesi Ferenc, beteglátogató Ba sa István. Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján 1 órától. Leve­lek a jegyzőhöz cimzendők._____ Toiedoi Kálvin János Ref. és Ev. B. S. Egylet. Gyűlése minden 15-ik utáni vasár­nap. Alap. 1897. dec. 17-én. Elnök Mészáros János, alelnök Takács János, jegyző Orosz Lajos, 449 Pann Ave. É. Toledo, O., titkár Abosy János, pénztárnok Beregszá­­szy József, ellenőrök Kankulya Já­nos, Maternyi Pál, Pistei József; számv. biz. Matyók Pál, Szekeres János, Danko András; ajtóörök Sza­niszló András, Szendy János, zász­lótartók Máté Mihály, Sándor And­rás. A beteglátogatók minden hó­napban változtatik. DELRAY, MICH, fiókja. Alap. 1900 Jan. 14. Gyűlése minden hó első vasárnap d. u. 3 ór. Elnök Ternay András, alel. Kóláit Károly, jegyző Péter József, pénz­­tárnok Ficsur Lajos, pénz. titkár Tarjányi Bertalan, számv. biz. Ka­­nyitur János és Ribár János, ajtóör Jakcsy István. * Clevelandi Magyar Református Egy j let. Alapittatott 1890. szeptember j havában. Elnök Mety Pál, alelnök Somossy István jegyző Jakab Ferenc (1909 E. Madison ave)pénztárnok Mondok Já nos, pénztári titkár Tóth Lajos, El­lenőrök ifj. Kusnyér István, Micro Pál, Bodonszky János, Számvizs­gálók Zöldy Pál, Joó Lajos, Nevely Sámuel. Házkezelök ifj. Mitro Ja­nos, Szaniszló András. Zászlóvivők Magyar nemzeti zászló vivő Kallós Béla, Amerikai zászló vivő Szaszák j Imre. — Egyleti orvos Dr. Fried j Albert. Gyűléseit tartja minden hó 2-ik vasárnapján a Lohmann Hallban a Woodland és Southern Ave. sarkán. A legújabb kiadású magyar-angol M Tolies már megjelent. Ara kemény kötés­­. ben 50c. Kapható a pénz elöleges beküldése mellett Nyitray Emil könyvkereskedésében, 42 Ave . C, New York. IIP il boldog a magyar, ha nem küld M pénzt haza. Kiss Emil es IlLlll társa, 158 Suffolk street a magyarság legkedveltebb pénzküldö irodája. írjon borítékért. fiz o nomloii. ZESegrérrsr-Irta: EF'ord.itotta.: Sheldon Károly. Kalassay Sándor. (Folytatás.) feolia sem < rjztem a Szentlélek e­­rejét olyan h italmasan megnyilat­­| kozni, mint m ist. A vissza emléke­zésnek s Je;tisztább" szeretetnek a gyűlése vo.t ez. Ellenállhatlanul visz sza szálltam gondolatban a keresz­­tyénség első századába. Volt valami apostoli ebben az egyszerűségben s a j Krisztusnak utánzásában. Kérdezősködtem s úgy tetszék; hogy mindegyük különös érdeklő­dést keltett, mert a keresztyéni ön - feláldozással állott kapcsolatban, Maxwell Henrik elmondotta, hogy közülök egyetlen egy se értelmezte úgy a Jézus szellemét, mintha az ar­ra indítana, hogy teljesen meg kell ; vetni a földi javakat s el kell hagyni e gazdagságot s utánozni Assisi Szt. Ferenc követőit. Az volt az általános vélemény, hogy Jézus az illető egyén nek az esetében igy cselekednék, s igy e kérdésre csak egy felelet lehet­séges. Maxwell Henrik maga is azt mondja, hogy a családi eletnek, a földi vagyonnak, a fényűzésnek a részleteire nézve még igen sok kér­désben nincs határozott meggyőző­dése. Az azonban bizonyos, hogy e tanítványok lehetőleg igyekeztek el­érni a krisztusi határvonalat, még veszteségek árán is. Ezen a ponton a bátorság és állhatatosság szembe szökő volt. Az is bizonyos, hogy a­­zok az üzlet emberek, kik az Ígéretet megtették, sok anyagi veszteséget szenvedtek; többnek jó állásába ke­rült, mint Powers Sándornak, a Jé­zus utánzása. Ezzel összeköttetésben feli kell említenünk azt, hogy azo­kat, a1 kik veszteséget szenvedtek, készséggel segiték azok, a kik anya­gi javakban bövolködnek. Ebben.a tekintetben azt hiszem, tényleg meg volt közöttük a vagyonközösség. Bi­zonyos, hogy még olyat nem láttam s nem tapasztaltam, mint ezen a gyűlésen sem a magam, sem másnak az egyházában. Nem is mertem vol­na álmodni se, hogy korunkban ily tanítványok is legyenek. Szinte kép­telenségnek tartom ezt. Szinte még most is azt kérdezem magamtól: váj­jon nem a 19. század végén vagyunk­­e, nem Amerikában élünk -e? De most áttérek levelem valódi céljára. Ennek a magja az lesz, hogy kifejtsem az egész kérdést, a mit re­­ám ez az első templomi eset gyako­rolt. Mielőtt a gyűlés bezáratott vol­na, lépések tétettek arra nézve, hogy együtt munkálkodásra szólít­­tassanak fel ennek az országnak ösz­­szes keresztyénéi. Azt hiszem, hogy Maxwell Henrik hosszas megfonto­lás után tette meg ezt a lépést. So­kat-beszélt nekem erről s együtt be­szélgettük meg azt a hatást, a me­lyet egy ilyen mozgalom az egész egyházia gyakorolna. “Nos tegyük fel —igy szólt egy alkalommal— hogy ebben az országban minden egyháztag ilyen ígéretet tenne s e szerint élne is! Minő forradalom tör­ne ki a keresztyén világban. És mi­ért ne történhetnék meg ez? Többet kiván-e ez, mint a mennyit egy igaz tanítványnak meg kell tennie? Váj­jon igazán követi-e a Jézust az, a ki ettől vonakodik? Hát a tanítvány­­ság ma kevesebb volna, mint a Jé­zus idejében? Nem tudom, hogy mi minden előz­te meg és követte az ö gondolatát ar­ról. hogy mi történjék Raymondon kívül: de az eszme testet öltötts szer te jár, hogy követőket szerezzen ma­gának Amerikának keresztyénjei ki zött. Az egyházak lelkészeik utján felkéretnek arra, hogy igyekezze­nek olyan tanítványokat szerezni, a: minők az első templomban vannak. Önkéntes vállalkozók kerestetnek arra nézve, hogy megígérjék, hogy úgy cselekesznek, mint Jézus csele­kednék. Maxwell részletesen szólt en­nek a korcsmákra vonatkozó hatásá­ra nézve. Ö nagyon buzgó ebben a kérdésben. Azt mondotta, hogy a leg hőbb óhajtása az, hogy a korcsmák bukjanak el a legközelebbi választás alkalmával. Ha ez megtörténnék, c tovább haladhatna azzal a mentő munkálattal, a melyet amaz evan gyelista kezdett meg s a melyre már most az ö gyülekezetéből levő tanít­ványok gondolnak. Ha ismét a, korcs mák győznének, az iszonyatos (volna s úgy gondolja, hogy hiába való a keresztyének minden önfeláldozása. Ezen a ponton nagyon különbözünk egymástól, de azt hiszem, tényleg itt az idő arra, hogy a keresztyének e gyiitt munkálkodjanak- Tényleg, ha az első templom ezen az alapon ilyen nagy eredtnényeket. tudott el­érni: az egyetemes egyház mire vol­na képes; ha ilyen szeretetben élve, nem a hitelvekre, de a krisztusi pa­rancsokra fordítaná a fötígyeimet. Bizony nemesebbé, magasztosabbá. válnék a nemzet élete. Magasztos dolog ez, kedves Caxto nőm és én mégis habozom. Nem. ta gadom, hogy a tanitványi állapot azt jelenti, hogy kövessük a Jézus nyomdokait úgy, a mint itt Ray­­mondban megpróbálták, de nem at tói a kérdéstől megmenekülni, hogy vájjon lenne-e eredménye annak, ha. én az én gyülekezetemtől hasonlót . \érnék Chicagóban. Ezt azutánirom, a mikor már éreztem a lélek ihleté­sét s megvallom előtted, kedves ba rátom, hogy nem volnék képes ősz szedni gyülekezetemben 12 olyan üz­­etembert, vagy hivatalnokot, a ki Gépes volna arra, hogy próbát tegye nek az olyan dolgok árán, a mi előt­tük kedves. Nagyobb eredményt tudnál-e te elérni a te gyülekezeted­ben? Mit feleljünk? Azt, hogy az egyház nem is válaszolna erre a kér­désre: jöjj és szenvedj! Az az ered. mény, a mit az Ígéret iránt való en gedelmességnek a következménye volt itt Raymondban, izgalomba hoz hat bárkit s reménynyel tölthet el arra nézve, hogy ez megtörténhetik az ö gyülekezetében is. Bizonyos, íogy még soha se láttam olyan gyü­lekezetét, a melyben nyilvánvalóbb ett volna a szentlélek áldá sa, mint ez. De vájjon én magam kész vagyok-e arra, hogy megtegyem ezt az ígére­tet? Ezt a kérdést becsületesen te­szem fel s igy is akarok arra megfe­jelni, Jól tudom, hogy nagyon meg kellene változtatnom életemet, ha arra vállalkoznám, hogy szigorúan kövessem az ö nyomdokait. “Keresz ­tyénnek tartottam önmagamat sok év óta már. A legutóbbi tiz év lefo­lyása alatt olyan életet éltem, mely­ben igen kevés volt az önfeláldozás­ból. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom