Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-02 / 40. szám
11 Trentoni magyar ref. női egylet. Elnök tiszt. Virág Istvánná, alelnök Búzás Borbála, jegyző Dobos Erzsébet, pénztárnok ilakcsy Jánosné, ellenőr Éliás Jánosné, beteglátogatók Németh Károlyné, Traja Erzsébet; számvizsgáló bizottság Kórik Imréné, Szőke Eszter, Katkó Jolán. Ügyvivő V irág István lelkész, kihez min den az egyletet illető értesítés küldendő (180 Home Ave.) Gyűléseit tart ja minden hó első vasárnapján délután az iskolában. Johnstowni I. Magy. Ref. B. S. E. Alapittatott 1896 Jan. hó 18 án. Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján d. u. 2 órakor a g. k. templom alatti helyiségben. Elnök Pelsöci János, alelnök Bárt fai János, pénztárnok Pecsenye István, 1. titkár Bakos József, (206 Mc- Conaughy st. Johnstown, Pa.) hova minden az egyletet érdeklő levelek cimzendök, ell. titkár Horváth Já nos, felvigyázó Kovács István, biz. tagok Lengyel János, Kövér Márton, Balog Dániel, p. tagok Varga József, if. Bakos József, pénzügyi biz. Tóth András, Cserepes György, elövezetö Subert Pál, Nagy József, beteglátogatók Csobádi Pál, Bartók György, ajtóör Szakái József, zászlóvivők Csűri János, N. Varga István Trentoni Első Magyar Református Templomi, Betegsegélyzö és Temetkezési Egylet. Alakult 1894. Szeptember 28-án. Alapszabályai módosíttattak 1900. Március 29-én. Lelkész-elnök Virág István, alelnök Szathmáry Antal, jegyző Horváth Jó zsef,(65 Clark st.) pénztárnok DucsJ. András, pénztári titkár Kovács József, levelező titkár Molnár Gábor, bizottsági tagok Rehó András, Bóna János, Bodnár Károly, Breitenbach János, Németh Karoly, beteglátoga tó bizottság: Jankó Pál János, Kicsiny János, Szűcs János, ajtóör Puskás Imre. Gyűléseit tartja minden hó 2-ik szombatján este fél 8 órakor a magvar ref. templom alatti iskolában. Bridgeporti magyar ref. női egylet. Elnök Tiszt. Kalassay Sándorné.al elnök Vécsey Andrásné. pénztárnok Derián Ferencné. ellenőr Papp An drásné, beteglátogató özv. Kovács Miklósné, ügyvivő Kalassay Sándor, kihez minden az egyletet illető értesi tés küldendő. (227 Pine str.) Gyűléseit tartja minden hó első cső törtökön este az'iskola helyiségben. South Chicago I. Magyar Betegsegélyzö Egylet. Alakult 1892. év május hó 15én. Gyűléseit tartja minden hó második vasárnapján a magyar ref. iskola helyiségben d.u. 8 órától. Diszelnök Tdö Harsányi Sándor ev. ref. lelkész ur. Elnök Tóth János, alelnök Gresó András, pénzt. Jakab Pál, ellenőr Szaniszló J., beteglátogatók: E. Chiagoból Pámer Mihály, West Pullmanról Büdös István, Hegwichen: Cakó Mihály, S. Chicagóból Fekete András, Burnsideról Paszer Mihály. Ajtóörök Káda Sándor, Csire András, titkár Bartók Dániel, zászlótartók Büdös Pál, Szanyi József, liázkezelö Tóth J. jegyző központi ügyvi vő Veres Ignác kihez az egyletet il letö minden közlemény és levélbeli megkeresés intézendő. Cim 8504 Superior Ave. So. Chicago, Hl. A so. chicago-i magyar betegsegélyzö egylet I. fiókja. Joliet, 111. Elnök Kovácsics István, pénzt. Re sán István, titkár Horváth János, jegyző Juhász János, ellenőr Kovácsics József, beteglátogatók Szakács János, Rubocky István. Minden egy leti levél a titkárhoz cimzendö: 117 Cleveland Ave. Gyűléseit tartja minden hó utolsó vasárnapján délután 3 órakor. Clevelandi M. Ref. Női B. S. Egylet. Elnök Széplaky Mihályné, alelnök Buday Ferencné, jegyző Tóth Jánosné, (82 Rawlings Avenue,) titkár: Lakatos Mihályné, pénztárnok Pecsenye Istvánná, számvizsgáló biz Szekeres Andrásné, Éles Jánosné, Tóth Józsefné; ellenörök Nevely Sámuelné, Bodonszky Jánosné, Varga Mihályné; házkelelö Makó Zsuzsánna, egyleti orvos Rosenberg Em. Gyűléseit tartja minden hó harma dik vasárnapján a parókia nagytér mében. Fairporti, O., I. magyar ref.,társas és segélyzö egylet. Alapittatott 1896. július 19én. Elnök Kocsis Ferencz, alelnök Kovács Miklós, jegyző Popély Miklós Box 262 Fairport, O., pénztárnok Molnár Miklós, pénzügyi titkár Pap Sándor, számvizsgáló bizottság Tóth István és Csánfordy Lajos. Éllenörök Nagy János, Köblös János és Tóth István, beteglátogatók Rajna Lajos és Tóth Dezső, ajtóörök Nagy Mihály és Varga Sándor, egyleti orvos M. D. Gadwell, szövetségi ügykezelő Kovács Ferenc, Box 134 Fairport, O. Gyűléseit tartja minden hó 2ik va sárnapján délután egy órától. Iratok cakis az elnök vagy jegyző aláírásával lesznek figyelembe vehet Ik. JESTER, O. osztály. Jegyző Barra Zsigmond, 872 Buffalo Ave. Jester, O., pénztárnok Medgyesi Ferenc, beteglátogató Ba sa István. Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján 1 órától. Levelek a jegyzőhöz cimzendök.________ Toledoi Kálvin János Ref. és Ev. B. S. Egylet. Gyűlése minden 15-ik utáni vasárnap. Alap. 1897. dec. 17-én. Elnök Mészáros János, alelnök Takács János, jegyző Orosz Lajos, 449 Pann Ave. É. Toledo, O., titkár Abosy János, pénztárnok Beregszászy József, ellenőrök Kankulya János, Maternyi Pál, Pistei József; számv. biz. Matyók Pál, Szekeres János, Danko András; ajtóörök Szaniszló András, Szendy János, zászlótartók Máté Mihály, Sándor András. A beteglátogatók minden hónapban változtatik. DELRAY, MICH, fiókja. Alap. 1900 Jan. 14. Gyűlése minden hó első vasárnap d.u. 3 ór. Elnök Ternay András, alel. Kóláit Károly, jegyző Péter József, pénztárnok Ficsur Lajos, pénz. titkár Tarjányi Bertalan, számv. biz. Kanyitur János és Ribár János, ajtóör Jakcsy István. Clevelandi Magyar Református Egy let. Alapittatott 1890. szeptember havában. Elnök Mety Pál, alelnök Somossy István jegyző Jakab Ferenc (1909 E. Madison ave)pénztárnok Mondok Já nos, pénztári titkár Tóth Lajos, Ellenőrök ifj. Kusnyér István, Mitro Pál, Bodonszky János, Számvizsgálók Zöldy Pál, Joó Lajos, Nevelj Sámuel. Házkezelök ifj. Mitro János, Szaniszló András. Zászlóvivők Magyar nemzeti zászló vivő Kallós Béla, Amerikai zászló vivő Szaszák Imre. — Egyleti orvos Dr. Fried Albert. Gyűléseit tartja minden hó 2-ik vasárnapján a Lohmann Hallban a Woodland és Southern Ave. sarkán. DF'Ig'-jT-elerm. I A legújabb kiadású IHapr-Hipi Zseb Tolmács már megjelent. Ara kemény kötésben 50c. Kapható a pénz elöleges beküldése mellett Nyitray Emil könyvkereskedésében, 42 Ave . C, New York. boldog a magyar, ha nem küld pénzt haza. Kiss Emil és társa, 158 Suffolk street a magyarság legkedveltebb pénzküldö irodája. írjon borítékért. jESegfén/sr_ Irta.: ITorcLitotta: Sheldon Károly. Kalassay Sándor. (Folytatás.) Mig gondolkozva haladt hazafelé, nem menekülhetett meg attól a kérdéstől, a melyet a korcsmák támasztottak fel benne. Mit ór mindaz, a mit a Rechtangleért tettek. Vaj ion a Virginia, Rachel és Gray munkálkodásának van-e valami látható eredménye? Természetesen, —igy szólott önmagához— a mentési munkálat már megkezdődött s a szári ti élek csudálatosán működik az első templomban, annak gyűlésein, sőt megmutatja erejét Raymond életében is. De mikor útjában korcsmát korcsma mellett talált s látta a sokaságot, a mely ki és bejárt, a mikor látta a nyomorult lebujokat, a melyek ma is úgy virágoztak, mint azelőtt: és látta a durvaságot, a nyomorúságot, a sülyedést annyi férfi, nö és gyermek arcán: csaknem megbetegedett e szomorú kép szemléletében. Önkénytelenül is feltette magának a kérdést: vájjon sikerülni fog-e egy millió dollárral megtisztítani ezt a helyet. Lehet-e életről szó a nyomorúságnak ebben a forrásában: mind addig, mig a korcsmák halált hozó, de a törvény által megengedett mnnkájokat végzik? Mit tehet a bűnnek az elfojtására még az olyan keresztyéni önfeláldozás is, a melyet Rachel és Virginia végre hajtanak: ha egyszer a bűnnek e forrásai olyan erösen buzognak mais, mint valaha?! Vájjon nem bűn volt-e ezeket az ifjú nőket behozni ebbe a földi pokolba, a hol minden az ö önfeláldozásuk által megmentett lélek két olyat szül, a kinek szüksége van a mentésre. Nem tudott megmenekülni ettől a kérdéstől. Ugyanaz volt ez, a mitől Virginia beszélt Racheluek, hogy addig semmit se lehet tenni, mig a korcsmákat a Rechtangleböl el nem veszik. Maxwell Henrik azzal a meg gyözödéssel tért haza, hogy a korcsmák ügyében valamit lehet tenni. De ha a korcsmák tényezők voltak Raymond életében, nem kevesebb befolyást gyakorolt arra az első templom és az a kis társaság, mely ígéretet tett arra nézve, hogy úgy cselekszik, mint Jézus cselekednék. A tél elmúlt és az esztendő bevégzödött, a mely alatt a tanítványoknak úgy kellett cselekedniük, mint Jézus cselekednék. Az évforduló vasárnapja több tekintetben nevezetes nap volt az első templom életében. Sokkal fontosabb volt az, hogysem az első templombeli tanítványok azt megérthették volna. Az év olyan gyorsan elmúlt, hogy a nép fel sem foghatta annak jelentőségét s az évforduló napján olyan kijelentések és vallomások történtek, hogy még magok a közvetlen szereplők sem tudták megmérlegelni annak értékét, a mit tettek s nem tudták felfogni a próbának fontosságát a többi egyházakra és városokra nézve. Történt ugyanis, hogy az évforduló előtt egy héttel Dr. Kálvin Bruce, a chicagói Nazareth ave. templom lelkésze Raymondban időzött, a hol meglátogatta régi barátait, s felkereste iskolatársát, Maxwell Henriket is. Ott volt a templomban s bizonyára ö volt a legfigyelmesebb s a leginkább érdekelt a néző közönségben. Le is irta tapasztalatait és ez nagyobb világosságot vet a raymondi és az évforduló napján történt eseményekre, mint bármiféle jegyzőkönyv. Dr. Bruce levelét a következőkben adjuk: “Levél Dr. Calvin Bruce-tól, a chicagói Nazareth ave. templom lelkészétől, Dr. Caxton S. Philiphez New Yorkba. Kedves Caxtonom! Vasárnap estve késő van már, de úgy mear vagyok hatva s úgy fel vagyok izgatva attól a mit ma láttam és hallottam, hogy szükségét érzem, hogy leírjam a raymondi viszonyokat, úgy a mint az ma én előttem feltűnt. Ez az én egyediili mentségem a hosszú levélért. Bizonyára emlékszel még Maxwell Henrikre * a semináriumból. Úgy gondolom, hogy emlitéd is legutóbbi new yorki látogatásom alkalmával, hogj nem láttad, mióta az iskolát bevégeztük. Emlékszel reá, hogy kitűnő, jó tanuló fiú volt s én, mikor egy év múlva az iskolának bevégzése után, meghívták Raymondba, azt mondottam a feleségemnek, Raymond jól választott. Maxwell ki fogja elégíteni őket, mint szónok. Tizenegy éve már, hogy ott van és ugv tapasztaltam, hogy jó munkát végzett és nagy gyülekezete volt. Egyháza a legnagyobb és leggazdagabb volt a raymondi gyülekezetek között. A legjobb elem volt a hallgatósága s a legtöbben egyháztagok is voltak. Énekkara főként a sopran énekesnőről Miss Winslowról meszsze földön híressé vált. E nőről többet is fogok mondani. Általában, a mint tudom, Maxwellnek jó, kényelmes állása volt, jó fizetése, előkelő hallgatósága, szóval olyan állás, a melyről ifjú korunkban a semináriumban álmodoztunk. De egy évvel ezelőtt Maxwell Henrik az isteni tisztelet végeztével azt az előterjesztést tette gyülekezetének, hogy nem vállalkoznának- e arra, hogy egy éven át semmit se tegyenek addig, mig fel nem teszik ezt a kérdést: Mit tenne Jézus? És ha erre á kérdésre őszintén megfelelted, tegyék azt, a mit a lélek parancsol cselekedni, tekintet nélkül az eredményre. Az előterjesztést a raymondi gyülekezet tagjai közül többen elfogadták s a mozgalom olyan mérveket öltött, hogy mint tudod, az egész ország figyelemmel kisérte ezt. Mozgalomnak nevezem ezt az után az eredmény után, a mit ma láttam s mert hiszem, hogy ez túl fog terjedni Raymond határain s változást hoz az egyház életébe s újabb világításban mutatja be a keresztyéni tanitványságot. Mindenek fölött csodálkozott azon Maxwell, — a mint ömaga elbeszéli, — hogy mily sokan elfogadták ajánlatát. A legelőkelőbb egyháztagok ígéretet tettek, hogy követni fogják Jézus valószínű cselekvését. Többek között Norman Ede, a “Daily News” szerkesztője, a ki e ténye által oly óriási szenzációt keltett az újságírói világban; Wright Milton, Raymond egyik elsőrendű kereskedője” s Powers Sándor, kinek eljárása a vasút társaságok ellen a nemzetközi kereskedelmi törvények megsértését illetőleg, oly nagy feltűnést okozott egy év előtt. (Folyt, köv.)
