Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-23 / 4. szám
2 \ lálják sok embernél a vallásos érzést is. Hogy a húsvéti bárány hibátlan volt, a legkiválóbb a nyájból: hü jelképe ez Krisztus szentséges önfeláldozásának, hogy ezzel eltöröljön minden áldozatot. S elkötelezés ez, hogy az ö követői szenteljék életüket a szent Isten szolgálatára. Csak igy szabadíthat meg az ö ártatlan vére hullása, ama mi húsvéti bárányunk! II. A húsvéti bárány elköltése. A bárányt tűzön meg kellett sütni s ko vásztalan kenyérrel s keserű fűvel enni meg. S az egész bárányt meg kellett enni s a mi megmaradt, el kellett égetni nap feljötte előtt s teljesen útra készen kellett azt elkölteni: “Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálcáitok kezetekben és nagy sietséggel egyétek azt, mert az Ur páskhája az.,: (12 r. 11 v) Ez ünnep az Istennel kötött szövetség jele, mivel ettek a pásklrából, isten iránti szent szolgálatra kötelez ték magukat. Sütni kellett a húst, hogy ez jelképezze a nép szenvedéseit, a kovásztalan kenyér pedig azt jelezte, hogy minden tisztátalant és erkölcstelent távoztasson el magától Istennek népe. S hogy teljesen felkészülten költsék el a páskha bárányt, ezt hasonlatképen lehet a keresztyén egyház tagjaira alkalmaznunk. Midőn a hívek az úri szent vacsorával élnek, felkészülten állanak az Idvezitö hiv szolgálatára, bármi történjék is velők. Nekünk is önként el kell hagynunk a bűnök Egyptom földjétaz erény és igazság pusztaságáért. Önként kell részt vennünk a váltság munkájában. III. Legyen ez emlékezetben a jövő nemzedék előtt. A csapás nem sujtot ta Izrael népét, holott elpusztitá az egyptomi elsöszülötteket. Ennek frissen kellett állani a nép emlékezetében s ebből nyert a nép hazafias és vallásos érzületet is. Sokan azt hiszik, hogy az ünneplés elvesztett idő s igy hiába való foglalkozás. Meg kell már értetnünk az ilyen emberekkel, hogy a mely nép múltjára érzéketlen, szebb jövőre érdemetlen. A hazafias érzést ápolja a múlt nagy alakjaira való visszaemlékezés, a vallásosságot pedig a keresztyénség na^y ünnepeinek s az azokhoz fűződő váltságtényeknek emlékezetben tartása és megszentelése tartja éberen minden időben. Ezek felfrissítik Istennek népét. Ha nem kicsinylendö szép szokás a születési és házassági évfor dúló megünneplése egy család körében: még inkább meg kell ünnepelnünk a világ Megváltójának életéből s az ö egyháza történetéből kimagasló napokat, hogy legyen ez épülésére a keresztyénségnek. e nagy lelki családnak. Virág István. Egyházi és egyleti élet. Orgona avatás bridgeporti ev ref egyházunkban. Mint már( jeleztük, a bridgeporti egyház kebelében mü ködö egyházi énekkar egy orgonát szerzett be s ajándékozott a gyülekezet használatára. Az orgonának,a mely már be is van állítva templomunkba, ünnepélyes felavatása a reánk következő vasárnap, jan. 26-án leend megtartva, a mely szép ünne pélyre Bridgeportban és környékén lakó honfitársainkat s testvéreinket szeretettel hívja meg az egyház tanács.-—A so. chicagói egylet évi gyűlésé. So.chicagoi m. bs. egyletünk jan 12-én tartotta évi tisztújító közgyűlését a tagok nagy érdeklődése mellett. Gyűlés megnyitás a 37-ik dicsé rét első versének eléneklése után uj tagul felvétetett Gőz Csontos József a jolieti osztálytól anyaegyletünkhöz Íratott Juhász József. Havi dijakból befolyt 83.50, a lelkésznél leszámoltak 1901- aug. 18-án tartott piknik jegyeivel 10.75 értékben, igy az összes bevétel volt 44.25. A gyűlés nagy és fontos tárgysorozata az és idő rövidsége miatt a betegsegélyek kifizetése jövö gyűlésre halasztatott az uj tisztviselöválasztás mag ejtése teljes egyhangúsággal s rendkívüli lelkesedéssel ment végbe. Elnöknek kipróbált hüségü és törhetlen buzgalmu volt elnökünk Tóth János választatott meg újra. Alelnöknek Gresó András, pénztárnoknak Jakab Pál, ellenőrnek Szaniszló J., beteglátogatóknak: Fekete A. Gresó A. Paszert M, Kovács A., ajtó őrnek Káda S., zászlótartóknak: Nagy Ferenc, és Szanyi József, jegyzőnek s központi ügyvivőnek Tiszt. Harsányi Sándor ev. ref. lelkész lettek teljes egyértelműséggel megválasztva, kik is magokat mindnyájan az egyleti tagok szeretettbe ajánlják és Ígérik, hogy tisztségeiket híven és lelkiismeretesen fogják isten segedelmével betölteni. Hivatolos lapnak újra csak a Szabadság és az Am Magyar Reformátusok Lapja választattak meg. Az újévi számadások le zárásával 3 tagú bizottság lett megbízva, melynek tagjai az elnökön és pénztárnokon kívül tiszt. Harsányi Sándor, Koncsol Lajos Jakab Pál, Szaniszló János. Az egylet május hó folyamán meg tartandó 10 éves jubileumának előkészítésére elnök I ajánlatára egy 7 tagú bizottság noveztetik ki, melynek tagjai: Tiszt- Harsányi 'S. ev. ref. lelkész, Tóth János, Füzy And. Czakó M. Paszert M. Siposs István, Gresó A. Kovács A. A gyűlés az uj tisztikar éltetésével végződött. A fairporti 1. m. ref. társas és segélyzö egylet évi gyűlése, A fairporti elsőm, társas s eegélyzöegylet 1901 dec. 8-án tartotta évzáró gyűlését, a mely a következőképen folyt le. Elnök a gyűlést megnyitván, kéri a titkárt a névsor felolvasására, mely megtörténvén, kitűnt, hogy a vidékiek kivételével, minden tag jelen volt. Következett a jegyzőkönyv felolvasása, mely kifogás nélkül hitelesíttetett. A havi dijak beszedetvén kéri az elnök a jegyző, titkár s számvizsgáló bizottságot, hogy miután Istennek kegyelméből az évnek utolsó gyűlése idejét elértük, legyenek szívesek az egész évi bevétel és kiadásokról elszámolni. A felszóli. tott tisztviselők a kővetkező ; jelentést terjesztették elő: Bev. 1901 jan. 1-töl dec. 8 ig 1086.68 Kiadás 816.30 Ebből betegsegély címén kif. 332.85 A többi egyéb szükséges kiadások ra fizettetett ki. Levonva tehát a bevételből a kiadást az évi tiszta maradvány 288-38 Az egylet tiszta pénzbeli vagyona 1901 dec. 8-ig 1102.20 Ebből a bankban van 813.42 Painesvillei bankban 150.30 A pénztárnoknál 138.78 A tagok száma dec. 8-ig 97 Az évi számadás előterjesztése és elfogadása irtán, az elnök valamint a többi tisztviselők megköszönve a eddig beléjök helyezett bizalmat, kérik főimentésöket. Ezek után a választás folyamára korelnökké egy liangulag Kovács Ferenc lett megválasztva; ki elfoglalva az elnöki széket, következőképpen szólott a tagokhoz: Mélyen tisztelt testvérek! Ha jól emlékszem, negyedízben ért engem ezen szerencse, hogy a kor elnöki széket elfoglaltam. Örömmel foglalom azt el, mert meg vagyok ró la győződve, hogy a testvéri szeretet nek a köteléke az, a mely bennünket ily szép számmal összehozott. Ki vánom istentől, hogy ezen testvériség kapcsa soha szét ne szakadjon, sőt, napról napra több testvért fűzzön hozzánk, hogy jövőre még sokkal nagyobb számban jelenhessünk itt meg. Volt tisztviselőinkről szólva, annyit mondhatok, hogy az igaz ság utján haladtak, az egylet érdekében működtek, minek bizonysága egyletünknek úgy számbeli, mint vagyonbeli gyarapodása. Fogadják az egylet köszönetét fáradozásaikért. Az isten tart sa meg önöket velünk együtt hosszú időkön keresztül. Legyenek egyletünknek ezután ishü, buzgó s minden jóban elősegítő tagjai s ha a kötelesség úgy kívánja, tisztviselői. A tisztviselők választására kerülvén a sor, a közóhaj oda nyilatkozott. hogy a régi tisztviselők maradjanak meg, a mibe azok hosszas vonakodás után végre bele is nyugodtak és csupán azok helyett lettek mások választva, a ’kik nem Aoltak jelen. A jelenlegi tisztviselők a következők: elnök: Kovács Ferenc, alelnök Kovács Miklós, jegyző Popély Miklós, pénztárnok Kovács Ferenc, pénztári titkár Pap Sándor ellenőrök: Nagy János, Köblös János, Tóth István, számvizsgáló bizottság: Csánfordy Lajos, Tóth András, ajtóörök: Nagy Mihály és Varga Sándor, beteglátogatók: Rajna Lajos és Tóth Dezső, egyleti orvos M. D. Cadwell. Szövetségi ügykeze\ TÁRCA. Gi Póilly ii és esetei isii. Irta. r ICálmán Dezső. (Folyt, és vége.) A császárhuszárok ezredese pedig vala gróf Pálffy Móritz. A huszár regiment akkor már nagyon kevert állapotban volt. Voltak benne a régiekből, voltak benne besorozott honvédtisztek, s volt benne egy csomó huszár-ruhába bujtatott svalizsér, pikás, úgy hogy minden káplár-aljára jutott legalább egy-két spion. Ezek között vakarta a lovat Csekey István. El volt izolálva az ezred hazájától, hanem azért mégis csak beszivárgott oda sok minden, a mi nagyon jó volt reménységnek. —Hogy Albion ágyúi nemsokára dörögni fognak. —Hogy Abdul-Medsid török császár egész ármádiáját odaajándékozta Kossuthnak. Jönnek is már. Ott vannak a gránicon s nemsokára bebeveszik Budavárát. —Hogy a franciák hadat indítottak egész Europa ellen s le fognak fejezni minden potentátot. —Hogy az ázsiai szittya ös-magyarok hét sátor-aljával jönnek a letiprott Hunnia felszabadítására. És a többi és a többi___ Mindezeket pedig Csekey István együtt tárgyalta az ö hűséges huszárjaival, úgy, akkor, amikor lehetett. Devalvált minden hirt a maga értékére s mindent a legnagyobb tapintatossággal hozott forgalomba. Épen úgy járt el velük, mint esperes korában a vehemens és nem vehemens ügyekkel. —Szamárság! Ebből a lakónikus megjegyzésből aztán tudták a bajtársak, hogy a hir alaptalan. —A teremtését is a dolgának! Ez meg aztán jelentette: hogy hát legények, no — lesz ám valami. Mindezeket egyszer aztán megsejditette gróf Pálffy Móricz. Rapportra stimmolta hát Csekeyt, a ki már akkor egész a “káplárság“ ig felvitte a sorát. —Hallja kend, Csekey! Ne Kossuthozzék kend itt a legénység között. mert olyan ötven farmatringot utalványozok ki kendnek, a mely testvérek között is megér százat! Hallottam, hogy kend egyszer már megúsztatta a Tiszát. No hát, ha kend még sokáig dörgeti itt az Albion ágyúit, hát majd megúsztatom én a Morvába, úgy hogy maga Szent Ciril se fogja ki kendet élve. — Hanem hát legyen kendnek eszei Kend intelligens ember. Ne rezonirozzék, hanem adja be a derekát. Úgyis vége van már örökre a kendtek komédiájának. Kendből még lehet valami. Egy hónap múlva őrmester, egy év múlva hadnagy, azután főhadnagy — s ki tudja még mi? Értette? —Értettem. Méltóságos ur. —No hát “marsch!“ Itthon ezalatt a rokonok mindent elkövettek, hogy a huszárt valahogyan kireklamálják. Volt is reménység hozzá, mert hát Csekey István pap volt, a pap pedig nem kötelezhető a katonai szolgálatra. Csakhogy ez a dolog nehezen ment Mert a reklamáló föesperes, az akkori madocsai pap, Ráckevi Eötvös Sándor, Csekey közeli rokona, valamint a többi rokonok is, mint Ge renday József bölcskei pap, Kálmán Dániel kölesdi pap, Szászi József ger jeni pap (ez utóbbi Josefstadtban halt meg) mind notórius, rendőri felügyelet alatt álló rebellisek voltak. Hanem hát hogy, hogy nem —egy szer csak mégis elsült a dolog, bár nagyon furcsán kezdődött. Káplár Csekeyt ismét rapportra stimmolta gróf Pálffy Mór —Csekey káplár, tegye le a csákóját. Úgy történt. —Csekey káplár, oldja le kend a kardját is. Az is úgy lett. —Most pedig, “Tisztelendő ur!“ üljön le, és gyújtson rá. itt a szivar. A “Tisztelendő ur“ rágyújtott. —Nos hát — kezdi újra az ezredes — nekünk tábori papokra van szűk-