Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-20 / 12. szám
III. évfolyam. ' Ruth* Bridgeport, Conn, és Pittsímrg. Pa,. 1902 Március 20-; * Ea« i,5t4 <f (Eungarian=American Reformed Sentinel.) 12. szám. Kiadó és társszi :,jiíjltő: ic o nsr ír n _s ss’Js.x* pittsburgi ref. ’• "i’.'-áaz. Előfizetési és hirdetési jx. p és mindennemű jelentések az ő címére: Bates st. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. Associate Editor: j 3R,e*sr. 3P-S-TTI-. KCiTTI-IiL, | Pastor of the First Ilung. Ref. Church, ! Bates Street, Pittsburg, Pa. ; ^dlogrjelerL minden csötörtölsön. ElöfLsetési ár eg-y érre: E.rrierilrá'ba, 3=2. IvCas-yarországfra, $2.50. Az Amerikai fi agyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik.' Published every Thursday by the iWiiifi Sentinel Piii Cipi.; Cor. Howard Aye. & Pine st., Bridgeport, -Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS .MAIL MATTER. fl new yorKi iagy. ret. tempioi. Örvendő szívvel tettük lapunk egyik legközelebbi számában közzé Tdö. Kuthy Zoltán new yorki lelkésztársunk értesítését, a melyben tudtára adja nemcsak az amerikai magyarságnak, hanem anyaszentegy házunk minden egyes tagjának, azt az örvendetes dolgot, hogy new yorki testvéreink már tovább haladtak a tervezgetésnél s tényleg megvásároltak a 7-ik utcában, közel az u. n. “Fehér kerthez”' egy házat, amelyet kevés átalakítással templom, iskola és lelkészlak gyanánt fognak használni. Örvendő szívvel adtunk erről a nagy eseményről tudósítást, mert olyannak tartjuk ezt a törekvést, a melyből az összmagyarságranagy erkölcsi haszon háramlik. Nem fogja ugyan égbe nyúló magas torony hirdetni, hogy New Yorkban is van ma gyár ref. templom, (mint némelyek szerették volna) de Amerikának őssz magyarsága büszkén gondolhat arra hogy van már nagy New York városában is egy talpa'atnyi föld, a hol egy tiszta magyar intézmény áll; a hol édes hazánk zengzetes nyelvére tanítják a gyermekeket; a hol egyedül magyar nyelven Szól az ének s magyar szívből száll imádság az ég urához, Istenéhez. Volt már magyar intézmény New Yorkban, A célja nemes és magasztos volt, de hiába, maradandó nyomokat nem hagyott hátra. Vannak New Yorkban hatalmas egyletek, tö rekvésük szép is, jogos is, de hiába, csak egy parányi részét elégitik ki a magyarságnak. Törekesznek róm. kath. hitfeleink is a templom építésre, de a róm. kath. magyar templomok nem mondhatók magyar birtokoknak, mert a kanon jog szerint a püspök nevére lesznek és vannak bekebelezve, mindjárt az alakuláskor, így New Yorkban tiszta magyar bír tok, amelyet magunkénak mondhatunk, csak a magyar ref. templom leeml. Ezt, habár mint egykor gúnyosan jegyezték meg, ha idegen nemzetiségű vallásfelekezet segíti is kölcsönnel s erkölcsi támogatással: ha egyszer az adósság ki van űzetve, soha senki el nem veheti tőlünk és megmarad liról lira, nemzetségről nemzetségre, mindaddig, a inig kaink hívek lesznek édes anyanyelvűnkhöz s Istenünkhöz. Ez okból e közös nemzeti tulajdon segítéséhez hozzá kell járulnunk mindnyájunknak. Ne legyen senki az amerikai magyarság közöl t, a ki be ne Írná nevét jótettével a new yor ki ref. egyház aranykönyvébe s a ki hozzá ne járulna ahoz, hogy ez a kor szakot alkotó mű fennállhasson mind az időknek végéig. A new yorki magyar reformátusok éveken át folytatott munkálkodásuknak eredményét szemlélhetik most. Minő felséges lehet az öröm, a mely eltölti szivüket? Ezt csak az mondhatja meg, a ki érzi a jól, becsületesen végzett munka után a lelkiismeret megnyugtató szavát, i Jó munkát végeztek new yorki testvéreink eddig is, de a munka nehezebb része még most következik! Visszariadni, elcsüggedni azonban nem szabad. A jóságos Isten, ki eddig segített, kegyelmével fog támogatni továbbra is. Csak egy a födolog s ez az, hogy az a hajlók, a mely imádság házának épül: legyen bókeségnek és világosságnak hajléka! Aprólékos, kicsiny dolgok ne gátoljanak senkit az egyház iránt való széretetben. Az a világosság, a mely e templomban prédikáltatni fog, nyissa fel a közönyös, a hitetlen emberek szivét, hogy így e földön is lássanak menyei világosságot! A minden áldások istene, kiadott nekünk erőt a Jézus Krisztus által, áldja és segélje new yorki testvéreinket a munka tovább vitelében s annak dicsőséges befejezésében. A maroknyi küzdő, szent célért fáradozó magyarsághoz álljunk mindnyájan oda testvéries szeretettel, hogy igy bennünk és általunk is épüljön az Istennek országa itt e földön. Kalassay Sándor. A jeruzsálemi templomról. Irta,: ICalassay Sárdcr. Ki ne vágynék megismerni a jeruzsálemi te Taplóm történetét, annak a helynek a históriáját, a melyhez az egy igaz isten tisztelete fűződik? Bizonyára érdekes történet ez, és azt hiszsziik,! hogy lapunk olvasói szivesen fogadják, ha e templomról egyeit és mást elmondunk. Attól az időtől kezdve, mikor Dávid király idejében, döghalál látogatta meg Izrael országát, forró óhaj tás tárgyát képezte egy templomnak az építése úgy a király, mint nemzete szivében. A királyi palotának az ajtajából a Móriah hegyére esett a nagy király tekintete. A szivét sötét fájdalom fellegei borították. Oh mert a pusztító halál 70 ezer lelket vágott ki Dántól Beershebáig. Nagy fájdalmát enyhíteni Araunahhoz megy. Araunah a jebuzita szivesen fogadja, bár nem szereti s alázatosan meghajolva kérdezi óhajtását, a mely előtte parancs. Dávid kijelenti, hogy szeretné lakóhelyét megvenni, hogy annak helyén oltárt állítson az urnák tiszteletére. Araunah mint király felel a királynak. Felajánlja neki a helye skész arra is, hogy az oltárhoz ö adjon tüzet s ö szolgáltassa az áldozati barmokat. De Dávid nem fogadja ezt el ajándék gyanánt, de mint a Krónikák könyvében meg van Írva, fizetett azért 600 shekelt aranyban. A Királyok könyve azonban csak 50 shekelt említ ezüstben. Dávid tehát megépité az áldozati oltárt Móriah hegyén. Innen szállott fel az áldozati láng s a dögvész pusztítása megszűnt. Ettől az időtől kezd ve a Móriah hegyén felépített királyi oltár az áldozattétel rendes helyévé lett s ez okozta azt, hogy már Dávid király gondolt arra, hogy haj lékot épitsen az ur nevének imádására. De ezt azt óhajtást nem valósíthatta meg. Tudjuk, hogy sokáig munkálkodott azért, hogy terve megvalósuljon, de hiába. Köveket, fákat, az óp.ületliez szükséges más anyagokat is üsszehordatott, de az ur másként határozott. Neki csak a hely kiválasztása jutott. És ez a hely nagyon bölcsen, nagyon okosan volt kiválasztva. xa hegy fekvésénél fogva magában is egy erősség. Magában áll, mint nálunk a tokaji hegy. Az ellenség támadása ellen könnyen védelmezhető. Erre pedig ebben az időben számitania kellett Izrael népének. A hagyomány pedig szent emléket fűz ehez a helyhez, mert Ab raliám ott akarta iriegáldozni egyetlen íiát, Izsákot, azúrnak parancsolatából, a mely engedelmesssége lett alapja annak az ó-szövetségnek, a melyet Jehova kötött Izrael nemzetségével. Dávidnak a nevéhez fűződik tehát a templom-építés gondolata; a hely kiválasztása s az első lépés a Jehova imádásának a központosítására. A nagy kiválj, ki alatt Izrael népe aranykorát érte, nemcsak hadvezér és bölcs uralkodó volt, hanem az Isten kegyelméből való költő is, kinek zsoltárai ma is sok lelket vezetnek az Istenhez. De a mit Dávidnak nem lelietelt megvalósítania a folytonos háborúk miatt, azt fia Salamon, ki öt a trónon követte, a békés időben nyugodtan megvalósította. Salamon alig hogy a trónra jut, munkába veszi a templom építését. Tyrus királya küld hozzá mestereket s az épületben a phoeniciai művészet uralkodik. Kétszer olyan nagy, mint a szent sátor, a melyben a szövetség ládája örizteték s azt lehet mondani, hogy “aranyház” volt ez. Méretei hatalmasok; falait, az oszlopokat arany borítja; két réz ősz lopa s a magas oltár csudálatra méltó. Belső udvarában a papság tartózkodott s a külső udvarban a nép foglalt helyet az isteni tiszteletek s a nagy ünnepek idején. Salamon, hogy a templom annál inkább megfeleljen hivatásának, a maga számára is építtetett egy palotát itt s példáját követte az előkelő zsidóság s a Móriah hegye rövid idő alatt egészen megváltozott. De hiába épült fel a fényes temp plom. A Jeruzsálemben összegyűjtött világi gazdagság megmételyezte az erkölcsöket. a templom üres szertartások hehelyévé változott s a királyi palotában erkölcstelenség uralkodott. A Jehovától elszakadt nemzetség önma gában meghasonolva, egymás ellen támadt s Salamon után az ország egysége is megbomlott s egyik rész nevezte magát Samariának, a másik pedig Judeának s mikor eljön Skisah az egyiptomi, a templomot is kifosztja s a sok gazdag díszítés és arany, a mely a templom fényességét szemkápráztatóvá tette: lassanként az ellenség kezébe jut. Az egymás iránt való gyűlölködés, a pártoskodás okozza mindezeket. Minél mélyebben merül Izrar1 - bálványimádásba, annál jobban • volodiktöle á Jehova s végre is . lasztott nemzetség fogságba jut templom ellenség kezébe kerül. (Folyt, köv.) Ilii MBljO Illll. Lapunk múlt számában röviden említettük, hogy az amerikai és kanadai tanulók küldöttei Torontóban Febr. 26—Márc. 2-án gyűlést tartottak azzal a gyűléssel kapcsolatban, a melyet a külföldi missió társulatok együttes bizottsága tartott* A tanulók e nemű mozgalma és gyülósezése sokkal fontosabb, mint azt-bárki is egyelőre még csak elgon dőlni is tudná. Főleg magyar ember elölt nem fog tisztán feltűnni az első tekintetre az igazi cél. Sokan azt fog ják mondani, az amerikai tanulók is csak olyanok, minta magyarországiak. Gyűlést tartanak ott is, itt is. A gyűléseken mindenesetre szép beszédeket mondanak s aztán csapnak nagy áldomást. A gyűlés és gyűlés, annak tárgya, lefolyása és bevégződésére nézve nagy különbség van. Az első különbség mindenesetre az, hogy Magyarország összes tanuló ifjúsága, pedig sokan vannak, nem volna összehozható egy olyan cél megbeszélésére, tárgyalására, mint a minő a torontói ifjúsági gyűlés elött lebegett! A mi ifjaink csak akkor lelkesülnek együtt, ha mondjuk a 27-ik paragrafus ellen kell küzdeni, de ha valamely igazán keresztyén törekvés megvalósításáról van szó, egységet teremteni nem lehet. Szórványosan, a mint mi a messze távolból látjuk, nagyon sok jó dolog történik, de az egységben van az erő. Ez hevitette Wilder Róbertnek,
