Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-06 / 10. szám

3 van elhelyezve, s a betétnek.. 7.15 kitevő 1901 évi kamatai ------— Egyletünk készpénz vagyo­na mai napon...................'........439.31 3) Az egylet tisztikara lemond. — Azonban eddigi lelkiismeretes, buz­gó munkálkodásának legszebb elös­­merése gyanánt, közfelkiáltással, egyhangúlag újra megválasztatikan nak minden tagja. Az igy megnyi­latkozott bizalom elöl — nagy okok­ra való hivatkozással—egyedül Kiss András ellenőr tér ki; kinek helyére az egylet ellenőre gyanánt Ruszkay Gergely választatik meg. 4) Az alapszabály módosítások, s ezzel kapcsolatos indítványok során kimondatik, hogy Az alapszabályok 7-ik pontja ezen kitétele után “3 hó elteltével tart­hatnak számot” ez adandó: “sza­badságukban áll azonban, hogy föl­­vétetésük alkalmával, egyéb fizeten­dő dijjakon kivül, befizethessék az egylet pénztárába, az előző 3 hónap tagsági járulékait is, s ha ezt teszik, munkaközben kapott külső sérülése­ik esetén, — fölvétetésük napjától kezdve segély jogosultakká lesznek. —- Világosan kimondatván azonban, hogy belső betegségek eseteiben, — melyekről föltehető, hogy azok csi­rái már a belépés előtt is a szerve­zetbe^ rejtőzködtek — a segélyezési jogosultság, a vissza menöleges dij jak befizetése mellett is, csak a föl­jebb körül irt három hónap eltelte után kezdődik.” Az alapszabályok 12-ik pontja, második sorának ezen kifejezése: “elhagyja s más vidékre költözik” igy változtatandó: “elhagyja s az Észak Amerikai Egyesült Államok más vidékére költözik.” Az igy átalakított 12 ik pont után uj pont gyanánt beiktatandó: “Az északamerikai egyesült államok te­rületéről eltávozott tagnak minden igénye megszűnik, s az ilyen tag az egylet kebeléből töröltetik.” Az alapszabályok 15-ik pontjában foglalt ezen szavak: “Egy hétnél rö­­videbb ideig” kiegészítendő ezzel: •vagy csupán csak egy hétig tartó könnyebb betegség esetén nem nyuj tátik segély. Ha azonban a betegség egy hétnél tovább tart, akkor az el­ső hétre esedékes segély is folyósit­­tatik.” < 5) Hivatalos lapokul az Amerikai Magyar Ref. Lapja és a Szabadság választatnak meg. Elhatároztatván, hogy ezek tisztelet dijjainak egyik fele a központi pénztárból, másik fe­le ellenben közkivetés utján fedez­tessék, mindenkor félévi utólagos részletekben. Pittsburg, Pa. 1902 Febr. 28. Konyha Pál, ' Illés Károly, elnök. f. jegyző. —Trentonban a ref. egyháza temp lom alatti basementet iskolává és gyűlés teremmé alakíttatja át $550 költséggel. A szerződés megkötte­tett s az építő már meg is kezdette a munkát. Valószínűleg husvétra ké­szen is lesz mindennel. — Phoenixvillén, Pa. febr. 23-án lefolyt választásról utólag számo­lunk be. Gondnoknak id. Nagy La­jos vonakodása s lemondása után — ismételten a volt gondnok id. Köte­les István lett megválasztva, jegyző Csatlós András, pénztárnok ifj. Kö­teles István. Tót ajkúak gondnoka: Iski József; presbyterek: id. Nagy Lajos, Pongrác István, Vattay Ist­ván, Eszterhai Ferenc, Eszterhai Já nos, Móré István, Tóth Kálmán László István, Tóth Ferenc, Gec Janos, Geci József, Beregi Sándor. Tót ajkúak: Samudoszky József, id. Magyar János, ifj. Magyar János, Vircsik János, Verbocky János. — Egyházfiak: Hajnal Imre és Szántó Károly. A választás a legszebb rend­ben folyt le s ez biztosíték e tekin­tetben, hogy a megválasztottak s a választók egymásban s az egyház a hivek áldozatkészségében nem fog­nak csalatkozni. KG THÁZI ÉP TKSITÉSEK. — Tisztelettel értesítem a Perth Amboy, Keasbeyi és a környékén lakó ref. hitrokonaimat, hogy Márc. 9-én reggel 9 órától kezdve úrvacso­ra osztással egybekötött isteni tisz­teletet fogok tartani a Methodista templ .^uvebb felvilágosítás­sal sz osen szolgálnak Keasbeyn Vecsey János és Perth Amboyban Mezey József urak. Dókus Gábor, ev. ref. lelkész. — New Yorkban márc. 9-én d. u. 4 órakor tartatik ref. isteni tisztelet. — Port Oramban márc. 16-án d. e. 10 órakor úrvacsora osztással össze­kötött istenitisztelet, délután 2 óra­kor pedig hálaadó isteni tiszteletet fogok tartani a Ricsesz majnaplézen levő angol templomban. Felvilágosí­tással szolgálnak Tóth Sándor és Tóth János buzgó hittestvéreink. Kutliy Zoltán, ref. lelkész. Amerikai hírek. Árvizek mindenfelé. A múlt hét végén úgy látszik, hogy u. n. orszá­gos esőzés volt Amerikában. Az or­szág minden részéből, főként pedig kelet Pennsylvaniából és New York államból nagy árvizeket jelentenek. Paterson, a mely nem régen égett le, viz alatt van; Passaicon, Wilkes- Barreben, Scrantonban, Harrisburg­­ban nagy bárokat okozott az árviz. Vilkes Barreban vagy hat ember is veszett. Azok a vasút vonalak, a lyek folyó viz partján épültek, ,ak a legnagyobb óvatoság mellett tartják fel a közlekedést, mert a töl­tések sok helyen megcsuszamlottak. E miatt a vonatok mind nagy késés­sel érkeztek. Voltak olyan vonatok, a melyek 10—12 órát is késtek. Megjavult betörő. A börtön a go­nosztevőre nem annyiba javító, a mint inkább káros hatással van s nagyon kevés az olyan gonosztevő, a kit a börtön jobb útra térítene. Oma­­nából azonban egy ilyen esetről Ír­nak. Schultz János ismert nevű be­törő és kaszafuró volt, de most az említett város rendőrfőnökéhez inté­zett levelében kijelenti, hogy ezután becsületesen akar élni s hogy szavá­nak nagyobb legyen a nyomatéka, a levélhez mellékelte betörő szerszám­jait is. A bünbánat s a megtérés az Isten irgalmához vezet. másikunk életét veszélyeztetné, öt megmenteni nem tudjuk.” Mig ezek beszéltek, Washington visszaemlékezett a kedves ügyes gyermekre, a kit sátra körül gyak­ran látott játszani. Minden habozás nélkül a vízbe ugrott, mikor látta a gyermeket fel­bukni a víznek árjában! Az anya felkiáltott: Hála Isten­nek ! Megmenti gyermekem. Oh fi­am, fiam! Amazok feszült figyelemmel néz­ték a küzdelmet, a melyen át kellett mennie Washingtonnak addig, a mig a gyermeket elérhette. Úgy tet­szett, hogy a vizárja már-már a szik­lán töri össze. Végre elérte a gyer­meket s már a part felé úszott,mikor a viz sodra csaknem elragadta őket. De Washington erős volt. A part felé tartott s hiába küzdött, a viz sodra a zuhatagba hajította őket s ök leestek. A parton állókban a vér fagyott meg. A zuhatag aljában Washing­ton újra felbukkant a gyermekkel s a nyugodtabb vízben szerencsésen ki is úszott a partra. Az Ur volt vele! Az Ur, a ki őriz még a halál árnyékának völgyében is! Az elnök útja Charlestonba. Cin lestonban, S. C. ez idő szerint val mi kisebb fajta kiállítás van. Az í nököt már régen meghívták ide, < most, mivel Tillman Senator, ki é pen ebből az államból való, nem k pott meghívást a “hercegi ebédre, az a hir kelt szárnyra, hogy Soui Carolina népe bosszúra készül s e az elnökkel akarná éreztetni. Ti] man szenátor tagadja ezt s kijele] tette, hogy az elnök kedves vendé lesz az ö államában. Nagy hóvihar Colorodóban. Te lurideböl, Col. jelentik, hogy nag hóvihar pusztított a vidéken s pusztításhoz hozzájárult még eg lavina, vagy hó görgeteg is, a mei az u. n. Liberty Bell Mine összt épületeit, az azokban dolgozó töb mint 100 emberrel a két ezer lábny mélységbe sodorta. A „szerencséik nek kiszabadításáról még nem érke zett hir. Wiskert újra elfogták. Wiskei nek hívják azt a szerencsétlen masi nisztát, a ki a Jan. 8-án a New Yorl Central alagutjában történt vasút szerencsétlenség alkalmával azt i vonatot vezette, a mely beleütközöl az előtte álló vonatba. A coroner ál tál összeállított jury felmentette, d( a nagy jury felelősnek mondotta k: s igy a AViskei’t újra elfogták, hogj törvényt álljon. Egy színtársulat vasúti szeren­csétlensége. Amerikában üem az ál landó, hanem az utazó szintársula­­tok vannak divatba. De ezek a szí­nészek nem olyan vándor színészek, a kik készek bármely darab előadá­sára. Egy szezonban csak egy dara­bot játszanak s ezzel mennek város­ról városra magukkal vivén az összes díszleteket is. Sokszor erre egy-egy külön vonat szükséges. Egy ilyen külön vonaton utazott a “Florodora” társaság Wilmingtonba, de Eastvil­­le, Ya. közelében vonatjuk egy má­sik vonattal összeütközött s a társu­lat tagjai közül többen veszélyesen megsebesültek, a díszletek pedig a legnagyobb részben elégtek. Szerencsés vasúti szolga. Egy gaz­dag különc nö Mrs. Eliza Jane Evans nagy vagyonának nagyobb részét egy Pullman Carban szolgáló inasra hagyományozta. A börtönörfelesége elfogva. La­punk egy számában leírtuk, hogy a butleri fogházból miként szabadult meg a börtönör feleségének, Mrs. Soíl'elnek a segítségével két veszé­lyes betörő. Mrs. Soffelt, mikor a menekülőket elfogták, szintén golyó találta. Most gyógyult fel s most az igazságszolgáltatás vette gondjaiba. $5000 kezesség alá helyezték. Elfogott felkelők. Az elmúlt héten a Filep szigeteken harcoló amerika­iaknak nagyon jó napjaik voltak. Több befolyásos egyént elfogtak, ezek között Lukkant, ki Szamár szi­getén volt lelke a, felkelésnek. Jó hir a bridgeportiaknak. Régen hallatszik már az a hir, hogy a Vil­­mot és Hobbs féle acélgyár, a mely ma “American Tube Co.” név alatt ismeretes, a jövőben nagyobb mérvű építkezéseket tesz. A társulat elnö­ke kijelentette, ha a város támogat­ni fogja őket, úgy a gyár, mely 2—3 ezer embernek ad kenyeret, itt épül fel. Az East Sideon lennének az ol­vasztók, itt a West Enden pedig a finomítók. Azt mondják, hogy ha ez a gyár ide épül, úgy Bridgeporflesz a quaker—Mr. Potts—a kinek háza volt a főhadiszállás, meglátta, hogy a fővezér egy teljesen elhagyott he­lyen imádkozik. Sietve ment haza a jó quaker s igy szólt feleségéhez: — Ha van valaki a földön, a kire az Ur gondot visel, úgy ez Washing­ton György. Érzem, hiszem, hogy ilyen parancsnok alatt az igaz ügy győzni fog s mi kivívjuk független­ségünket ! Hogy Washington szerette az Is­ten házát, az a fentebbiekből önként következik. Mount Vernonban Wa­shington és családja voltak az Isten házának legszorgalmasabb látogatói. Bárhol volt is, — béke és háború idején egyaránt, — ha olyan helyen volt, honnan nem messze esett a templom: úgy részt vett az isteni tiszteleten. A vasárnapot szigoínan megünnepelte. Elnök korában sem végzett semmiféle ügyet vasárnap s látogatókat sem fogadott. Kivétel Trumbull Jonathán volt, a congresz­­szus elnöke s az elnök legbensöbb barátja. Ez egy pár órát vasárnap is eltöltött az elnöknél. A minő volt a Washington élete, olyan volt halála is. Nem a napfény elsötétedése volt ez, hanem felkelé­se az örök élet napjának. Nem félt a haláltól. Betegsége alkalmával azt mondta orvosának: Ne áltasson hiá­bavaló reményekkel. Nem félek a haláltól s igy el vagyok készülve a legrosszabbra is. A doktor a bizony­talanságról beszélt, mire a beteg igy válaszolt: “Akár ma, akár húsz év múlva kell is eltávoznom, mindegy. Tudom, hogy az isten kezében va­gyok.” Mikor pedig az utolsó percek halált hozó küzdelme reá szakadt, igy sóhajtott: Meghalok, de nem fé lek a haláltól! Ilyen egy nemes, vallásos élet vége. Kezdete az örök életnek. II. NEMES TETTE. AVashington erős, hatalmas alak volt. Olyan, akár a mi László kirá­lyunk, a ki kivált seregéből, oly magasan, mint egy zászló. 18 éves korában földet mértek egy sebesen rohanó s nagy esésekkel bő­velkedő folyó víznek a partján. — Egyszer egy asszonynak a jajkiáltá­sait hallotta s mikor meglátta az if­jú Washington igy kiáltott: Oh U- ram, mentse meg a gyermekemet! Ezek az emberek nem akarnak segí­teni. Az emberek vállat vonva mond­ták: mit használna, ha egyikünk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom