Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-18 / 51. szám

nur fcLEM! .. szeneim részit illető minden közle­mény az ő cimére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: Ee-sr. -S-lezs:. I^ala.ssa.37-, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. (Hungarian=American Reformed 5entinel.) i^cm.-u.nlsa.társa.Is: KUTHY ZOLTÁN new-yorki I és C lelkészek VIRÁG ISTVÁN trentoni ref. ) Az előfizetési pénzek, cim változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő dinére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street, Eriág-eport, Conn. ILdEegr jelen. minden csc­­törtölrön.. Előfizetési ár eg-y érsrxe: .Zi.merllrá'ba, $2. Magyarországra $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the “fliliiiem M Ming Ci*." Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Cobb. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. A Messiás országa. János XVIII: 36. “Jöjjön el a te országod!” Hány­szor, oh hányszor elimádkoztuk már az Ur imájának ezt a kérését életünk nek lefolyt napjain?! És mégis mily sokan vannak, a kiknek nincs tiszta fogalmuk a Messiás országa felöl. Ez akadályozza meg azt, hogy kő zöttünk még ma se épült valójában igazán ez az ország. Az óhaj tás ott van ajkunkon, de szivünkből hiány­zik az alap: a Jézus törvényeihez, parancsolataihoz való ragaszkodás. Lesz-e kor, a mely megérti Jézus eme szavait: ‘‘Az én országom nem e világból való!” Vagy az ember min­dig olyan lesz, hogy a földet látja csupán s az égről' elfordítja tekinte­tét? Lesz-e kor, mely a Jézust egé­szen megértve, példaadását megbe­csülve s tanításait el nem feledve, parancsolatait megtartva, a Messiás országában éljen már itt e földön? Vájjon ki tudná megmondani? De hiszszük és valljuk, ezért küzdünk ma már ezernyi ezren, hogy az igaz­ságosság, a békesség és szeretet or­szága éljen és uralkodjék e földi é­­letben. ATagy csak ennyit eredményezett volna a Jézus földi élete, a mit ma látunk? Vagy az ilyen keresztyén­­ség volna cél, a melyért a Jézusnak minőin igaz iahitvaii\ a fcu2ctrtttr Nem, oh nem lehet az! A Messiás országa elöbb-utóbb magába foglalja az egész embervilá­­got. Mit jelent ez az ország? Nem földi ország ez, mert ilyet Jé zus alapítani nem akart. Határai nincsenek, kiterjed a tengereknek u­­tólsó határáig. Nincs benne nyelvi, faji és nemzetiségi különbség. Az afrikai fekete borii épen úgy helyet talál benne, mint északnak halvány gyermeke. A sárga khinait ép úgy kebelére öleli, mint a vörösbörü in­diánt. A földrészeket együvé kap­csolja s a természet s az emberi j ön­zés által felállított válaszfalakat le­rontja és a különbségeket kiegyen­líti. Ezt nem bírták az izraeliták meg­érteni. Ezért nem ismertékel Jézust a megígért szabaditónak, mert ü ilyen lelki országot alapított s nem lett az ö álmaik s reményeik szerint való hős. Ha Jézus tényleg az Ur Ígéretének a betöltője, ugv országa is csak olyan lelki ország lehet, a melyben ez a két törvény uralkodik: szeresd az Istent és szeresd felebarátodat, mint magadat. Az a kérdés, hogy megvalósitható­­e itt e földön a Messiás országa? Kétségtelenül! Ha ez nem volna lehetséges, úgy a keresztyéni életnek nem volna semmi célja s a keresztyénségnek nem volna még létezési alapja sem. Miért hullott annyi ártatlan vér a Krisztus tudománya mellett? Miért­­léptek volna máglyára az apostoli kor vértanúi: ka szilárd megyözödé síik nem lett volna az, hogy az a tu­domány, melyet hirdettek, életnek kenyere, a mely egykor táplálni fogja az emberiséget! Sőt többet mondok, a Messiás or­szága már itt van, itt él közöttünk is. Avagy nincsenek-e már ma is em berek, a kik betöltik a szeretet tör­vényeit s kenyérrel, jó cselekedetek­kel dobják vissza azokat, a kik kö­vei, hálátlansággal s rágalmazással támadnak ellenék? Vannak már ma is olyan hü, igaz követéi a Krisztusnak, mint valának hajdan az apostolok, a kiknek még életük se volt drága a Krisztusnak evangyeliumáért! Mindaz a szeretet, a mely kényeket töröl, bánatba me­rőiteket vigasztal, mind az az irga­lom, a mely egyes emberek tettei­ben nyilvánul, a kegyesség, a mely a hitetlenséget s a közönyt ostro­molja: mind azt bizonyítja, hogy a Messiás országa itt él közöttünk. Ki ne vágynék ez ország polgára lenni? Az ember szive óhajtja ezt a pol gárjogot. És ezt mindenki elnyerhe­ti: csak megfeleljen a polgárság kö­vetelményeinek. Az első követelmény ez: Ismerd meg a Jézust igazán! Öntudatos, józan gondolkozást! ember vaktában semmit se fogad'el s emberi tekintélyek előtt puszta szó ni iiTEg TteVTiJlujöi. Azé FT";iíz7 ífTsT Órf tudatos, valódi polgára akar lenni a Jézus országának, ismerje meg a Jé zust, ez ország alapitóját, fejét, e­­gyetlen törvényhozóját. Látjuk, hogy ö igaz volt: legyünk mi is igazak. Tudjuk, hogy ö békeséget hozott népe javára, legyünk azért mi is bé keségre igyekezök. Ismerjük öt, mint az igaz valódi szeretet egyetlen képviselőjét itt t földön: igyekezzünk azért nyomdo kain járni s betölteni igazán azt i két parancsolatot, a mely az Ö or szágának alapkövét képezi. Az igázság, a békeség, a szerete országa az az ország, a melyet Jézu: alkotott e földön. Óh minő más volna a világ képe ha igazság uralkodnék az emberei között, ha a békesség fűzné össze a: embersziveket és a szeretet napja ra gyogna életünk egén. Legyünk munkásai, harcosai en nek az országnak. Cselekedjiik az igazságot! Éljünk békeségben! Szeressük Istent és embertestvére inket! így áltálunk és bennünk is terje dóst vesznek e lelki ország határai <_______ *v- 1 Árvaházi naptárak. Az 1903-ik évre szóló gyönyört szép tartalmú árvaházi 'prot. naptf rak kaphatók a so. chicagói ev. re lelkészi hivatalban. Ára 25 cent. Re Alex. Harsányi 8504 Superior Av< So. Chicago, Ills. — E naptárak h punk szerkesztőségében is kapható a fentebbi árért. A. Baptistákról. Amerika a szabad vallásgyakorlat hazája. Mindenki ahoz _ a valláshoz, vagy vallásfelekezethez csatlakozik, a melyikhez akar s ha egyik sem tét szik neki; úgy alakit újat s ha köve­tőkre talál, nevezheti azt bármi né­ven. Magyarországon ez másként van. A legújabb időkben ugyan van tör­vényileg szentesitett olyan kibúvó ajtó, a mely megengedi, hogy bárki is feiekezet nélküli legyen, de mivel úgy a római, mint görög katholikus és a jtrotestáns felekezetek történeti alapon fejlődtek ki: a kisebb szek­táknak Magyarország határain belöl csak nagy nehezen lehetett híveket toborzaniok. A baptismus s az u. n. nazarénismus a magyar nép körében is elterjedt némileg, ele még alig szá­mot tevő hívőkkel találkozunk e szektáknál. Amerikában másként áll a dolog. A baptismus egyike a leghatalma­sabb protestáns felekezetnek. Több árnyalata van, de abban mindnyá­jan megegyeznek, hogy csak azokat kell megkeresztelni, a kik megtér­tek s bizonyságot tesznek a Jézus ban való hitükről, s a keresztelésnek igazi formája az, hogy az illető meg­­keresztelkedö a vízbe bemerittetik. ] A baptisták a reformációval egv­­-idös^rWban már Svájci .au, ff? metországban, Hollandiában talál­kozunk velők. De mivel a gyerme­kek megkeresztelését elvetették és így azokat, a kik hozzájött csatla­koztak, újra megkeresztelték: sok üldöztetésnek voltak kitév e az euro­­. pai szárazföldön. Ezért Angliába j mentek at, a hol a 17-ik század kö zepén szervezkedtek. Az amerikai baptisták apja Roger William, a ki anglikánus lelkész volt s miután Massachusettsböl ki űzetett, megvetette Rhode Island alapját s itt alapította meg az ame rikai baptista protestáns felekeze­­tet. Öt Holliman Ezekiel keresztelte meg. A fentebo említett különbséget el tekintve, a baptisták tan tekinteté­ben kálvinisták, az egyházkormány­zatban pedig a congregationalisták­­hoz állanak a legközelebb. A fentebbieket pedig azért- mon­dottuk el, mert olvassuk egyik vilá gi lapból, hogy AVest Pittstonban egy Zboray nevű zempléni honfitár­sunk e felekezet lelkészévé avatta­tott fel. Mint magyarországi férfiút bizo­­nyára arra fogják alkalmazni a bait tisták, hogy a Magyarországból be vándorlovak között teljesítsen mis siói munkát, vagyis, hogy a magya rakat és a tótokat térítse a baptists felekezet tagjai sorába. Íme tehát elérkezett az az idő, t melyet én már régen sejtettem, liogj mind több felekezet fog arra tőre kedni, hogy a magyarországi beván dorlókat a "saját aklába kerítse. Nen volt tehát hiába való a felszólaláson habár kiáltó szó volt is a pusztában. Legalább előre jeleztem azt a hely­zetet, a mely reánk ime már elkövet­kezett. La Zboray ur tényleg ilyen missi­­onáriusi munka végzésére lesz ki­­küldve, a minőt sejtünk, s a mi a dolog természetéből következik; hí­veit csaknem kizárólag a mi protes­­tán felekezeteink sorából fogja elhó­dítani. Nagyon kevés lesz azoknak a római katolikusoknak a száma, a kik ki tudjanak bókülni a gyermek keresztség elvetésével. A Protestan­tismus szabadelvüsége azonban lehe tövé teszi azt, hogy a közönyösek ez­zel az irányzattal is megalkudjanak. Nem töltenénk be igazán hiva­tásunkat, ha már most is fel nem szó­lítanánk testvéreinket: hogy marad­janak liivek ősi vallásunkhoz. Ez a vallás drága kincsünk nekünk. Őse­ink életüket, vérüket áldozták azért. Most, a mikor próbát kell tennünk, mutassuk meg jó tettek által/a mi hitünket. En bízok testvéreim vallásosságá­ban és buzgóságában s nem hiszem, hogy a baptismus nagy elterjedést vegyen az amerikai magyarok kö­zött: de mégis fel kell emelnem kérő szavamat s figyelmeztetnem testvére­imet arra; hogy legyenek állhatato­sak! K J assay Sándor. Vasárnapi iskola. Sámuel gyermekkora. Sámuel 3 r. 6—14. v. “Szólj, Uram, mert hallja a te szol­igád.“ Ezen gyermeki engedelmesség az alapvonása a felvett Történetnek. Izrael történetében az Ur kijelenté magát és elhívott férfiakat és nőket. Ez az első eset, hogy egy gyermeket szólít el, hogy hírnöke és prófétája Jegyen. Szülőitől nyerte az első ne­­jveitetést és erre előkészítést. Atyja, jElkana, Efraimban, Rámában la­kott, két felesége volt, a mi akkor laz izraelitáknál nem volt tiltva. Pe­­ninának voltak gyermekei, de Anna nak nem voltak. A különben vallá­sos nö gyakorta el panaszolta ezt kö­nyörgésében a Jehova előtt. Foga­dást tett, hogy ha az Ur fiúgyermek­kel megáldja, az Ur szolgálatára fogy­ja szentelni. Az Ur teljesítő óhajtá­sát: mikor a gyermek megszületett, nevezek Sámuelnek, a mi azt jelen­ti, hogy “az Úrtól kértem öt. “Szü­­; letése napjától az Ur szolgálatára lett szentelve. Istenfélő szülék állot­tak bölcsője melleti; meg volt ugyan ! benne a rendkívüli ajándék, de azt ' nevelés által fejleszteni kellett. Erre alkalmas volt a családi kör s ez ked­­: vezö volt ama tehetség érvényesülé- 1 sére. Második fontosabb nevelöiskola I volt Sámuelre gyermekkorától a i szent sátor. Mivel anyja az Urnák i szentelte öt, úgy is nevelték, mint egy nazireust, vagyis tagjává ama ! különös vallásos testületnek. Borot­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom