Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-02 / 40. szám

4

tos lelki világból. A külvilág mindig példázója a lelki világnak. “Meg engedem neked —igy szólt az Ur — hogy szemeddel lásd, de oda nem mégy át.” (4 v.) '“Mivelhogy vétkeztetek ellenem Izrael fiai között a versengésnek vizénél, a Cin pusztájában Kádesnél, mert nem dicsőítettetek meg engem Izrael fiai között.” (32 r. 51. v.) Arra történik itt vonatkozás, hogy Mózes megütötte a kősziklát, hogy viz folyjék abból. A vétkezés nincs tisztán megnevezve. Valószinü leg a hitetlenség vagy türelmetlenség volt az. “Halljátok meg most ti lázadók! Avagy e kősziklából fakaszszunk-e néktek vizet? (IY. Mózes 20. r. 10 v.) Elfeledte Mózes, hogy Istentől van minden s ö általa mindeneket megtehet.

Látjuk, hogy Mózes nem érte meg, a mi jutalmat várt e földön. Ez általános emberi tapasztalat. Mennyi re ményünk, számításunk, becsvágyunk, még ha keresztyénekhez illők is, nem valósul meg, bármint törekedjünk is utánna! Az ifjú töri magát azon reményben, hogy majd közhasznú és tisztelt legyen. “Szép reményünk hajnalcsillagánál a jövendő tündérkert gyanánt áll! Csak midőn a tömkelegbe lépünk, veszszük észre gyászos tévedésünk.” (Pe töfi.) Még az öreg kornak is van sok be nem teljesedett reménye, hogy a halál előbb jön reá, mintsem reszkető kezével megragadhatta volna az aranyalmát. Minden élet, — ifjú és öregé egyaránt — a még el nem ért föld, a még be nem fejeződött élet látomásával végződik. Ez az élet szomorú játéka.

A földi Kanaán ott lebeg lelőttünk s mielőtt még oda beléphetnénk, meg kell állapodnunk annak határán.

Mózes is ember volt, mint mi. Voltak gyöngéi s voltak pillanatok, hogy azok erőt vettek rajta. Minél nagyobb az ember, annál fortélyosabbabiin. Nem durva testi bűnben vétkezett. Ez nem is lett volna méltó olyan nemes lélekhez. De a nagy emberek is esnek kísérteibe: a

büszkeség, elbizakodottság, öndicsöités, függetlenség tőrébe. Ezek is halálos bűnök, ha az ember életében nem is nyilvánvalók. Isten meginté a népet, hogy köztük még a legnagyobbat is megbünteti. Mindenki a törvény alatt van, nincs az emberek között csak egy igaz is.

II. Mózes jutalma. (5—8 v.) Kérdés, vájjon büntetés volt e az, hogy Mózes ép akkor halt meg, mielőtt be mehetett volna az Ígéret földére. Ha a halállal mindennek vége volna, akkor Mózesre az bizonyosan nagy bűn tetés lett volna. De ö ama mennyei Kanaánba ment be. Elérte az emberi élet kimért határát. Még élete végén is meg volt éles látása és testi ereje. Érezhette és biztos volt abban, hogy élete nem volt hiába való. Elvezette a népet Kanaán széléig s volt utódja, hogy a földet elfoglalhassák. Megnyerte az öreg kor földi áldásait: egészséget, tekintélyt, sikert. Mialatt előre nézett Kanaán felé, nyugodtan tekinthetett vissza pusztába. De az volt rá nézve a legnagyobb jutalom, hogy úgy halt meg, mint az ur szolgája. Sokféle nevet adtak neki, de ez volt a legkitüntetöbb. Elnyerte hivsége jutalmát. Megnyílt elötte ama mennyei Kanaán. Úgy temettetett el, hogy ember nem is üsmeri sírhelyét. A nép 30 napig gyászolta, ez a kitűnő emberek után megállapított gyászidö. Élete teljes lett a halálban, átment a magasabb életbe. Mi is nyugalomra vágyunk, mert barátaink elvétetnek, mert

csak tükör és homályos beszéd által látunk, mert hiába esdünk az elvesztett erő után. Ez jogosult kívánság. Emberi számítás szerint ezek nem va lósulnak meg. De mi még elérhetjük azt, a mit szem nem látott, fül nem hallott és az ember értelmébe nem ment s mit Isten készített az ö híveinek.

Mózes utódja. (9—12 v.) Legna

gyobb munkája volt az, hogy kijelölte utódját. Emberre volt szükség, a ki viselhesse az ö vállairól lehullott palástot. Josue, a Nun fia, lett Mózes helyett a nép vezére. Teljes

volt bölcsességgel, mert Mózes reá helyezte kepeit. Ez azt jelképezte, hogy a szellem megy át: az értelem az, hogy Józ,sué éveken át osztályosa volt Mózes tetteinek. Ilyen összeköttetés van a szülék és gyermekek, a tanító és tanítvány, a barát és barát között.

Egy kiváló egyházi férfiúnak* ez a sírfelirata: Az Ur eltemeti a munkást, de tovább folytatja a munkát. Bár nagy volt Mózes és szükséges volt Izrael népére, mégis olyan utódja lett, ki tovább folytatá munkáját. Az Isten utait nem az ember feltételezi. “Ha egyaránt szeretenditek, az isten veletek lesz.” Isten örök terve a leghívebb szolgájával sem végződik. Él az Ur, az ö utai nem a mi utaink, az ö végzése megáll, mint a viharban a kószál.

Virág István.

Egyházi és egyleti élet.

Az amerikai magyar ref. egyesület, mely ez idő szerinti 2000 tagjával hatalmas testületet képez, a jövö vasárnaptól kezdve évi konvencióját fogja tartani New York városában. Ez alkalommal anew yorki ref. egyház tagjai fényes egyházi bált rendeznek a Progress Hallban, Ave. A

2-ik és 3-ik utcák közt s ezen a bá Ion lesz a szövetségi és az egyházi delegátusoknak is az ismerkedési esté lye. A rendezőség felejthetetlen ked vés estélyt fog szerezni mindazoknak, kik e mulatságon megjelennek. A ref. egyesület elnöke tiszt. Csutoros Elek clevelandi ref. lelkész ur és Zseni József ur, a magyar diszzászló hozója ünnepi beszédet fognak tartani. A new yorki és a környékbeli magyarságnak a legmelegebben ajánljuk e jótékony célú mulatság hathatós támogatását. Belépti dij 25 cent. Kezdete este 7 órakor.

Tessék elolvasni lapunk más helyén a báli hirdetést is.

So. Chicago-i nöegylet.

So. Chicago és körny. I. m. női b.

próba

legjobb ami/

|MÉG MINDIG FELÜLMUlHATLANl a Dr. RICHTER-féle világhírű

“HORGONY” IPAIN EXPELLER,

mint a legjobb ée megbizhatóbt külső gyógyszer

IDEGBÁNTAL0M,

KÖSZYENY, FEJCSONTSZAKGATÁS

|és egyáltalán az idegbántalom| minden neme ellen.

26 és 50 cent, kapható minden gyógyszertárban, vagy:

F. AD. RICHTER & Co.,

215 Pearl St.,

NEW YORK

s. és társalgó egyletünk okt. hó 5-én, vasárn. d. u. 3 órakor fogja megtartani rendes havi gyűlését a ref. iskola helyiségben. A tárgyalás alá kerülő ügyek bizonyára szép számban fogják összehozni nöegyletünk tagjait a gyűlésre. Kívánatos az is, hogy mindazon chicagói és környéki magyar honleányok, kik még sem mi egylethez sem tartoznak, a mostani jó alkalmat megragadják s mostani havi gyűlésünkön minél nagyobb számban álljanak be egyle tünk kebelébe. Minden jó érzelmű magyar nö szívesen látott tag leend körünkben. Az egylet már jul. V-töl fizet $3.00 betegsegélyt.

Október hatodika magyar ref. templomainkban.

Október 6-ikán, a magyar nemzet nagypéntekén az amerikai magyar református magyarság minden esztendőben ünnepet szokott ünnepelni. Ez alkalommal több lelkész nem leend odahaza egyházában a ref. egyesület konvenciója miatt,de New Yorkban hétfőn estve ünnepélyes isteni tisztelet tartatik, a mikor lapunk szerkesztője fog prédikálni.

Adomány a. south-riveri mis sióra.

Említettük lapunk olvasói előtt, hogy South Riveren és környékén egy magyar ref. missioi egyház alaközei volt a nagyszerű halál —a bukás. Kossuthnak és társainak menekülni kellett. Azt a lobogót, a haza szabadságának és függetlenségének lobogóját viszi magával idegen népek közé is. S kelettől nyugatig, Á- zsiától Amerikáig mindenütt nemzetünk ügyét ismerteti, jogainkat védi s mindenütt rokonszenvet ébreszt a magyar nemzet iránt.

Sokszor olvastuk, hallottuk, hogy milyen lelkesen fogadta Kossuth Lajost e szabad Amerika népe.

Kossuth Lajos 1849 aug. 19-én látta utoljára hazáját, Megkezdődött a bujdosás a hontalanság. Először is Konstantinápolyban és két más városban tartózkodott, végre Kis-Ázsiába, Kintachiába bellebezték egy egészségtelen sivár helyre. Az osztrák mindent elkövetett, hogy karmai közé kapja, de a török ellenállt s Anglia támogatta. Végre is osztrák bérencek fenyegették életét, ekkor Palmerston angol hajóra szállíttatta, mely egyenesen Angliába vitorlázott vele. 1851 október 23-án kötött ki Southamptonban. Már ekkor világra szóló hir ragyogta ^ körül s a szabad népek rajongva emlegették nevét.

Eleinte vele volt az egész menekült Magyarország; Törökországból

Angliába menet már kevesebben voltak; Amerikában is el-elmaradoztak mellöle; majd megint Londonban csökkent a tábor; a párisi útjára magában utazott s utóvégre Turinban egészen magára maradt.

A népek százezrei tolongtak utján s nem nyugodtak addig, mig beszédet nem mondott. Egy óráig beszélt angolul és pedig nagy meglepetésre majdnem folyékonyan. Southamptonból Londonba ment. Útja diadalmenet volt. Olyan angol nyelven beszélt, hogy gyönyörűséggel hallgatták. Mikor a magyar nemzet harcai ról beszélt, a kezek ökölbe szorultak, mikor pedig a vértanuk megdicsöült árnyait idézte fel, zokogtak. Soha idegen embernek még ilyen sikere nem volt Angliában. Amerikai útját kivéve öt évig lakott Angliában és felolvasó koraiakkal kereste meg mindennapi kenyerét. Mindjárt első kőrútjával majdnem 50 ezer forintot keresett s igy anyagi gondok nem bántották, de állásánál fogva sokat is kellett költenie nem annyira magára, mint másokra.

Kossuth 1851-ben jött Amerikába, hol útja ismét csak nagyszerű diadalmenet volt, hol a legbecsesebb ajándékokkal halmozták el s egész lélekkel dicsőítették.

A szabad Amerika óriási ünnepélyekkel fogadta a hontalan magyart. Százezrek dörgő hurrái és száz ágyulövés hangja mellett szállt partra New Yorkban. Washingtonban a szenátus elnöke nyílt ülésen bevezette Kosuthot , jobbjára ültette s a szenátorok felállással üdvözölték. Ilyen kitüntetés még csak Lafayettet érte. Beszédei és felolvasásai hal latlanul népszerűvé tették öt is, meg a magyar ügyet is. Tiszteletére érmeket vertek. Beszédeit angolul kiadták és a közönség kapkodta. És Kossuth akkor arról álmadozott, hogy innen fog kiindulni Magyarország szabadsága__ Százezer dollárt ajánlottak fel neki ajándék gyanán-, de nem fogadta el, hanem felolvasásait belépti dijjért tartotta és igy kereste meg kenyerét.

Olaszországban Kossuth Lajosnak négy helyen volt tűzhelye. Genua volt a remények tanyája, mely remények azonban hamar elröppentek. Akkor volt ez, mikor III. Napóleonnal és Viktor Emánuellel szövetkezett és minden percben azt várta, hogy az olaszországi magyar légió a szövetségesek hadseregével bevonul Magyarországba. A villafrancai béke 1859 jul. 11-én megsemmisítette reményeit. Kossuth Svájcba, aztán Angliába költözött, de 1861-ben visszatért Olaszországba és Milano■ban telepedett meg. Itt vesztette el Vilma leányát. 1865-ben Turinba költözött, itt halt meg neje s itt élt sokáig szomorú elvonultságban, hü társával, Ihász ezredessel. Az 1867- iki kiegyezés után a lemondás volt kenyere. 1874-ben Turintól nem messze egy villát vásárolt s ebben töltötte öregsége javát, a hü Ihász elhunyta után testvére, Rutkayné társaságában. Élénk figyelemmel kisérte a magyarországi eseményeket. Innen küldte haza legtöbb levelét. Igen sok magyar felkereste itt. Élete végét ismét Turinban töltötte, ott halt meg 92 éves korában 1894 márc.

20-án.

Elvégeztetett. A hontalan bujdosás 45 éves szenvedéseinek vége lön s az édes haza földje kitárta kebelét hogy hü fia ott pihenhessen hosszú küzdelmei után.

Kossuth hazajött, hazajött holtan, de útja halálában is diadalut volt. Az olasz nemzet, mely hazát adott a hontalannak, megható jelenetek között vett tőle búcsút.

Magyarországon meg oly mélységes nemzeti gyász fogadta és kisérte ki a temetőbe, a milyen a császároknak sem jut osztályrészül, melyet a