Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-11 / 37. szám

9 HAZAI HÍREK. A képviselöház és a Kossuth-ün­­nep. Budapest főváros törvényható­sága, mely a Kossuth Lajos szobrá­ra és síremlékére begyült adomá­nyokat kezeli, körlevélben értesítet­te az ország összes törvényhatósága­it, hogy a Kossuth Lajos hamvai fö lé emelendő mauzóleum alapkövét szeptember 19-én fogják letenni. A főváros egyúttal fölhívta a törvény hatóságokat, hogy az ünnepélyen mennél nagyobb számú taggal kép viseltessék magukat. Meghívta Bu­dapest főváros a képviselöházat is. Ennek következtében Apponyi Al­bert gróf a képviseíüház elnöke vi­szont levélben hívja meg a képvise­­löház tagjait a szept. 19-iki Kossuth ünnepen való részvételre. Apponyi meghívója szó szerint igy hangzik: Tisztelt képviselő ur! Budapest székesfőváros ez évi aug. 11-én kelt fölirattal meghívta a képviselöházat, Kossuth Lajos síremléke alapkövé­nek ez évi szeptember hó 19-én déli 12 órakor eszközlendö ünnepies leté­­tetéhez. A képviseíüház ülései szüne­telvén, a Ház nincs abban a helyzet­­bev, hogy a meghívó tárgyában ha­tározhasson. Minthogy azonban az 1891—96 iki országgyűlés képviselő­­háza testületileg részt vett Kossuth Lajos temetésén, és minthogy semmi kétségem se lehet az iránt, hogy a jelenlegi képviseíüház hasonló ke­gyelettel viseltetik ama nagy férfin emléke iránt, kinek a nemzeti új já­születés körül szerzett elévülhetlen érdemeit nem csupán a tügténelém örökíti meg, de minden magyar em­ber szivében őrzi, abban a biztos tu­datban, hogy a képviselöház szándé­kai szerint cselekszem, házelnöki mi­nőségemben hivatalosan fogok az ünnepen megjelenni és eljárásomnak utólagos jóváhagyását fogom a Ház­tól kérni. Azon képviselőtársaimat, a kik ez alkalomból hozzám csatla­kozni kívánnak, felkérem, hogy szép tember 19-én délelőtt 11 óráig lehe­tőleg magyar díszruhában a Sándor­­utcai képviselöház helyiségeiben gyülekezni szíveskedjenek. Hazafias üdvözlettel Apponyi Albert gróf, a képviselöház elnöke. A kivándorlás ellen. A horvát or­szágos kormány elkészült akiván­dorlási törvényjavaslattal,s október­ben, ha a horvát országgyűlés össze­ül, mindjárt megkezdheti a javaslat tárgyalását. A kormány meg akarja nehezíteni a kivándorlást, még pe­dig az útlevelek kiadásának szigorí­tásával. A horvátok állami kíván dorlási irodát állítanak a Fiume mel letti Susákon s minden nagyobb vá­rosban lesz a kivándorlási irodának fiókja. Ily módon akarják a horvá­tok a kivándorlási ügynökök mun­káját ellensúlyozni. A magyar belügyminisztériumban is dolgoznak hasonló törvényjavas­laton. Mig a horvát törvényjavaslat Susákon országos központi kiván­dorlási irodát tervez, a melynek fi­ókjai lesznek Horvát és Szlavonor­­szág több városában, addig a ma­gyar kormány hasonló törvényjavas­latának főbb alapelvei: a csendörség szaporítása a határon és a nagyobb városok rendőrségeinek államosítása s Fiúméban pedig kivándorlási iro­da szervezése, mely a kivándorlókat | Lazzari Lajos f$ # Bank és váltó üzlete_ — f Hajó és vasúti jegyek eladá­sa, pénzküldemények europa minden részébe gyorsan, biz­tosan és olcsón. Ajánlja továbbá 12 év óta fennálló s a magyarság által közkedvelt pék és fűszer üzletét, hol mindenféle hazai importált különlegességek maka­róni készítményeit tisztán kaphatók. Konyha és főző kályhák, szoba be­rendezések. egv szóval a mi a háztartáshoz szükséges, nála minden jutá­nyosán beszerezhető. Egyedüli magyar üzlet Monongaliela Cityben. Előzékeny kiszolgálás, példás tisztaság. 1^—, i “j. i~r , -y*,í ^ UO* Main öt. Monongaliela C itv, Pa. Bell. Tel. 35. a lelketlen ügynököktől megszaba­dítaná. Útlevelet csakis Fiúmén ke­­! resztül szólót adnának. A f üggetlenségi párt és az önálló vámterület. Az országgyűlés hosszú szünete alatt a képviselők közül alig hárman tartottak beszámoló beszé­det kerületükben, a függetlenségi párt is nyugodtan viselte magát s csak augusztus 14-iki pártértekezle­­j téli határozta el, hogy a kiegyezési I ügyekért és az önálló vámterület mellett az ország különböző részén népgyüléseketfog összehívni. Az első gyűlést Zilahon aug. 20-án tartották, a mikor a kerület függet­lenségi párti képviselője, Lengyel Zoltán beszámoló beszédet mondott. Ezt népgyülés követte, melyen elha­tározták, hogy az önálló vámterület mellett feliratot intéznek a képvise­lői] ázhoz. Újpesten az ottani ipartestület hivott össze népgyülést augusztus 24-ikére. A népgyülésen megjelen­tek nemcsak az újpesti polgárok, ha i nem a gödöllői kerületből is sokan. Az országos függetlenségi és 48-as párt nevében Barabás Béla alelnök, Molnár Ákos és Nessi Pál jelentek meg. /A népgyülés csakhamar elfo­gadta az önálló vámterületre vonat­kozó indítványt, azzal a kiegészítés­sel, hogy hozzájárulásra fölkéri az ország összes ipartestiileteit s utasít­ja a kerület képviselőjét, Wolfner Tivadart, hogy az önálló vámterüle­tet a képv iselöházban pártolja. A király a hadihajók gyakorla­tán. A király hétfőn szeptember el­sején külön udvaron Pólába érkezett s s tengernagyi palotában való foga­dás után a “Miramár“ hajó fedélze­tére megy, a hol lakása lesz. A ki­­rálylyal együtt érkezett Pólába Fe renc Ferdinánd főherceg is. A király szept. 4-ig Pólában maradt és végig | nézte a hadgyakorlatot, aztán kiilün­­vonaton visszatért Bécsbe. A német trónörökös Magyarorszá­gon. A német trónörökös, a ki Fe-, renc József király meghívására jelen lesz a nyugat-magyarországi nagy hadgyakorlaton, szept. 10-én délu­tán négy órakor érkezik Sasvárra. A király, a ki fél órával elébb érkezett Bécsböl Sasvárra, a trónörököst a pályaudvarban fogadja és azután el­kíséri szállására, a sasvári kastély­ba. A német trónörökös szept. 16 án utazik vissza Berlinbe. Sándor szerb király Becsben. Belg­­rádból jelentik, hogy Sándor szerb király azöszszel látogatást fog tenni I Ferenc József királynál Bécsben. Draga királyné nem fogja elkísérni bécsi útjára Sándor királyt. Kossuth századik születésnapja. Szeptember 19-ikét országos ünnep­pé avatja a kegyelet. A városok, köz ségek egymás után intézkednek, hogy Kossuth születésének századik születésnapját megüljék és Budapest re a síremlék alapkövének letételére küldöttségek induljanak. A vidéki honvédégyletek is képviseltetik ma­gukat. A budapesti rendező bizott­ság a lapok utján hívja fel a közön­séget az agg szabadsághösök lakása és ellátása tárgyában. Budapest fő­város polgármestere elrendelte, hogy Kossuth sírját szépen földiszitsék; a síremlék alapkövének helye mellett zöld sátort állítanak, a hol a mauzó­leumra vonatkozó okiratot aláírják. A polgármester megkérte a Deák-té­ri evangélikus templom lelkészét, hogy szept. 19-ikéie a város költsé­gére a lehető legfényesebben díszít­sék a templomot. Szabadság domb Debrecenben. A clevelandi Kossuth-szoborra hetven­két megye és város küldött a maga földjéből hantokat, hogy igy ma­gyar földre állítsák fel a szobrot. Tóth András debreceni szobrász, a ki a szobrot készítette, egy-egy cso­mót félretett minden megye földjé­ből és ezt felajánlotta Debrecen vá­rosának. A debreceni Szabadságszo­bor bizottsága Komlóssy polgármes­terhelyettes elnöklete alatt elhatá rozta, hogy a kollégium előtt levő emlékkertben Szabadságdómbot ál­litat a felajánlott földből és azt kö­­rülkeritteti. Hazatért magyar menekült. A ma gyár szabadságharc bujdosói közül már csak kevesen élnek. Az utolsók egyike Hamvai Kovács Imre negy­vennyolcas huszárfőhadnagy „Török­országból Csanádpalotára érkezett a minap. Konstantinápolyban előkelő állami hivatala van és azért látoga­tott haza, hogy részt vegyen a Kos­suth ünnepen. Öcscsénél, Kovács Bá­lint orvosnál lakik. Hetven magyar család, nyomorú­sága Amerikában. Észak-Ameriká­ban, Kanadának Krokié városában hetven magyar család nyomorúságá­ról érkezett hír. Ott járnak, kóborol­nak uttalan utakon, terméketlen, mocsaras vidékeken, járhatatlan Ős­erdőkön keresztül és sírva keresik az aranyhegyeket, sírva keresi, ki­ki magának azt a száznyolcvan hold búzatermő földet, melynek odaígéré­sével a lelketlen kivándorlási ügy­nökök kicsalták őket. Mostanában sokan vándoroltak ki Marostorda vármegyéből. Mezöbáudrói, Kanadá­ba, eg}7 Krokié nevű helyre. Valami Kaik nevű ügynök Hamburgban és egy Rájcs Zoltán nevű Russhernbem csábította el tikét. Az újabban ki­vándorlónak közül aztán egy ( szin­ten leírja az oda került magyarság; nyomorúságos helyzetét, leírja, bogy hetven magyar család éhezve bo lyong Kanadában és legfőbb vágyok hogy hazatérhessenek. Negbü ölet élt füszőig ab irák. A to­­ron tál megyei sok szomorúsággal em­legetett közigazgatási állapotokhoz tartozik, hogy a megye közigazgatá si bizottságának fegyelmi választmá­nya Szavits Gerü volt antalfalvi fő­szolgabírót 1000 korona pénzbünte­tésre, Pajtái- Jenő volt alibhnári fő­szolgabírót hivatalvesztésre és Jab­­lonszky Miklós volt pancsovai főszol gabirót 2ü0 korona pénzbüntetésre­­ítélte. Pánszláv üdvözlet strossmayer püspüknek. Strossmayer diakovári püspök Magyarország egyik legna­gyobb ellensége, a délszlávok vezé­re, nemrégiben ünnepelte hatvanas évét annak, hogy bölcsészeti dokto ri diplomát kapott. Tnróc Szentmár­­tonbol is szépen üdvözölték egy táv­iratban. A tót túlzók főlapja, a “Na rodnie Noviny” révén csak most tu dódott ki a távirat tartalma, a me lyet a “Tót-muzeumi egyesület” ésa ‘■/sivena” nöegyesület közgyűlése alkalmából összesereglett tótok küld­tek Strossmayer püspöknek. A táv­irat ekképen szól: Doktori gyémánt jubileumához a Tót Muzeum Egyesület és a Zsivena nöegylet közgyűlése alkalmából Tu­­róc-Szent Mártonban összegyűltek önnek, mint mecénásuknak, nagy szlávnak és nagy egyházfejedelem­nek, legmelegebb üdvözletüket és; hódolatukat küldik. Éljen a nagy délszláv püspök sok és boldog esz tendökig. Francisci János. Ez az üdvözlő Francisci .M nos., mint Schmerling korszakbeli föispá­­ni helynök nyugdijat húz a magyar állam pénztárából. Rablógyilkos cigányok. Megírtuk hogy Mezö-Nyárád községben kóbor­­cigányok meggyilkolták Teplicky éjjeli őrt. A rablógyilkos cigányok ■azután elszéledtek. A bűnösök egyi­két, Balog Salamon cigányt Egerbak ta községben Beke József csendör­­örsvezetö két csendőrrel le akarta tartóztatni. A cigány egy baltát ka ­pott föl és megtámadta a csendőrö­ket, mire Beke a mellébe szart. A cigányt halálos sebével az egri kór­házba szállították. —Dorogháza he­vesmegyei község határában is egy csomó vándsrcigány tűnt fel. A köz­ség lakosai éber vigyázattal voltak résen. A falu bírája maga járt ház ról házra, hogy a lakosságot vigyá­­gyázatra intse. A figyelmeztetés a­­zonban hiába való volt, mert a cigá­nyok minden éberséget kijátszva., éjjel behatoltak Kecskés József ha­rangozó istállójába és elvezették a harangozó lovát. Kecskés észre vette, hogy tolvaj jár az istállójában, és ki­sietett a házból a tolvajok elriasztá sára. Ez volt azonban szerencsétlen­sége. mert a cigányok neki estek és tökéletesen szétverték a szerencsét­len ember fejét. A tolvajok még má­sutt is gazdálkodtak azon az éjsza­kán. Ugyanakkor ugyanis Bokor Antal gazdaembernek két lovát haj­tották el és másnapra eltűntek a vi­dékről. A csendörség erélyesen hoz­zálátott a rablógyilkos cigányok ül­dözéséhez és Hatvan határában el is fogta őket a lopott lovakkal egye­temben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom