Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-21 / 34. szám

HAZAT HÍREK.

A képviselöház elnöke és a Kossuth ünnep. Szeptember 19-ikének a megülésére mind nagyobb mérvet öltenek az előkészületek a fővárosban és a vidéken. A budapesti ünnepélyeken tudva levöleg a főváros törvényhatósága is részt vesz, közgyűlési határozatra és az ünnepély egyik része lesz Koossuth siremléke alapkövének letétele. Az országgyűlési függetlenségi pártnak az az óhaj tása, hogy a Kossuth születésének századik évfordulóján résztvevő képviselőket a képviselöház elnöke, gróf Apponyi Albert vezesse. Gróf Apponyi Albert nem zárkózik • el e kivánság elöl, mert Kossuth iránt, mint a parlamentárizmus kitűnő harcosának, hálával és tisztelettel tartozik a magyar nemzet. Gróf Ap ponyi azonban biztositó nyilatkozatot kiván arra, hogy az ünnepet nem fogják politikai tüntetésre felhasználni. Mikor Apponyi értesült arról, hogy a függetlenségi párt e kérdésben tárgyalni óhajt vele, kijelentette, hogy ha az időt megjelölik, e célból Budapestre utazik. A függetlenségi párt Kossuth-ünnep rendező bizottsága ennek folytán levélben kérdést intézett Apponyihoz az iránt, hogy mikor jön alkalmilag ismét Budapestre, a mikor az említett ügyben a párt tagjai vele érintkezésbe léphetnének. Apponyi a levélre azonnal azt válaszolta, hogy aug. első napjaiban Budapestre érkezik.

A fővárosi Kossuth-ünnepeket rendező polgári bizottság szükségesnek tartja kijelenteni, hogy alakuló gyűlésén egyhangúlag hozott hatá rozattal kimondotta, hogy az ünnepet a pártpolitika kizárásával fogja rendezni s a sikert épen attól várja, hogy a főváros egyesületei s illetőleg azok tagjai pártpolitikai különbség nélkül vegyenek részt az ünnep rendezésében. A szeptember 19-iki ünnep pártok f llött álló jellegének megóvására a 19-iki programmból későbbi napokra tétettek át mindazon részek, (mint a lakoma, népgyülés) a melyeken politikai nyilatkozatok esetleg előfordulhatnának.

yi bolgár fejedelem Magyarországon. Ferdinánd bolgár fejedelem e hó 2-ikán délután Poprádra érkezett a honnan kíséretével együtt kocsin Toporellára hajtatott, vadászkastélyába.

Az 1848 aug. 2-iki debreceni csata emlékoszlopa. A szabadságharc végén, 1849 augusztus 2 ikán Debrecennél Nagy Sándor még vissza akarta tartani az özönlő muszka hadat, de kis erejével nem birta és a csatát elvesztette. A hősi harc emlékének Debrecen városa szobrot emelt a kollégium előtti “emlékkertben” s a szobrot e hó 2-ikán fényes hazafias ünneppel avatták fel.

A hét vezér fája Pusztaszeren. Szegeden pusztaszeri Árpád-egyesület alakult arra a célra, hogy Pusztaszer iránt, hol a honfoglaló ősök országgyűlést tartottak s hol az ezredéves ünnepek alatt emléket állítottak, hogy ébren tartsa a hazafias kegyeletet. E hó 3-ikán ismét szép ünnepélyt rendezett Pusztaszeren, a hét vezér emlékére fákat ültetvén.

Nagy közönség gyűlt össze. Reggel öt órakor volt a gyülekezés Szegeden, a honnan hatalmas kocsisorban vonultak ki Pusztaszerre. Képviselve volt maga a város, az össze? testületek, valamennyi egyesület stb. Kisteleken bandérium fogadta a vendégeket, a kik mikor célhoz értek, megkezdődhetett az ünnep. Sátorverés volt és táborba szállás. Itt Várady Gyula r. kath. pap mondott emelkedett hangú beszédet. Mise alatt a szegedi dalárda ősrégi magyar egyházi énekeket adott elő. Most kezdődött a tulajdonképeni Árpádünnepély és a hét vezér fájának felavatása. A szegedi dalárda elénekelte a Hymnuszl, Pósa Lajos elszavaltá hatásos alkalmi költeményét, és dr. Becsey Károly mondotta el ünnepi beszédét. Most beszentelték a hét vezér emlékére ültetett hársfákat s aztán az elnevezésük következett. Minden fánál beszédet mondottak. Végül a dalárda elénekelte a Szózatot és ezzel a szép ünnep véget ért. Ezután a vendégek áldomásra gyűltek össze, melyen sok hazafias felköszöntö hangzott.

Kossuth századik születésnapi a. Az országos függetlenségi és 48-as párt, a mely az országos ünnepet rendezi, lelkes szózatot intéz a nemzethez. A tolhivás, a melyet ötven ezer példányban küldtek rzét, ezekkel a szavakkal végződik:

“Magyar nemzetünk! Ünnepeld meg a közeledő nagy napot! Osztatlanul és egységesen! Vésd szoborba alakját, ird könyveidbe emlékét, zengd el templomaidban nevét, mert öt látni újra éledés és dicsőség, róla Írni öröm és vigasztalás, nevét kimondani hit és imádság! Ünnepeld meg öt, puszták és mezők fia, aranykalásza termésedet gyűjtő magyar nép, öt, kit egyenes lelkednek mélységes szeretető Kossuth apánknak nevezett el! Emelkedjünk fel e napon hozzá a csillagos magasságba.”

Öreg honvédek találkozója Aradón.Érdekes találkozó lesz Aradon az idei október 6-iki gyászünnepen Nagy Gusztáv Körösladányon lakó volt 48-as honvédörnagy vetette föl az eszmét, hogy nem találkozhatnának-e még egyszer —és §utóljára — azok a volt honvédtisztek, kiket a világosi fegyverletétel után Aradon besoroztak a különböző osztrák ezredekbe. A találkozóra felhívást intézett bajtársaihoz s ha elfogadják, értesítsék öt. A találkozás október 6- án Aradon a “Fehér kereszt” fogadóban lesz, hol 1849-ben besorozták őket.

Az ál-Kecskemétiig Győző. Különös esetet Írnak a gömörmegyei der nö községből. A község jegyzője, Halasi Béla a tavaszszal elfogott egy gyanús fiatalembert, a kire tökéletesen ráillett a Kecskeméthy Győző szemólyleirása. Leveleket is talált nála, melyekből jogosan következtethette, hogy a székesfőváros sikkasztóját csípte el s nagyon megörült a jutalomnak, a melyet a szerencsés fogásért várhatott. Örömében nagy mulatságot rendezett a köz ség pénzéből, azt remélve, hogy a jutalomból majd pótolja az eltulajdonított összeget. A mulatság után azonban kiderült, hogy néhány jó cimbora gonoszul megtréfálta a jegyzőt: elfogatott vele egy fiatalembert, a kit Halasi nem ismert s a ki a tréfa sikere érdekében vállalkozott arra, hogy egy napig Kecskeméthy szerepét játszsza. Az eltulajdonított közpénz miatt, melyet ily módon a

jutalomdijból nem lehetett megtenni, folytatása is lett a dolognak. A jegyző ellen vizsgálatot indítottak, a melynek befejezte után Halasit fölfüggesztették állásától.

Gyilkos boszu. Budadesten, a külső soroksári ut egyik korcsmája elött, a hol vasárnapo^kint külvárosi legények és cselédleányok szoktak mulatni, augusztus 3-ikán este boszszuból meggyilkoltak egy Kovács ! Imre nevű 18 esztendős majorost. Kovács az elmúlt héten a korcsmá| ban összeveszett Bader József hentes legénynyel és elverte a legényt, a ki ; ezért boszut esküdött: Augusztus 3- : ikán este nyolcad fél órakor Bader két társával a vendéglő előtt megleste Kovácsot, ólmos botokkal megtámadták, összevissza verték és elmenekültek. Kovács nemsokára meghalt. A rendőrség csakhamar kézre kerítette Bader Józsefet és két társát, Kiss József és Vitzkó István kocsisokat. Bader beismerte, hogy ö ütötte le Kovács Imrét. Két pajtására súlyos körülmény, hogy fenyege tűsökkel megakadályozták azokat, kik Kovács védelmére akartak közbe lépni.

Egy szegény tót asszony haliéi a. Megírtuk volt, hogy Holicsból egy szegény tót ember, Troch János talicskán tolta el Budapestre a felesé gét, mert az orvos azt mondtá neki, hogy csak itt bírják kigyógyitani. Pénze nem lévén vasútra vagy szekérre, hosszú, napokig tartó keserves utazás után Troch el is érkezett Budapestre. Az asszonyt, Cárán Marit, súlyos betegen bevitték a Rókuskórházba, a hol azonban már nem menthették meg. E hó 3-ikán meghalt, becsületes, szerető férje bánatára. Gondoskodtak tisztes eltemetéséről.

Kegy holott egy koporsóban. Gróf Károlyi Tibor Krémer melletti szóvárhegyi tanyáján nagy szomorúságra vált Nagyfalusi Bálint Ferenc béresnek rendkívüli családi öröme. Felesége három leány és egy fiúgyermeknek adott életet. A szokatlan bő gyermekáldást nem látott apa másnap a bályoki református pappal meg is kereszteltette mind a négyet. De három nap alattrmeghalt a négy ikertestvér: első nap egy, másnap kettő, s harmadnap az utolsó. Egy koporsóba, kis diófa-koporsóba tették mind a négyet s úgy temették, úgy siratták el az újszülötteket.

Egy család halálos vacsorája. A nógrádinegyei Zagyvarónán Földi Péter este vacsorához ült a családjával. Gombát vacsoráltak, melyet a családfő szedett a közeli erdőben. Éjszaka mindannyian rosszul lettek, s dacára az orvosi segélynek, nyolcuk közül heten, köztük a férj és feleség is, reggelre iszonyú kínok között kiszenvedtek. A boncolás megállapította, hogy Földi Pétert s családját légyölö galóca gomba pusztította ki. Az életben maradt gyermeket a falu lakói gondozzák.

A poslakocsis gyilkosa. Fehérmegy ében, Bicskén, a múlt év március

27-én hajnalban hiába várták a csákvári postást. A szerencsétlen postáskocsist útközben lelőtték s baltával összevissza vagdalták. A rablók 1400 korona készpénzt vittek el. A gyilkosokat eddig nem tudták kézre keríteni, mig a múlt héten a csendörség letartóztatott egy rovott múltú embert, mert több gyanú miatt alapos a föltevés, hogy ö ölte meg és zaa holta ki a csak vári postást. Etl K*> - rencnek li ivjátr, Fején ár-Ácsán 11» - kik. Házkutatást tartottak náhi és- - három postaiakat ék pénztári könyv«1®, r, s hamisított okmányokat taláiíaüí . Megmotozásakor egy hatlövetű revolvert és tői lényeket találtak náL* Kábizonyult, hogy ö gyújtotta feí ars - ácsai jegyző házát. A rablógyi Üuaoe- - ságot tagadja. A csendörség a. bási jelekkel eg\ űrt bekisérté a szó késié - térvári ügyészség fogházába.

Halállal végződ,ölt végrehajtásuk: Torontál vármegye területén két ifeiiv t ségben végrehajtás alkalmával at csendőrök fegyverüket használták Az egyik eset Torontálszigeten történt, hol Burodzda Konta íöklmiT:««ellen vezettek végrehajtást. A garíli. ... baltával fogadta a végrehajtót,. Tsiä erre csendörséget kért maga mellé . Bnrodzsia azonban nem ijedt mejja» csendőröktől sem s mikor azok be a karfák törni a ház bezárt ajtaját baltával rontott a csendőrökre. Eats*a csendőrök fegyverüket használtál;

A golyó szivén találta az elkeseae^ dett embert és azonnal szörnyet halt.

A másik eset Majdány községbsst. történt, hol hasonló körülményéi, között Géra Ferenc földmivest saw.',: ták le a csendőrök.

Nagy jégvihar. Nagy-Szöllősréi $,

Írják: Augusztus 3-ikán délután fő óráig tartó galambtojás nagysaäp * paradicsomalakzatu jég esett, a mely! . óriási károkat tett a tengeri termékben, szöllökben és gyümöl'esfákbijrr >.

A városban egyetlen ép- ablák sincs... Az üvegkereskedök nem is képesek.. a szükségletet fedezni. A pusztitáLs, . melyet a jégverés okozott, szinte Be - irhatatlan. Négy embert a mezon *, v jég agyonvert. A buzakazlakat a jég vihar szétverte s a rendkívüli jég** - rés a baromállományban is igen - lentékeny károkat okozott. Az utca* - kon jajveszékelve szaladgáltak aJu. - rosult emberek, a kiknek esaknen a egész termése tönkre ment.

Gyilkos méhek. A komáromiccgyei Baj községben elszabadult terS" méhraj és a határban megölt «gf " szántással foglalkozó, Koblentz nevr.. legényt két lovával együtt. A páriát ritkító szerencsétlenség úgy történd;, , hogy a vezető anyaméh rászállt, sss? , egyik lóra. A következő pillanatban-,, a szántó legényt és mindkét lovát ellepték az anyaméhet kővető méhed- , és ugv agyonszurkálták a szerencsékleneket, hogy a két 16 egy-két petse - nyi kínlódás után elpusztult, a legényt pedig haldokolva szállítottálhaza.

A spiritusz lángja. Török-Beesánu nagy szerencsétlenség érte Szabó Béla járásbiró fiatal feleségét és esélyűjét. Szabóné utasította a cselédjjjett;, hogy melegítse fel a vacsorát a.be*-szesz-forraién. A cseléd azonban, illőbb csak kevés borszeszt öntött;« forralóba s mikor az csaknem kiégette a félig telt borszeszes üvegből pót©tL ni akarta. Alig ért azonban a tűkhöz, az lángra lobbant és meggy® lasztotta a cseléd és az asszony rnhiá ját. Mire a házheKek segitségüfart siettek, mindketten súlyos égési a»? beket szenvedtek. Szabóné haját,, cát, és mellét, a cselédnek pedig fogász felső testét összeégették a Tás- - gok.

Honfitársak! Olvassátok és terjes*' - széfek lapunkat! Előfizetési ára