Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-07 / 32. szám

A KOSSUTH SZOBOR. A tiltakozó népgyülés. A népgyülés, melyet a Kossuth­­szobor ügyében működő végrehajtó bizottság csütörtök, jul. 31 ének es tőjére hivott egybe a Germania te­rembe, nagyszerűen sikerült. Bár csak kedden délben vált szükségessé a népgyülés megtartása, s igy az e- Iökésziiletek megtételére alig két nap állott rendelkezésre, a nagy Ger mania-terem zsúfolásig megtelt ma­gyarokkal és barátaikkal. Be a túl­nyomó többség a magyarokból ke­rült ki és képviselve volt a város minden része és minden foglalkozá­si nem. Ott voltak a magyar gyáro­sok, nagy és kiskereskedők, orvo­­rok, ügyvédek, iparosok és gyári munkások, ott voltak az öregek és íiatalok, férfiak és nők. Kétezernél többen jelentek meg, hogy tüntesse­nek a pánszláv merénylet ellen és ez a hatalmas tömeg két és fél órán át méltóságteljes rendben hallgatta az est szónokait. S a jelenvolt amerika­iak konstatálták, hogy ilyen lelkes és mégis zavartalan tüntetésre csak a magyar ember képes. Kevéssel 8 óra után Percei Lajos az Egyesült Egyletek Bizottságának elnöke, hivá rendre a gyűlést. A két magyar beszédben ismertetvén a gyűlés célját, bemutatta a népgyü­lés elnökének kiszemelt Black Lajos ezredest. Ez kinevezte az alelnököt és jegyzőket és azzal megkezdődtek a szónoklatok. Böhm Károly plébá­nos volt az első szónok, a ki nagy fi­gyelem közt üdvözölte a magyarsá­got e tüntetéséhez. Utána Csutoros Elek ref. lelkész mondott ékes be­szédet Kossuthról és a magyar füg­getlenségi törekvésekről. E beszéd közben érkezett meg Johnson pol­gármester, kit egetverö tapssal és hosszas éljenzéssel fogadott a közön­ség.- A-polgáfmesterrel jött Babcock biró. A két magyar beszéd elhang­zása után Pollner C. V. tekintélyes ügyvéd, a Kossuth szobor egyik első megpenditoje, mondott igen érdekes és megkapó beszédet Kossuthról és arra a végeredményre jutott, hogy nincs olyan hely, melyhez nem vol­na méltó Kossuth szobra. Most Johnson polgármester emel­kedett föl szólásra. — Elmondotta, hogy a Public Square-ra szóló enge­délyről csak akkor értesült, mikor Cudell épitész jött hozzá tiltakozni ama hely ellen. A tiltakozást eluta­­sitotta a Board of Control. Azután jött a szlávok küldöttsége, melynek kifogása meglepte öt, mert mindig úgy tanulta és úgy tudta, hogy Kos­suth egy szabadsághös volt. Külön­ben is—úgymond—Amerika nem az a hely, hol az ó-világ politikai küz­delmeit ki lehetne küzdeni. “Az en­gedély megadatott önöknek, hogy a Public Square-on emeljék Kossuth szobrát és kis ujjamat ssm fogom megmozdítani az engedély visszavo­nására, hacsak önök maguk nem egyeznek bele.” Azután kifejezte né­zetét a polgármester, hogy a szobor részére sokkal elkalmasabb hely vol­na a Euclid Ave. és Wade Park szögletén levő uj körönd és élénk szí­nekkel ecsetelte e park előnyeit és ajánlotta, hogy a magyarok ezt a he­lyet válasszák. Beszédét annak is­mételt kijelentésével végezte, hogy ö nem fogja visszavonni a Public Square-ra szóló engedélyt, de nem vállal felelőséget a következmények­ért. A polgármester után Babcock biró j beszélt és megkapó ékesszólással a­­dózott Kossuth emlékének. “Most van éppen legalkalmasabb idő e szobor fölállítására. Olyan idö- I két élünk, mikora dolgok jogait di­csőítik. Kossuth és szobra az ember jogait fogja hirdetni.” Azután Bab cock is azt javasolta, hogy a magya­rok válasszanak más helyet a szo­bornak, éppen annak hatása érdeké ben. Miután Angelo D’Ana az olaszok nevében utasította vissza ékes sza­vakkal a Kossuth emléke ellen emelt rágalmakat, következett a gyűlés ki­magasló pontja: L. A; Russel beszé­de. Ugrón Gáborra emlékeztető ékes­szólással és hévvel szállt síkra a je­les ügyvéd Kossuth emlékéért és határozottan a Public Square mellett foglalt állást, mert ott láthatják leg­többen és ott meríthetnek legtöbben a szoborból lelkesedést hazafias cse­lekvésre. Russel elmondotta, hogy kilenc éves fiú volt, mikor atyja el­vezette Kossuth beszédének meghall­gatására; majd oly erővel jellemezte Kossuth nagyságát, hogy a közön­ség alig tudta fékezni ki—kitörő lel­kesedését. Ez aztán akkor hágott te­tőpontjára, a mikor Russel azt fejte­gette, hogy most nincsen arra idő, a fölött vitatkozni, hol álljon Kos­suth szobra, mert azok után, mik történtek, annak a szobornak a Square-on kell állani. A polgármes­ter—úgymond—a magyarok gyönge oldalára, nagylelkűségükre és lova­giasságukra hivatkozik, pedig nem lehet szó egyikről sem, mikor az igazság forog kérdésben. Russel be szédének nehéz volna híven leírni hatását; mindenki érezte, hogy ez a telivér amerikai teljesen átérti a ma­gyarok helyzetét a szobor - ügyében és ebből az érdeméből mit sem vont le az a pár oldalvágás, melyet John­son polgármesternek juttatott s me­lyek nem egészen tartoztak a tárgy­hoz. Ezt is csak azért említjük fel, mert némely megjegyzés láthatóan kellemetlenül érintette a polgármes­tert és bizonyára befolyásolta a gyű­lés után tett megjegyzéseiben. A Russel beszédét követő tapsvi­har csillapultával Fried A. Y. dr., a népgyülés jegyzője fői olvasta Sol­diers biró levelét, melyben kimen­tette elmaradását és kifejezést adott nézetének, hogy nincs az a hely, melyhez nem volna méltó Kossuth szobra, továbbá Cleveland egyik leg­régibb polgárának, A. W. Beaman nak Kossuthot dicsőítő szép dolgo­zatát. Majd sor következett a hatá­rozati javaslat fölolvasására. A magyar szöveget—melyet alább egész terjedelmében közlünk— Mes­serschmidt Géza r. k, segédlelkész olvasta föl s igen csinos, hazafias be­szédet fűzött hozzá. Angolul Bloch C. J. ex-biró honfitársunk olvasta föl a határozati javaslatot s ö is né­hány megkapó, lelkes mondattal ki­sérte. Black elnök most több percig várt, hogy időt adjon a polgármesternek az elhangzott beszédekre való válasz­adásra, de a polgármester nem moz­dult helyéről. Az elnök tehát föltet­te a kérdést: “Mindazok, kik a ha­tározati javaslatot elfogadják, állja­nak föl.” S felállott mindenki, ál­lott az egész terem, emelvény, kar­zatok, csak két ember maradt ülve: Johnson polgármester és Babcock biró. Utóbbi is már föl akart állani, mikor látva, hogy Johnson ülve ma­radt, szinte leült. A szavazás ered­ményét percekig tartó, ováció követ­te. Még Grosser S. ügyvéd honfitár­sunk mondott alapos történeti tudás ra valló beszédet, melynek kár volt nem adni helyet a gyűlés korábbi folyamán, azután Percei Lajos biz. elnök megköszönte a jelenlevők buz­galmát és berekesztette az emlékeze­tes gyűlést. A néptömeg hömpöly­gőit ki a teremből, de Johnson pol­gármester,— ki mindvégig kitartott még egy ideig ott maradt az emelvé nyen és szemrehányásokat tett a bi­zottság több tagjának, hogy nem az ö, a polgármester javaslata terjeszte­tett szavazás alá. Ez a szemrehányás jogosulatlan, mert hiszen hallhatta, láthatta a polgármester, hogy az ö ajánlata senkinek sem kellett, nem azért, mintha az ajánlott helynek nem volnának barátai, hanem azért, mert a bizottság az adott körülmé­nyek között még csak nem is bocsát­kozhatni a hely kérdésének újabb tárgyalásába! , Az elfogadott határozati javaslat igy hangzik: Tekintve, hogy :i clevelandi magyar egyletek Kossuth Lajos születésnapja szá­zadik és emlékezetes amerikai útja ötve­nedik évfordulójának kettős ünnepét azzal kívánják megölni, hogy Kossuthnak szob­rot emelnek és azt fölajánlják Cleveland városának; Tekintve, hogy a megindított mozgal­­mat lelkesülten karolta föl Amerika egész magyarsága és gyönyörű szoborról történt gondoskodás, mely már nehány nap múlva meg fog érkezni Olevelandba, de meg már a talapzaton is dolgoznak és minden előkészület meg történt, hogv a szobor szeptember 27-én és 28-án méltó módon leleplezhető legyen; Tekintve, hogy a Cleveland városi ha­tóság dicséretes módon támogatta a ma­gyar egyleteket törekvésűkben és a köz­munkák igazgatója engedélyt adott, hogy Kossuth szobra a Public Square-on állít­tassák föl, honnan a Court of Honorba he-! lye.ztessék át énnek megalkotása után; Tekintve, hogy Kossuth mindenképpen méltó e tiszteletre, mert ő nemcsak saját honfitársait szabadította föl a jobbágyság­ból s nemcsak saját hazájának, hanem az összes népeknek szabadságáért küzdött és hosszú, nevezetes életpályáján mindvégig mint a szabadság legkiválóbb apostola lön ismeretes az egész világon; Tekintve, hogy Kossuth ötven évvel ez­előtt az amerikai nemzet vendége volt és a részéül jutott csodás fogadtatás, úgy az által, hogy a kongresszus megtisztelte, a mint előtte csak Lafayettet tisztelte meg. végül a nevezetes körút által, melyet Ä- merikában az összes európai népek sza­badságának érdekében tett, Amerika tör­ténete egyik legérdekesebb fejezetének vált hősévé és helyet foglalt Amerika leg­nagyobb fórfiainak oldalán; Tekintve továbbá, hogy különösen Cle­velandiban Kossuth a leglelkesebb fogad­tatásban részesült és 1852. Február 2-án az American House erkélyéről egyik leg­szebb beszédét mondotta el a népszabad­ság érdekében és igy maradandóan beírta nevét Cleveland történetébe, mely város ilyképpen kiválóan alkalmas hely lön Kos­suth szobra számára; Tekintve végül, hogy a szobor fölállítá­sának küszöbén akadtak, a kik tiltakoztak az ellen, hogy Kossuth szobra a Public Square-on áliittassék föl és e tiltakozásu­kat oly indokokra alapitották, melyek megtámadják Kossuth jellemét és rágal­mazzák és beszennyezni kívánják az ő ál­dott emlékét: Mindezeknél fogva határozzuk: Hogy az a tiltakozás minden alapot nél­külöz és kell, hogy minden becsületesen gondolkozó ember által visszautasittassék; Hogy mivel a tiltakozás oly indokokra van alapítva, melyek Szégyenletesen meg­támadják a világtörténelem egyik legki­válóbb alakjának jellemét, a magyar egy­letek nem bocsátkozhatnak semmiféle al­kuba vagy egyezségbe a szobor helyét il­letőleg, mivel ily alku vagy egyezség Kossuth emlékének megalázását jelentené; Hogy ennélfogva kívánjuk, hogy a ma­gyar egyleteknek eredeti tervei, a mint azokat a városi hatóság is már több hóval ezelőtt jóváhagyta, valósittassanak meg és a szobor emeltessék és lelepleztessék le a Public Square-on, azon a helyen, a melyet e célra a közmunkák igazgatója 1902. jú­lius hó 26-án kijelölt. A népgyűlés utáni napon a városi Di­rector of Law fölfedezte -éppen 3 hónap­pal a „permit" kibocsátása után. hogy ezt kibocsátani nem volt joga a Director of Public Worksnak, mert ez a City Council jogkörébe tartozik. SzétTretés-A Whitsetti, Pa. osztály utján tagtársunk Szathmáry Péternek fél segélyét 25c-ben az egyesületnek mai napon levő 1401 tagjára ezennel ki­vetjük s szeretettel kérjük az osz­tályokat, hogy ezen összeget a ta­goktól beszedvén, törvényes időn belöl a vezértestületi pénztárba be­szállítani szíveskedjék. Kelt Cleveland, O. 1902 Jul. 28. Csutoros Elek, Kovácfcv M. István. elnök. v- M ,'zo. Felhívás. Szeretettel felkérem a Ref. Egyesület­nek mindazon tagjait, a kik a sztrájk foly tán Freeland vidékéről eltávoztak, hogy a Szathmáry Péter után kivetett félsegélyre a 25 centeket hozzám a törvényes időn be­lől beküldeni szíveskedjenek. Jakab Jó­zsef, ügyvivő. Jeddo, Pa. Box 4. Kossuth Lajos clevelandi szobrának hat hüvely nagyságú remek kivitelű fényképét az állványnyal együtt DÍJTALA­NUL küldjük meg minden magyar­nak. Mellékeljen 2 centes bélyeget. KISS EMIL és TÁRSA, 158 Suffolk strett. New York. Várkonyi Andrásné, okleveles szülésznő, ki Connecticut állam törvényei szerint is vizsgázott, lakását megváltoztatta s jelenlegi ci­nre 323 Pine street. Bridgeport, Ct. hol a bridgeporti és környéki ma­gyarság bármikor feltalálhatja. 6191 Pilisbiirg s vidéki magyar ref. eggnaz saját pénztára javára a Monongahela folyón 1902-ik évi Augusztus 20-án (szerdán) Pitts­­burgtól Monongahela City­­ig és vissza, tombola já­tékkal egybekötött ? Hajó-Kirándulást rendez a legszebb és legkényelmesebb hajón a “BEAUTY”-n. Indulás a Brady streetröl reggel 9 órakor. Visszaérkezés ideje éjjeli 12 óra. A hajó minden közbeeső állo­máson kiköt. Részletes menetrend a jövö heti magyar lapokban és a be­lépti jegyeken. Kitűnő cigány zene. Ételek, italok és frissítőkről gon­doskodva.-----BELÉPTI DÍJ:----­Férfiaknak 50c. N öknek 25c. Minden magyar ott legyen! 1-3 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom