Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-07 / 32. szám

Amerikai hírek. A sztrájk kritikus hete. A/, elmúlt héten jutott a kemény szén bányászok sztrájkja a krízishez. Shenan­­doahban az elkeseredett nép tetlegességre vetemedett s a véres összeütközésnek sok sebesültje és egy halottja is volt. A zavar­gás színhelyére katonaságot küldött a kor­mányzó, a kik a rendet csakhamar helyre állították. A rend, a béke helyreállításá­ban tevékeny részt vettek a sztrájkolók vezetői is. A bányatulajdonosok most — mint a jelekből látszik — el akarják kez­deni a munkát, de Mitchejl és társai kitar­tásra ösztönzik a sztrájkolókat s azt mond­ják, hogy ha most meghajolnak, jogaikért soha sem szállhatnak síkra, ßs igazuk is van. Ha a sztrájkolók most a szerződés létre jötte előtt feladják a harcot, ezután teljesen ki lesznek szolgáltatva a bánya­­tulajdonosok önkényének. Újabb zavargá­sok azonban a győzelmet elősegiteni nem fogják s óva intjük honfitársainkat, hogy a zavargókhoz ne csatlakozzanak. Pedig mint a jelekből látszik, újabb zavargások vannak készülőben. Duryea, Edwardsville s általában azok a helyek, a hol a' bányá­kat meg akarják nyitni, mind ki [vannak téve a különböző elemek összeütközésé­nek. Nappali éjszaka. ' Aug. 3-án, vásárnap délelőtt és délben éjszakai sötétség borult New York, New Jersey és New England államok tenger­parti részeire. A forró vizes levegő az em­bert majd megfolytotta s New \ orkban és más városokban is villany és gáz fény mellett ebédeltek az emberek. A villanyos kocsikon s minden járművön égett a lám­pa. A hajók s a ferrvk mind éjszakai jel­zés mellett közlekedtek. A sötét felhőből a villám folytonosan hullott s több helyen lecsapott mig el nem vonultak a sötét fel­hők s a levegő megtisztult és lehűlt, De wer y, a szegények pár/fogója. Dewery, New Yorknak egykori hires rendőr parancsnoka, annak a kerületnek, a melyben megtakarja magát választatni, összes asszonyait és gyermekeit piknikre hivta meg. Összesen 12 ezren vettek részt ebben a piknikben. Dewery úgy látszik ügyes politikus. A nők szivét hódítja meg, hogy megnyerje a férfiak szavazatát. Egy hires rabbi temetése. A new-yorki s az egész amerikai zsidó­ságnak nagy halottja volt az elmúlt héten. Az orthodox zsidóság amerikai főpapja, József rabbi halt el. Temetéséhez hasonlót alig látott még New York városa. A város keleti részéből mint egy félmillió tömeg vett részt a temetési menetbep. Az óriási sokadalom a „Hoe” nyomdáig békében haladt. Itt valami okból zavargás kezdő­dött, a melyben mint a rendőrség jelenti, 200-an sebesültek meg. A gyászoló zsi­dóságot az éretlen tacskók s szomorú dolog, hogy férfiak is voltak közöttük, gú­nyolták. Ez vezetett a zavargásra. A zsi­dóság lépéseket tett arra nézve, hogy iirazsáarát megtalálja. A hol szabad vallás gyakorlat van, senkit se szabad vallása gyakorlásában megháboritani. te teljesen megváltozott. A hegyek helyét völgyek és síkságok, a völgyek helyét he­gyek foglalták el. Tömérdek épület össze­omlott s a nép elhagyta otthonát, a mely úgy is romokban hever. Lincselés Washington mellett. Hogy lent a messze nyugaton a nép rögtön Ítélő birósága alakulva az Ítélettel együtt végre hajtja a büntetést is, jól tud­juk s ama vidék erkölcsi fogalmával meg­egyezőnek tartjuk; de hogy az ország fő­városától 30 mértföldnyire történjék lin­cselés: szinte képtelenségnek tűnik fel. Igaz, hour ez a hely Alexandria Turn­­pike - hol a lincselés történt, már Virgi­niában fekszik; de ez mit se változtat a dolgon. Az áldozat Craven, egy néger, a ki állítólag egy farmert gyilkolt meg. A gyilkost nehány napi kutatás után fogtak el a farmerek s minden ceremónia nélkül egy fára húzták. Nagy kirándulás Cleoelandba. Tévén Ta jos magyar bankháza 201. E. Second str. New York, a New Yorkból és környékéről a Kossuth - szobor leleplezésére Clevelandba ki­rándulók részére a v.asuttársulatok­­nál igen előnyös kedvezményeket eszközölt ki. Ugyanis szerződést kö­tött a Baltimore-ühio vasuttársulat­­tal, melynek értelmében a, kirándu­lók New Yorktól Clevelandig s visz­­sza 13 dollárért kapnak jegyet egy egészen az ö részükre berendezendő külön vonatra, a mely ott áll meg, a hol a kirándulók óhajtják. A kirán­dulást Tévén bankár és üzletvezetője Jelsik Gúla személyes felügyeletük mellett fogják vezetni s gondoskod­va lesz mindenről, a mi a kiránduló aság kényelméhez szükséges. Hölgyek részére külön hölgy-kocsi lesz berendezve. A frissítőket és éte­leket városi áron fogják kapni a ki­rándulók a mennyiben, hogy sarco­lásoknak ne legyenek kitéve, külön e célra szerződtetett magyar vendég­lős fogja azokat kiszolgáltatni. A társaság New Y'orkból este indul el. reggel Washingtonba ér s ott külön utcai villanyos kocsiban fogja az E. Államok fővárosát megtekinteni s Tévén bankár azon fáradozik, hogy az elnök által is fogadtassák. Ezu­tán Clevelandba érkezik s ott részt vesz az ünnepélyeken. Oly kedvező feltételek ezek, melyek a kirándulók számát tetemesen fogják emelni. A kik 13rídgeportban e kirándu­lásról bővebben akarnak értesülni, forduljanak a szerkesztőséghez. SOSSTJLtla. clevelandi szobrának hat hüvely nagyságú remek kivitelű fényképét az állvánvnyal együtt DÍJTALANUL küldjük meg min­den magvarnak. Mellékeljen 2 centes bé­lyeget. KISS EMIL és TÁRSA,„158 Suf­folk street. New York. 31—35 May Yoke és Strong. Megemlékeztünk arról az esetről, hogy Strong ex-kapitány elhagyta japáni ked­vesét, a kit több ezer dollárig meg is ká­rosáét'. M< st \ < he asszony utánna ment megbocsátott, mert igen szeret. A világ legnagyobb és legmagasabb épülete. A new-yorki „felhő harcoló” épületek között is kiváló szerepet fog játszani az az épület, a melyet most terveznek New Yorkban. Húsz emeletes lesz s egy aker területű földre építtetik. Az építés költsé­gei 9 millió dollárra rúgnak. Földrengés Calif ormában. San Louis Obispoból Írják, hogy Cali­fornia ezen részében óriási földrengés volt. összesen 75 lökést éreztek s a"föld felüle­Gen. Smith hazaérkezése. A philippini szigetek elfoglalásánál na­gyon hírhedt ember lett Smith generális, ki állítólag azt a parancsot adta ki, hogy Samar szigetét el kell pusztitani s min­­j denkit leölni. A generálist ezért hadbiróság j elé állították s Roosevelt nyugdíjba küld­te. Most érkezett meg a generális, de nem akar semmit se szólani az ügyre vonatko­zólag. Ireland érsek és a katkolikusok. Ireland érsek Minneapolisban vasárnap, e hó 3-án nagyon szép és hazafias beszé­det tartott s intette a papságot s általában a római katholikusokat, hogy hazafiui kö­telességeikkel egyeztessék össze vallásos kötelességeiket. A kormányt dicsérte s ki­fejezte abbeli reményét, hogy a philippini kérdést minden nehézség nélkül meg le­het oldani. Házasság a Wanderbilt családban. Reginaid Wanderbilt, mint New Port­ból Írják, eljegyezte Neilson Katalint. Kopcso János és a papok. Kicsoda Kopcso János? Hogy kerül egy kalap alá a papokkal? Bizonyára ezt fog­ják kérdezni igen sokan. Kopcso János egy igen derék, józan gondolkozásu hon­fitársunk. E sorok Írója tiszteli és becsüli, de azért nem habozik kimondani, hogy az irodalmi téren nem fog babérokat aratni. Nem pe,dig azért, mert nem tud különb­séget tenni. Ha Kopcso barátunknak Ko­vács Kálmánnal és a Magyarok Csillagá­val van baja, nem kell ártatlanokat is meghurcolni. Vagy talán régen érzett, előttem már el is panaszolt keserűségének adott ebben a cikkben kifejezést?! Még akkor is különbségét kell tenni s nem ha­bozni abban, hogy a gyermek nevén ne­veztessék. Mi a magunk részéről egysze­rűen tiltakozunk az ellen, hogy minket, kik az amerikai magyarság érdekében küzdünk, fáradunk s lelket emésztő, testet ölő munkálkodást folytatunk a jövendő nemzedékek érdekében is: akár Kopcso ur. akár más egyszerre említsen azokkal az urakkal, a kiknek odahaza elintézetlen ügyeik vannak. Nagyon jól tudjuk miért került bele a Szövetkezet alapszabályába a kérdésben levő pont, de ezt fejtetőim nem a mi feladatunk, bár némi közünk a személyes vonatkozásnál fogva volna is hozzá. A Szövetkezet megalkotta ezt a pontot — vitatkozni lehet felette — de mindig a tisztesség határain belől. Öröm­mel látjuk, hogy az ,.Am. Magy. Népsza­va’" is ezen az állásponton van, habár en­nek a véleménynek csak egy szerkesztői üzenetben adott is kifejezést. Meghall a családjáért. New Yorkban egy Jordan György ne­vű ember öngyilkosságot követett.el. Tet­tének oka, mint a hátrahagyott iratokból kitetszik, az, hogy családjának anyagi jó létét biztosítsa. Azt mondja egyik jegyze­tében, hogy „azt, a ki hazájáért halt meg, hősnek mondják” s ő pedig azt állítja, hogy nagyobb hős az, ki családja jóvoltá­ért válik meg az élettől. Okoskodása azon­ban hibás, mert az igazi hős az. ki család­jáért él. Lelkét akarta megnyugtatni ez­zel. de hiába. Tettének súlya vele szállott a sírba. Jordan 75 ezer dollárra volt biz­tosítva. Vájjon a pénz meg fogja-e vi<rasz­talni kedveseit, ha igazán szerették azt, ki értök halt meg? Nem hisszük. A szívnek szeretetre van szüksége. A pénz hideg—s vigaszt nem ád. XJjabb hírek a, sztrájkról. Shenandoahban a sztrájkoló bányászok az éj sötété alatt meghajigálták a katoná­kat. E miatt a parancsnok több katonasá­got kért. Az egész szén terület lakossága forrongásban van s csak egy jel kell, hogy a régóta összehalmozódott gyuanyag lángra lobbanjon. Ez a szikra pedig ki fog pattanni akkor, ha a bányatulajdonosok tényleg meg fogják kezdeni a munkát. Pedig minden jel arra mutat, hogy erre meg van téve minden előkészület. Egy magyar szerencsétlen halála. Gulyás János trentoni lakos honfitár­tunk, mint onnan írják, nagyon szeren­csétlen halállal múlt ki. Beesett egy vitri­­ol«s s fövő vizzel tele levő edénybe s iszo­nyú égési sebeket szenvedett, a melyekbe borzalmas kínlódás után bele halt. Le­gyen irgalmas lelkének az Ur! Aratásra kény szeritett ‘ drampek. ’ ’ Kentucky államban igen szép és jó ter­més volt. A farmerek azonban féltek, hogy nem tudnak idején bearatni. Kentucky­­ban ugyanis nagyon kevés munkás van. Mig itt az ország keleti részében olcsó árért végeznek a munkások nehéz munkát, addig arra felé aranyért se lehet aratót kapni. A farmer azonban talátékony. A szomszédok összeállottak s a mennyi csa­vargót találtak, össze fogták s ezeket pus­ka hegyre fogva kényszeritették az ara­tásra. Ennek elvégzése után megadták a kényszer munkát végzőknek a tisztességes napszámot. Nyáron is meghűlhet az ember. Fő­ként most, mikor egyik nap forróság, a másik nap pedig hideg zivatar van. Ha szúrást érez a hátában s fáradságot vég­­tagjaiban: menjen a legközelebbi patiká­ba, hol „Horgony Pain Expellert” kérjen s ez elűzi a fáradságot és megszünteti :í fájdalmat. Esketések. Phoenixvilleben léptek házasságra: Tán­cos Antal szegedi születésű plioenixvillei ■lakos ifjú honfitársunk esküdött örök hű­séget az erdélyi sepsi kőrös pataki szül. Szinte Agnes ifjifSzep ménayasszonyának. Isten áldja meg ez ifjú párt is! Keresztelések. Aug. hó elsején kereszteltetett meg liridgeporton Hörcsik János és neje Kos­­cso Zsuzsanna fia, ki is a szent keresztség­­ben Lajos és Sándor nevet kapott. Ke­resztszülői Iliász Géza és neje Csörnyey Zsófia. — Aug. 2-án Nyisztor Sándor és Szanyi Erzsébet leánykája, Ilona keresz­teltetett meg. Keresztszűlei Nyisztor Jó­zsef és Nagy Mária. — Aug. 3-án Dávid György és Szabó Erzsébet első szülött fiú gyermekük kereszteltetett meg, mikor is Lajos nevet kapott. Keresztszűlei Bertha József és neje Bodnár Mária. Az Ur növelje fel egyházunk kicsinyeit. Halálra ítélt kacsák. Newarkban, N. J. Guden Emil levél­­hordónak sok kacsája volt a Madison Ave. Bl. szám alatti lakásán. A szomszédok a­­üonban megirigyelték s feljelentették a Board of H ealthnek a kacsák boldog tu­­ajdonosát. A bizottság úgy Ítélt, hogy jluden mindennap egy kacsát egyen meg. Így 'három hónapon át meg kell ennie uinden kacsáját. Egyházi értesítés. Tisztelettel értesitem Carteret és Port íeadingben lakó testvéreinket, hogy aug. 17-én a szokott helyen reggel 9 órakor írvacsora osztással egybekötött isteni tisz­­eletet fogok tartani. Tisztelettel, Dókus Iá bor, ev. ref. lelkész. ÁRFOLYAMUNK. 150 KOROSA = $ /0-° r /00r► = $ 20- r200' f.j ,‘$4/1- rS00< W V- $1022 / SZÁUl TÁSIDU t POSTAI KÖLT­­, SÉC0£L EOYŰTT.t *n" on^'! .4L ELSŐ MAGrAff1 PENZKÍ/LDo És^ HAJÓJEQy(fioDÁjjt

Next

/
Oldalképek
Tartalom