Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-07 / 32. szám

VRK ill. évfolyam. Felelős szerkesztő: sAitidok briügeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közle­mény az ő címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: Be-^r. .SLle^c. :ECa.la.ssa.:y, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. Bridgeport. Conn.. 1902 Augusztus 7-én iL^EEB IKÄI ^LJSL.O-mZm^L^ (Hungarians American Reformed Sentinel.) Y ” Yl, 32. szám. ELEM! B’öMa.ia.aaic&tá.rsa.lE: KUTHY ZOLTÁN new-yorki I és (■ lelkészek VIRÁG I8TV- N trentoni ref.) Az előfizetési pénzek, ciin változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Corm. Ifcvdlegrjelen. nQ.ira.clen. csö­­törtöjs:ön„ Blcfizetési ár eg-y érrre: B-merilcá/ba, $2. Iwla.g'p'a.rorsEágTta, $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the um Sentinel mg am./' Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn, ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Pánsziávok a Kossuin szem eilen. Lapunk mult számában röviden hirt adtunk arról az alávaló, haszon­talan támadásról, a melyet a pán­sziávok a Kossuth szobor ellen Cle­veland város polgármestere el itt in téztek. i A merénylet Kossut ellen sokkal nagyobb és mélyebb jelentőségű, mint sem azt elhallgathatnánk. Nyílt támadás ez az amerikai ma­gyarság ellen s kell, hogy a táma­dás visszaverésében s a merénylet meghiúsításában részt vegyünk mindnyájan, a kik a magyar haza földén születtünk és neveltettünk. Ha Cleveland polgármestere csak egy percig is haboznék fentartani az előbbi határozatot a szobor helyét illetőleg: úgy a szobor ügyet vezérlő bizottságnak egy percig sem szabad habozni arra nézve, hogy Cleveland helyett más városban állittassék fel a Kossuth szobor. Ez a mi városunk, a hol az igazi “yankeek” tudják becsülni Kossuth emlékét s a melynek elöljárói a Kos­suth ünnepélyen testületileg vetted részt: szívesen ad helyet a szabadság egyik legnagyobb szószólójának. He mi nem hisszük, hogy Cleve­land város polgármestere s elöljáró­sága fel ne tudná fogni azt, hogy minő jelentőséget kölcsönöz egy vá rosnak egy Kossuth szobor. Nem számítva a művészi és művelődési történeti jelentőséget: erkölcsi szem­pontból is fontos Cleveland városá­ra, hogy valamikép el ne veszítse ama férfiúnak a szobrát, kit 50 évvel ezelőtt az amerikai nemzet édes hu gyanánt üdvözölt!) Történelem hamisítók mindig vol­tak és vannak. Nagy fantáziájú em­berek, a kik reális téren nem tud­nak másként, célt érni: használják fegyver gyanánt ezt az eszközt. A népet könnyen bolonddá teszik az elnyomatást, a rabszolgaságot kia­bálók, de a fantázia alkotása ezen a téren könnyen szét pattan, mint a szappan buborék s az egész mozga­lom szégyenteljessé válik. A hálátlanság rut dolog! Tudják ezt nagyon jól a pánszláv táborban levők is! He nekik tüntet­ni kell, hogy tüntetésből egy pár demagógnak pénzt csinálhasson. Is­merjük már ezeket az urakat. Na­gyobb herék nem éltek rpégj'a föld hátán, mint ezek a tót nemzetiségi apostolok! Amerikában tüntetni Kossuth el­len! Igazán nehéz dolog satyrát nem Írni! Amerikában hirdetni nemzetiségi elveket: merénylet ez ellen az állam ellen. Mi amerikai magyarok szobrot ál­lítunk Kossuthnak Amerikában az­ért, mert öt szabadság szeretete s az egyenlőség és testvériség eszméihez való ragaszkodása kiemelték egy nemzet határai közül s az egész, em­beriség történetének egyik legkivá­lóbb alakjává tették! A nagy szellemekhez az egész em­beriségnek köze van. Mózes zsidónak született, de esz­­! méi és gondolatai a világ összes nem- I zetei törvényeinek alapját képezik. Göthe német volt, de eszméi min­ket is lelkesítenek s nemesitik ta­nulni vágyó lelkünket. Tolstoi bár szláv eredetű, még is egyike a jelen kor legkiválóbb alak­jainak. Sem az ó, sem az uj világ nem szabott határt a genflis érvényesülé­sének. Ezt csak a clevelandi tótok cselekedtél^ meg! Pedig ezeknek ve­zérei akár a pozsonyi theologia aka demián, akár valamelyik r. katholi­­kus nevelő intézetben tanultak: ma­gyar kenyéren növekedtek fel. Épen ezeknek a vezéreknek kelle­ne legjobban tudniok: hogy mit tett ö érettük Kossuth Lajos. Igaz, hogy akkor is voltak hálátlanok, mikor az eszmék a tiiz keresztségben szen­­telödtek meg: de ezek felett már Ítélt a történelem! A mostani hősök — az önhasznu­kat leső vezérek és apostolok felett is mihamar rendre fog térni az ame­rikai közvélemény, a mely bűnnek ! tartja a hálátlanságot s elítélendő vétkes cselekménynek a történelem meghamisítását! A támadás, a merénylet azonban egy nagy tanúságot rejt magában az amerikai magyarság számára s ez a következő: Tépjük szét a gyülölség köteleit, hányjuk le magunkról az I irigység igáit; tekintsük testvérnek I a ki velünk egy hazában született s a hálátlanok ellen igy kezet fogva 1 a biztos győzelem reménységével j szállhatunk a síkra, mert a mi ré­szünkön van az igazság. Ügyvéd ki forgathatja, a nép ámí­tok elcsavarhatják: de ez végre is győzni fog. Kalassay Sándor. Jön a zászló. Már csak pár hét választ el attól az időtől, amikor a magyar társadalom ajándéka meg fog érkezni Amerika partjaira. New Yorkban meg is alakult már a zászló fogadó bizottság. A new yorki magyarság legjobbjai állanak a mozgalom élén. He mégis azt lát­juk, hogy olyan egyének vannak mellőzve, a kiknek a zászló fogadá­sánál okvetlen szerepet kellett volna adni. Megváltjuk, hogy őszintén fáj a lelkűnknek, hogy sem a múlt év­ben rendezett Kossuth-iinnepélynél, sem most nem látjuk a magyar egy­házakat s azoknak hivatalos képvi­selőit, a lelkészeket szerepelni. Ha talán decemberben meg volt a kifogás, hogy azért nem hívják meg a kálvinista egyházat s azért nem engednek szerepet a református lel­késznek, mert még a róm. kath. a­­tyafiaknak nincs lelkészük: most ezt nem lehet mondani. Ámbár decem­berben is New Yorkban lakott Td. Hónes Ferenc ur, a ki van olyan jó magyar ember, mint akármelyik new yorki atyánkfia. Ha már New Yorkban úgy a római mint görög katholikus és a reformá­tus egyház szervezve van: a zászló­fogadó bizottság csak önmagát tette volna díszesebbé: ha az összes szer­vezett egyházak lelkészeit beválasz­totta volna a bizottságba. Nem tudjuk, kik alkották, kik választották meg a bizottságot, de azt érezzük, hogy ezeknek a lelké­szeknek van jogcímük arra nézve: hogy az ilyen mozgalmak intézésé­ben részt vegyenek. Tessék megfigyelni más kolóniák mozgalmait, azokban úgy az egyik, mint a másik felekezet lelkészének mindig és mindenütt a megfelelő szerep adatik. Kár ezt New Yorkban is meg nem cselekedni!! A bizottság különben az egyletek­hez a következő felhívást intézte: ‘‘A magyar nemzet az Amerikában élő magyaroknak egy diszzászlót küld ajándékul. A disz zászlót hozó küldöttség va­lószínűleg szeptember hó 1-én érke­zik meg Magyarországból New York városába. Hogy a zászló a magyarok nevé­hez méltóan fogadtassák, egy bízott ság alakult meg, melynek julius hó 25-én megtartott gyűlésének hatá­rozatából értesítjük t. egyletüket, hogy eme zászló fogadó bizottság tagjául be választatott minden ma­gyar egylet elnöke és azoknak ki­küldöttei. Midőn ezt becses tudomásukra hozzuk, egyben kérjük önöket, hogy a fogadtatáson képviseltessék tisz­telt egyletüket egyleti zászlójuk a­­latt s ezt f. év augusztus 15-ig alul­irt titkárnak bejelentsék. A fogadtatás költségeinek fedezé­sére az alakuló gyűlésen közel 600 dollár gyűlt egybe magán emberek­től. Mivel ez ünnepélynek nemcsak nagyszabásúnak, de fényesnek is kell lennie, kérjük önöket, hogy a rendezés költségeinek fedezéséhez hozzájárulni szíveskedjenek annál is inkább, mivel a hozandó diszzászló az amerikai magyarság összeségé­nek tulajdonává lészen és évröl-évre más magyar egyletnek birtokába, ö­­rizetébe adatik át. Eme célra egyletük által megsza­vazott összeget szíveskedjenek a bi­zottság pénztárnokához, Nyitray E- mil úrhoz (42 Ave C, New York City) legkésőbb aug. hó 20-ikáig bekülde­ni. Minden adományt hirlapilag nyugtázunk s a részletes program­­mot minden egyletnek megküldjük. Becses válaszukat mielőbb várva, vagyunk a diszzászló bizottság nevé­ben: Dr. Gerster Árpád biz. elnök, 34 E. 75th Streeí. Perényi Béla biz. titkár, 166 E. 3rd Street,'’ Fentebbi megjegyzésünk dacára is teljes bizalommal ajánljuk e felhí­vást egyleteink és egyházaink fi­gyelmébe s a zászló fogadásánál, re­méljük, hogy a magyar református­­ság is méltó számban lesz képvisel­ve. Ez okból felkérjük a közeli ref. egyházakat és egyleteket, hogy gyű­léseiken s a presbyteriumokban te­gyék megbeszélés tárgyává ezt az.ii-_ gyet s ha lehetséges, válaszszanak’ egy-egy két tagból álló küldöttsé­get: a kik együttesen üdvözöljük majd Magyarország felséges symbo­­lumát. Kalassay Sándor. m ui-sitt névtelen nőalakjai. “A legboldogabb nőnek —mondja Eliot -r- mint a legboldogabb nem­zetnek, nincs története.” Az evan­­gyeliomban nehány igen boldog nö neve nincs felemlítve.. Egy névtelen nőkből való társaság volt az, a mely előtt Jézus megáldotta édes anyjá t s egy pár nö kivételével azok az asszo­nyok sincsenek néven nevezve, a kik követték tanítói utján és szolgálták öt. * Az a körülmény azonban, hogy az evangyéliomban olyan sok névtelen növel találkozunk, nem elitélése a női nemnek s nem lealázó az asszo­nyokra. Az ó-szövetségi nemzetségi •táblázatok a férfiak neveinek felso­rolására fektetik a fösulyt, de alig, hogy ráfordítunk az uj szövetség el­ső lapjára, azonnal kiváló női ala­kok tűnnek szemeink elé, mint a mi­nő Mária,a Jézus anyja, Erzsébet, a Keresztelő János édes anyja, Anna, a próféta nö, ki Jézust megáldotta a templomban, mint a ki eljövendő vala. Mi lehet annak az oka, hogy az új­szövetségi irók néha elhallgatják a nők neveit? Némely esetben a nők iránt való tisztelet, néha az a körülmény, hogy a névvel nem tőrödnek az irók s azt teljesen közönyösnek tartják. Az e­­semények jellege s nevezetessége a nevek nélkül is kiváló és nem vészit érdekességéből. Az első névtelen növel a Jézus é­­lettörténetében a Jákob forrásánál találkozunk. A Jákob forrásának

Next

/
Oldalképek
Tartalom