Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-26 / 26. szám

5 ! BISCIFFS Vm BOOSE Staatszeitung Building. PARK ROW & CENTRE STREET. NEW YORK CITY. JS.l3.pxtta.tott iS-iS-Toaxx. A Magyar Társulat Bankárai. Magyarországra és Európa bármely részébe olcsón, gyorsan ji.iiii.iiii.il és biztosan házhoz szállíttatnak. JVlUUUjUH a Bremen, Hamburg, Antwerpen, Kotterdam, Erancia és az Amerikái vonalokon az ó-hazábá és az ó hazából ide sehol kényelmesebben és olcsóbban nem kaphatók; továbbá Cape Town és Johannesburg (Afrika,) egyszers- d§i mind vasúti és hajójegyek az itteni déli és nyugati államokba, továbbá Texas, Flori- A« da, California, Mexico, Cuba és Porto Ricoba. HENRY BISCHOFF & CO. t iáért, hogy a szoborra koszorút fog helyezni. 6. A zene bizottság fölkéretett, hogy hasson oda, hogy az egyletek, esetleg többen szövetkezve, fogadja­nak zenekarokat a diszmenetre. A mellett persze a bizottság is fog szerződtetni zenekart, mely az érke­ző vidéki egyleteket fogadja. Tóth András szobrász-művésznek fent már említett levele, melyet Per­cei Lajos biz. elnökhöz infézett,Deb­recenben f. év június hó 6-án kelt és igy hangzik: ,,Örömmel értesíthetem, hogy a Kos­suth-szobor alakjának ércbe öntése már megtörtént és kitűnően sikerült s most van uizelálás-alatt, a mely munkával is teljesen elkészülnek, mire e sorok Cleve­landiján. az uj Kis Magyarországban nap­világot látnak. Tudatom egyszersmind, hogv a szobor csomagolási költsége, a hooy értesültem. 50 koronába fog kerülni. Kérem tehát, szíveskedjék sürgősen meg­írni, hogy miféleképen történjen a szállí­tás és mely útirányban? hogy Kossuth apánk ércszobrát már julius hó elsején vagy másodikán okvetlen küldhessem az uj hazába. Amerikába, azaz rendeltetési helyére Olevelandba. /vz összes amerikai magyar testvéreket, úgy önt a legtisztább szívből üdvözölve, maradtam hazafias tisz­telettel TÓTH ANDRÁS, szobrász.” Sztrájkok. A múlt hétről el lehet mondanunk, hogy a sztrájkok hete Aolt. A ke­mény szén bányászok, dacára hogy' a sztrájk már a hatodik hétbe is át­ment. keményen tartják magukat s -eddigelé számba vevő zavart nem idéztek elő. A sztrájk legfőbb ese­ménye az. hogy Mitchell elnök egy nyilatkozatot adott ki, a melyben számokkal igazolja, hogy egy-egy szén bányász átlag alig keres meg 300 dollárt egész éven át, s habár munkája a legveszélyesebb s minden lépten-nyomon kockára van is téve az élete, a bányász a legrosszabbul fizetett munkás az egész Egyesült Államokban. A közvélemény irányí­tására végtelen nagy befolyással van Mitchellnek ez a közleménye. A köz­vélemény már eleitől fogva a jogai­kat védő bányászok mellé állott u­­gyan, de Mitchell ciikke csak erösité álláspontjának a megtartásában. A bányatulajdonosok ezzel szemben a saját orgánumokban szintén adtak ki egy nyilatkozatot, a melyben az ellenkezőt mondták és azt bizonyít­ják, hogy a bányászok nem óhajtot­ták a sztrájkot s ebbe csak a vezetők vitték bele a 147 ezer főnyi munkás sereget s kijelentik, hogy semmiféle feltételt nem fogadnak el s föltétien hódolatot kívánnak s nem látják be, hogy ok a legyőzőitek. A másik sztrájk, a mely már za­vargásokra vezetett s katonaság ki­vonulására adott okot: a patersoni selyem szövök sztrájkja. A minő ro­­konszenvvel viseltetünk a másik sztrájk iránt, épen úgy elitéljük ezt. mert ez nem jogok kivívása mi­att történik s csak nehány anarchis­ta vezetőnek a kedvéért. Paterson az anarchisták fészke. Ezek minden alkalmat megragadnak a társadalmi rend felforgatására. Most is azt tet­ték. De a városnak most erős fejű, boldog a magyar, ha nem küld pénzt haza. Kiss Emil és társa, 158 Suffolk street a magyarság legkedveltebb pénzküldö irodája. írjon borítékért. erős kezű és bátor polgár mestere van, a ki maga vette kezébe a rend helyreállítását s elhatározta, hogy az anarchistákat ki fogja pusztítani Patersonból.- A katonaság még min­dig készen létben van. A harmadik sztrájk Torontóban. Canadában történt a közúti vasuto­­sok részéről. A zavarokatt itt is a katonaság csiiapitotta le. A rend már helyre állott. Tűz egy villanyos kocsiban. New Yorkban az Amsterdam A ven egy villanyos kocsi kigyuladt, a ko­­csivezetö s néhány utas veszélyes égési sebeket szenvedett. Elveszett, de megtaláltatott. Az anyai szeretet mindenható. Ha a gyermek boldogságáról van szú, nincs-előtte semmi akadály. Chica­góból írják egy anyának a hős tet­tét. Mert hős tett ez. Egbertné nevű asszony a tettnek hőse. Az apa ra bolta el saját gyermekét a tőle külön élő anyától. Az anya azonban nem nyugodott. Teljes 30 ezer mértföldet utazott, mig végre leányát Madaras­ban, Indiában találta fel. P1G YBLEM! FJG YBLEM! Lapunk szives olvasói mostani szá­munkban egy egész oldalos hirdetést találnak. A Glasner testvérek hirde­tése ez. Eddig is hirdettek lapunk­ban, volt is a hirdetésnek eredmé­nye, de ők többet akarnak, arra tö­rekednek, hogy a bridgeporti össz­­magyarságot megnyerjék vevőiknek. E célból lapunkat a bridgeporti ma­gyarság között való kiosztásra is megrendelték s ezt a magyar c salá­dokhoz egy küldönc el is fogja hét­ről-hétre vinni, a meddig a hirdetés tart. Az az üzlet, a mely a mag} ar­­ság számára ilyen kedvezményeket ad, az az üzlet, a hol a legolcsóbban lehet a legfinomabb bútorokat is be­szerezni, megérdemli a magyarság pártfogását. Idegen helyen csak a pénzüket óhajtják, de a magyar bu­­torkereskedósben jó szót is adnak s ki-ki anya nyelvén beszélhet, mert nemcsak hogy a tulajdonosok ma­gyar emberek, hanem magyar segé­deket is alkalmasnak. Olvassa el te­hát mindenki e hirdetést s ha szük­sége lesz házi bútorra, forduljon honfitársainkhoz. A visszatért tudósok. A Martinique szigetén dühöngő tűzhányó hegy kitörésének első hí­rére a geológusok közül azonnal töb­ben siettek a természeti tünemény és az ez által okozott változások megvizsgálására. Vizsgálódásaik e­­redményét a szaklapokban fogják közzé tenni s ezek igen sok tekintet­ben érdekeseknek Ígérkeznek. A tu­dósok között első helyen á.ll Prof. Heilprin. kinek szülei Magyaror­szágból vándoroltak be. Reggie Vanderbilt nein kap bizo­nyítványt. A fiatal milliomos a Yale egyete­men tanult, azaz csak tanult volna. Mint a féle milliomos gyerek inkább mulatott s hiábavalóságon törte a fejét s e miatt nem végezte el köte­lességeit s most az egyetemi tanács nem ad számára bizonyítványt vagy is magyarul mondva: megbukott. Sokan kárhoztatják az egyetemet, de az igazgató kijelenti, hogy a gaz­dagság még senkit se jogosit diplo­mára. Azért meg kell dolgozni és pedig nehezen! Az öreg Vanderbilt is bizonyosan igy vélekedne ebben az ügyben, mert ö tudta, mi a mun­ka. Furcsa utazás. Egy Bozö nevű dalmát fiú az Um­bria hajón jött New Yorkba. Utazá­sa hasonlít ama budapesti szabó út­jához, ki ládában tette meg a hosszú tengeri utat. Nem ládában jött, ha­nem egy csőben s mikor ki •akart buini, akkor vette észre egy gépész. Bozö már egyszer átjött Amerikába, de akkor, mivel nem volt senki is­merőse, vissza küldték. Most nagy nehezen megértette magát s miután egy ismerősét sikerült feltalálnia, itt i is marad a kalandos utas, a kit útja­iban két hajós legény táplált holmi ! maradékkal. Van Wyck az életmentő. New Yorknak kiszolgált polgár­mestere nagyon bátor ember. Négy évvel ezelőtt a vízből mentett ki két, már sülyedni kezdő nőt. A héten pe­dig a Broadwayn állított meg egy elragadt lovat épen akkor, a mikor már a kocsi majd nem összeütközött egy másik jármüvei. így megmenté a kocsiban ülő leánynak az életét. A bátorság erény! A gazdag örökség. Gazdag örökségről ad hirt a World Jun. 19-iki száma. A dolog­ban a legérdekesebb az, hogy a ne­vek után ítélve, itt magyar ember­ről van szó. Újhelyi István és nővére volnának a szerencsés örökösök. Az örökséget egy nyugati Pennsylvani­ában lakott nagybátyjoktól örököl­ték. Újhelyi József a nagybácsi 1849-ben jött Amerikába. Egyenesen Californiába,az arany mezökre ment, hol a szerencse kedvezett neki. Ké­sőbb Pennsylvániába telepedett meg. Földet vásárolt s petroleum forráso­kat nyitott. Majd eladta mindenét s Budapestre ment s szappan gyártás­ba kezdett. Körülbelül négy évvel ezelőtt halt meg s mindenét öcscsére és húgára hagyta, kik jelenleg Brooklynban laknak. De az örökség­ről csak most értesültek. Azonnal ügyvédhez fordultak, a ki tényleg kikutatta örökségüket. A szerencsés örökösök használják okosan a rajok maradt kincset. Keresztelések. Bridgeportban e hó 22-én részesült a szent keresztségben ifj. Dezső Já­nos és neje Molnár Erzsébet uj szü­lött leánykája, ki is Aranka és Ju­liska nevet kapott. — Keresztszülék Tóth Ferenc egyház gondnok és neje Kosa Zsuzsanna asszony voltak. New Brunswickban jun. 21-én ke­resztelte meg az illetékes trentoni lelkész Nagy Ferenc buzgó presby­ter és neje Tóbiás Juliánná kis fiát Lajos névre. South Norwalkban Röhrich János és Molnár Matild kis fia junius 15- én vétetett fel a keresztség által az auyaszentegyház kebelébe, mikor is Béla nevet kapott. Keresztszülei Makkay József és Szaniszló Mihály­­né voltak. Ugyancsak South Nor­walkban kereszteltetek meg e hó 22-én Rimán József és neje Smilán­­szki Verőn new-haveni lakos szülék kis leánya Etelka névre. Keresztszü­lei Vaskó János és neje Béres Kata­lin. Az ur nevelje fel egyházunk ki­csinyeit a szülék boldogitására, egy­házunk javára. Esketések. Bridgeportban e hó 22-őn esküd­tek egymásnak örök hűséget Imri János és Kovács Borbála. South Riveren, N. J. pedig e hó 21-én Kis Ferenc és Bus Borbála léptek házastársi szent szövetségre. .Az Ur áldja meg az ö nevében kö­tött szövetségeket. Perényi Béla az egyedüli magyar zászló, jelvény és egyleti sapka, készítő. 166 East Third street. — New York. Tudomásul. Benedek Balázs testvérünk South Riveren és vidéken volt szives elvál­lalni lapunk képviseletét. így ö fel van hatalmazva arra, hogy lapunkra előfizetéseket, hirdetéseket vegyen fel s a hozzá befolyt pénzeket sza­bályszerűen nyugtázza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom